Jehova gondoskodása az „odaszenteltek”

„És idegenek fognak ott állni, és ők fogják őrizni nyájaitokat” (ÉSAIÁS 61:5).

 1. Miért idézheti elménkbe az „adakozó” szó Jehovát?

MILYEN nagylelkű adakozó az Isten! Pál apostol ezt mondta: „[Jehova] maga ad mindenkinek életet, leheletet és mindent” (Cselekedetek 17:25). Az Istentől kapott sok ’jó adomány és minden tökéletes ajándék’ feletti elmélkedés mindannyiunk javát szolgálja (Jakab 1:5, 17; Zsoltárok 29:11; Máté 7:7; 10:19; 13:12; 21:43).

 2., 3. a) Hogyan válaszolhatnánk Isten ajándékaira? b) Milyen értelemben voltak a léviták „odaszenteltek”?

² Joggal szerette volna tudni a zsoltáros, hogyan fizethetne vissza bármit is Jehovának (Zsoltárok 116:12). Teremtőnknek igazán nincs szüksége semmire, amit az emberek adnának vagy adhatnának (Zsoltárok 50:10, 12). Jehova azonban jelzi, hogy örömére szolgál, amikor az emberek őt méltányolva adják át magukat az igaz imádatban. (Vö. Zsidók 10:5–7.) Minden embernek át kellene adnia magát Teremtőjének, aki további kiváltságokat adhat, amint az ókori léviták esetében is történt. Bár minden izraelita Istennek önátadott ember volt, ő Áron lévita családját választotta ki a papi szolgálatra, hogy áldozatokat mutassanak be a sátorban és a templomban. És mi a helyzet a többi lévitával?

³ Jehova ezt mondta Mózesnek: „Hozd közelebb a Lévi törzsét . . . És gondot kell viselniük a gyülekezet sátorának minden edényére . . . És oda kell adnod a lévitákat Áronnak és az ő fiainak. Ezek teljesen átadottak [héberül nethu·nimʹ], odaszenteltek az ő számára az Izrael fiai közül” (4Mózes 3:6, 8, 9, 41). A léviták „odaszenteltek” voltak Áron számára, hogy teljesítsék kötelességeiket a sátorszolgálatban; ezért mondhatta Isten: „Mert ezek az odaszenteltek, a nékem adottak az Izrael fiai közül” (4Mózes 8:16, 19; 18:6). Néhány lévita egyszerű feladatokat látott el; mások olyan jelentős kiváltságokat kaptak, mint például Isten törvényeinek a tanítása (4Mózes 1:50, 51; 1Krónika 6:48; 23:3, 4, 24–32; 2Krónika 35:3–5). Vizsgáljunk meg most egy másik „odaszentelt” népet és egy modernkori párhuzamot!

Az izraeliták visszatérnek Babilonból

 4., 5. a) Milyen izraeliták tértek vissza a babiloni fogságból? b) Mi felel meg a modern korban az izraeliták fogságból való visszatérésének?

⁴ Ezsdrás és Nehémiás elbeszéli, hogyan tért vissza az izraeliták egy maradéka Zorobábel kormányzó vezetésével Babilonból a maga földjére, hogy helyreállítsa az igaz imádatot. Mindkét beszámoló elmondja, hogy a visszatérők teljes száma 42 360 volt. Ebből ezrek voltak „Izrael népének férfiai”. A beszámoló ezután a papokat sorolja fel. Majd mintegy 350 lévita következik, beleértve a lévita énekeseket és ajtónállókat is. Ezsdrás és Nehémiás további ezrekről ír, akik nyilvánvalóan izraeliták voltak, talán épp papok, de származásukat nem tudták bizonyítani (Ezsdrás 1:1, 2; 2:2–42, 59–64; Nehémiás 7:7–45, 61–66).

⁵ A fogságra hurcolt Izrael e maradéka és azok, akik később visszatértek Jeruzsálembe, valamint Júdába, kiemelkedő önátadást mutattak Isten iránt, és mély elkötelezettséget az igaz imádat iránt. Ha megfigyeljük, akkor a modern korban ennek pontos megfelelőjét látjuk a szellemi Izrael maradékában, akik 1919-ben jöttek ki Nagy-Babilon fogságából.

