Segít-e nekünk ma is az Istennel való kapcsolat?
„Jehova közel van mindazokhoz, akik segítségül hívják Őt, . . . s meghallja segélykiáltásukat és megszabadítja őket.” — Zsolt 145:18, 19.
1, 2. Hogyan mutatják ki Dávid szavai az Istennel meghitt kapcsolatban álló ember nagyszerű állását?
DÁVID KIRÁLY, aki maga is próféta volt, beszél az olyan ember boldogságáról, akit Isten a „cselekedeteire való tekintet nélkül” igaznak számít; ezt mondja: „Boldogok azok, akiknek megbocsáttattak törvénytelen cselekedeteik és bűneik elfedeztettek; boldog az, akinek bűnét Jehova semmi esetre sem veszi számításba.” (Róma 4:6-8; Zsolt 32:1, 2) Az ilyen ember bűnei megbocsáttattak, tiszta az Isten szemében. Jehova elfogadja meghitt bizalmasaként, úgy tekinti, mint akinek nincs igazságtalansága, mert az igazságtalanság elválaszt Istentől.
2 Utalván az Isten előtti ilyen állás nagyszerűségére a továbbiakban ezt mondja: „Áldjad ó én lelkem Jehovát és ne felejtkezz el az ő cselekedeteiről, aki megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet, aki visszaveszi életedet magából a sírgödörből, szerető-kedvességével és irgalmával koronáz meg téged,aki jóval elégíti ki életidődet; és állandóan megújul ifjúságod, mint a sasé.” — Zsolt 103:2-5.
ISTEN BARÁTAI
3. a) Milyen kedveskedő kifejezéssel szólíthatják Istent azok, akiknek bűnei megbocsáttattak Krisztus áldozata által? b) Hogyan őrizheti meg az egyén ezt az állást?
3 Az ilyen egyén Atyának szólíthatja Istent. (Máté 6:9) Ha téved és bűnt követ el, mint minden tökéletlen ember, amikor rádöbben erre, Istenhez fohászkodhat bocsánatért és megtisztításért, megőrizve ezzel a helyes állását. János apostol írta erre vonatkozóan: „Ha kijelentjük, hogy nincs bűnünk, félrevezetjük magunkat és igazság nincsen mibennünk. Ha megvalljuk bűneinket, Ő hű és igazságos, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden igazságtalanságtól. — 1Ján 1:8, 9.
4. Hogyan mutatta meg Jézus, hogy közel van azokhoz, akik a tanítványai?
4 Hogyan lehet, hogy a mindennapi életben „jóval elégíti ki az életidőt” az Istennel való meghitt kapcsolat? És mihez hasonlít az ilyen kapcsolat? Jézus kinyilvánította, milyen közvetlen, szoros kapcsolat volt az övé a hű apostolaihoz, amikor így szólt hozzájuk: „Többé nem hívlak titeket rabszolgáknak, mert a rabszolga nem tudja mit tesz az ő ura. Hanem barátaimnak hívlak titeket, mert mindent, amit az Atyámtól hallottam, tudattam veletek.” (Ján 15:15) Ezenfelül „nem szégyellte őket ,testvéreinek’ nevezni”. (Zsid 2:11) Igaz, hogy a Biblia úgy beszél a keresztényekről, mint Istennek és Krisztusnak rabszolgáiról. A Biblia azonban gyakran használ emberi elnevezéseket, hogy bizonyos dolgokat megvilágítson előttünk. Ez a mi tökéletlenségünk miatt, néha pedig a krisztusi ismeret és megértés tekintetében való éretlenségünk miatt van. (Hasonlítsd össze a Róma 6:19-cel és az 1Korinthus 3:1, 2-vel; Lásd még a Lukács 17:7-10-et!) Így, bár a „rabszolga” szó ránk van alkalmazva, Jézus Krisztus valóban jobban szeret minket, mint bármelyik úr valaha is szerette rabszolgáját, továbbá biztosítani kíván bennünket, hogy ő barátainak tekint.
