Legfőbb ideje a menekülésnek!
1. a) Mi történt a „szent hely” földi szentélyével a második világháború alatt? b) Milyen kérdést vet fel ez?
AMINT megfigyelhettük, a „szent hely” a „mennyei Jeruzsálem”, azaz Isten messiási Királysága fennhatósága alá tartozik. A „szenteket”, akik társaikkal, a „nagy sokaság”-gal együtt szolgáltak a földi „szent hely” szentélyében, lábbal tiporták, főleg az angol-amerikai kettős világhatalom országaiban (Dániel 7:27; 8:10–12; Jelenések 7:9, 15). Vajon ebből azt a következtetést kell levonni, hogy Anglia és Amerika alkotja a „pusztulást okozó undorító dolgot”? Nem, mert a kettős világhatalom „törvényszegése” más vonatkozású. Vajon miből áll ez a „törvényszegés”?
2, 3. a) Hogyan jött létre Isten Királyságának utánzata? b) Hogyan írja le azt a Jelenések könyve? c) Mi tehát a Dániel 11:31-ben és a Máté 24:15-ben megemlített „undorító dolog”?
2 Az angol-amerikai világhatalom másféle módon szolgálta Sátán céljait. Létrehozta Isten Királysága utánzatát. Miként Dániel próféciájában, úgy a bibliai Jelenések könyvében is világi politikai hatalmak jelképezésére szolgálnak a „vadállatok” és a „szarvak”. A Jelenések 13. fejezete úgy írja le a bibliai történelem hetedik világhatalmát, Angliát és Amerikát mint kétszarvú vadállatot, amely életre keltette a vadállatokhoz hasonló emberi uralmak „képmását”. A vadállat „képmása” egy összetett ’skarlátszínű vadállat, amelynek hét feje és tíz szarva van’ (Jelenések 17:3). Először a Népszövetség formájában jelent meg 1920-ban, majd Anglia és Amerika fő védnöksége alatt és a Szovjetúnió támogatásával az Egyesült Nemzetek formájában éledt újjá 1945-ben (Jelenések 13:11, 15; 17:8). Ez egyben Dániel 11:31. versének a beteljesedését is jelentette, amely így szól: „És helyére állítják a pusztulást okozó undorító dolgot.”a
3 Itt van hát az a modernkori „undorító dolog”, amiről Jézus a Máté 24:15-ben beszél. De hát hogyan került a szent helyre? Mit bizonyítanak a tények?
4. a) Hogyan lehet leírni a Népszövetséget mint „undorító dolgot”? b) Milyen „undorító” állítást közöltek a vallási vezetők az ENSZ-ről?
4 Amikor Anglia és Amerika 1918-ban vezető szerepet vállalt a Népszövetség létrehozásában, a kereszténység egyházai teljes szívből támogatták a javaslatot. Krisztus Amerikai Egyházainak Szövetségi Tanácsa úgy üdvözölte a Népszövetséget mint „Isten földi Királysága politikai kifejezését”. Micsoda istenkáromlás! Azt állítani, hogy Sátán világának politikai nemzetei együttesen képezik Isten földi Királyságát! Undorító dolog ez, utálatosság Jehova előtt és mindazok előtt, akik a „szent helyen” állnak mint a jelenleg uralkodó „mennyei Jeruzsálem” földi nagykövetei! S vajon hogyan nyilatkozott a papság a Népszövetség utódjáról, az Egyesült Nemzetekről? Különböző módon írta le azt: „az emberiség egyedüli reménysége az életben maradásra”, „a megegyezés és a béke utolsó reménysége”, és „a béke és az igazságosság legfőbb fóruma”. Miként a Népszövetséggel tették, ezt is a „szent helyre” helyezik, azt állítva, hogy elvégzi mindazt, amit egyedül csak Isten Királysága képes megvalósítani.
