KINNERET
1. Naftali egyik megerősített városa (Jzs 19:32, 35). Napjainkban Hirbet-el-Oreimével (Tel-Kinneróttal) azonosítják, amely egy dombon fekszik, Kapernaumtól több mint 3 km-re DNy-ra, és ahonnan rálátni a Galileai-tenger ény. részére. Kinneret neve megtalálható Egyiptomban a Thébánál lévő karnaki templom falán, azon a feliraton, amely felsorolja, hogy III. Thotmesz (akinek az uralmát a történészek az i. e. XVI. századra teszik) milyen kánaánita városokat hódított meg.
2. Izraelben egy körzet vagy terület, amelyet (i. e. 962 táján) Júda királyának, Asának a kérésére megtámadott Szíria királya, I. Ben-Hadád (1Ki 15:20; vö.: 2Kr 16:4). Általában úgy vélik, hogy ’az egész Kinneret’ kifejezés a termékeny Genezáret-síkságra utal.
3. A Galileai-tenger korábbi neve (4Mó 34:11). Mivel a Kinneret név kapcsolatba hozható a héber hárfa jelentésű szóval (kin·nórʹ), némelyek szerint azért adhatták a tónak ezt a nevet, mert hárfa alakú. Míg Jézus a földön volt, a Galileai-tenger, a Tibériás-tenger és a Genezáret-tó (vsz. a tenger gör. neve) elnevezések voltak életben (Lk 5:1; Jn 6:1).
Azonkívül, hogy az Ígéret földjének a határai között szerepel (4Mó 34:11), a tó részben az amorita Óg királyságát határolta Ny-on, majd miután az izraeliták meghódították a területet, Gád törzsét határolta Ny-ról (5Mó 3:16, 17; Jzs 13:24–27). A ’Kinnerettől délre, a kietlen síkság [héb.: ʽará·váʹ]’ (Jzs 11:2) kifejezés nyilvánvalóan a Jordán völgyének a Galileai-tengertől D-re eső szakaszára utal, amelyet el-Górként ismernek. (Lásd: GALILEAI-TENGER.)