5. Hogyan nyilvánította ki Jézus Isten közelségét és szeretetét azok iránt, akik szeretik Őt?
5 Jézus kimutatta, hogy Isten éppen olyan közel van azokhoz, akik Krisztushoz jönnek, amikor ezt mondta: „Ha valaki szeret engem, megtartja az én szavamat és az én Atyám szeretni fogja őt, és mi hozzá megyünk és vele lakozunk.” (Ján 14:23) Kívánhat-e valaki ennél közelebbi, közvetlenebb kapcsolatot? (Hasonlítsd össze a Jelenések 3:20-szal!) Miután Jézus elmondta tanítványainak, hogy elmegy az Atyjához, kimutatta, hogy Isten közelebb van hozzájuk, mint képzelték, hiszen ezt mondta: „Azon a napon már egyáltalán nem kérdeztek engem. Bizony mondom nektek, ha bármit kértek az Atyától, megadja nektek az én nevemben. Ezideig semmit nem kértetek az én nevemben. Kérjetek és megkapjátok, hogy a ti örömötök teljes legyen. Ezeket a dolgokat hasonlatokban mondtam nektek. Eljön az óra, amikor nem hasonlatokban beszélek majd, hanem nyíltan szólok nektek az Atyáról. Azon a napon ti fogtok kérni az én nevemben, és nem mondom nektek, hogy majd én kérem az Atyát értetek. Mert maga az Atya is szeret titeket, mert ti is szerettetek engem, és elhittétek, hogy én az Atya képviselőjeként jöttem.” — Ján 16:23-27.
VÉDELEM A ROSSZ CSELEKEDETEK ELLEN
6, 7. a) Kísért-e valójában Isten valakit a bűnre? b) Hogyan állit ,őrt és őrzőt’ fölénk?
6 Aki meghitt viszonyban van az Atyával, bizonyára védelemnek örvend a bűnbeesés ellen. Jézus azt mondta, hogy imádkozzunk az Istenhez : „Ne vígy minket kísértésbe, hanem szabadíts meg a gonosztól.” (Máté 6:13) Ez hasonlít a zsoltáros imájához: „Állíts őrt, ó Jehova, az én számhoz és őrzőt tégy az én ajkaim ajtajához. Ne hajoljon az én szívem valami rosszra.” — Zsolt 141:3.
7 Még ha meg is engedi, hogy a keresztény kísértéseknek legyen kitéve — ami minden emberrel előfordul —, Isten soha nem kísért rosszra senkit. (Jak 1:13) Másrészt nem fogja erővel megakadályozni az egyént a helytelen életpálya választásában. Inkább, ha kísértés vagy próba merül föl, Isten úgy védi a vele bensőséges kapcsolatban levő egyént, hogy feltárja szeme előtt világosan és élesen, milyen veszedelembe került. Így ,állít őrt és őrzőt’ föléje. Aki kapcsolatban van Istennel, annak határozott figyelmeztető jeleket ad, hogy felhívja figyelmét.
