Boldogság egy törvényszegő, szeretet nélküli világban
„Boldogok, akiknek tökéletes az útjuk, akik az ÚR [ÚV: Jehova] törvénye szerint élnek” (ZSOLTÁROK 119:1, Ökumenikus fordítás).
1., 2. a) Honnan ered az igazi boldogság, és mennyi ideig tartható fenn az? b) Minek lehet nevezni a hegyi beszéd bevezető részét, és miért?
A BOLDOGSÁG az ember Teremtőjétől ered. Ő a „boldog Isten”, akinek jó híre van a számunkra (1Timótheus 1:11). Örökké tartó boldogságot tartogat emberi teremtményeinek itt a földön. De már most is boldogok lehetünk, ha rendelkezéseit megtartjuk (Zsoltárok 119:26, 33).
2 Jézus Krisztus, a „boldog Isten” Fia, tizenkilenc évszázaddal ezelőtt beszédet mondott, amelyet azóta „hegyi beszéd” néven ismerünk. A Máté 5:1–12 szerint ez a beszéd az úgynevezett „boldogság” mondásokkal kezdődik, ami tulajdonképpen „áldásokkal teli” állapotot fejez ki. A görög nyelv szerint azonban, amelyre Máté Jézus Krisztus életéről szóló beszámolóját lefordították, ezeket a mondásokat inkább „boldogságok”-nak nevezhetnénk. Máté beszámolójának héber nyelvű szövege is a „boldog” szóval fordított héber kifejezést használja.
3. a) Vajon a 19. zsoltár írója alkalmas volt arra, hogy a Jézus Krisztus által felsorolt különleges boldogságoknak örvendjen? Magyarázd meg. b) Írd körül, hogy milyen érzéssel volt a zsoltáros a Mózes által közvetített Törvényszövetség iránt.
3 A Biblia leghosszabb zsoltárának, a 119. zsoltárnak az írója olyan férfi volt, aki az ókorban alkalmasnak bizonyult arra, hogy a zsidó Messiás, Jézus Krisztus által meghatározott ilyen boldogságnak örvendjen. Összhangban azzal, amit Jézus Krisztus a boldogság okaként megjelölt, a zsoltáros tudatában volt szellemi szükségleteinek. Azonkívül szomorú volt, és szelíd, éhezte és szomjúhozta az igazságot, irgalmas volt, üldözték, és mindenfajta gonosz hazugságot szóltak ellene. Időszámításunk előtt több száz évvel írta ezt a zsoltárt, amikor Izrael nemzete a Törvényszövetség alá tartozott, amelyet Mózes közvetített Jehova Isten és a nemzet között 1513-ban a Sinai hegynél. A zsoltáros — nagyon helyesen — nem talált hibát a szövetségnek a törvényében, hiszen azt Isten adta a népnek. A zsoltáros jól tudta, hogy az Izrael földje körül élő pogány nemzetek semmi olyasmivel nem rendelkeztek, ami az isteni törvényhez hasonlítható lett volna. Úgy tekintett arra a törvényre, mint a legnagyobb világosság forrására, és a 105., valamint a 130. versben ezt mondja az Ökumenikus fordítás szerint: „Lábam előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága. Igéd kijelentése világosságot gyújt, értelmessé teszi az együgyűeket.”
4. a) Milyen rendszerbe van foglalva a 119. zsoltár, és mennyiben jelent ez segítséget? b) Kinek és milyen célból állított fel példát Jehova a tanítványaival, amikor a „zsoltárok könyvé”-re hivatkozott?
4 A zsoltáros meg akarta könnyíteni az emlékezést, és ezért ábécé sorrendbe rendezte ezt a zsoltárt oly módon, hogy az egyenként 8 versből álló 22 szakasz mindegyikében az egyes sorok ugyanazzal a héber betűvel kezdődnek a héber ábécé sorrendjében. Az első szakasz minden sora a héber alef betű alatt, a héber ábécé első betűjével, alef-fel kezdődik. A második szakasz minden sora a második héber betűvel, a beth-tel kezdődik. És így megy ez tovább a zsoltár mind a 22 szakaszánál a héber ábécé 22 betűjének megfelelően. A 22 szakasz mindegyikének 8 sorával a versek száma összesen 176. Tanítása során maga Jézus is utalt a „Zsoltárok könyvé”-re (Lukács 20:42; 24:44). Ebben példát állított fel a tanítványai számára (Cselekedetek 1:20; 13:33; 1Korinthus 14:26; Efezus 5:19; Kolossé 3:16; Zsidók 4:7; Jakab 5:13).
