A bibliai főbb részek kiemelése — Zsoltárok 73—106

„Áldjad Jehovát” — Miért?

Ki az közülünk, aki képes lenne hálátlannak bizonyulni, amikor arra gondolunk, amit Jehova tett, tesz, és tenni fog értünk? A szívünknek feltétlenül arra kellene indítani minket, hogy áldjuk a mi Istenünket. A Zsoltárok Harmadik és Negyedik Könyve jól aláhúzza, hogy miért van alapos okunk arra, hogy áldjuk Jehovát. Amikor most megvizsgáljuk a 73-tól 106-ig terjedő zsoltárokat, tedd fel magadnak a kérdést: ’Milyen okom van nekem személy szerint arra, hogy áldjam Jehovát? ’

Ne irigyeljük a gonoszokat!

Kérjük, olvasd el a 73-tól 77-ig terjedő zsoltárokat! Ezeket Aszáfnak tulajdonítják, természetesen a fiait is beleértve. Aszáf bevallja, hogy irigyelte a gonoszokat, amíg észhez nem tért. (73. zsoltár.) Azután Jeruzsálem pusztulása miatt siránkozik. (74. zsoltár.) A következőkben a hála kifejezéseit olvashatjuk a „félelmet keltő” Isten iránt, amit a „nagy Isten”-hez intézett imádság követ, hogy emlékezzen meg lesújtott népéről. (75—77. zsoltár.)

◆ 73:24 — Miféle „dicsőség”-re emelte Jehova a zsoltár íróját?

Amíg a zsoltáríró nem döbbent rá, hogy ’Isten közelsége oly jó a számára’ , úgy érezte, hogy a gonoszoknak jobb dolguk van, mint az igazaknak. (Zsoltárok 73:2–12, 28.) Mivel engedte, hogy Isten „tanácsa” vezesse őt, ez azt eredményezte, hogy „dicsőséget” kapott, vagyis elnyerte Jehova kegyét, a Vele való áldott kapcsolatot.

◆ 76:6, [76:7, Károli] — Hogyan ’merült álomba’ mind „a szekeres” , mind „a ló” ?

Az izraelitákat arra tanították, hogy inkább Jehovában bízzanak, mintsem lovakban és szekerekben. (Zsoltárok 20:7, [20:8, Károli]; Példabeszédek 21:31.) Nem volt okuk félni az ellenségeik lovaitól és sarlós kerekű harci szekereitől, mert Jehova képes volt harcképtelenné tenni ellenségeiket azzal, hogy azok ’álomba merültek’ . Az utalás itt „határtalan ideig tartó álom”-ra történik, tehát magára a halálra. (Jeremiás 51:39.) Legyen ez figyelmeztetés a világ mai vezetői számára, akik a fegyvereikben bíznak. (Zsoltárok 76:12, [76:13, Károli].)

Tanulság a számunkra: A 75. zsoltár a felfuvalkodottság, a büszkeség ellen figyelmeztet, amikor ezt mondja: „Ne emeljétek magasra szarvatokat”. (5. vers, [6. vers, Károli].) A szarv a hatalom jelképe volt. (5Mózes 33:17.) Magasra emelni a szarvakat azt jelentette: büszkén, felfuvalkodottan viselkedni. A zsoltáríró itt a gonoszokat arra figyelmezteti, hogy ne viselkedjenek arrogáns, szemtelen módon, amiért a hatalom látszólagos biztonságában érzik magukat, mert Jehova ’mind letördeli a gonoszok szarvát’ . (Zsoltárok 75:10, [75:11, Károli].) Ennek a tudata arra buzdítja Isten szolgáit, hogy maradjanak hozzá hűek annak ellenére, hogy látszólag a gonoszoknak van jó dolguk. (Vö. Zsoltárok 144:11–15a.)

Engedelmeskedj a „Legfelségesebbnek”

Olvasd el a 78-tól 83-ig terjedő zsoltárokat. Aszáf zsoltárai folytatódnak. Izrael történetének a tanulságai ismét felsorolásra kerülnek. (78. zsoltár.) Majd a zsoltáríró a templom pusztulása felett siránkozik, utána pedig az Izrael helyreállításáért mondott imádság következik. (79., 80. zsoltár.) Az isteni szabadításról szóló és azon elmerengő ének után, amely arra buzdítja Isten népét, hogy neki engedelmeskedjen, azért könyörög Jehovához, hogy hajtsa végre az ítéletét a korrupt bírákon és Izrael ellenségein. (81—83. zsoltár.)

◆ 82:1 — Hogyan ítélkezik Isten „az istenek között” ?

„Az istenek” nyilván Izrael bírái voltak. Azért nevezték őket isteneknek, mert hatalmasok voltak a bírói hatalomban. Jehova mint Legfőbb Bíró isteni joggal rendelkezett ahhoz, hogy belépjen az ilyen bírák közé és megfeddje őket, amiért nem az ő törvénye szerint bíráskodtak. (Ésaiás 33:22; Zsoltárok 82:2–4.)

◆ 83:9–15, [83:10–16, Károli] — Vajon a bosszú volt a zsoltáríró indítéka?