8. Hogyan hallgatja meg Isten a „Ne vígy minket kísértésbe” imát?
8 Például, ha egy személy kísértést érez lopásra vagy gyalázkodó beszédre, azonnal emlékeztetve lesz bizonyos riasztó tényekre: a rossz cselekedet kárt okoz az Istennel való jó kapcsolatában; az ilyen tett ellentétben van a szeretet törvényével; ilyen cselekedetek gyalázatot hoznak Isten jó nevére és Krisztusra, mivel a keresztény azt vallja, hogy őket képviseli; ha enged az ilyen helytelen vágyaknak, gyalázatot és bánatot szerez magának és szeretteinek; szégyent hoz a keresztény gyülekezetre, amelynek tagja. Az a jó lelkiismeret, amelyet kért, amikor hitet gyakorolt a Krisztus bűnért való áldozatában, fájdalmas sebet kap. Ezek a figyelmeztető gondolatok azért merülnek fel, mert a keresztény állandóan olvassa a Bibliát, továbbá Isten szellemének vagy néha egyik keresztény társunk közvetlen indítására. Ezek elrettentésül fognak szolgálni, hogy ne menjen fejjel és meggondolatlanul a testi vágyai kielégítése után, mint azok esetében történik, akiket nem óv az Istennel való jó kapcsolat. — Hasonlítsd össze a Példabeszédek 7:22, 23-mal, és Dávid tapasztalatával az 1Sámuel 25:32-35-ben!
GONDOLAT- ÉS SZÓLÁSSZABADSÁG
9. Hogyan mutatkozik meg Isten Igéjének hatalma, ha a „kereszténységnek” nevezett nemzeteket tekintjük?
9 Nagy áldás származik az Istennel való bensőséges kapcsolatból: ez a gondolat és beszéd nagy szabadságának birtoklása. Isten Szava erre vonatkozó hatalmának bizonyítékául nézzük meg a „kereszténység”-nek nevezett nemzeteket. Ezek, bár soha nem voltak igazán közel Istenhez, mégis általában szabad forgalmat biztosítottak Isten Igéjének az elmúlt két évszázad alatt. A Biblia családok könyvévé vált és bár ma sokan elvetik, számos ember volt — még államférfi is —, aki megpróbált a Biblia szép erkölcsi alapelvei szerint élni. Ez elősegítette a gondolat- és szólásszabadságot, embereket szabadított meg valláshagyományok béklyóitól és a sötét középkor babonáitól. A Biblia forgalmával arányosan ezekben az országokban a nép életszínvonala, irányadó mértékei megjavultak.
10. a) Milyen mélyen tudnak behatolni Isten ismeretébe a tudósok és mások, akik tanulmányozzák a teremtés csodáit? b) Mit kell tennie annak, aki igazán óhajtja az Istennel való bensőséges kapcsolatot?
10 Ha még az ilyen alkalmi kapcsolat is Istennel az ő Igéje által felvilágosítást és jobb életet eredményez, akkor azok az emberek, akik valóban olvassák a Bibliát és életük vezetőjévé teszik, sokkal többet nyernek belőle. Jób patriarcha rámutat, hogy többre van szükség felületes Isten-ismeretnél. Miután megjegyez néhány csodálatos tényt a teremtésben, melyeket a tudósok csak hosszas kutatás után tudnak megérteni és megmagyarázni, azt mondja: „Lám! Ezek csak a pereme az [Isten] útjának, csak suttogások Őróla!” Jób később kimutatja, hogy az igazi bölcsesség többet követel tőlünk ,az út peremének’ ismereténél, többet puszta tudományos tényeknél. El kell jutnunk Isten személyiségének nagyszerűségéhez, félni őt, mint azt, aki fenntartja a helyes alapelveket, és követni is ezeket az alapelveket. Ezt a bölcsességet csak az ő Igéjének tanulmányozásával lehet elnyerni. Jób így fejezi ki ezt: „Lám, a Jehova félelme bölcsesség és a gonosztól való elfordulás értelem.” (Jób 26:14; 28:28) Az olyan keresőnek, aki a Bibliába tekint, hogy kapcsolatba kerüljön Istennel, így ír a zsoltáros: „Boldog az, akit te kiválasztasz és közel hozod, hogy lakhassék a te udvarodban. Biztosan megelégszik a te házad jóságával. — Zsolt 65:5.
KI ÖRVENDHET MEGHITT KÖZÖSSÉGNEK ISTENNEL?
11, 12. Milyen embereket fogad el Isten bensőséges, baráti kapcsolatba magával?