5. Kinek a tapasztalataira gondolt valószínűleg a zsoltáros, amikor a 119. zsoltár bevezető szavait írta?
5 A zsoltáros nyilván a saját tapasztalatából indult ki, amikor ezzel kezdte a 119. zsoltárt: „Boldogok, akiknek tökéletes az útjuk, akik az ÚR [ÚV: Jehova] törvénye szerint élnek. Boldogok, akik megfogadják intelmeit, . . . az ő útjain jártak. Te megparancsoltad, hogy utasításaidat pontosan megtartsák. Bárcsak állhatatosan járhatnék utadon, megtartván rendelkezéseidet! Akkor nem vallanék szégyent, ha figyelnék minden parancsolatodra. Tiszta szívből adok hálát neked, tanulva igazságos döntéseidet. Megtartom rendelkezéseidet, ne hagyj el engem soha!” (Zsoltárok 119:1–8, Ö.f.).
6. a) Hogyan emelkednek ki a kulcsszavak ebben a zsoltárban? b) Minek a kutatója volt a zsoltáros, és hogyan domborodik ez ki?
6 Ebben a 8 sorból álló kezdő szakaszban megfigyelhettük a kulcsszavakat: törvény, intelem, utasítások, rendelkezések, parancsolatok és döntések. A „törvény” szó például 25-ször, az „intelmek” 22-szer, az „utasítások” 21-szer, a „rendelkezések” 21-szer, a „parancsolatok” 20-szor, a „döntések” 21-szer fordulnak elő, a vonatkozó „parancs” szót pedig kétszer használja a zsoltáros. Annak ellenére, hogy a zsoltáros ismételten használja ezeket a szavakat, amelyek talán jogi kifejezésekként hangzanak, semmi bizonyítékunk nincs arra, hogy ő hivatásos ügyvéd, jogász vagy akár bíró lett volna. Mindenekelőtt Isten feljegyzett Szavának a kutatója volt, ami abból is kitűnik, hogy 15-ször használja a „te igéd” vagy „szavad” [beszéded] szót. Amennyiben Izrael nemzetének a királya volt, isteni parancs kötelezte arra, hogy személyes példányt másoljon le magának Jehova szövetségének Törvényéből a saját használatára és személyes tanulmányozás céljára (5Mózes 17:14–18). A zsoltáros nem találta terhesnek, fárasztónak Jehova „szavának” ilyen alapos tanulmányozását, kutatását. Buzgón vágyakozott az után, ami segíthette őt abban, hogy még tövénytisztelőbb lehessen (Zsoltárok 119:40, 131, 174). Vajon mi is így teszünk?
7. a) Hogyan válik a javunkra, ha jól ismerjük Isten törvényét és aszerint járunk? b) Mire utal a „Tóra”, ámde milyen elrendezés alatt vannak a keresztények?
7 Ha összehasonlítjuk Isten törvényével a nemzetközi törvényeket, és azoknak az országoknak a törvényeit, amelyek a „hazugság atyjának”, Sátánnak, az Ördögnek láthatatlan uralma alatt állnak, egyetérthetünk a zsoltárossal abban, amit mond: „Törvényed maradandó. De te is közel vagy, URam [ÚV: Jehova], és minden parancsolatod maradandó” (János 8:44; Zsoltárok 119:142, 151, Ö.f.). Ha tehát „Jehova törvénye szerint járunk”, a zsoltároshoz hasonlóan mi is védve leszünk a világi tévelygésektől, amelyek testi és szellemi kárunkra lennének. Ez a boldogságunkra szolgál (Zsoltárok 119:1). Biztosítja számunkra az isteni áldást és helyeslést. Olyan hatással lesz a szívünkre, mint azt a Zsoltárok 119:97, 126 és 127 kifejezi. A zsoltáros a mózesi Törvényszövetség alá tartozott, amely a Tórát is magában foglalta, vagyis az isteni törvényben testet öltő sok száz különálló törvényt. Jehova mai felkent Tanúi egy új szövetség alá tartoznak (amelynek Jézus Krisztus a közbenjárója). Ennek a szövetségnek a „törvénye” mintegy „a szívükbe” van beírva (Jeremiás 31:31–34). Amikor a Keresztény Görög Iratokat tanulmányozzák, megismerkednek az új szövetség „törvényével” és annak parancsolataival.