Egyáltalán nem. Azért imádkozott, hogy Isten hajtsa végre az ítéletét azokon, „akik gyűlölik” Jehovát. (2. vers, [3. vers, Károli].) A többi nemzet ebből megtudja, hogy az Isten, akinek neve Jehova, „a Legfelségesebb az egész föld felett” (18. vers, [19. vers, Károli]). A hatalomnak ez a megnyilvánulása Isten Jehova nevének a felmagasztalását szolgálja mindenütt a földön.

Tanulság a számunkra: „A búza kövérjére” történő utalás arra vonatkozik, hogy Jehova gazdagon megáldja azokat, akik neki engedelmeskednek. (Zsoltárok 81:16, [81:17, Károli].) Itt a „kövérje” szó jelképes értelemben szerepel, és azt jelenti: valaminek a java, a legjobb része. (Vö. Zsoltárok 63:5, [63:6, Károli].) Ha az izraeliták ’hallgatnak Jehova szavára’ , ’a búza kövérjével’ áldja meg őket — vagyis a legjavával, a legválogatottabb dolgokkal. (Zsoltárok 81:11, [81:12, Károli]; 5Mózes 32:13, 14.) Hasonlóképpen, ha ’hallgatunk Jehova szavára’ , gazdagon megáld minket. (Példabeszédek 10:22.)

Közeledjünk Istenhez

Olvasd el a 84-től 89-ig terjedő zsoltárokat. A zsoltáros Isten háza utáni epekedésének ad hangot. (84. zsoltár.) Azután a száműzetésből visszatérők arra kérik Istent, hogy vonja vissza a haragját. (85. zsoltár.) Dávid vezetésért és védelemért könyörög, bízva abban, hogy Jehova meghallgatja őt. (86. zsoltár.) A ’Sionban születettek’-ről szóló ének következik ezután, majd pedig egy lesújtott egyénnek a könyörgése. (87, 88. zsoltár.) Ezt követi a Jehova szerető-kedvességét kiemelő zsoltár, amely kedvesség a dávidi szövetségben jut kifejezésre. (89. zsoltár.)

◆ 84:3, [84:4, Károli] — Miért említ madarakat?

A zsoltáríró — Kóré egyik lévita leszármazottja — Jehova ’nagyszerű hajléka’ után vágyakozik. (1, 2. vers, [2, 3. vers, Károli].) De több tízezer lévita volt. Csak minden félévben egyszer jutott egy-egy lévita csoportnak az a kegy, hogy egy hétig a szent hajléknál szolgálhattak. Ezzel ellentétben, még a kis madaraknak is tartósabb otthonuk lehetett a szent hajlékban, ahol felépíthették a fészküket. Milyen boldog lett volna a zsoltáríró, ha úgy dicsérhette volna Jehovát, hogy hasonló módon, tartósan Jehova házában lakhatott volna!

◆ 89:49, [89:50, Károli] — Melyek voltak azok „a szerető-kedvesség tettei” ?

A „szerető-kedvesség tettei” kifejezés a Királyság-szövetségre utal annak összes jellegzetes vonásával együtt. Nehézségek idején helyénvaló volt, hogy az izraeliták ezeket az ígérteket Jehova figyelmébe ajánlják, nem azért, mintha kételkedtek volna a szövetségben, hanem azért, hogy a szövetség alapján Istenhez folyamodjanak.

Tanulság a számunkra: A 85. zsoltár hangsúlyozza, miért kell vágyakoznunk Isten új rendszere után. Csupán röviden történik említés az anyagi természetű áldásokról. (12. vers, [13. vers, Károli].) A fő súly a szellemi áldásokon van: szerető-kedvesség, igazságosság, jogosság, és béke. (10–13. vers, [11–14. vers, Károli].) Jehova nem az anyagias vágyakra apellál, hanem megmutatja, hogy az új rendszer szellemi áldásai legyenek számunkra a legerősebb indítóerő.

’Jehova Királlyá lett! ’

Olvasd el a 90-től 100-ig terjedő zsoltárokat. Mózes szembeállítja Isten örökkévalóságát az ember rövid életidejével és kiemeli, hogy Jehova a mi biztonságunk forrása. (90., 91. zsoltár.) Jehova felsőbbrendű tulajdonságait magasztalja, majd a következő zsoltárokban kiemeli hatalmát, szerető-kedvességét, és igazságosságát, valamint a Királyság témát. (92—100. zsoltár.)

◆ 90:10 — Nem élt-e Mózes is hosszabb ideig mint 80 esztendő?

Mózes, aki 120 évet élt, nem tartozott az átlagos embertípushoz. A hitetlen nemzedéknek, amely kijött Egyiptomból, s amelynek tagjait „húsz évestől felfelé” írták össze, 40 éven belül meg kellett halnia, vagyis a Mózes által kijelentett időszakon belül. (4Mózes 14:29–34.) Az a magyarázat, amely szerint Mózes halálakor „nem homályosodott meg a szeme, sem el nem fogyott az ő ereje”, arra muatat, hogy Isten fenntartó erejével rendelkezett. (5Mózes 34:7.)

