Van valaki, aki a jövőbe lát?

Mindenki szokott a jövőről gondolkodni. Kíváncsiak vagyunk, hogy milyen lesz az életünk és a szeretteinké. Ilyen kérdések fogalmazódhatnak meg bennünk: „A gyerekeim már egy jobb világban fognak élni?” „Elpusztul a föld valamilyen katasztrófában?” „Változtathatok valamin a mostani életemben, hogy szebb legyen a jövőm?” Teljesen természetes, hogy ilyesmiken töprengünk, hiszen az emberhez hozzátartozik, hogy biztonságra, kiszámíthatóságra és stabilitásra vágyik. Ha biztosat tudnánk a jövőről, felkészülhetnénk rá érzelmileg, és konkrét lépéseket is tehetnénk.

De vajon tudja-e bárki, hogy mit hoz a jövő? A jövőkutatással foglalkozó szakemberek egyes jóslatai beteljesednek, de a többségük nem. Istenről azonban azt olvassuk, hogy pontosan meg tudja mondani a jövőt. Szavában, a Bibliában kijelenti: „kezdettől fogva megmondom a véget, és régtől fogva azokat, amiket még nem vittek véghez” (Ézsaiás 46:10). Mennyire teljesedtek be eddig Isten jövendölései?

Miért járjunk utána, hogy milyen arányban teljesedtek be Isten jövendölései? Biztosan értékelnénk, ha egy meteorológus már régóta mindennap megbízhatóan előre jelezné a várható időjárást, és valószínűleg adnánk arra, amit a holnapi napról mond. Ehhez hasonlóan, ha azt látnánk, hogy Istennek a múltra vonatkozó összes jövendölése beteljesedett, bizonyára érdekelne, hogy mit mond a jövőről.

EGY NAGY VÁROS PUSZTULÁSA:

Igen figyelemreméltó teljesítmény lenne pontosan megjövendölni, hogy egy évszázadok óta jelentős város hamarosan romba dől. Isten éppen ilyesmit jövendölt Ninivéről egy szószólója által (Sofóniás 2:13–15). Mit bizonyítanak a történelmi feljegyzések? Az i. e. VII. században, feltehetően 15 évvel a jövendölés elhangzása után a babilóniaiak és a médek megtámadták és bevették Ninivét. Isten ráadásul azt is megmondta előre, hogy Ninivét „elhagyatott pusztasággá [teszik], pusztához hasonló víztelen tájékká”. Vajon ez is beteljesedett? Igen. Noha a város a vonzáskörzetével együtt több mint 500 négyzetkilométeren terült el, a hódítók nem őrizték meg, és nem használták a saját céljaikra, ahogy talán logikusnak tűnne, hanem földig rombolták. Képes lett volna-e bármelyik politikai elemző ilyen pontossággal megmondani előre ezeket az eseményeket?

EMBERI CSONTOK ELÉGETÉSE:

Ki lenne olyan bátor, hogy 300 évvel előre megmondja a pontos nevét és származását egy férfinak, aki emberi csontokat fog elégetni egy oltáron, továbbá a város nevét, ahol ezt megteszi? Ha egy ilyen szokatlan jövendölés beteljesedne, kétségkívül híressé tenné azt, akitől származik. Isten szószólója bejelentette, hogy „egy Dávid házából született fiú, akinek neve: Jósiás”, „emberi csontokat fog égetni” egy oltáron, Bétel városában (1Királyok 13:1, 2). Úgy három évszázad múlva Dávid leszármazottai közül egy Jósiás nevű király került trónra. Ez a név nem volt túl gyakori abban az időben. Jósiás a prófécia szavait pontosan beteljesítve „kivette a csontokat a sírhelyekből, és elégette azokat az oltáron”, mely Bételben volt (2Királyok 23:14–16). Ki tudna ilyen konkrét részleteket előre megmondani, hacsak nem emberfölötti forrásból kapja az információt?

