Jehova a segítőnk
„Segítségem Jehovától jön, aki ég és föld Alkotója” (ZSOLTÁROK 121:2)
1—2. a) Miért mondhatjuk, hogy olykor mindannyian rászorulunk másokra? b) Milyen Segítő Jehova?
KINEK ne lenne időnként segítségre szüksége? Őszintén megvallva, olykor mindannyian rászorulunk másokra, hogy megbirkózzunk egy súlyos gonddal, elviseljünk valamilyen fájdalmas veszteséget, vagy kitartsunk egy nehéz próbában. Az emberek gyakran egy barátjukhoz fordulnak segítségért, aki törődik velük. Könnyebb hordozni a terheket, ha megoszthatjuk őket egy ilyen baráttal. De jóformán ez minden, amit egy ember tehet értünk. Ráadásul mások nem is mindig vannak abban a helyzetben, hogy segíteni tudjanak nekünk.
2 De van egy olyan Segítő, akinek korlátlan a hatalma és az eszköztára. Ő arról biztosít minket, hogy soha nem hagy cserben. A zsoltáríró őróla jelentette ki teljes bizalommal: „Segítségem Jehovától jön” (Zsoltárok 121:2). Miért volt meggyőződve arról, hogy Jehova segíteni fog neki? Vizsgáljuk meg a 121. zsoltárt, hogy választ kapjunk erre a kérdésre. Így azt is látni fogjuk, hogy miért várhatunk mi is bizalommal segítséget Jehovától.
A segítség biztos forrása
3. Valószínűleg milyen hegyekre emelte szemeit a zsoltáríró, és miért?
3 A zsoltár elején az író arra utalt, hogy mivel Jehova teremtett mindent, van okunk bízni benne. Ezt írta: „Szemeimet a hegyekre emelem. Honnan jön az én segítségem? Segítségem Jehovától jön, aki ég és föld Alkotója” (Zsoltárok 121:1, 2). A zsoltáríró nem akármilyen hegyekre emelte szemeit. Amikor feljegyezte ezeket a szavakat, Jehova temploma Jeruzsálemben állt. A város, mely magasan, Júda hegyein épült, Jehova jelképes lakhelye volt (Zsoltárok 135:21). A zsoltáríró valószínűleg Jeruzsálem hegyeire, Jehova templomára emelte szemeit, bizalommal tekintve Jehovára segítségért. Miért volt benne olyan biztos, hogy Jehova tud neki segíteni? Azért, mert Ő „ég és föld Alkotója”. Így gondolkodhatott: „A korlátlan hatalmú Teremtőt semmi, de semmi nem gátolhatja meg abban, hogy segítsen nekem!” (Ézsaiás 40:26).
4. Hogyan fejezte ki a zsoltáríró, hogy Jehova szüntelenül odafigyel a népe szükségleteire, és miért vigasztaló ez a gondolat?
4 A zsoltáríró ezután kifejtette, hogy Jehova szüntelenül odafigyel a szolgái szükségleteire: „Semmiképp sem hagyja meginogni lábadat. Soha nem szunnyad a te Őriződ. Íme, nem szunnyad és nem alszik, aki Izrael felett őrködik” (Zsoltárok 121:3, 4). Nem fordulhat elő, hogy Isten megengedje, hogy a benne bízók ’meginogjanak’, vagy ne tudjanak talpra állni, ha elestek (Példabeszédek 24:16). Miért nem? Azért, mert Jehova olyan, mint egy pásztor, aki éberen őrzi juhait. Ugye milyen vigasztaló ez a gondolat? Jehova egy pillanatra sem téveszti szem elől a népe szükségleteit. Éjjel-nappal éberen ügyel a szolgáira.