 6. Hogyan használja fel Isten a szellemi Izraelt a mi időnkben?

⁶ Krisztus felkent testvéreinek maradéka 1919-ben történt szabadulása óta buzgón halad előre az igaz imádatban. Jehova megáldja arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy begyűjtsék az „Isten Izraelé”-t alkotó 144 000 utolsó tagjait (Galátzia 6:16; Jelenések 7:3, 4). Mint csoport, a felkent maradék alkotja „a hű és értelmes rabszolga”-osztályt, amelynek feladata a bőséges életadó szellemi táplálékról való gondoskodás, aminek világméretű szétosztásán keményen munkálkodnak (Máté 24:45–47).

 7. Kik társulnak a felkentekhez az igaz imádatban?

⁷ Amint arra az előző cikk rámutatott, Jehova népe most magában foglalja a „más juhok” millióit, akiknek Istentől kapott reménysége az, hogy átjutnak a közeli nagy nyomorúságon. Az a vágyuk, hogy Jehovát szolgálják majd mindörökre a földön, ahol nem éheznek és nem szomjaznak többé, és ahol nem folynak többé a bánat könnyei (János 10:16; Jelenések 7:9–17; 21:3–5). Találhatunk valamilyen párhuzamot a Babilonból visszatérők és az ilyen emberek között? Igen!

Nem izraeliták is visszatértek

 8. Kik társultak a Babilonból visszatérő izraelitákhoz?

⁸ Amikor a Jehovát szeretők felé elhangzott a felhívás Babilonban, hogy térjenek vissza az Ígéret földjére, a nem izraeliták ezrei is válaszoltak. Az Ezsdrás és Nehémiás által adott listán a „nétineusok”-ról (jelentése: „odaszentelt”) és „Salamon szolgáinak fiai”-ról olvasunk, akiknek száma összesen 392 volt. A beszámoló még több mint 7500 más személyt említ meg: ’férfi rabszolgák és női rabszolgák’, valamint nem lévita ’énekesek és énekesnők’ (Ezsdrás 2:43–58, 65; Nehémiás 7:46–60, 67). Mi indította ezt a sok nem izraelitát a visszatérésre?

 9. Hogyan működött közre Isten szelleme a fogságból való visszatérésben?

⁹ Az Ezsdrás 1:5 beszél mindazokról, „akiknek szellemét felébresztette az igaz Isten, hogy felmenjenek újra felépíteni Jehova házát”. Igen, Jehova indította mindazokat, akik visszatértek. Szellemüket serkentette, azaz elmebeli hajlandóságukra hatott. Isten még az egekből is meg tudja ezt tenni szent szelleme, vagyis tevékeny ereje által. Így valamennyiüknek, akik felkeltek „újra felépíteni Jehova házát”, „[Isten] szelleme” segített (Zakariás 4:1, 6; Aggeus 1:14).

Újabbkori párhuzam

10., 11. Milyen párhuzam állapítható meg a Babilonból visszatérő nem izraelitákkal kapcsolatban?

¹⁰ Kit árnyékolnak elő ezek a nem izraelita visszatérők? Sok keresztény ezt válaszolná: ’A nétineusok megfelelnek a mai „más juhok”-nak.’ Igaz, de nem csak a nétineusok; az összes visszatérő nem izraelita a mai nem szellemi izraelita keresztényeket szemlélteti.

¹¹ A You May Survive Armageddon Into God’s New World (Túlélheted Armageddont Isten új világába kerülve)a című kiadvány megjegyzi: „A 42 360 főből álló izraelita maradékot nemcsak azok alkották, akik Zorobábel kormányzóval elhagyták Babilont . . . Nem izraeliták ezrei is voltak ott . . . A nétineusok mellett más nem izraeliták is voltak, például a szolgák, a hivatásos férfi és női énekesek és Salamon király szolgáinak leszármazottai.” A könyv magyarázata szerint: „A nétineusok, a szolgák, az énekesek és Salamon szolgáinak fiai, azaz minden nem izraelita elhagyta a fogság földjét és visszatért az izraelita maradékkal . . . Jogos tehát azt gondolni, hogy ma különböző nemzetiségű emberek, akik nem tartoznak a szellemi Izraelhez, társulnak a szellemi Izrael maradékával és segítik Jehova Isten imádatát? Igen.” Az ilyenek ’újkori, ellenképi nétineusokká, énekesekké és Salamon szolgáinak fiaivá válnak’.

12. Milyen különleges módon használja Isten a szellemét a szellemi izraeliták érdekében, de miért lehetünk biztosak abban, hogy az valamennyi imádója számára elérhető?