11 Következésképpen az olyan kapcsolat, amelyben Isten barátjának ismer el valakit, végtelen nagy és tartós áldással jár. Akit Isten kiválaszthat ilyen meghitt kapcsolatra, a 15. zsoltárban van leírva:
„Óh Jehova, ki lesz vendég sátradban?
Ki fog lakozni szent hegyeden?
Aki feddhetetlenül jár, és aki igazságosságot gyakorol,
És az igazságot beszéli szívében.
Nem rágalmazott nyelvével,
Nem tett semmi rosszat felebarátjának,
És nem szidalmazta meghitt ismerőseit.
Biztosan elvet bárkit, aki szemében megvetendő,
Akik Jehovát félik, azokat viszont tiszteli.
[Saját] kárára esküdött, és mégsem változtatja meg.
Pénzét nem adta ki kamatra,
És megvesztegető ajándékot nem fogadott el az ártatlan ellen.
Aki ezeket cselekszi, sohasem inog meg.” — Zsolt 15:1-5.
12 Csak ilyen ember jut istenfélelemre és ismeri meg igazán Őt. Istennek az ilyen barátja ugyanolyan általános problémákkal néz szembe, mint amilyennel mindenki más találkozik. De nem marad segítség nélkül.
SEGÍTSÉG BETEGSÉG IDEJÉN
13. Mit tesz Isten az olyan keresztényért, aki komoly beteg, és hogyan tekintse a keresztény az állhatatosságot betegség alatt?
13 A keresztény komoly beteg lehet. A fizikai betegség nem kívánt hatással lehet az illető szellemi egészségére. Nehéz a jó egyéniséget megőrizni betegség idején. Isten nagyon megérti a betegeket. Sőt mi több, segítséget is nyújt. A zsoltáros mondja: „Jehova maga tartja életben betegágyán; és ágyát biztosan megváltoztatod betegsége alatt.” (Zsolt 41:4) Isten nem ígéri, hogy a szolgái minden esetben felépülnek betegségükből. De biztosítja a keresztényt, hogy mellette áll majd és elviselhetővé teszi a betegségét. A zsoltár nyelvezete ápolónőre emlékeztet bennünket, aki mindig ott van a beteg mellett, hogy testének egy tagja sincs kényelmetlenül, vagy egy szülőre, aki szeretettel gondoskodik beteg gyermekéről, kényelembe helyezi és mosdatja őt, váltja és elegyengeti ágyát, úgy hogy felfrissültnek és vidámnak érzi magát. És ha az a legjobb az egyén részére, Jehova fel tudja kelteni betegágyából az egészség ágyába. De még ha nem gyógyítja is fel Isten, akkor is javára tudja működtetni a dolgokat. (Róma 8:28) Szellemileg erősebbé válik és elviseli a betegséget, úgy tekintve azt, mint a fegyelmezés vagy nevelés egyik formáját, amely erősebbé, tapintatosabbá, együttérzőbb kereszténnyé formálja őt. Eszébe jut, hogy Krisztus is szenvedett. Jézus tapasztalata javára munkálkodik és a mienkre is. Isten nem hagyta el Jézust és az ő türelmes kitartásának nagy volt a jutalma. — Zsid 4:15; 5:8, 9.
SEGÍTSÉG ÜLDÖZÉS ALATT
14. Meg kell-e lepődnünk, ha üldözések következnek be, és milyen segítség van biztosítva számunkra?
14 Mivel a keresztény a bibliai alapelvek mellett száll síkra, ellenállás sőt üldözések érhetik. Ez történt Dáviddal is, akit úgy üldözött Saul király, mint egy állatot, meghitt barátai elárulták, saját fia összeesküdött ellene, amikor beteg volt. (1Sám 24:3; Zsolt 41:10; 2Sám 15:31; 1Kir 1:1, 5) Mégis azt írta személyes tapasztalatból: „Ő [Jehova] elrejt engem rejtekében a szerencsétlenség napján; elrejt az ő sátorának titkos helyén.” „Még ha saját apám és anyám elhagynának is engem, maga Jehova akkor is gondjaiba vesz engem.” — Zsolt 27:5, 10.