5. Miért mondhatjuk, hogy az ENSZ nem tartozik a „szent hely”-hez?
5 A kereszténység papsága amellett döntött, hogy az Egyesült Nemzeteket arra a „szent helyre” teszi, amely jog szerint a „mennyei Jeruzsálemet”, Isten Királyságát illeti meg, valamint a földi képviseletét képező „szenteket”. Az Egyesült Nemzetekben viszont semmi sincs, ami „szent”. Van ugyan az imádkozásra szolgáló kápolnája és buddhista harangja, épületének homlokzatán pedig jelszó gyanánt bevésve áll a felirat: „Kardjaikat ekevasakká és dárdáikat metszőollókká kovácsolják. Nemzet nemzet ellen kardot nem emel, és hadakozást többé nem tanulnak” (Ésaiás 2:4). Mindez azonban nem teszi szentté ezt az intézményt. Tagállamai szüntelenül civakodnak egymással, jórészük pedig vallás- és Isten ellenes. Más értelemben is ott látjuk „az undorító dolgot . . . a szent helyen állni”.
Megdöbbentő párhuzamosság
6. a) Milyen két ellentétes csoport élt Jeruzsálemben az első században? b) Miben hasonlítottak a zsidó vallástagok ősatyáikhoz?
6 A zsidók egészen a pusztulás évéig úgy tekintettek az ókori Jeruzsálemre, mint szent városra, mint szent helyre. I. sz. 56 körül még Pál apostol is felment a jeruzsálemi templomba, és négy másik kereszténnyel együtt — akik fogadalmat tettek — tisztulási szertartást végzett (Cselekedetek 21:23–26). Az igaz keresztényeket üldöző zsidók rájuk uszították ott a csőcseléket, azzal a váddal illetve őket, hogy ’betöltötték Jeruzsálemet a tanításukkal’ (Cselekedetek 5:28). Azok a zsidók hitehagyott hagyományaikhoz és imádati formájukhoz ragaszkodtak, és ebben a Jeremiás korabeli ősatyáikat követték, akik „csaló beszédekben bíztak: ’Jehova temploma, Jehova temploma, Jehova temploma ez!”’ (Jeremiás 7:4). Nem jó helyre helyezték azonban a bizodalmukat!
7. a) Milyen párhuzam van a kereszténység és a hitehagyott Jeruzsálem között? b) Melyik a kereszténység állítólagos „szent helye”?
7 Hasonló a helyzet napjainkban, mivel az ókori hitehagyott Jeruzsálem és temploma megdöbbentő párhuzamosságot árul el a modernkori kereszténységgel. Figyeljük meg, hogy a kereszténység vallásai is azt állítják, hogy „szent helyük” van: vagyis megvan az állítólagos működési joguk és területük. A kereszténység évszázadokon át építgette kedvenc birodalmát, ahol ellenőrzést gyakorolhat a tömegek felett. Azt állítja, hogy ehhez szellemi joga van. Birodalmához tartoznak a költséges katedrálisok, az ékszerekkel feldíszített oltárok, a felbecsülhetetlen értékű ólomüveg-ablakok, a földbirtokok és hatalmas bankszámlák. Mindez részét képezi az állítólagos „szent helyének”. Ő maga szentnek tartja, és senki sem meri elvitatni a jogait! Legalábbis azt hiszi.
8. a) Milyen összefüggés van a kereszténység vallása és „Nagy Babilon között? b) Miben hasonlít a kereszténység a hitehagyott Jeruzsálemhez?
8 Ámde mi történt az ókori Jeruzsálemmel és „szent helyé”-vel — a jövendölés beteljesedéseként — i. e. 607-ben, és i. sz. 70-ben is? És mire mutatott rá az Úr Jézus a János apostolnak adott látomásban — a Jelenésekben? A tizenhetedik fejezetben azt olvassuk, hogy Isten végrehajtja ítéletét Nagy Babilonon, [aki] „a paráznák és a föld utálatosságainak anyja” (Jelenések 17:5). Ez a „Nagy Babilon” nem más, mint a hamis vallás világbirodalma, amelynek fő részét a kereszténység egyházai képezik. A kereszténység, amely azzal hivalkodik, hogy szövetséges viszonyban áll Istennel, tulajdonképpen a modernkori hitehagyott „Jeruzsálem”.
