’Csodálatosan vagyunk megalkotva’

„Félelmet keltő, mily csodálatosan alkottál meg!” (ZSOLTÁROK 139:14)

 1. Miért tulajdonítja a földi csodákat sok gondolkodó ember Istennek?

A TERMÉSZET tele van csodálatos teremtményekkel. Hogyan jöttek ezek létre? Némelyek szerint úgy is választ kaphatunk erre a kérdésre, ha a létüket nem egy intelligens Teremtőnek tulajdonítjuk. Mások azon a véleményen vannak, hogy ha önkényesen kizárjuk egy Teremtő létezését, akkor kevésbé leszünk képesek megérteni a természetet. Úgy vélik, a földi élőlények annyira bonyolultak, annyira sokfélék, és tegyük még hozzá, annyira csodálatosak, hogy nem jöhettek létre véletlen folytán. A bizonyítékok sokakat – még néhány tudóst is – meggyőztek arról, hogy a világegyetemnek volt egy bölcs, hatalmas és jóságos Alkotója.a

 2. Mi indította Dávidot Jehova dicséretére?

² Dávid, az ókori Izrael királya például meg volt győződve arról, hogy az Alkotó dicséretet érdemel csodálatos műveiért. Bár Dávid jóval azelőtt élt, hogy a tudomány elérte a mai fejlettségi fokát, felfogta, hogy Isten teremtési munkájának bámulatos példái veszik körül. Elég volt csupán a saját testének felépítésén eltűnődnie, máris mélységesen megilletődött Isten teremtői képességén. „Magasztallak, mert félelmet keltő, mily csodálatosan alkottál meg! – írta. – Csodálatosak a te műveid, és jól tudja ezt az én lelkem” (Zsoltárok 139:14).

3–4. Miért fontos mindnyájunknak mélyen elgondolkodnunk Jehova művein?

³ Dávid úgy jutott erre a szilárd meggyőződésre, hogy mélyen elgondolkodott. Ma az iskolákban és a médiában sokat hallani az ember eredetével kapcsolatos hitromboló elméletekről. Ha szeretnénk, hogy olyan hitünk legyen, mint Dávidnak volt, nekünk is mélyen el kell gondolkodnunk. Nem engedhetjük meg, hogy mások gondolkodjanak helyettünk, főleg olyan sarkalatos kérdésekben, mint a Teremtő létezése és szerepe.

⁴ Továbbá ha elmélkedünk Jehova művein, elmélyül az iránta érzett hálánk, és megerősödik a jövőre vonatkozó ígéreteibe vetett bizalmunk. Ez pedig arra ösztönözhet minket, hogy még jobban megismerjük, és hogy szolgáljuk őt. Vizsgáljuk hát meg, hogyan igazolja a modern tudomány Dávidnak azt a megállapítását, hogy ’csodálatosan vagyunk megalkotva’.

A magzat bámulatos fejlődése

5–6. a) Hogyan indult az életed? b) Mi a vese szerepe?

⁵ „Te alkottad veséimet, te takargattál engem anyám méhében” (Zsoltárok 139:13). A te életed is úgy indult, mint mindenkié: egyetlen sejt voltál édesanyád méhében, kisebb, mint a mondat végi pont. Ez a mikroszkopikus méretű sejt hihetetlenül bonyolult volt: egy miniatűr laboratórium! Gyorsan növekedett. Mire két hónapos lettél odabent, már megvoltak a legfontosabb szerveid, köztük a veséd is. Amikor megszülettél, a veséd készen állt arra, hogy megszűrje a véredet, eltávolítsa belőle a mérgeket és a felesleges vizet, de megtartsa a hasznos anyagokat. Ha a két veséd egészséges, 45 percenként megszűri a véredben levő vizet, és tudni kell, hogy egy felnőttnek úgy 5 liter vére van.

⁶ A veséd a véred ásvány- és savtartalmát, valamint a vérnyomást is szabályozza. Azonkívül számos más nélkülözhetetlen funkciója is van, például átalakítja a D-vitamint egy aktívabb formába, melyre szükség van a megfelelő csontfejlődéshez és az eritropoetin nevű hormon előállításához. (Ez a hormon stimulálja a vörösvértest-képződést a csontjaidban.) Nem csoda, hogy a vesét egy helyen „a test vegyészmérnökének” nevezték.b

7–8. a) Beszélj a magzat kezdeti fejlődéséről! b) Milyen értelemben van ’összeszőve a föld legmélyén’ egy fejlődő magzat?

