Milyen hosszú élet vár rád?

„Legyen üdébb a teste, mint ifjúkorában; térjen vissza fiatalos erejének napjaihoz” (JÓB 33:25).

AMIKOR egy kutya 10 vagy 20 év után elpusztul, valószínűleg szinte már mindent megtett az életében, amit a kutyák szoktak csinálni. Feltehetően nevelt kölyköket, kergetett macskákat, ásott el csontokat, és a gazdiját is védelmezte. De ha egy ember 70 vagy 80 évesen meghal, annyi minden kimarad az életéből! Ha szeretett sportolni, valószínűleg csupán egy vagy két sportágban jeleskedhetett. Ha kedvelte a zenét, akkor bizonyára csak egy vagy két hangszeren tanult meg játszani. Ha élvezte, hogy az emberekkel a saját nyelvükön beszélhet, akkor feltételezhetően csak két vagy három nyelven tudott megtanulni folyékonyan beszélni. Még annyi meg annyi örömteli élménnyel gazdagodhatott volna! Új emberekkel ismerkedhetett volna meg, új dolgokat fedezhetett volna fel, és közelebb kerülhetett volna Istenhez, persze csak akkor, ha hosszabb ideig élt volna.

Felvetődhet benned egy kérdés: „Miért olyan elmével teremtette meg Isten az embert, amely ennyi mindenben képes örömöt találni, ha aztán olyan kevés életidőt ad neki, hogy csak egypár dolgot tud kipróbálni?” Az emberek rövid élettartama úgy tűnik, nem egyeztethető össze a megfontolt tervezéssel, amely oly nyilvánvaló a teremtésműből. Van még valami, ami foglalkoztathat: „Miért adott Isten az embereknek olyan egyedülálló tulajdonságokat, mint az igazságérzet vagy a könyörület, ha ugyanakkor olyan hajlamot táplált beléjük, amely mindig rosszra hajlik?”

Ha egy szép autón látsz egy csúnya horpadást, arra gondolsz, hogy így tervezték? Ugye, hogy nem! Tisztában vagy vele, hogy eredetileg nem azt akarták, hogy az autó így nézzen ki. Bizonyára jól készítették el, csakhogy utána valaki kárt tett benne. Ehhez hasonlóan, amikor az emberi élet csodálatos örökségén elmélkedünk, csak arra a következtetésre tudunk jutni, hogy a mostani életünk nem olyan, mint amilyennek eredetileg szánták. Rövid élettartamunkat és a rosszra való hajlamunkat végzetes horpadásokhoz hasonlíthatnánk. Valaki minden bizonnyal óriási kárt tett az emberiség örökségében. De ki lehetett az? A Biblia döntő bizonyítékokat hoz fel a tettes ellen.

Ha az emberi faj a vég nélküli élet kilátásával lett megteremtve, ki volt az, aki később kárt tudott tenni az egész emberiség örökségében? Ez csakis az emberiség őse lehetett, akitől mindannyian származunk. Bárki más az emberiségnek csupán egy kisebb csoportjának, a saját leszármazottainak a génjeiben tudott volna kárt tenni. Isten Szava, a Biblia ezért összhangban van a megfigyelhető tényekkel, hiszen ezt írja: „e g y ember [Ádám, az első ember] által jött be a világba a bűn, és a bűn által a halál, s így a halál minden emberre átterjedt” (Róma 5:12). A Szentírás tehát azt mondja, hogy Ádám tette tönkre az örökségünket. De milyennek szánta Isten az emberi életet?

Betekintés az eredeti szándékba

Amikor a Biblia azt írja, hogy a halál ’bejött a világba’, arra utal, hogy az ember nem úgy lett megteremtve, hogy meghaljon. Ami az embereket illeti, az időskor és a halál annak az eredménye, hogy az első ember fellázadt Isten ellen. Az állatok viszont nem úgy lettek megalkotva, hogy örökké éljenek (1Mózes 3:21; 4:4; 9:3, 4).

Az emberek másmilyennek lettek teremtve, mint az állatok. A mi létformánk magasabb az állatokénál, mint ahogy az angyaloké is magasabb az emberi létformánál (Héberek 2:7). Az állatokkal ellentétben az ember „Isten képmására” lett megalkotva (1Mózes 1:27). Valamint az állatokkal ellentétben a Biblia Ádámot ’Isten fiának’ nevezi (Lukács 3:38). Éppen ezért jó okkal hihetünk abban, hogy az ember nem úgy lett megalkotva, hogy megöregedjen és meghaljon. Isten nem hal meg, és a fiait sem úgy teremtette meg, hogy meghaljanak (Habakuk 1:12; Róma 8:20, 21).

Az emberiség első generációiról szóló történelmi feljegyzések további betekintést nyújtanak abba, hogy milyennek szánta Isten eredetileg az emberi életet. Az emberek akkoriban több száz évet éltek, mielőtt megöregedtek. Ádám 930 évet ért meg. Néhány generációval később Noé fia, Sém már csak 600 évig élt, míg Noé unokája, Arpaksád 438 évesen halt meg (1Mózes 5:5; 11:10–13).a Később Ábrahám 175 évig élt (1Mózes 25:7). A bűn hatása úgy tűnik, egyre inkább kihatással volt az élettartamra. Ahogyan az emberiség az eredeti tökéletességtől egyre távolabb került, csökkent az életidő. Ám kezdetben az ember úgy lett megalkotva, hogy örökké éljen. Éppen ezért joggal vetődik fel bennünk a kérdés: „Vajon Isten még mindig azt szeretné, hogy az emberek vég nélkül éljenek itt a földön?”