¹² Az ókori mintához hasonlóan Isten a szellemét adja ezeknek a földi örök életben reménykedő embereknek is. Igaz, ők nem születnek újra. A 144 000 minden tagja átéli egyedülálló módon az Isten szellemi fiaként való újraszületést és a szent szellemmel való felkenetést (János 3:3, 5; Róma 8:16; Efézus 1:13, 14). Természetesen a felkenetés Isten szellemének kivételes megnyilatkozása a kicsiny nyáj érdekében. De Isten szelleme szükséges az ő akaratának véghezviteléhez is. Ezért Jézus ezt mondta: ’Az égi Atya ad szent szellemet azoknak, akik kérik tőle’ (Lukács 11:13). Akár égi reménységgel rendelkezik a kérő, akár a más juhok közé tartozik, Jehova szelleme mindenképpen bőségesen elérhető számára az Ő akaratának teljesítése érdekében.

13. Hogyan képes működni a szellem Isten valamennyi szolgáján?

¹³ Mind az izraelitákat, mind a nem izraelitákat Isten szelleme indította a Jeruzsálembe való visszatérésre, és az erősíti és segíti Isten egész lojális népét ma. Legyen bár egy keresztény Istentől kapott reménysége élet az égben vagy élet a földön, mindenképpen a Jóhírt kell prédikálnia, és a szent szellem teszi lehetővé, hogy ebben hűséges legyen. Mindannyiunknak — bármi legyen is a reménységünk — ápolnunk kell a szellem gyümölcseit, amelyekre teljes mértékben szükségünk van (Galátzia 5:22–26).

Különleges szolgálatra odaszentelt

14., 15. a) A visszatérő nem izraeliták közül melyik két csoport lett kiválasztva? b) Kik voltak a nétineusok, és mit csináltak ők?

¹⁴ A szellem által visszatérésre indított nem izraeliták ezrei között volt két kis csoport, akiket Isten Szava kiválasztott — a nétineusok és Salamon szolgáinak fiai. Kik voltak ők? Mit tettek? És mit jelenthet ez ma?

¹⁵ A nétineusok egy nem izraelita eredetű csoportot alkottak, amelynek kiváltsága volt a lévitákkal együtt szolgálni. Emlékezz a kánaánitákra Gibeonból, akik ’fagyűjtögetőkké és vízhordókká lettek a gyülekezet és Jehova oltára számára’ (Józsué 9:27). Valószínűleg az ő néhány leszármazottjuk volt a Babilonból visszatérő nétineusok között, továbbá olyanok, akik már nétineusokként kerültek oda Dávid uralkodása alatt és máskor (Ezsdrás 8:20). Mit csináltak a nétineusok? A lévitákat a papok segítségére szentelték oda, a nétineusokat pedig a léviták segítségére. Ez még egy körülmetélt más nemzetbeli számára is kiváltság volt.

16. Hogyan változott meg idővel a nétineusok szerepe?

¹⁶ Amikor a csoport visszatért Babilonból, a papokhoz vagy a nétineusokhoz és „Salamon szolgáinak fiai”-hoz képest csak néhány lévita tartozott hozzá (Ezsdrás 8:15–20). A Dr. James Hastings féle Dictionary of the Bible megjegyzi: „Egy idő után [a nétineusok] mint hivatalos osztály annyira meghonosodtak, hogy kiváltságokat is kaptak.” Egy tudományos újság, a Vetus Testamentum megjegyzi: „Változás történt. A fogságból való visszatérés után ezeket [a más nemzetbelieket] többé nem mint a Templom rabszolgáit tekintették, hanem mint abban szolgálókat, akik hasonló helyzetben voltak mint azok a csoportok, amelyek a Templomban működtek.” (Lásd a bekeretezett részt: „Megváltozott helyzet”.)

17. Miért kaptak a nétineusok több feladatot, és milyen bibliai bizonyíték van erre?

¹⁷ Természetesen a nétineusok nem voltak egyenlőek a papokkal és a lévitákkal. Az utóbbi csoport izraelitákból állt, akiket maga Jehova választott ki, és akiknek a helyére nem kerültek nem izraeliták. A bibliai utalások mégis azt jelzik, hogy a léviták kis száma miatt a nétineusoknak több feladat is adatott Isten szolgálatában. A templomhoz közeli szálláshelyet jelölték ki a számukra. Nehémiás idejében a papokkal együtt a templomhoz közeli falak javításán dolgoztak (Nehémiás 3:22–26). Perzsia királya elrendelte a nétineusok adómentességét, éppen úgy, ahogy a léviták is adómentesek voltak templomi szolgálatuk miatt (Ezsdrás 7:24). Ez is mutatja, hogy az „odaszenteltek” (a léviták és a nétineusok) milyen szorosan összekapcsolódtak a szellemi dolgokban, és hogy szükség szerint hogyan nőtt a nétineusok feladata, bár soha nem kerültek megszámlálásra, mint például a léviták. Amikor Ezsdrás később összegyűjtötte a száműzötteket a visszatérésre, kezdetben nem volt közöttük lévita. Ezért fokozott erőfeszítést tett azok összegyűjtésére. Ennek eredményeképpen 38 lévitát és 220 nétineust talált, hogy visszatérve szolgáljanak mint ’szolgák, a mi Istenünk háza számára’ (Ezsdrás 8:15–20).