⁷ „Csontjaim nem voltak rejtve előtted, amikor titokban megalkottattam, amikor összeszövettem a föld legmélyén” (Zsoltárok 139:15). Az eredeti sejt kettéosztódott, és az új sejtek is tovább osztódtak. Hamarosan differenciálódni kezdtek, vagyis elkülönültek egymástól; némelyekből idegsejtek, másokból izomsejtek, bőrsejtek vagy másfajta sejtek lettek. Az egyforma típusú sejtek összeálltak szövetekké, majd szervekké. A fogantatástól számított harmadik héten például kezdett kialakulni a csontrendszered. Még csak héthetes voltál, és mindössze úgy 2,5 centiméter hosszú, amikor már mind a 206 csontod kezdeménye a helyén volt, csak még nem keményedett meg.

⁸ Ez az elképesztő fejlődési folyamat az édesanyád méhében zajlott le, emberi szemek elől elrejtve, mintha csak a föld mélyén történne. Igazából sok mindent még most sem tudunk a magzat fejlődéséről. Például mi aktivált bizonyos géneket a sejtjeidben, hogy beindítsák a differenciálódás folyamatát? Lehetséges, hogy a tudomány rájön majd, de ahogy Dávid a következőkben megjegyezte, az Alkotónk, Jehova mindig is teljesen tisztában volt ezzel.

9–10. Miért mondhatjuk, hogy a magzat testrészeinek kialakulása ’be van írva Isten könyvébe’?

⁹ „Szemeid már mint embriót is láttak engem, és annak minden része be volt írva könyvedbe a napokat illetően, melyeken formáltattak, holott még egy sem volt meg közülük” (Zsoltárok 139:16). Az első sejtedben benne volt az egész tested tervrajza. E szerint a terv szerint fejlődtél kilenc hónapig a mamád méhében, mielőtt megszülettél, aztán még több mint húsz éven át, míg felnőttél. Ez idő alatt a tested sok-sok fejlődési szakaszon ment át, melyek mindegyikét az eredeti sejtbe programozott információ irányította.

¹⁰ Dávid mit sem tudott a sejtekről és a génekről, hisz még mikroszkópja sem volt. Mégis helyesen felismerte, hogy saját testének a fejlődése előzetes tervezésről tanúskodik. Lehetett némi fogalma a magzat fejlődéséről, ezért okoskodhatott úgy, hogy minden lépésnek egy előre meghatározott terv és időbeosztás szerint kell végbemennie. Költőien fogalmazva azt mondta, hogy ez a terv ’be van írva Isten könyvébe’.

11. Hogyan alakulnak ki a fizikai vonásaink?

¹¹ Ma már közismert tény, hogy a szüleidtől és a felmenőidtől örökölt vonásokat – úgymint a magasságodat, arcvonásaidat, szemed és hajad színét és több ezer más jellegzetességet – a génjeid határozták meg. Minden egyes sejted több tízezer gént tartalmaz, és mindegyik gén egy hosszú lánc tagja, mely DNS-ből (dezoxiribonukleinsavból) áll. A tested felépítésére vonatkozó utasítások a DNS-ed kémiai szerkezetébe ’vannak beírva’. Ahányszor csak osztódnak a sejtjeid, hogy új sejteket hozzanak létre, vagy régieket cseréljenek ki, a DNS-ed továbbadja ezeket az utasításokat. Ezért maradhatsz életben, és ezért nem változik alapjában véve a külsőd. Milyen kiemelkedő példája ez égi Alkotónk hatalmának és bölcsességének!

Rendkívüli agyunk

12. Főként mi különbözteti meg az embereket az állatoktól?

¹² „Mily drágák nekem a te gondolataid! Ó, Isten, mily hatalmas a számuk! Ha meg akarnám számlálni őket . . . a homokszemeknél is többek” (Zsoltárok 139:17, 18a). Az állatok is csodálatosan vannak megalkotva, és némelyiknek olyan érzékei és képességei vannak, amelyek felülmúlják az emberekéit. Ám Isten olyan agyműködéssel áldotta meg az embert, amely jóval túlszárnyalja bármely állatét. „Bármennyire hasonlítunk is mi, emberek más fajokhoz, a földi életformák között csak mi tudunk beszélni és gondolkodni – jegyzi meg egy tudományos kézikönyv. – Az önmagunkkal kapcsolatos nagyfokú kíváncsiságunk is egyedülállóvá tesz bennünket: Hogyan épül fel a testünk? Hogyan lettünk megformálva?” Ezeken a kérdéseken Dávid is eltöprengett.