8. a) Vajon ragyogó jövő vár a törvényszegő világra? b) Hogyan fejezi ki a zsoltáros a siránkozását amiatt, hogy a zsidók nem tartották meg Isten törvényét? c) Hogyan teljesedett be Jézusnak a hűtlen Jeruzsálemre vonatkozó próféciája, és mit jelent ez a keresztényeknek?
8 Közeledik annak az ideje, amikor a jogos törvényhozó, Jehova lépéseket tesz e törvényszegő világ ellen. Szomorú vég vár erre a világra. A maga idejében az Isten törvényét szerető zsoltáros sírni kényszerült a helyzet miatt (Zsoltárok 119:136). S néhány nappal a kegyetlen vértanúhalála előtt, Jézus Krisztus is megsiratta a hagyományokhoz ragaszkodó, de törvényszegő Jeruzsálem városát (Lukács 19:41). Harminchét évvel azután, hogy a zsidók azzal tették fel a koronát törvényszegésükre, hogy a pogányok kezétől halálra adták Jézus Krisztust, az ártatlan Messiást, Jehova cselekedni kezdett (Zsoltárok 119:126). I. sz. 70-ben bekövetkezett a városra mindaz, amit Jézus Krisztus előre bejelentett. Ma pedig sokkal nagyobb méretekben történik meg mindaz, amit Jeruzsálem és az általa kormányzott zsidó nép előárnyékolt. A kereszténység, az ókori város modernkori törvényszegő ellenképe, sokkal nagyobb, mint a régi Jeruzsálem és Izrael nemzete. Jehova a maga módján arra indítja majd e világ politikai elemeinek a szívét, hogy a világ szervezett vallásai ellen forduljanak, a kereszténységet is beleértve, amely hamisan Krisztus Királyságának állítja magát (Jelenések 17. fejezet).
9. a) Állítsd szembe a kereszténység vérontó magatartását Jehova Tanúinak a magatartásával és viselkedésével. b) Milyen mintával egyezik a mi életmódunk? c) Miért veti el Krisztus a kereszténységet?
9 Hát nem tört-e ki két világháború is a kereszténységen belül, ahol a valláspapság buzgón támogatta a véres konfliktusokat? Azokkal ellentétben, akik megszegik Isten új szövetségének törvényét, amely a testvéri szeretetet parancsolja meg mindenkinek, a zsoltáros mintegy mintaként állítja Jehova mai Tanúi elé a következőket: „A hazugságot gyűlölöm, utálom, törvényedet azonban szeretem” (Zsoltárok 119:163, Ö.f.). Ő teljes szívvel be akarta tartani a törvényt. Nemtetszését fejezi ki a félszívű, se hideg, se meleg magatartás iránt, amikor ezt mondja: „Gyűlölöm a kétszínűséget, de szeretem törvényedet” (Zsoltárok 119:113, Ö.f.). Így érez Jézus Krisztus is a kereszténység iránt ma, mivel az nagyon hasonlít az ókori Laodicea gyülekezétéhez. Joggal mondja tehát a kereszténységnek: „Mivel langyos vagy és nem forró, sem hideg, kiköplek a számból” (Jelenések 3:16). Mi nem szerethetjük a törvényszegő és szeretet nélküli világot, ugyanakkor pedig a Krisztust is. Nem lehetünk kétkulacsosak. A forró szeretet legyen az indító erő, amely az Isten iránti engedelmességre késztet minket. Jehova sohasem ihlette volna egyetlen egészszívű ókori szolgáját sem arra, hogy ne ilyen erőteljesen fejezze ki: „Gyönyörködöm parancsolataidban, mert szeretem őket” (Zsoltárok 119:47, Ö.f.).
