Jehova Szava élő

Főbb gondolatok a Krónikák második könyvéből

A KRÓNIKÁK második könyve úgy kezdődik, hogy Salamon uralkodik királyként Izrael felett, és Círusz perzsa király alábbi szavaival ér véget, melyeket a Babilóniában levő száműzött zsidókhoz intéz: „[Jehova] bízott meg azzal, hogy építsek neki házat Jeruzsálemben, amely Júdában van. Bárki van is köztetek az ő egész népéből, legyen vele Jehova, az ő Istene, és menjen fel [Jeruzsálembe]!” (2Krónikák 36:23). A könyv, amelynek írását Ezsdrás pap i. e. 460-ban fejezte be, i. e. 1037-től i. e. 537-ig 500 év történetét öleli fel.

Círusz rendelete lehetővé teszi, hogy a zsidók visszatérjenek Jeruzsálembe, és helyreállítsák Jehova imádatát. A babiloni fogság hosszú évei azonban káros következményekkel jártak. A hazatérő száműzöttek nem ismerik jól nemzetük történelmét. A Krónikák második könyve élénken foglalja össze nekik azokat az eseményeket, amelyek a Dávid királyi vonalán uralkodó királyok idejében történtek. Az elbeszélés számunkra is érdekes, hiszen hangsúlyozza az igaz Isten iránti engedelmesség áldásait és az engedetlenség következményeit.

EGY KIRÁLY HÁZAT ÉPÍT JEHOVÁNAK

(2Krónikák 1:1—9:31)

Jehova megadja Salamon királynak a szíve kívánságát — bölcsességet és ismeretet —, gazdagsággal és tisztelettel együtt. A király pompás házat épít Jehovának Jeruzsálemben, a nép pedig ’vigad és vidám a szíve’ (2Krónikák 7:10). Salamon ’nagyobb lesz a föld összes többi királyánál gazdagságban és bölcsességben’ (2Krónikák 9:22).

Miután Salamon 40 évig uralkodik Izraelen, ’nyugodni tér ősatyáihoz, és a fia, Roboám kezd uralkodni helyette’ (2Krónikák 9:31). Ezsdrás nem jegyzi fel, hogy Salamon eltért az igaz imádattól. A királynak mindössze annyi hibáját említi meg, hogy ostoba módon rengeteg lovat hozat Egyiptomból, és feleségül veszi a fáraó lányát. A krónikás tehát kedvező nézőpontból írja a beszámolóját.

Válasz néhány bibliai kérdésre:

2:14 — Miért mond mást ez a vers a mesterember leszármazási vonaláról, mint az 1Királyok 7:14? A Királyok első könyve úgy utal a mesterember édesanyjára, mint aki egy ’Naftali törzséből származó özvegyasszony’, mivel férje ebből a törzsből származott. Ő maga azonban Dán törzséből való volt. Férje halála után hozzáment egy tíruszi férfihoz, és a kézműves ennek a házasságnak a gyümölcseként született.

2:18; 8:10 — Ezek a versek azt mondják, hogy a megbízottak, akik felvigyázóként és munkafelügyelőként szolgáltak a munkát végzők felett, 3600-an plusz 250-en voltak, míg az 1Királyok 5:16; 9:23 szerint a számuk 3300 plusz 550 volt. Miért különböznek a számok? Úgy tűnik, a különbség a megbízottak eltérő osztályozásából fakad. Lehet, hogy a Krónikák második könyve 3600 nem izraelita és 250 izraelita származású megbízott között tesz különbséget, míg a Királyok első könyve 3300 munkafelügyelőt különböztet meg 550 magasabb beosztású főmegbízottól. Bárhogy legyen is, a megbízottként szolgálók összlétszáma 3850 volt.

4:2–4 — Miért bikákat ábrázoló szobrok szolgáltak az öntött tenger alapjául? A Szentírásban a bika az erő jelképe (Ezékiel 1:10; Jelenések 4:6, 7). Az, hogy bikákra esett a választás, találó volt, mert a 12 rézbika egy óriási „tengert” tartott, ami úgy 30 tonnát nyomott. A bikák készítése erre a célra semmiképpen sem sértette a második parancsolatot, amely az imádathoz használt tárgyak készítését tiltotta (2Mózes 20:4, 5).

4:5 — Mennyi volt az öntött tenger teljes befogadóképessége? Színültig töltve a tenger 3000 bát, vagyis körülbelül 66 000 liter víz tárolására volt képes. De valószínű, hogy általában a befogadóképességének csak mintegy kétharmadáig töltötték fel. A Királyok első könyve 7:26 ezt mondja: „Kétezer bát [44 000 liter] fért” a tengerbe.

5:4, 5, 10 — Az eredeti hajlék mely tartozékai kerültek át Salamon templomába? Az egyetlen tárgy, amely átkerült Salamon templomába a találkozás sátrából, a szövetségláda volt. A templom felépítése után a hajlékot Gibeonból Jeruzsálembe vitték, és valószínűleg ott tárolták (2Krónikák 1:3, 4).