13. a) Hogyan tudott Dávid elmélkedni Isten gondolatain? b) Hogyan utánozhatjuk Dávid példáját?

¹³ Ami a legfontosabb, az állatokkal ellentétben mi képesek vagyunk Isten gondolatain elmélkedni.c Egyebek között ebből a különleges ajándékból látszik, hogy „Isten képmására” vagyunk megalkotva (1Mózes 1:27). Dávid jó célra használta ezt az ajándékot. Isten létezésének bizonyítékain meg az őt körülvevő világban tükröződő jó tulajdonságokon tűnődött. Ezenkívül olvashatta a Szentírás elsőkként megírt könyveit, melyekben Isten sok mindent kinyilatkoztat önmagáról és a műveiről. Ezek az ihletett írások segítettek Dávidnak megérteni Isten gondolatait, személyiségét és szándékát. Elmélkedve az Íráson, a teremtésen, és azon, hogy miként bánik vele Isten, arra érzett indíttatást, hogy dicsérje Alkotóját.

Mit foglal magában a hit?

14. Miért nem kell mindent tudnunk Istenről ahhoz, hogy hinni tudjunk benne?

¹⁴ Minél többet töprengett Dávid a teremtésen és az Íráson, annál tisztábban látta, hogy képtelen felfogni Isten ismeretének és képességeinek egészét (Zsoltárok 139:6). Ez rólunk is elmondható. Sosem fogunk mindent megérteni arról, amit Isten teremtett (Prédikátor 3:11; 8:17). Azonban Isten elegendő ismeretet ’tett nyilvánvalóvá’ a Szentírásban és a természetben ahhoz, hogy az igazságot kereső emberek – bármely korban élnek is – bizonyítékokon alapuló hitre tehessenek szert (Róma 1:19, 20; Héberek 11:1, 3).

15. Szemléltesd, hogyan függ össze a hit és az Istenhez fűződő kapcsolatunk!

¹⁵ Hinni többet jelent, mint pusztán elismerni, hogy az életnek és a világegyetemnek kellett hogy legyen egy intelligens Teremtője. A hit azt is magában foglalja, hogy bízunk Jehova Istenben mint személyben, méghozzá mint olyan valakiben, aki szeretné, ha megismernénk és jó kapcsolatot ápolnánk vele (Jakab 4:8). Gondoljunk csak arra, ahogyan egy szerető apában hisz és bízik az ember. Ha egy szkeptikus személy kétségbe vonná, hogy az édesapád segítene neked egy válságos helyzetben, talán nem lennél képes meggyőzni őt az édesapád megbízhatóságáról. De ha tapasztalat útján bizonyítékaid gyűltek össze arról, hogy az édesapád jó ember, biztos lehetsz benne, hogy nem fog cserbenhagyni. Ehhez hasonlóan Jehovában is bízunk, mert megismertük a Biblia tanulmányozása által, meg azáltal, hogy elmélkedtünk a teremtésművén, és tapasztaltuk, hogy imáinkra válaszolva segített. Mindez vágyat ébreszt bennünk arra, hogy egyre többet tudjunk meg róla, és örökké dicsérjük őt önzetlen szeretetből és odaadásból. Ez a legnemesebb cél, amelyet az ember kitűzhet maga elé (Efézus 5:1, 2).

Keressük Alkotónk útmutatását!

16. Mit tanulhatunk abból, hogy Dávid szoros kapcsolatot ápolt Jehovával?

¹⁶ „Kutass át engem, ó, Isten, és ismerd meg szívemet! Vizsgálj meg, és ismerd meg nyugtalanító gondolataimat! Lásd meg, van-e bennem valamilyen fájdalmas út, és vezess engem az időtlen idők útján!” (Zsoltárok 139:23, 24). Dávid tisztában volt vele, hogy Jehova kívül-belül ismeri őt, hiszen az Alkotója tudhatott minden gondolatáról, szaváról és tettéről (Zsoltárok 139:1–12; Héberek 4:13). Az, hogy Isten ilyen jól ismerte, biztonságérzetet adott neki, ahogyan egy kisgyermek is biztonságban érzi magát szerető szülei karjaiban. Dávid becsben tartotta a Jehovához fűződő szoros kapcsolatát, és igyekezett fenntartani azt azáltal, hogy mélyen elgondolkodott a művein, és imádkozott hozzá. Számos zsoltára – köztük a 139. is – lényegében zenekísérettel elmondott ima. Az elmélkedés és az ima minket is közelebb vihet Jehovához.