MEGSZABADÍTÁS A GAZDASÁGI FÉLELEMTŐL
15. Miért nem kell a kereszténynek félnie, hogy az anyagi életszükségleteit nélkülözni fogja?
15 A keresztényt még a gazdasági helyzete sem túlságosan aggasztja. Pál apostol írta: „Életmódotok legyen mentes a pénz szeretetétől, elégedjetek meg a jelenvaló dolgokkal. Mert Ő mondotta: ,Semmi esetre sem hagylak el, semmiképpen nem hagylak magadra.’ Úgy, hogy jó bátorsággal lehetünk és elmondhatjuk: ,Jehova az én segítőm, nem félek. Ember mit tehet velem?’” (Zsid 13:5, 6) Dávid szintén kijelentette: „Ami azokat illeti, akik keresik Jehovát, semmi jóban nem lesz hiányuk.” És ismét ő mondja: „Fiatal voltam, meg is öregedtem, de még nem láttam, hogy bármely igazságos teljesen elhagyatott lett volna, vagy az ő leszármazottja kenyérkéregetővé.” — Zsolt 34:11; 37:25.
MÁSOK MEGSEGÍTÉSÉBŐL FAKADÓ BÉKE ÉS ÖRÖM
16. Melyek azok a legértékesebb jótétemények, amelyek most osztályrészül jutnak a keresztényeknek az Istennel való kapcsolatuk következtében?
16 Az Istennel való bensőséges kapcsolatból jelenleg származó legnagyobb örömök közé tartozik az elmebeli békesség és a világra, valamint saját magára jövő dolgok félelmétől való mentesség. A keresztény, mivel tapasztalta Isten szerető gondoskodását és védelmét a vele bensőséges kapcsolatban levők iránt, biztos reménységgel rendelkezik az eljövendő jó dolgokra vonatkozóan. Isten ígérete szerint előretekint az új egekre és az új földre, amelyekben igazságosságnak kell lakozni. (2Pét 3:13) Reménye van arra, hogy ha még meg kellene is halnia, tapasztalni fogja a feltámadást a dolgoknak abban az igazságos rendszerében. (Csel 24:15) Naponta látja bizonyságát, hogy igaz, amit az apostol mondott: „Isten békéje, amely minden gondolatot felülmúl [minden jót, amit a keresztény csak elgondolhat], meg fogja őrizni a ti szíveteket és elmebeli képességeteket a Krisztus Jézus által.” — Fil 4:7.
17. Milyen további öröme lehet a kereszténynek azért, mert bensőséges kapcsolatban van Istennel?
17 Örvendezve e jó kapcsolatnak, a keresztény segíteni tud másoknak megtanulni ezeket a dolgokat. Nincs nagyobb öröm annál, mint segíteni másoknak Isten igazságának ismeretére jutni és jó kapcsolatot érni el Jehovával és az ő Fiával. Ezért látogatják meg Jehova tanúi az emberek otthonait az egész földön, hirdetve nekik a „jó hírt”, újralátogatásokat végezve és Biblia-tanulmányozást vezetve. Így az újak is kapcsolatba kerülnek a keresztény gyülekezettel, s ők is megtapasztalják az Atya bensőséges megismerését és azét, akit Ő elküldött, Jézus Krisztusét. Minden ilyennek „ez jelent örök életet”. — Ján 17:3.
[Kép a 29. oldalon]
Isten úgy védelmezi a vele bensőséges kapcsolatban levő egyént, hogy megnyitja a szemét, hadd lássa világosan milyen veszélyben van
[Kép a 31. oldalon]
Ahogyan a szülő szeretettel törődik beteg gyermekével, úgy tesz jót Isten is a beteg kereszténnyel