9. Hogyan bánt a „paráznák anyja” a „vadállattal” a modernkori beteljesedésben?
9 Az évszázadok folyamán „a paráznák anyja”, a hamis vallás kezébe kaparintotta a vadállathoz hasonló nemzetek és birodalmak ügyeinek irányítását. Amint a Jelenések 17:9 is rámutat, a kormányzati hegyek tetejére ült, a 15. vers szerint pedig „vizeken” ül, ami „népeket, tömegeket, nemzeteket és nyelveket” jelent. Amikor az összetett „skarlátszínű vadállat” 1920-ban a Népszövetség képében, majd 1945-ben az Egyesült Nemzetek képében megjelent, Nagy Babilon úgy mesterkedett, hogy meglovagolja ezt a nemzetközi testületet és hasznot húz belőle. Figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az effajta politikai „undorító dolog” ott áll, ahol nem kellene: jogtalanul behatol a „szent helyre”, amely jog szerint a „mennyei Jeruzsálem”, Isten messiási Királysága tulajdona, birtoka.
A „szarvak” akcióba lépnek
10. Milyen ítélet végrehajtás vár a hamis vallásra?
10 De nézd csak! Amikor a nemzetek azt fogják mondani: „Béke és biztonság”, a félelmetes „vadállat” „szarvai” hirtelen erőszakossá lesznek! Nem képesek többé féken tartani a „parázna” iránt régóta érzett gyűlöletüket! Kivetik nyergéből a paráznát, aki oly büszkén ült a „vadállat” hátán. A radikális, militarista „szarvak” és a „vadállat” kifosztják a „paráznát”, ’mezítelenné teszik, eszik húsos részeit és teljesen megégetik tűzben’ (Jelenések 17:16). A hamis vallást teljesen feldúlják s benne a kereszténységet is, amely azt állította magáról, hogy „szent helye” van Isten előtt itt a földön. A kereszténység pusztulása tehát éppen olyan teljes lesz, mint a földi Jeruzsálem templomáé volt, amelyről Jézus azt mondta: „Semmiképpen nem marad itt kő kövön, hogy ne lenne lerombolva” (1Thessalonika 5:3; Márk 13:2).
11. a) Mi történt 1914-ben az igazi „szent hellyel”? b) Milyen betörés kezdődött el akkor a kereszténység állítólagos „szent helyére”?
11 A parázna nőhöz hasonló hamis vallás — s azon belül a kereszténység is — vajon nyugtalan-e amiatt, aminek meg kell történnie vele kapcsolatban? Annak kellene lennie, ha képes lenne felfogni és értelmezni a mai világ eseményeit. Bizonyára mélyen lesújtaná, ha figyelembe venné a Biblia prófétai igazságait. Röviddel azután, hogy a „mennyei Jeruzsálem”, mint a „szent hely” jog szerinti birtokosa 1914-ben világra jött, a kereszténység kezdte érezni, hogy kiszorul az állítólagos „szent helyéről” — működési területéről. 1917-ben Oroszországban végbement a marxista forradalom. Attól kezdve ateista szocialista hatalmak foglalták el a föld tekintélyes részét. Ezek még támadóbban léptek fel a második világháború óta. Fennhangon hirdetik, hogy a vallás „a nép ópiuma”. A kereszténység viszont amiatt siránkozik, hogy a kommunizmus betört az ő állítólagos „szent helyére” és emiatt sok „népet” elveszített.
Veszélyben a kereszténység „szent helye”!
12, 13. Hogyan emelik ki az újsághírek a kereszténység „szent helyét” fenyegető veszélyt?
12 Hogy mi történt a kommunisták uralma alatt álló országokban, az a Hong-Kong Star című újság 1981 végén megjelent egyik tudósításából is kitűnik: „Menekültek, nyugati diplomaták és külföldi lelkészek elbeszélése szerint a vietnami kommunista kormány besorozta a buddhista szerzeteseket a hadseregbe, keresztény papok százait börtönbe vetette, bezárta a papneveldéket és a templomokat. Amint mondják, az a cél, hogy az összes vallást a kormány kizárólagos ellenőrzése alá vonják. Menekültek azt állítják, hogy a dél-vietnami római katolikus egyház különösen nagy nyomás alatt áll, mivel a hatóságok a katolikus Lengyelországban történt felfordulást úgy említik, mint az egyház ’ellenforradalmi irányzatának’ bizonyítékát.”