Nincs többé öregedés!

Jehova Isten kijelentette, hogy bárki, aki nem engedelmeskedik neki, halállal fog fizetni a bűnéért. Következésképpen úgy tűnt, hogy Ádám leszármazottai reménytelen helyzetbe kerültek (1Mózes 2:17). Ám az ihletett Írások reményt nyújtottak, hogy valaki kifizeti majd az öregedés alóli szabadulás árát. Ezt olvashatjuk: „Szabadítsd meg, ne szálljon alá a verembe! Váltságot találtam! Legyen üdébb a teste, mint ifjúkorában; térjen vissza fiatalos erejének napjaihoz” (Jób 33:24, 25; Ézsaiás 53:4, 12). A Biblia itt egy csodálatos reménységet tár fel: valaki kifizeti a váltságot, melynek köszönhetően megszabadulunk az öregedéstől!

Ki tudta kifizetni ezt a váltságot? Ezt az árat nem lehetett pénzzel megfizetni. A Biblia ezt írja a tökéletlen emberekről: „Senki nem válthatja meg még testvérét sem, nem adhat érte váltságot Istennek . . . , hogy tovább éljen, mindörökké” (Zsoltárok 49:7–9). Jézus Krisztusnak azonban valami sokkal értékesebbje volt, mint a pénz. Amíg itt élt a földön, tökéletes emberi élete volt, hiszen Isten Fiaként ő nem örökölte Ádám bűnét. Jézus azt mondta, hogy azért jött, „hogy lelkét váltságul adja cserébe sokakért”. Egy másik alkalommal kijelentette: „Én azért jöttem, hogy életük legyen, éspedig bőséggel” (Máté 20:28; János 10:10).

Jézus prédikálásának egyik fontos témája volt a vég nélküli élet reménysége. Hűséges követője, Péter egyszer ezt mondta neki: „Örök élet beszédei vannak nálad” (János 6:68). De mit ért a Biblia azon, hogy örök élet?

Vég nélküli élet

Jézus apostolai abban reménykedtek, hogy vég nélküli életnek örvendhetnek majd az égben Jézus Királyság-kormányzatának a tagjaiként (Lukács 22:29; János 14:3). Mindamellett Jézus gyakran beszélt arról, hogy mi Isten szándéka a földdel (Máté 5:5; 6:10; Lukács 23:43). Ezért Jézus csodái és az örök életről szóló tanításai megerősítik Istennek azt az ígéretét, melyet jóval korábban Ézsaiás próféta által közölt, aki ezt írta: „Elnyeli a halált örökre, és a legfőbb Úr, Jehova letörli a könnyet minden arcról” (Ézsaiás 25:8). Az emberi élet többé nem fog néhány tovaröppenő ifjúkori évre korlátozódni, melyet aztán a leépülés és az öregkori gyengeség követ.

Isten új világában, amikor a hűséges emberek elérik a tökéletességet, örömmel tapasztalják majd, hogy nem öregszenek. A Biblia kijelenti: „maga a teremtés meg . . . fog szabadulni a romlottság rabszolgaságából az Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságára” (Róma 8:21). Képzeld csak el! Az emberek egyre bölcsebbek és tapasztaltabbak lesznek, de a fiatalos fizikai erejük az évszázadok múlásával sem fog csökkenni. Te ott leszel, hogy meglásd mindezt?

Milyen hosszú élet vár rád?

Jézus beszélt arról, hogy Isten ítéletnapja után a földön jóval kevesebb ember marad (Máté 24:21, 22). Ezt mondta: „széles és tágas az az út, amely a pusztulásba visz, és sokan vannak, akik azon mennek be; ellenben szűk az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják” (Máté 7:13, 14).

Ha szeretnél azok között lenni, akik vég nélküli életnek örvendenek majd, keresned kell Isten helyeslését. Isten megismerése az első lépés. Jézus a következőket mondta erről: „Az pedig az örök élet, hogy ismeretet szerezzenek rólad, az egyedüli igaz Istenről” (János 17:3). Persze ahhoz, hogy jól megismerjük Istent, erőfeszítésre van szükség, de megéri. Például az is erőfeszítésbe kerül, hogy megkeressük a pénzt, amelyből nap mint nap ennivalót vehetünk. Jézus Isten ismeretét az élelemhez hasonlította, és így buzdított: „Ne azért az eledelért munkálkodjatok, amely elvész, hanem azért az eledelért, amely megmarad az örök életre” (János 6:27). Vajon nem ér meg minden erőfeszítést a vég nélküli élet megszerzése? (Máté 16:26).

Jézus ezt mondta: „Isten annyira szerette a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki hitet gyakorol benne, el ne pusztuljon, hanem örök élete legyen” (János 3:16). Tehát az, hogy mennyi ideig fogsz élni, attól függ, hogy miként reagálsz Isten szeretetére.

[Lábjegyzet]

[Oldalidézet a 7. oldalon]

Ha az ember 80 évesen meghal, annyi minden kimarad az életéből

[Oldalidézet a 8. oldalon]

Az emberek létformája magasabb, mint az állatoké

[Kép a 7. oldalon]

Vajon ezt az autót eleve a horpadással tervezték?

[Kép a 8–9. oldalon]

Isten Szava leírja, hogy az emberek vissza fognak térni ’fiatalos erejüknek napjaihoz’