EGY BIRODALOM BUKÁSA:

Megdöbbentő lenne, ha valaki meg tudná jövendölni egy olyan férfi nevét sok-sok évvel a megszületése előtt, akinek fontos szerepe lesz egy világhatalom megdöntésében, és még az általa alkalmazott nem mindennapi taktikáról is előre szólna. Isten bejelentette, hogy egy Círusz nevű férfi megbuktat majd egy birodalmat, továbbá szabadon bocsátja a zsidó foglyokat, és támogatja a szent templomuk újjáépítését. Ezenfelül Isten megjövendölte, hogy Círusz a haditerve részeként folyókat szárít ki, és a győzelmét részben annak köszönheti majd, hogy bizonyos kapuk nyitva maradnak (Ézsaiás 44:27–45:2). Mit mondhatunk, pontosan teljesedtek ezek a részletek? A történészek egyetértenek abban, hogy Círusz (Kürosz) valóban legyőzött így egy nemzetet. A seregei bravúros mérnöki teljesítményt nyújtva elterelték Babilon egyik vízi útját, így lényegében folyókat szárítottak ki. Ami még érdekes, hogy nyitva hagyott kapukon át jutottak be a városba. Círusz ezután szabadon bocsátotta a zsidókat, és kihirdette, hogy újjáépíthetik a templomukat Jeruzsálemben. Ez azért volt meglepő, mert ő maga nem imádta a zsidók Istenét (Ezsdrás 1:1–3). Istenen kívül ki lett volna képes ilyen részletességgel megjövendölni ezeket a történelmi eseményeket?

Ezen a három példán keresztül láthatjuk, hogy Isten jövendölései mennyire pontosan beteljesedtek. Ezek nem kivételes esetek. Józsué, aki a zsidók vezetője volt, egy nagy létszámú hallgatóság előtt kijelentette: „jól tudjátok teljes szívetekből és teljes lelketekből, hogy egyetlen szó sem maradt beteljesületlenül mindabból a jó szóból, melyet Jehova, a ti Istenetek mondott nektek. Mind beteljesült rajtatok. Egyetlen szó sem vallott kudarcot” (Józsué 23:1, 2, 14). A nép nem tagadhatta, hogy Isten ígéretei és próféciái maradéktalanul valóra váltak. De hogyan tudja Isten ilyen pontosan megmondani a jövőt? Ebből a szempontból három jelentős különbség van közte és az emberek között. Azért fontos tisztában lennünk ezzel, mert Isten olyan, nagy horderejű kijelentéseket tett a közeljövőnkről, amelyek mindenképpen érinteni fognak bennünket.

Az emberek jóslatai gyakran tudományos kutatáson, az ismert tényeken és irányzatokon vagy állítólagos természetfölötti képességeken alapulnak. Miután valaki jósolt valamit, általában visszavonul, és tétlenül figyeli az eseményeket (Példabeszédek 27:1).

Az emberekkel ellentétben Isten minden ténnyel tisztában van. Jól ismeri az emberi természetet, így – ha akarja – pontosan látja előre, mit fog tenni egy-egy ember vagy egy egész nemzet egy adott helyzetben. De ennél még többre is képes. Úgy tudja irányítani a körülményeket, hogy biztosan az legyen a végkimenetel, amit megmondott. Ezért hát kijelentheti: „az én beszédem. . . nem tér vissza hozzám eredménytelenül, hanem. . . sikeres lesz” (Ézsaiás 55:11). A jövendöléseinek egy része tehát inkább egy fajta bejelentés. Ő gondoskodik róla, hogy minden próféciája beteljesedjen.

Találunk valahol olyan megbízható jövendöléseket, melyek a mi jövőnkről és a családunkéról szólnak? Ha előre tudnánk, hogy egy hurrikán közeledik a lakóhelyünkhöz, óvintézkedéseket tehetnénk, hogy megmeneküljünk. Ugyanígy foghatjuk fel a bibliai próféciákat is. Isten megmondta, hogy hamarosan gyökeres változások következnek be az egész világon. (Lásd a „Mit tárt fel Isten a jövőről?” című részt.) Ez egy teljesen más jövőkép, mint amelyet számos úgynevezett szakember vázol fel.

Röviden így foglalhatnánk össze a lényeget: Az emberiség történetéről szóló „darab” előre meg lett írva, és mi betekinthetünk a „zárójelenetbe”. Isten ezt mondja magáról: „kezdettől fogva megmondom a véget. . . azt mondom: »Elhatározásom megáll, és megteszem mindazt, ami kedvemre van«” (Ézsaiás 46:10). A családoddal együtt boldog jövő elé nézhetsz. Nyugodtan kérd meg Jehova Tanúit, hogy mondják el, milyen eseményekről jövendölt a Biblia. Ők nem médiumok, nem állítják, hogy földöntúli hangokat hallanak, és különleges jövőbelátó képességük sincs. Ellenben tanulmányozzák a Bibliát, így meg tudják mutatni, hogy Isten milyen, téged is érintő, kedvező változásokat fog megvalósítani.