13 Az atlantai Journal and Constitution című lap 1982. január 2-i számában ez a főcím olvasható: „Az [1981] év fő híreinek nagy része a vallással kapcsolatos.” A lap felsorolja a II. János Pál pápa elleni merényletet, Sadat egyiptomi elnök meggyilkolását muzulmán harcosok kezétől, az iráni gyilkosságokat és tömeges kivégzéseket, az arab gerillák és Izrael közötti fegyveres összetűzéseket, az írországi bombamerényleteket, gyilkosságokat és halálos éhségsztrájkokat. Igen, a vallás valóban sokféle bajhoz, zűrzavarhoz kapcsolódik a világban. De ezek a hírek mind elhalványulnak, jelentéktelenné törpülnek, amikor a ’tíz szarv és a vadállat’ rövidesen akcióba kezd hogy teljesen feldúlja a hamis vallást, beleértve a kereszténységet is, valamint annak állítólagos „szent helyét”.
14. Milyen veszély fenyegeti azokat is, akik az igazi „szent helyen” vannak?
14 De mit mondjunk azokról, akik az igazi „szent helyen” végzik az imádatot, akik „szent szolgálatot végeznek” a földön a „mennyei Jeruzsálem” érdekében? Ezek szintén a militarista „szarvak” támadásai alá kerülnek, amely szarvak jelenleg is az Egyesült Nemzetek tagjainak sorában találhatók. A Jelenések 17:14 szerint az a politikai egyesület megmutatja, hogy nincs joga a „szent helyhez”, mert ’megküzd a Báránynyal’.
15. a) Ki tölt be kiemelkedő szerepet a „szentek” elleni támadásban? b) Hogyan „éri el a vég”?
15 A Dániel 11:40–45 megmutatja, hogy a kommunista „északi király” kiemelkedő szerepet tölt be a „szentek” elleni harcban, de „eléri a vég, és senki sem segíthet rajta” (Ökumenikus fordítás).b Tehát Krisztus és angyali seregei végrehajtják az ítéletet az összes nacionalista szarvon” és a „skarlátszínű vadállaton”. „A Bárány legyőzi őket, mivel ő uraknak Ura és királyoknak Királya.” A „mennyei Jeruzsálem” uralkodó királya Armageddonkor döntő győzelmet arat minden nemzet felett, mivel ezek a nemzetek „erejüket és hatalmukat a vadállatnak adják” (Jelenések 17:12–14; 16:16).
„A hegyekbe menekülni!”
16. Hol és hogyan találhat menedéket Isten népe?
16 Hol találhat hát Isten népe menedéket? ’Meneküljön a hegyekbe’ (Máté 24:16). Ma ezek a „hegyek” az isteni gondviselés által elkészített menedékhelyet jelentik, Jehova gondoskodását a megmaradt „szentek” és a „nagy sokaság” védelmére a „nagy nyomorúság” idején. Ez összhangban van Jézus jövendölésével, amely szerint néhány „test” meg fog menekülni (Máté 24:22). Mivel a hegyek tartósak és a Szentírás gyakran a kormányzati funkciókkal azonosítja őket, Isten mai menedékhelyét az ő teokratikus szervezetében találhatjuk meg. Ezt a szervezetet „az élő Isten gyülekezete, az igazság oszlopa és támasza” képviseli ma a földön, vagyis Jehova tanúi világméretű társulata (1Timótheus 3:15).
17. Milyen határozott cselekvést követelnek meg azoktól, akik biztonságba szeretnének menekülni?
17 Mindazok, akik Jehova szervezetébe menekülnek, Sátán földi rendszerének egyetlen részét sem támogathatják többé. Nem lehetnek része a világnak, azon kívül kell állniuk. El kell utasítaniuk a világ vallását, politikáját, erőszakos cselekményeit, anyagiasságát, erkölcstelenségét (János 18:36). Át kell adni magukat Jehova Istennek, az ő igazságos alapelvei szerint kell élniük, és másokkal is közölniük kell dicsőséges Királyságának céljait. Sohasem szabad meghátrálniuk vagy visszatérniük a világ húsosfazékjaihoz. Állandó erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy elnyerjék Isten helyeslését és bejussanak az új rendbe (Lukács 13:24; 9:23; 2Timótheus 2:15).