5. Miért mondja a vers, hogy Jehova a ’jobb kéznél’ van?
5 Biztos lévén abban, hogy Jehova a népe lojális Védelmezője, a zsoltáríró így folytatta: „Jehova őrködik feletted. Jehova a te árnyékod jobb kezednél. Nappal a nap nem árt neked, sem éjszaka a hold” (Zsoltárok 121:5, 6). Akik gyalog közlekedtek a Közel-Keleten, azok örültek az árnyékos helyeknek, melyek megvédték őket a tűző naptól. Jehova olyan a népének, mint az árnyék, hiszen megvédi őket a csapások perzselő hőségétől. Érdekes megfigyelni, hogy Jehova a vers szerint a ’jobb kéznél’ van. Az ókorban a katonák nem teljesen tudták takarni jobb kezüket a bal kezükben tartott pajzzsal. Voltak olyan helyzetek, amikor egy hű barátjuk úgy védte őket, hogy tőlük jobbra állt, és ott harcolt. Jehova egy ilyen baráthoz hasonlóan lojálisan áll az imádói mellett, és mindig kész arra, hogy segítsen nekik.
6—7. a) Hogyan nyugtat meg bennünket a zsoltáríró afelől, hogy Jehova mindig segíteni fog a népének? b) A zsoltáríróhoz hasonlóan miért bízhatunk mi is?
6 Vajon lesz olyan, amikor Jehova már nem segít a népének? Ez elképzelhetetlen. A zsoltáríró ezt írta befejezésül: „Jehova megőriz téged minden csapástól. Megőrzi ő lelkedet. Jehova őrködik ki- és bemeneteled fölött mostantól fogva időtlen időkig” (Zsoltárok 121:7, 8). Az 5. versben így fogalmazott a jelenre utalva: „Jehova őrködik feletted.” Ezekben a versekben pedig ezt olvassuk: „Jehova megőriz téged”, ami már a jövőre vonatkozik. Az igaz imádók biztosítékot kapnak arra, hogy Jehova a jövőben is a segítségükre lesz. Bármerre járnak, és bármilyen csapás éri őket, Jehova segítő keze mindig velük lesz (Példabeszédek 12:21).
7 A 121. zsoltár írója teljesen biztos volt abban, hogy a mindenható Teremtő egy törődő pásztor gyengédségével és egy őrszem éberségével tartja szemmel a szolgáit. Minden okunk megvan rá, hogy a zsoltáríróhoz hasonlóan bízzunk, hiszen Jehova nem változik meg (Malakiás 3:6). Vajon ez azt jelenti, hogy mindig meg fog védeni minket fizikailag? Ezt nem teszi, de ameddig tőle várjuk a segítséget, ő megóv mindentől, ami szellemileg kárt okozhat nekünk. Önkéntelenül is felvetődik bennünk a kérdés, hogy hogyan segít nekünk Jehova. Beszéljünk most négy területről. Ebben a cikkben azt taglaljuk, hogy milyen módokon segített szolgáinak a bibliai időkben, a következő cikkben pedig arról lesz szó, hogy miként segít a népének ma.
Segítséget kaptak angyaloktól
8. Miért nem meglepő, hogy az angyalokat fölöttébb érdekli Isten földi szolgáinak a sorsa?
8 Jehova sokmilliónyi angyalnak parancsol (Dániel 7:9, 10). Ezek a szellemfiai hűségesen teljesítik az akaratát (Zsoltárok 103:20). Jól tudják, hogy Jehova nagyon szereti az őt imádó embereket, és szeretne segíteni nekik, ezért nem meglepő, hogy az angyalokat fölöttébb érdekli Isten földi szolgáinak a sorsa (Lukács 15:10). Ennélfogva biztosan örülnek annak, hogy Jehova általuk segít az embereknek. Hogyan használta fel Jehova az angyalokat az ókorban földi szolgáinak a megsegítésére?
9. Mondj példát arra, amikor Isten hatalmat adott bizonyos angyaloknak arra, hogy megvédjenek hűséges embereket!
9 Isten hatalmat adott bizonyos angyaloknak arra, hogy megvédjenek és megszabadítsanak hűséges embereket. Két angyal menekítette ki Lótot és a lányait Szodoma és Gomorra pusztulásakor (1Mózes 19:1, 15–17). Egyetlen angyal 185 000 asszír katonával végzett, akik Jeruzsálemet fenyegették (2Királyok 19:35). Amikor Dánielt az oroszlánok vermébe vetették, Jehova „elküldte angyalát, [és] bezárta az oroszlánok száját” (Dániel 6:21, 22). Angyal szabadította ki Péter apostolt a börtönből (Cselekedetek 12:6–11). A Bibliában számos további példát találunk az angyali védelemre, s ezek megerősítik a Zsoltárok 34:7 szavait: „Jehova angyala táborozik az Őt félők körül, és megszabadítja őket.”
