Ne hagyjuk abba a jó cselekvését
1 Ahol Isten népe megkísérelte újjáépíteni Jeruzsálem falait Nehémiás napjaiban, az ellenséges erők egyesített erőfeszítést tettek arra, hogy zavart okozzanak. Ezt mondták: „Biztosan megöljük őket és véget vetünk a munkának” (Neh 4:7–11). A próba tehát fennállt! Abbahagyták-e az izraeliták az építő munkát, melynek elvégzését Jehova kívánta?
2 Semmi esetre sem! Isten szolgái egy kézzel dolgoztak, mialatt a másik kezükben kard volt arra az esetre, ha az ellenség megtámadná őket (Neh 4:17, 18). Micsoda bátorságot mutattak a Jehovától kapott jó munkában való kitartásban.
A PRÓBA MA IS ÁLL
3 Nehémiás napjaihoz hasonlóan Sátán megpróbálja „megállítani a munkát”, amelyet Jehova végeztet. Az emberiség egész világában nyomasztó állapotokat hoz létre, de különösen Isten népe ellen irányítja támadását. A próba tehát fennáll!
4 Vajon nem küzdenek-e súlyos anyagi nehézségekkel egyes testvéreink az egyre emelkedő megélhetési költség miatt? Mások fizikailag betegek, vagy valamelyik családtagjuk betegeskedik. Az olyan gyermekekkel való foglalkozás, akik nem követik készségesen a bibliai tanácsot, szintén nyomasztólag hathat. De még saját gyengeségeink is sújtanak minket időnként. És ha arra a teherre gondolunk, amelyet néhány vén visel közöttünk, akik sok felelősséget látnak el és sok problémát oldanak meg a gyülekezetben, ez arra emlékeztet minket, amivel Nehémiás napjaiban kellett a férfiaknak szembenézniük, akik ’éjszaka őrködtek, nappal pedig dolgoztak’ (Neh 4:22). Felmerül tehát a kérdés: Vajon mi feladjuk-e a jó cselekvését?
5 Mint szervezet egybehangzó NEM!-mel válaszolhatunk. Szellemi paradicsomunk megerősített falként épül körénk, amelyet az ellenség sohasem lesz képes lerombolni. De mi a helyzet velünk egyénekkel? A jelentések arra mutatnak, hogy egyeseknek nagyobb egyensúlyra van szükségük, olyanra, amilyennel azok az izraeliták rendelkeztek Nehémiás napjaiban, akik egyik kezükkel dolgoztak, a másokkal kardot fogtak. Az 1978-as szolgálati évben 37 487-en voltak az Egyesült Államokban, akik hogy úgy mondjuk letették a szerszámukat. Tétlenné váltak a szellemi építőmunkában, s nem mennek ki többé a szántóföldi szolgálatba. Ezen kívül a hírnökök teljes számából 164 240-en, ami 27,3 százalékot tesz ki — váltak rendszertelenné a szolgálatban.
SEGÉLYFORRÁS
6 Úgy tűnik, hogy egye építők Nehémiás idejében hasonlóképpen cselekedtek. Megijedtek a rájuk nehezedő nyomás következtében. Hogyan segítettek nekik, hogy „legyen szívük [Károli: kedvük] a munkára” mint kezdetben? (Neh 4:6). Nehémiás elbeszéli nekünk: „Amikor láttam félelmüket, azonnal felkeltem és azt mondtam a nemeseknek, s körzeti uralkodóknak és a nép többi részének: ’Ne féljetek tőlük! Jehovát, a nagy és félelmet keltő Személyt tartsátok elmétekben!’ ” (Neh 4:14).
7 Tudunk-e segíteni tétlen és rendszertelen testvéreinknek és testvérnőinknek ma, hogy hasonlóképpen ’kedvük legyen a munkához’? Biztosan! A vének, a kisegítő szolgák és „a nép többi része”, tehát mindnyájan segíthetünk nekik elméjükben tartani ugyanazt a nagy és félelmet keltő Személyt. Néha csupán egy buzdító szóra van szükség, amellyel éreztetjük, hogy szeretjük őket és hiányoznak nekünk. A buzdítás mindenki dolga. A beszámoló szerint Nehémiás „azonnal fölkelt” és megtette ezt. Te is megteszed? Egy ilyen szó megmentheti testvéred vagy testvérnőd életét, mivel hatására az egyén nem hagyja abba a jó cselekvését.
SEGÍTS MAGADON
8 Ha te is egyike vagy azoknak, akik lelassultak, vagy megálltak Istennek végzett szolgálatukban, mások segíthetnek neked, de a felelősség elsősorban rajtad nyugszik. A Nehémiás idejében élő testvéreinknek el kellett végezniük Jehova falépítő munkáját és meg kellett birkózniuk az ellenséges támadásokkal. Ma hasonlóképpen el kell végeznünk Jehova munkáját, a prédikálást, és meg kell akadályoznunk, hogy a Sátántól jövő sok nyomás eltérítsen minket. Bármilyen legyen is a próba, ugyanaz legyen az elhatározásunk, mint Pálé volt, aki így írt: „Ezért ne hagyjuk abba a jó cselekvését, mert kellő időben aratunk, ha el nem lankadunk” (Gal 6:9).