18. Miért oly sürgős most, hogy a tiszta szívű emberek „elmeneküljenek”?
18 Ebben az évben, 1982-ben, a kereszténység állítólagos „szent helyét” fenyegető veszély nagyon is reálissá lett. Valóban, a világvallás nyeregben maradása az ENSZ „vadállat” hátán nagyon, de nagyon ingatag dolog. Mivel Jehova tanúi ’felismerik’ ezt, még sürgetőbb módon hangoztatják a felhívást: ’Meneküljetek ki a hamis vallásból, igen, Sátán egész világrendszeréből — meneküljetek Isten szervezetébe védelemért!’ Miként az első századi Jeruzsálemre, a mai kereszténységre is „feldúlás és pusztulás” vár. Ez vár a hamis vallás egész világbirodalmára, Nagy Babilonra is! (Dániel 9:26b, 27b; Jelenések 18:2, 4).
19. a) Mit mond a 72. zsoltár a „hegyekről”? b) Hogyan válhatunk alkalmassá arra, hogy a „béke bőségének” örvendhessünk?
19 Szerencsére, a menedéket nyújtó „hegyek” az áldás „hegyeinek” is bizonyulnak, mert a Zsoltárok 72:1–8 ezt mondja: „Hadd hozzanak békét a hegyek a népnek, a dombok is, igazságosság által . . . [a Messiás Király napjaiban] sarjad az igazságos és a béke bősége, míg hold nem lesz többé.” Szeretnétek azok között lenni, akik a „béke bőségének” örvendhetnek? Akkor „legyetek állhatatosak, megingathatatlanok; legyen mindig sok tennivalótok az Úr munkájában”. Amíg van rá idő, te is sürgősen törekedj segíteni a tiszta szívű embereknek, hogy „kezdjenek a hegyekbe menekülni”. És „maradj meg ezekben, mert ha így teszel, megmented mind saját magadat, mind pedig azokat, akik hallgatnak rád” (1Korinthus 15:58; 1Timótheus 4:16).
[Lábjegyzetek]
a Bővebb felvilágosítás végett lásd a “Then Is Finished the Mystery of God” című könyv 336–349 oldalát (angolban), az Őrtorony Biblia és Traktátus Társulat kiadásában.
b Lásd Legyen meg a te akaratod a földön” [“Your Will Be Done on Earth] angolban, 297–307 oldal. Az Őrtorony Biblia és Traktátus Társulat kiadása.
Hogyan válaszolnál az alábbi kérdésekre:
◻ Melyik az igazi „szent hely”?
◻ Mi a „pusztulást okozó undorító dolog”?
◻ Milyen formában áll az „undorító dolog” a „szent helyen”?
◻ Melyik a kereszténység állítólagos „szent helye”?
◻ Milyen veszély fenyegeti most a kereszténység állítólagos „szent helyét”?
◻ Hogyan szívlelik meg ma a keresztények azt a parancsot, hogy ’meneküljenek a hegyekbe’?
[Kiemelt rész a 28. oldalon]
VI. Pál pápa 1965 októberében úgy írta le az Egyesült Nemzeteket, mint amely „az összes nemzetközi szervezet közül a legnagyobb”. Azt is kijelentette: „A föld népei úgy tekintenek az Egyesült Nemzetekre, mint a megegyezés és a béke utolsó reménységére.”
[Kiemelt rész a 29. oldalon]
1979 október: II. János Pál pápa beszédet mondott az ENSZ Általános Közgyűlésén. Bár meg sem említette Jézus Krisztust vagy a Királyságot, a pápa ezt mondta: „Remélem, hogy az Egyesült Nemzetek mindenkor a béke és az igazságosság legfőbb fóruma marad, a szabadság igazi alapja.”
[Kép a 31. oldalon]
A harcos „szarvak” a kereszténység állítólagos „szent helyét” fenyegetik