10. Hogyan bátorította Jehova Dániel prófétát egy angyal révén?
10 Jehova alkalomadtán arra használta fel az angyalokat, hogy bátorítsanak és erősítsenek hűséges embereket. Megható az a példa, amelyet Dániel könyvének a 10. fejezetében találunk. Dániel akkoriban már közel százéves lehetett. A próféta nagyon elcsüggedt, nyilván amiatt, hogy Jeruzsálem romokban hevert, és elhúzódott a templom újjáépítése. Azonkívül felkavarta egy félelmet keltő látomás (Dániel 10:2, 3, 8). Isten szeretettel egy angyalt küldött, hogy bátorítsa őt. Az angyal többször is arra emlékeztette Dánielt, hogy Isten szemében „nagyon kedvelt férfiú”. Mit eredményezett ez? Az idős próféta így szólt az angyalhoz: „megerősítettél” (Dániel 10:11, 19).
11. Emelj ki egy példát, mely azt mutatja, hogy Jehova angyalokat használt fel, hogy irányítsák a jó hír prédikálásának munkáját!
11 Jehova arra is felhasznált angyalokat, hogy irányítsák a jó hír prédikálásának munkáját. Egy angyal arra utasította Fülöpöt, hogy prédikáljon Krisztusról egy etióp eunuchnak, aki aztán meg is keresztelkedett (Cselekedetek 8:26, 27, 36, 38). Röviddel ezután nyilvánvalóvá vált, hogy Istennek az az akarata, hogy a körülmetéletlen nem zsidók is halljanak a jó hírről. Látomásban egy angyal jelent meg egy istenfélő nem zsidónak, Kornéliusznak, és felszólította, hogy küldjön el embereket Péter apostolért. Amikor Kornéliusz küldöttei megtalálták Pétert, ezt mondták: „Kornéliusz . . . isteni utasítást kapott egy szent angyal által, hogy hívasson téged a házába, és hallgassa meg a mondanivalódat.” Péter kész volt velük menni, és így történt, hogy az első körülmetéletlen nem zsidók csatlakoztak a keresztény gyülekezethez (Cselekedetek 10:22, 44–48). Képzeld csak el, milyen érzés lehet tudni, hogy egy angyal segített abban, hogy találkozz egy jó szívállapotú személlyel!
Segítségnyújtás a szent szellem által
12—13. a) Miért volt alapos okuk Jézus apostolainak hinni abban, hogy a szent szellem tud nekik segíteni? b) Mihez adott erőt a szent szellem az első századi keresztényeknek?
12 Jézus nem sokkal a halála előtt megígérte az apostolainak, hogy nem maradnak segítség nélkül, az Atya ugyanis küld nekik ’segítőt, a szent szellemet’ (János 14:26). Az apostoloknak alapos okuk volt hinni abban, hogy a szent szellem tud nekik segíteni, hiszen az ihletett Írások számos példát tartalmaznak arra, hogy Jehova miként használta fel népe megsegítésére a szent szellemet, a létező legnagyobb erőt.
13 A szent szellem sok esetben erőt adott az embereknek ahhoz, hogy Jehova akaratát tegyék. Például képessé tette a bírákat arra, hogy megszabadítsák Izraelt (Bírák 3:9, 10; 6:34). Ugyanez a szellem erőt adott az első századi keresztényeknek ahhoz, hogy minden ellenállás dacára bátran folytassák a prédikálást (Cselekedetek 1:8; 4:31). A szolgálatban elért sikereik meggyőzően bizonyították a szent szellem működését. Mi más adhatott volna magyarázatot arra, hogy „iskolázatlan és egyszerű emberek” képesek voltak az egész akkor ismert világban továbbadni a Királyság-üzenetet? (Cselekedetek 4:13; Kolosszé 1:23).
