Mit jelent nekünk Jehova alázatossága?

DÁVIDNAK igencsak hányatott volt az élete. Féltékeny apósa, Saul király kegyetlenül bánt vele. Háromszor próbálta meg lándzsájával a falhoz szegezni, és évekig szakadatlanul üldözte, így Dávid kénytelen volt számkivetettként bujdosni előle (1Sámuel 18:11; 19:10; 26:20). De Jehova Dáviddal volt. Nemcsak Saul kezéből menekítette meg, hanem a többi ellenségétől is megóvta. Megértjük hát Dávid érzelmekben gazdag szavait, melyeket énekbe foglalt: „Jehova az én kőszirtem és erődöm, ő segít megmenekülnöm. Megmentő pajzsodat adod nekem [Jehova], és alázatosságod tesz naggyá engem” (2Sámuel 22:2, 36). Ami a nagyságot illeti, Dávidnak volt tekintélye Izraelben. De mi volt a szerepe Jehova alázatosságának?

Amikor a Szentírás azt írja Jehováról, hogy alázatos, nem arra kell gondolnunk, hogy Jehovának bármiben is korlátai lennének, vagy hogy alá van rendelve másoknak. Ez a gyönyörű tulajdonság inkább azt mondja el róla, hogy mélyen együtt érez azokkal, akik őszintén próbálják elnyerni a tetszését, és irgalmasan bánik velük. A Zsoltárok 113:6, 7-ben ezt olvassuk: Jehova „leereszkedik, hogy széttekintsen égen és földön, fölemeli az alacsony sorút a porból”. Az, hogy „leereszkedik”, annyit jelent, hogy „lehajol, hogy lássa”, illetve hogy „magát megalázva . . . tekint szét” (Szepessy-fordítás; Károli-fordítás). Vagyis Jehova ’lehajolt’ az egekből, ’megalázta magát’, hogy figyelmét Dávid felé fordíthassa, egy tökéletlen, ám alázatos férfi felé, aki szerette volna szolgálni őt. Ezért Dávid erről biztosít minket: „Jehova magasságos, mégis meglátja az alázatost” (Zsoltárok 138:6). Mindenkit, aki törekszik Isten akaratát cselekedni, bátorítson az az irgalom, türelem és együttérzés, amellyel Jehova viseltetett Dávid iránt.

Noha Jehova mint Szuverén a legmagasabb pozíciót tölti be a világegyetemben, mégis kész személyesen foglalkozni mindannyiunkkal. Ez azzal a biztos tudattal tölt el minket, hogy még a legnehezebb körülmények között is feltétlenül számíthatunk a segítségére. Nincs okunk attól félni, hogy megfeledkezik rólunk. A Biblia nagyon helyénvalóan azt írja Jehováról népével, az ókori izraelitákkal kapcsolatban, hogy ő az, ’aki megemlékezett róluk megaláztatásukban: mert szerető-kedvessége időtlen időkig tart’ (Zsoltárok 136:23).

Jehova modern kori szolgáiként mi is viszontagságokat élhetünk át, akárcsak a múltban Dávid. Talán gúnyolnak minket azok, akik nem ismerik Istent, vagy lehet, hogy rossz az egészségünk. Az is lehet, hogy elvesztettünk valakit, akit szeretünk. Bármilyen helyzetben legyünk is, ha őszinte a szívünk, imában Jehovához fordulhatunk, és az irgalmáért könyöröghetünk. Jehova ’le fog hajolni’ hozzánk, hogy odafigyeljen ránk és meghallgassa az imáinkat. Az ihletett zsoltáríró kijelentette: „Jehova szeme az igazságosakon van, füle a segélykiáltásuk felé fordul” (Zsoltárok 34:15). Te is meghatódsz, amikor elgondolkodsz Jehovának ezen a kedves tulajdonságán, az alázatosságán?

[Képek a 30. oldalon]

Ahogyan Dávid imáit meghallgatta Jehova, úgy a mi imáinkat is kész meghallgatni