18. Milyen feladatot teljesíthettek „Salamon szolgáinak fiai”?

¹⁸ Egy másik, nem izraelita kiválasztottakból álló csoportot Salamon szolgáinak fiai alkottak. A Biblia közöl néhány részletet róluk. Néhányan közülük a „Szóferet fiai” voltak. Ezsdrás egy határozott névelőt tett a névhez, így képezve a Hasszóferet szót, amelynek egyik lehetséges jelentése: „az írnok” (Ezsdrás 2:55; Nehémiás 7:57). Ők tehát valószínűleg írnokok vagy másolók voltak, talán templomi/közigazgatási írnokok. Salamon szolgáinak fiai azzal bizonyították Jehova iránti önátadásukat, hogy idegen származásuk ellenére elhagyták Babilont és visszatértek, hogy részt vegyenek Isten imádatának a helyreállításában.

Önmagunk odaszentelése ma

19. Milyen kapcsolat van ma a felkentek és a más juhok között?

¹⁹ A mi időnkben Isten a felkent maradékot elsősorban a tiszta imádat élharcosaként és a Jóhír hirdetőjeként használja fel (Márk 13:10). Milyen öröm számukra látni, amint a más juhok tízezrei, százezrei, majd milliói csatlakoznak hozzájuk az imádatban! És milyen pompás együttműködés van a maradék és a más juhok között! (János 10:16).

20. Milyen új értelmezés ésszerű a nétineusokkal és a Salamon szolgáinak fiaival való párhuzamot illetően? (Példabeszédek 4:18).

²⁰ Az ősi Babilonban töltött fogságból visszatérő valamennyi nem izraelita párhuzamba állítható a más juhokkal, akik most a szellemi Izrael maradékával szolgálnak. Miért emeli ki a Biblia mégis a nétineusokat és Salamon szolgáinak fiait? A mintában a nétineusoknak és Salamon szolgái fiainak messze több kiváltság adatott, mint a többi visszatérő nem izraelitának. Ez jól árnyékolja elő azt, hogy Isten ma kiváltságokat és kötelességeket ad a más juhok néhány érett és készséges tagjának.

21. Hogyan kapott némely földi reménységű testvér további kötelezettségeket és kiváltságokat?

²¹ A nétineusok megnövelt kiváltságai közvetlenül a szellemi tevékenységhez kötődtek. Salamon szolgáinak fiai nyilvánvalóan közigazgatási felelősségeket kaptak. Hasonlóképpen ma Jehova „emberadományok”-kal áldja meg népét, hogy azok gondoskodjanak szükségleteiről (Efézus 4:8, 11, 12). Az ilyen gondoskodás magában foglalja, hogy a ’nyáj őrzésében’ részt vevő érett és tapasztalt testvérek százai szolgálnak körzet- és kerületfelvigyázókként, valamint az Őr Torony Társulat 98 fiókhivatalának Fiókbizottságában (Ésaiás 61:5). A Társulat főhivatalában a „hű sáfár” és annak Vezető Testülete irányítása alatt az arra alkalmas férfiak kiképzést kapnak arra, hogy segítsenek a szellemi táplálék elkészítésében (Lukács 12:42). Más, régen önátadott önkénteseket a Bétel-otthonok és üzemek működtetésére, valamint a fiókhivatalok- és a keresztény imádat célját szolgáló termek építésére vonatkozó világméretű program felvigyázására képeznek ki. Ők a királyi papság részét alkotó, felkent maradék közeli segítőiként végzett szolgálatukkal tűnnek ki. (Vö. 1Korinthus 4:17; 14:40; 1Péter 2:9.)