14. Hogyan használta fel Jehova a szent szellemét arra, hogy felvilágosítást adjon a népének?
14 Jehova arra is felhasználta a szent szellemét, hogy felvilágosítást adjon a népének. Isten szelleme segített Józsefnek értelmezni a fáraó prófétai álmait (1Mózes 41:16, 38, 39). A szelleme által Jehova kinyilatkoztatta a szándékait az alázatosaknak, ámde elrejtette azokat a büszkék elől (Máté 11:25). Pál apostol ezért ezt mondhatta azokról a dolgokról, amelyeket Jehova megad „az őt szeretőknek”: „Isten nekünk nyilatkoztatta ki ezeket a szelleme által” (1Korintusz 2:7–10). Csakis a szent szellem segítségével lehetett igazán megérteni Isten akaratát.
Segítség Isten Szavából
15—16. Mit kellett tennie Józsuénak ahhoz, hogy bölcsen cselekedhessen?
15 Jehova ihletett Szava „hasznos a tanításra”, és képessé teszi Isten szolgáit arra, hogy „teljesen alkalmas, minden jó cselekedetre hiánytalanul felkészített” emberek legyenek (2Timóteusz 3:16, 17). A Bibliában jó néhány példa igazolja, hogy az ókorban Isten népének segítséget jelentettek Isten Szavának a már feljegyzett részletei.
16 A Szentírás megbízható vezetést nyújtott Isten imádóinak. Amikor Isten Józsuéra bízta Izrael vezetésének felelősségét, ezt mondta neki: „Ne távozzon el szádtól a törvénynek e könyve [melyet Mózes írt le], olvasd azt halk hangon éjjel és nappal, hogy mindent gondosan úgy cselekedj, ahogy abban megíratott. Mert így sikeressé teszed utad, és bölcsen fogsz cselekedni.” Isten tehát nem azt ígérte Józsuénak, hogy csoda folytán ad bölcsességet neki. Ha bölcsen akart cselekedni, akkor olvasnia kellett ’a törvény könyvét’, és elmélkednie kellett azon (Józsué 1:8; Zsoltárok 1:1–3).
17. Hogyan segítettek Dánielnek és Jósiás királynak a Szentírás már meglévő részletei?
17 Isten továbbá az írott Szava által feltárta akaratát és szándékát. Dániel például Jeremiás írásaiból megértette, hogy mennyi ideig lesz elhagyatva Jeruzsálem (Jeremiás 25:11; Dániel 9:2). Vagy nézzük, mi történt Jósiásnak, Júda királyának az uralkodása alatt. A nemzet addigra eltért Jehovától, és a királyok nagy valószínűséggel nem készítettek maguknak másolatot a Törvényről, és nem is tartották be azt (5Mózes 17:18–20). Ámde a templom javítása közben előkerült ’a törvény könyve’, melyet feltehetően még Mózes írt. Ez az eredeti szöveg lehetett, amely közel 800 évvel korábban készült. Amikor felolvasták Jósiásnak, ő rádöbbent, hogy mennyire eltért a nemzet Jehova akaratától, és határozott lépéseket tett a könyvben leírtak betartatására (2Királyok 22:8; 23:1–7). Világosan látszik hát, hogy Isten népének az ókorban segítségére voltak az akkor már meglévő szentírási részletek.
Segítség a hívőtársak révén
18. Miért jelenthetjük ki, hogy ha egy igaz imádó segít egy másikon, az valójában Jehovának köszönhető?
18 Jehova gyakran a hívőtársak révén nyújt segítséget. Igen, ha egy igaz imádó segít egy másikon, az valójában Istennek köszönhető. Miért jelenthetjük ki ezt? Két okból is. Először is, szerepet játszik Isten szent szelleme. Ez a szellem megtermi a gyümölcsét — beleértve a szeretetet és a jóságot — azokban, akik hagyják, hogy működjön rajtuk (Galácia 5:22, 23). Amikor tehát Isten egyik szolgája indíttatást érez arra, hogy segítsen valamelyik szolgatársának, az azt bizonyítja, hogy működik rajta Jehova szelleme. Másodszor, Isten képmására vagyunk megalkotva (1Mózes 1:26). Ez azt jelenti, hogy képesek vagyunk visszatükrözni a vonásait, például a kedvességet és a könyörületet. Ezért amikor Jehova egyik szolgája segít egy másikon, a segítség valódi Forrása az, akit ez a személy visszatükröz.