10. a) Mit kell nekünk is szeretnünk a zsoltároshoz hasonlóan? b) Miből állt a zsoltáros nyomorúsága, de mégis milyen viselkedéshez ragaszkodott, és milyen hatással van ránk ez ma?
10 Ha szeretjük Jehova törvényét, az a megmentésünkhöz vezet. A zsoltáros is egyetért ezzel, amikor azt mondja: „Ha nem törvényed gyönyörködtetne, elpusztulnék nyomorúságomban” (Zsoltárok 119:92, Ö.f.). Nyomorúsága nem valamilyen halálos betegségből állt. Az Istennel szembenálló beképzelt emberek nyomorgatták, akik gyűlölték és üldözték őt. A nyomás alatt esetleg engedett volna az ilyen izraeliták kívánságának és Jehova akarata ellen cselekedett volna, ha nem szereti annyira Isten törvényét. Mily nagyszerű példa számunkra a zsoltáros ma, amikor mi is e világ nyomásától szenvedünk, ahol oly bőven van törvénytelenség, hogy az emberek többségéből szinte kihalt a szeretet a dolgok jelenlegi rendszerének végén! (Máté 24:3, 12).
11. Mitől függ a megmentésünk, ezért hogyan kell tekintenünk az emberi terveket?
11 Csak akkor remélhetjük örök megmentésünket, ha megtartjuk Isten törvényét. Mi szeretnénk megmenekülni és bejutni Isten új rendjébe, az új egek és az új föld létrejöttének idején. A 119. zsoltár vége felé, a 174. vers ezt fejezi ki, amikor ezt mondja: „Szabadításodra vágyom, URam [ÚV: Jehova], törvényedben gyönyörködöm” (Ö.f.) Ezért nem támogatjuk az emberi terveket és intézkedéseket, amelyek e törvényszegő, szeretet nélküli világ megmentését célozzák.
Törvénytisztelők az üldözés alatt is
12. a) Ki kezdeményezte és hajtotta végre az „asszony”-nak és „magvá”-nak az üldözését és miért? b) Hogyan részesültek dorgálásban az üldözők?
12 A prófécia szerint Jehova Tanúi világméretű üldözésre számíthatnak e haldokló rendszer utolsó napjaiban a jelképes sárkány, Sátán, az Ördög hajthatatlan uralma idején. A Jelenések 12:17 megmutatja, hogy mi az üldözés célja: „A sárkány megharagudott az asszonyra [Jehova asszonyhoz hasonló szervezetére], és elment, hogy hadat viseljen magvának maradéka ellen [az újszülött Királyság maradék tagjai ellen], akik megtartják az Isten parancsait és akiknél megvan a Jézus melletti tanúskodás munkája.” Az üldözés főleg azoktól jön, akik el akarnak térni attól, amit Isten a sárkány látható rendszerének utolsó napjaira vonatkozóan megparancsolt itt a földön. Jehova megdorgálja az átkozottakat a Királyság üzenettel, amelyet Jehova Tanúi világszerte hirdetnek, miként a Zsoltárok 119:21. verse mondja: „Megdorgálod az átkozott kevélyeket, akik eltérnek parancsolataidtól.” Mennyire másként van ez a hűségesek esetében, akiket a kevély üldözők szidalmaznak és gúnyolnak, akárcsak a zsoltárossal tették: „Bármennyire csúfolnak is a kevélyek, mégsem hajolok el törvényedtől” (Zsoltárok 119:51, Ö.f.).
13. a) Az üldözők gonosz tervei ellenére milyen kimenetelhez vezet az, ha megtartjuk Isten törvényét? b) Hogyan bizonyult ez igaznak a modern időkben?