Tanulságok nekünk:

1:11, 12 Salamon kérése megmutatta Jehovának, hogy a király szívből vágyik a bölcsesség és az ismeret megszerzésére. A mi imáink is feltárják Isten előtt, hogy mi áll közel a szívünkhöz. Bölcsen tesszük, ha alaposan megvizsgáljuk az imáink tartalmát.

6:4 A Jehova szerető-kedvességéért és jóságáért érzett szívbeli értékelésnek arra kell indítania minket, hogy áldjuk Jehovát, vagyis a vonzalom és a hála érzésével dicsérjük őt.

6:18–21 Bár Istent egyetlen épület sem tudja befogadni, a templom szerepe az volt, hogy Jehova imádatának központjaként szolgáljon. Napjainkban Jehova Tanúi Királyság-termei az egyes közösségekben az igaz imádat központjai.

6:19, 22, 32 Bárki fordulhatott Jehovához imában, a királytól kezdve a nemzet legjelentéktelenebb tagjáig, sőt, még az idegenek is, akik őszintén közeledtek hozzá (Zsoltárok 65:2).a

EGYMÁST KÖVETŐ KIRÁLYOK DÁVID VONALÁN

(2Krónikák 10:1—36:23)

Izrael egységes királysága két részre szakad: az északi tíztörzs-királyságra és a déli kéttörzs-királyságra, mely utóbbit Júda és Benjámin alkotja. A papok és a léviták egész Izraelben a nacionalizmus elé helyezik a Királyság-szövetség iránti lojalitást, és Salamon fia, Roboám mellé állnak. Elkészülte után mintegy 30 évvel a templom kincseit elrabolják.

A Roboámot követő tizenkilenc király közül öt hűséges, három jó úton indul, de végül hűtlenné válik, egy pedig felhagy helytelenségével. A többi uralkodó azt teszi, ami rossz Jehova szemében.b Annak az öt királynak a tettei kapnak hangsúlyt, akik Jehovába vetik bizalmukat. Azokat a zsidókat, akik szerették volna helyreállítani Jehova imádatát Jeruzsálemben, biztosan nagyon felbuzdították az arról szóló beszámolók, mint például amikor Ezékiás életre keltette a templomi szolgálat elrendezését, vagy Jósiás nagy pászkát rendezett.

Válasz néhány bibliai kérdésre:

13:5 — Mit jelent a „sószövetség” kifejezés? Tartósító tulajdonsága miatt a só az állandóság és a változatlanság jelképévé lett. A „sószövetség” tehát egy kötelező érvényű megállapodásra utal.

14:2–5; 15:17 — Vajon Asa király az összes ’magaslatot’ eltávolította? Úgy tűnik, hogy nem. Lehet, hogy Asa csak azokat a magaslatokat távolította el, amelyek hamis istenek imádatára szolgáltak, azokat viszont nem, ahol a nép Jehovát imádta. Az is lehet, hogy Asa uralkodási idejének későbbi részében újra elkezdtek magaslatokat építeni. Ezeket a fia, Josafát távolította el. Valójában a magaslatok még Josafát uralkodása idején sem tűntek el teljesen (2Krónikák 17:5, 6; 20:31–33).

15:9; 34:6 — Hova tartozott Simeon törzse, miután Izrael királysága megosztottá vált? Mivel Simeon törzse olyan területeket kapott örökségül, amelyek Júda területébe ékelődve helyezkedtek el, földrajzilag a Júda és Benjámin alkotta királysághoz tartozott (Józsué 19:1). Vallásilag és politikailag azonban a törzs az északi királysághoz húzott (1Királyok 11:30–33; 12:20–24). Ezért Simeont a tíztörzs-királysághoz tartozónak tekintették.

16:13, 14 — Vajon Asát elhamvasztották? Nem. A ’felettébb nagy temetési égetés’ kifejezés nem Asa elhamvasztására, hanem fűszerek égetésére utal.

35:3 — Honnan hozatta vissza Jósiás a templomba a szent szövetségládát? A Biblia nem ad választ arra a kérdésre, hogy a szövetségládát valamelyik gonosz király távolíttatta-e el korábban, vagy Jósiás helyeztette-e át, hogy megvédje, amíg a templom kiterjedt felújítási munkái be nem fejeződtek. A Salamon napjai utáni időből csupán egyetlen történelmi utalás maradt fenn, mégpedig az, hogy Jósiás beviszi a ládát a templomba.

Tanulságok nekünk:

13:13–18; 14:11, 12; 32:9–23 Ezek a versek megtanítják nekünk, hogy mennyire fontos Jehovára támaszkodnunk.

16:1–5, 7; 18:1–3, 28–32; 21:4–6; 22:10–12; 28:16–22 Az idegenekkel vagy nem hívőkkel kötött szövetségek tragikus következményekkel járnak. Bölcsen tesszük, ha kerülünk minden szükségtelen érintkezést a világgal (János 17:14, 16; Jakab 4:4).