19. A bibliai feljegyzések szerint hogyan nyújtott segítséget Jehova a hívőtársak által?
19 Hogyan nyújtott segítséget Jehova a hívőtársak által a bibliai időkben? Gyakran indította arra valamelyik szolgáját, hogy tanácsot adjon egy másiknak. Ez történt akkor is, amikor Jeremiás életmentő tanáccsal látta el Bárukot (Jeremiás 45:1–5). Az igaz imádók esetenként ösztönzést éreztek arra, hogy anyagilag támogassák hívőtársaikat. A Makedóniában és Akhájában élő keresztények például készségesen segítettek jeruzsálemi testvéreiknek, akik szükséget szenvedtek. Pál apostol megjegyezte, hogy nagylelkűségük méltán eredményezte „az Isten iránti hála kinyilvánítását” (2Korintusz 9:11).
20—21. Milyen helyzetben erősítették meg Pál apostolt római testvérei?
20 Különösen meghatóak azok a történetek, amelyekben Jehova szolgái azon fáradoztak, hogy erősítsék és bátorítsák egymást. Figyeljük meg Pál apostol életének egy epizódját. Amikor rabként Rómába tartott, a római Via Appia nevű úton utazott. Az utazás utolsó szakasza nagyon kényelmetlen volt, mivel alacsonyan fekvő, mocsaras vidéken jártak.a A római gyülekezetben szolgáló testvérek értesültek Pál jöveteléről. Vajon mit tettek? Talán otthon vártak kényelmes körülmények között, és csak akkor mentek Pál elébe, amikor beért a városba?
21 Lukács, a bibliaíró, Pál útitársa így számol be a történtekről: „Onnan [Rómából] a testvérek, amikor hallották a rólunk szóló híreket, kijöttek elénk egészen Appiusz piacteréig és a Három Tavernáig.” Magad elé tudod képzelni a jelenetet? Mivel tudtak Pál érkezéséről, néhány testvér elébe ment Rómából. Egy részük Appiusz piacterén várakozott, amely jól ismert állomáshely volt Rómától több mint 70 kilométerre. A többi testvér a Három Tavernánál várt, a várostól körülbelül 60 kilométer távolságra. Milyen érzéseket váltott ez ki Pálból? Lukács így ír erről: „amikor Pál meglátta őket, hálát adott az Istennek, és felbátorodott” (Cselekedetek 28:15). Képzeld csak el! Pálnak már az erőt és vigaszt adott, hogy láthatta ezeket a testvéreket, akik fáradságot nem sajnálva tették meg ezt az utat. És kinek mondott köszönetet Pál ezért a hasznos támogatásért? Annak, akitől eredt, vagyis Jehova Istennek.
22. Mi a 2005-ös éviszövegünk, és mi lesz a következő cikk témája?
22 Az ihletett feljegyzés, mely elmondja, hogyan bánt Isten a szolgáival, önmagáért beszél. Jehova páratlan Segítő. Ezért Jehova Tanúi 2005-ös éviszövegét a Zsoltárok 121:2 következő szavai adják: „Segítségem Jehovától jön.” De hogyan segít nekünk Jehova ma? Ez lesz a következő cikk témája.
[Lábjegyzet]
a Horatius (i. e. 65. — i. e. 8.), a római költő, aki végigjárta ezt az utat, beszélt ennek az útszakasznak a kényelmetlenségeiről. Appiusz piacteréről azt írta, hogy tele van „sokféle hajóssal s rossz kocsmárossal”. Panaszkodott a „gonosz szúnyogok, tavi békák”, valamint a „borzasztó” víz miatt.
Emlékszel?
Hogyan nyújtott segítséget Jehova
• az angyalok által?
• a szent szelleme által?
• ihletett Szava útján?
• a hívőtársak révén?
[Oldalidézet a 15. oldalon]
A 2005-ös éviszöveg a következő lesz: „Segítségem Jehovától jön” (Zsoltárok 121:2)
[Kép a 16. oldalon]
Pál köszönetet mondott Istennek azért a segítségért, amelyet római testvéreitől kapott