13 Mivel látják, hogy Jehova Tanúi továbbra is összhangban vannak Jehova ez időre vonatkozó törvényével, a kevély üldözők megpróbálják elejteni a törvénytisztelő Tanúkat pontosan úgy, ahogy a zsoltáros esete szemlélteti, aki ezt mondja: „Vermeket ástak nekem a kevélyek, akik nem törvényed szerint élnek” (Zsoltárok 119:85). A kevély ármánykodók megszégyenítése azt jelenti, hogy nem csupán a csaló, félrevezető módszereik kerülnek leleplezésre, hanem főleg azt, hogy Jehova mint az igaz Isten, igazolva lesz. A zsoltáros ezért minden rosszindulat nélkül így könyöröghetett: „Szégyenüljenek meg a kevélyek, mert galádul bántak velem, én pedig utasításaidon elmélkedem” (Zsoltárok 119:78). Jehova arról biztosít minket, hogy még az üldözés is a javunkat szolgálja, és hogy az üldözők valójában semmit sem érnek el galádságukkal. Jehova válaszol a Zsoltárok 119:122-ben megfogalmazott imára: „Vállalj kezességet szolgádért, hogy a kevélyek ne hatalmaskodjanak rajtam!” A tömeghalál veszélye fenyegette Jehova Tanúit Benito Mussolini és Hitler Adolf diktátori uralma idején, mégis szilárdan kitartottak és megmenekültek, mert sohasem feledkeztek meg Istenük törvényéről és parancsolatairól. A túlélők elmondhatják a Zsoltárok 119:60, 61. szavaival: „Sietek, nem tétovázom, megtartom parancsolataidat. Ha bűnösök kötelei fonnak is körül, nem feledkezem meg törvényedről.” A mindenható Isten képes elvágni vagy elszakítani az ellenség által Tanúi köré font korlátozó köteleket, és kellő időben kiszabadítani szolgáit, hogy elvégezhessék a munkát, amit a dolgok jelenlegi rendszerének végidején el kell végezniük az ő parancsa szerint.
14. a) Mit tapasztaltak Jehova Tanúi a zsoltároshoz hasonlóan, és mi lett a kimenetele az üldözőik erőfeszítéseinek? b) Kik örvendezhetnek a szenvedéseik miatt és miért?
14 A Zsoltárok 119:84, 86, 161. versei szerint a zsoltáros a saját honfitársaitól is sok üldözésben részesült. Jehova Tanúinak is sok üldözést kellett elszenvedniük a kereszténység országain belül és azokon kívül is, ahol jelenleg is sok helyen be van tiltva a ténykedésük. Az ellenségnek azonban nem sikerült elérnie az esztelen és jogtalan üldözés célját! Legnagyobb meglepetésére a Tanúk, akik „Jehova törvénye szerint élnek” és „megfogadják intelmeit”, örvendeznek azon, hogy szenvedhettek Jehova Istenért és az ő Krisztusáért. Arra emlékeznek, amit Jézus Krisztus mondott, amikor felsorolta a boldogságokat: „Boldogok vagytok, szegények, mert tiétek az Isten országa. Boldogok vagytok, amikor gyűlölnek titeket az emberek, és amikor kiközösítenek, gyaláznak benneteket, és kitörlik neveteket, mint gonosz nevet az Emberfiáért. Örüljetek azon a napon, és ujjongjatok! Ime, nagy a ti jutalmatok a mennyben, mert ugyanezt tették atyáik a prófétákkal [a zsoltárost is beleértve]” (Zsoltárok 119:1, 2; Lukács 6:20, 22, 23. Ö.f.). Mivel osztoznak Jehova örömében, az ő üldözött Tanúi továbbra is ’magasztossá és dicsővé akarják tenni a törvényt’ (Ésaiás 42:21).
Fordítsuk javunkra a 119. Zsoltárt
◻ Hogyan van megszerkesztve a 119. zsoltár, és miért?
◻ Milyen sajátos szavakat használt ismételten a zsoltáros?
◻ A kereszténységgel ellentétben milyen véleménnyel és érzéssel vagyunk mi a törvény iránt?
◻ Mit kell szeretnünk a keresztények üldözése ellenére is?
[Kép a 26. oldalon]
Jehova Tanúi közül sokan szilárdan kitartottak és életben maradtak a náci üldözés idején. Boldogan mondhatták: „Nem feledkeztem meg törvényedről”