17. a) Miért akarta Dávid, hogy Jehova megvizsgálja a szívét? b) Hogyan befolyásolja az életünket az, hogy miként élünk a szabad akaratunkkal?

¹⁷ Minthogy Isten képmására lettünk megalkotva, szabad akaratot kaptunk. Dönthetünk, hogy jót teszünk-e, vagy rosszat. Ez a szabadság erkölcsi felelősséggel jár. Dávid nem akarta, hogy a gonoszok közé sorolják (Zsoltárok 139:19–22). Szerette volna elkerülni a fájdalmas hibákat. Ezért elmélkedett Jehova mindenre kiterjedő ismeretén, és alázatosan arra kérte, hogy vizsgálja meg legbensőbb énjét, és vezesse őt az életre vivő úton. Isten igazságos erkölcsi irányadó mértékei mindenkire vonatkoznak, úgyhogy nekünk is helyes döntéseket kell hoznunk. Jehova mindnyájunkat arra buzdít, hogy engedelmeskedjünk neki. Így elnyerhetjük a kegyét, és sok áldásban lesz részünk (János 12:50; 1Timóteusz 4:8). Ha nap mint nap Jehovával járunk, könnyebb lesz megőrizni a belső nyugalmunkat, még súlyos nehézségek idején is (Filippi 4:6, 7).

Kövessük csodálatos Alkotónkat!

18. Milyen következtetésre jutott Dávid, amikor a teremtésművön elmélkedett?

¹⁸ Fiatalkorában Dávid gyakran tartózkodott a szabadban, a nyájak mellett. Miközben a juhok lehajtották fejüket, hogy legelésszenek, ő az égre emelte tekintetét. Az éj sötétjében a világegyetem fenséges voltán elmélkedett, és azon, hogy mit jelent mindez. „Az egek hirdetik Isten dicsőségét; keze művéről ad hírt az égboltozat – írta. – Nap napnak fakaszt beszédet, éj éjnek ad át tudást” (Zsoltárok 19:1, 2). Dávid megértette, hogy keresnie és követnie kell azt a Valakit, aki mindent oly csodálatosan alkotott meg. Nekünk is ezt kell tennünk.

19. Mit tanulhatnak fiatalok és idősek egyaránt abból, hogy ’csodálatosan vagyunk megalkotva’?

¹⁹ Dávid jó példa volt arra, amit a fia, Salamon később tanácsolt a fiataloknak: „Emlékezz meg nagy Teremtődről ifjúságod napjaiban . . . Féld az igaz Istent, és tartsd meg parancsolatait, mert ez az ember egész kötelessége” (Prédikátor 12:1, 13). Dávid már fiatalon felfogta, hogy ’csodálatosan lett megalkotva’. Mivel ezzel a felismeréssel összhangban élt, nagy áldásokban volt része egész életében. Hogyha mi is dicsérjük és szolgáljuk nagy Teremtőnket – akár fiatalok vagyunk, akár idősek –, örömteli lesz az életünk már most, és a jövőben is. A Biblia azt ígéri azoknak, akik közel maradnak Jehovához, és az ő igazságos útjain járnak, hogy „még őszkorukban is virulnak, kövérek és üdék maradnak, hogy hírül adják: Jehova egyenes” (Zsoltárok 92:14, 15). Azonkívül abban reménykedhetünk, hogy örökké élvezhetjük majd Alkotónk csodálatos műveit.

[Lábjegyzetek]

Meg tudod magyarázni?

• Hogyan bizonyítja a magzat fejlődése, hogy ’csodálatosan vagyunk megalkotva’?

• Miért elmélkedjünk Jehova gondolatain?

• Hogyan függ össze a hit és a Jehovához fűződő kapcsolatunk?

[Képek a 23. oldalon]

A magzat az anyaméhben előre meghatározott terv szerint fejlődik

DNS

[Forrásjelzés]

Magzat: Lennart Nilsson

[Kép a 24. oldalon]

Ahogy a gyermekek bíznak szerető apjukban, mi is bízunk Jehovában

[Kép a 25. oldalon]

Dávidot a Jehova művein való elmélkedés arra indította, hogy dicsérje őt