◆ 95:3 — Hogyan értendő, hogy Jehova „Király minden más isten felett” ?

Mint Egyetemes Egyeduralkodó, Jehova a legfőbb hatalom és Király minden istenség felett abban az értelemben, hogy magasan felettük áll. Egyszerűen nincs összehasonlítási alap Jehova Isten és bármelyik angyal vagy bármi egyéb között, amit egyesek esetleg imádnak, a nem létező hamis isteneket is beleértve.

Tanulság a számunkra: A 91. zsoltár egy másik okot is kiemel, amiért áldanunk kell Jehovát: „a Legfelségesebbnek rejtekhelyét” (1. vers). Ez a szellemi biztonság helye, ahol védelmet találhatnak a szellemi károk ellen mindazok, akik eleget tesznek az ebben a zsoltárban felsorolt követelményeknek. Rejtekhely, azaz „titkos” hely ez abban az értelemben, hogy a világi emberek, akikből hiányzik a szellemi látás, nem ismerik azt. Az a tény pedig, hogy ez „a Legfelségesebbnek” a titkos helye vagy rejteke, arra utal, hogy csak akkor találhatjuk meg benne a biztonságot, ha az egyetemes vitakérdésben Jehova oldalát támogatjuk.

„Dicsérjétek Jaht, ti emberek! ”

Olvasd el a 101-től 106-ig terjedő zsoltárokat. Dávid itt leírja, hogyan intézte az államügyeket. (101. zsoltár.) Egy lesújtott egyén azért könyörög Jehovához, hogy „építse fel Siont” . (102. zsoltár.) Ezután felhívás hangzik el arra, hogy ’áldják Jehovát’ , és ezek a zsoltárok Isten irgalmára, nagyságára, teremtésművére hívják fel a figyelmet. Itt található először az a kifejezés, ami több mint 20 alkalommal fordul elő a Zsoltárokban: „Dicsérjétek Jaht, ti emberek! ” (103., 104. zsoltár). Végül két történelmi zsoltár áldja Jehovát a népe érdekében véghezvitt tetteiért. (105., 106. zsoltár.)

◆ 102:25, [102:26, Károli] — Ki „rakta le a föld alapjait” ?

A zsoltáros Istenről beszél, de Pál apostol Jézus Krisztusra alkalmazza ezeket a szavakat. (Zsidók 1:10, 11.) Amint kiderül, ezek a szavak azért is alkalmazhatók Jézusra, mivel ő Jehova Művezetőjeként vagy Eszközeként működött a világegyetem létrehozásában. (Kolossé 1:15, 16.) Ezért Jézusról is elmondhatjuk, hogy ’lerakta a föld alapjait’ .

◆ 103:14 — Mit jelent a „formáltatás” kifejezés?

Az itt „formáltatás”-nak fordított szó a „formálni” igével kapcsolatos, amely igét az 1Mózes 2:7. versében használ a Biblia, valamint kapcsolatban van a „fazekas” szóval is, amelyet az olyan személyre vonatkozva használnak, aki formálja vagy alakítja az anyagot. (Ésaiás 29:16; Jeremiás 18:2–6.) A zsoltáros tehát arra emlékeztet minket, hogy Jehova, a Nagy Fazekas gyengéden kezel minket, mivel jól tudja, hogy éppen olyan törékenyek vagyunk, mint az agyagból készült edények. (Vö. 2Korinthus 4:7.)

◆ 104:4 — Hogyan teszi Jehova ’az angyalait szellemekké’ ?

Mivel az angyalok már egyébként is szellemi teremtmények, ez nem utalhat az ő szellemi testükre. A „szellem” szó azonban azt is jelentheti: „szél” vagy „tevékeny erő” . Isten tehát felhasználhatja angyalait mint hatalmas erőket, hogy végrehajtsák az ő akaratát. De felhasználhatja őket ítéletvégrehajtó, kivégző eszközként is — mint „megemésztő tüzet” . Megnyugtató a keresztények számára az a tudat, hogy prédikáló-munkájukat ilyen hatalmas angyali teremtmények támogatják. (Vö. Jelenések 14:6, 7.)

Tanulság a számunkra: A 106. zsoltár segít megértenünk, hogy a lázadó Kóré, Dátán, és Abirám miért irigyelte meg Mózes állását, aki Isten nemzetének adminisztrátora, ügyintézője volt. (Zsoltárok 106:16; 4Mózes 16:2–11.) Végül akkor szűnt meg a lázadás, amikor „tűz gyulladt fel” a lázadók között. (Zsoltárok 106:18.) A büszkeség és az irigység veszélye itt nagyon is nyilvánvaló. Jehova kinevezett szolgái ellen szólni ma éppen úgy Jehova nemtetszését váltja ki, mint akkor. (Zsidók 13:17; Júdás 4, 8, 11.)

Valóban, Jehova igen sokat adott nekünk, amiért hálával tartozunk. Amikor ezeket az áldásait vizsgáljuk, amelyekkel elárasztott minket, nem kell-e azt mondanunk nekünk is a zsoltárossal együtt: „Áldjad Jehovát, ó lelkem” ? (Zsoltárok 103:1).