22. Miért helyénvaló, hogy némelyek a más juhok közül súlyos felelősséget kapjanak most, és hogyan kell erre reagálnunk?

²² Az ősi időkben a papok és léviták folyamatosan a zsidók között szolgáltak (János 1:19). Ma azonban a szellemi Izrael maradékának a földön egyre csökkenie kell. (Állítsd szembe a János 3:30-cal.) Végül pedig, majd Nagy-Babilon pusztulása után, valamennyi ’elpecsételt’ 144 000 az égben lesz a Báránnyal történő menyegzőn (Jelenések 7:1–3; 19:1–8). A más juhoknak azonban növekedniük kell. Az a tény, hogy a nétineusokhoz és Salamon szolgáinak fiaihoz hasonlóan némelyikük súlyos felelősségeket kap a felkent maradék felügyelete alatt, nem teszi őket önhittekké vagy beképzeltekké (Róma 12:3). Ez bizalmat ébreszt bennünk az iránt, hogy amikor Isten népe ’kijön a nagy nyomorúságból’, lesznek tapasztalt férfiak — „fejedelmek” —, akik felkészítettek lesznek arra, hogy vezessék a más juhokat (Jelenések 7:14; Ésaiás 32:1; vö. Cselekedetek 6:2–7).

23. Miért kell valamennyiünknek adakozó szellemet ápolnunk Isten szolgálatával kapcsolatban?

²³ Mindenki, aki visszatért Babilonból, keményen akart dolgozni, és bizonyítani akarta azt, hogy Jehova imádata a legfontosabb az elméjében és a szívében. Ugyanez a helyzet ma is. A felkent maradékkal együtt ’idegenek állnak ott és őrzik a nyájat’ (Ésaiás 61:5). Ezért tekintet nélkül arra, hogy Istentől kapott milyen reménységünk van, és tekintet nélkül arra, hogy milyen kiváltságokat kaphatnak a szellemtől felkent vének Jehova igazolásának napja, Armageddon előtt, ápoljunk mindannyian önzetlen, teljes szívű, adakozó szellemet! Bár soha nem fizethetjük vissza Jehovának minden nagy jótéteményét, végezzünk teljes szívvel mindent, amit szervezetében csinálunk (Zsoltárok 116:12–14; Kolossé 3:23). Így valamennyien átadjuk magunkat az igaz imádatra, és mint más juhok, szolgáljunk szoros egységben a felkentekkel, akik arra rendeltettek, hogy ’királyokként uralkodjanak a föld felett’ (Jelenések 5:9, 10).

[Lábjegyzet]

Emlékeztetőül

◻ Milyen módon voltak a léviták „odaszenteltek” az ősi Izraelben?

◻ Milyen nem izraeliták tértek vissza a fogságból, és kiket árnyékoltak ők elő?

◻ Milyen változás látszik valószínűnek a nétineusokkal kapcsolatban?

◻ Milyen mai párhuzam figyelhető meg a nétineusokat és Salamon szolgáinak fiait illetően?

◻ Milyen bizalmat kelt a felkentek és a más juhok közötti együttműködés?

[Kiemelt rész a 14. oldalon]

MEGVÁLTOZOTT HELYZET

Számos bibliai szótár és enciklopédia fűz magyarázatot a fogságból visszatérő néhány nem izraelita életében tapasztalható változáshoz. Például „Helyzetük megváltozása” cím alatt az Encyclopædia Biblica ezt írja: „Társadalmi helyzetük, mint azt már említettük, szükségszerűen ugyanabban az időben emelkedett. [A nétineusok] többé nem úgy jelennek meg, mint a szó szoros értelmében vett rabszolgák” (szerkesztette: Cheyne és Black, III. kötet, 3399. oldal). A The Cyclopædia of Biblical Literature-ben Kitto ezt írta: „Meglepő volt, hogy sokan [a nétinuesok közül] visszatértek Palesztina e szerény helyére . . . Az önként ragaszkodás, amelyet így kinyilvánítottak, jelentősen emelte a nétineusok társadalmi helyzetét” (II. kötet, 417. oldal). A The International Standard Bible Encyclopedia rámutat: „Figyelembe véve ezt az egyesülést és az ő salamoni hátterüket, feltételezhető, hogy Salamon szolgáinak jelentős felelősségei voltak a második templomban” (szerkesztette: G. W. Bromiley, 4. kötet, 570. oldal).

[Kép a 15. oldalon]

Amikor az izraeliták visszatértek az újjáépített Jeruzsálembe, nem izraeliták ezrei társultak hozzájuk

[Forrásjelzés]

Pictorial Archive (Near Eastern History) Est.

[Kép a 17. oldalon]

A Fiókbizottság Koreában. Amint az ókori nétineusoknak, úgy ma a más juhok közé tartozó férfiaknak is súlyos felelősségük van az igaz imádatban