16:7–12; 26:16–21; 32:25, 26 Gőgössége miatt Asa király életének utolsó éveiben helytelenül cselekedett. A gőgös szellem Uzziásnak is a vesztét okozta. Ezékiás ostobán cselekedett, és talán büszke is volt, amikor megmutatta a kincstárát a babiloni küldötteknek (Ézsaiás 39:1–7). A Biblia így figyelmeztet: „Az összeomlás előtt büszkeség jár, a botlás előtt gőgös szellem” (Példabeszédek 16:18).

16:9 Jehova segíti azokat, akiknek teljes a szívük iránta, és az erejét is kész megmutatni az érdekükben.

18:12, 13, 23, 24, 27 Mikájához hasonlóan nekünk is bátran kell beszélnünk Jehováról és szándékáról.

19:1–3 Jehova a jót keresi bennünk, még akkor is, ha időnként okot adunk arra, hogy haragudjon ránk.

20:1–28 Ha alázatosan Jehovához fordulunk útmutatásért, bízhatunk abban, hogy engedni fogja, hogy megtaláljuk őt (Példabeszédek 15:29).

20:17 Ahhoz, hogy lássuk Jehova szabadítását, ’el kell foglalnunk a helyünket’ Isten Királysága tevékeny támogatóiként. Ahelyett, hogy a saját kezünkbe vennénk a dolgok irányítását, ’nyugton kell állnunk’, feltétlen bizalmunkat vetve Jehovába.

24:17–19; 25:14 Joás és a fia, Amácija a bálványimádás csapdájába esett. A bálványimádat ma is ugyanilyen megtévesztő lehet, különösen, ha alattomos módon a mohóságban vagy a nacionalizmusban nyilvánul meg (Kolosszé 3:5; Jelenések 13:4).

32:6, 7 Nekünk is bátraknak és erőseknek kell lennünk, miközben felöltjük „az Istentől való teljes fegyverzetet”, és szellemi harcot vívunk (Efézus 6:11–18).

33:2–9, 12, 13, 15, 16 Akkor mutat valaki igazi megbánást, ha felhagy helytelen viselkedésével, és határozott erőfeszítést tesz, hogy azt cselekedje, ami helyes. Ha a megbánás valóban őszinte, még egy olyan gonoszul cselekvő személy is Jehova irgalmában részesülhet, mint amilyen Manassé király volt.

34:1–3 A gyermekkorban tapasztalt rossz körülmények nem feltétlenül akadályoznak meg valakit abban, hogy megismerje és szolgálja Istent. Az a jó befolyás, amely Jósiást életének kezdeti szakaszában érhette, talán bűnbánó nagyapjától, Manassétól jött. De akármilyen forrásból származhatott is a Jósiást ért kedvező hatás, végül jó gyümölcsöket termett. Ugyanez történhet velünk is.

36:15–17 Jehova könyörületes és türelmes. Könyörülete és türelme azonban nem végtelen. Az embereknek kedvezően kell reagálniuk a Királyság-prédikáló munkára, ha szeretnének életben maradni, amikor Jehova véget vet ennek a gonosz világrendszernek.

36:17, 22, 23 Jehova szava mindig valóra válik (1Királyok 9:7, 8; Jeremiás 25:9–11).

Egy könyv cselekvésre késztette

A 2Krónikák 34:33 ezt mondja: „Jósiás eltávolította az összes utálatosságot Izrael fiainak minden vidékéről, és szolgálatra indított mindenkit, aki Izraelben volt, hogy szolgálják Jehovát, az ő Istenüket.” Mi késztette Jósiást erre a cselekedetre? Amikor Sáfán, a titkár Jósiás király elé hozta az újonnan felfedezett könyvet, amely Jehova Törvényét tartalmazta, a király hangosan felolvastatta azt. Jósiást annyira megérintette, amit hallott, hogy egész életén át buzgón támogatta a tiszta imádatot.

Isten Szavának olvasása és az olvasottakon való elmélkedés minket is mélyen megérinthet. Ha elgondolkodunk azon a beszámolón, amely a dávidi vonalon uralkodó királyokról szól, bátorítást érzünk, hogy utánozzuk azoknak a példáját, akik Jehovában bíztak, és kerüljük azoknak a viselkedését, akik nem így tettek. A Krónikák második könyve arra sarkall minket, hogy kizárólagos odaadással legyünk az igaz Isten iránt, és maradjunk hűségesek hozzá. E könyv üzenete kétségkívül élő, és erőt fejt ki (Héberek 4:12).

[Lábjegyzetek]

[Kép a 18. oldalon]

Tudod, miért volt találó bikákat ábrázoló szobrokat használni az öntött tenger alapjaként?

[Képek a 21. oldalon]

Bár gyermekként kevés segítséget kapott hozzá, Jósiás felnőttkorában is hűséges maradt Jehovához