Áldjuk Jehova szent nevét!

„Jehova dicséretét beszéli az én szám, és áldja minden test az ő szent nevét határtalan ideig, sőt örökké!” (ZSOLTÁROK 145:21).

 1., 2. a) Hogyan intézett Sátán kihívást Isten uralma ellen? b) Milyen kérdések vetődnek fel a Zsoltárok 145:11–21 tekintetében?

JEHOVA vitathatatlanul a világegyetem szuverén Ura. Sátán mégis kihívást intézett Isten uralmának igazságossága és jogossága ellen (1Mózes 2:16, 17; 3:1–5). Az Ördög kétségbe vonta Isten összes égi és földi szolgájának feddhetetlenségét (Jób 1:6–11; 2:1–5; Lukács 22:31). Ezért Jehova időt hagyott arra, hogy minden értelmes teremtménye megláthassa az uralma elleni lázadás rossz gyümölcseit és mindannyian megmutathassák, hol foglalnak állást ezekben a vitakérdésekben.

² A 145. zsoltár segít nekünk abban, hogy szilárdan kiálljunk Isten uralma mellett. Hogyan? Nos, mit mond Dávid Jehova királyi uralmáról? És hogyan bánik Isten az ő ügyét pártolókkal? Segítséget nyújtó válaszokat találunk a Zsoltárok 145:11–21. verseiben.

Beszéljünk Jehova királyi uralmáról

 3. Mit fogunk megtenni, ha kedves nekünk Jehova királyi uralma?

³ Jehova uralma nagyon érdekelte Dávidot, aki ezt mondta: „Királyi méltóságod dicsőségéről beszélnek és hatalmasságodat hirdetik, hogy ismertessék az emberek fiaival hatalmas tetteit és az ő királyi méltósága tündöklésének dicsőségét” (Zsoltárok 145:11, 12). Az emberek olyasmiről beszélnek, ami érdekli őket. Az ember beszél a családjáról, az otthonáról, a terméséről. „A jó ember szívének jó kincséből jót hoz elő” — mondta Jézus (Lukács 6:45). Ha Isten uralma kedves a szívünknek, azért fogunk imádkozni, hogy az ő Királysága jöjjön el, és másoknak is beszélni fogunk arról a jogosságról, békéről és igazságosságról, amely az ő uralmát jellemzi. Dicsőíteni fogjuk Jehovát mint „az örökkévalóság Királyát”, arról fogunk beszélni, hogyan jut kifejezésre az ő szuverén hatalma Fiának, Jézus Krisztusnak a kezében levő messiási Királyság által (Jelenések 15:3; Ésaiás 9:6, 7). Mily nagy kiváltság Jehova királyi hatalmának égi dicsőségéről beszélni, ami nemsokára a tökéletesen boldog teremtményekkel benépesített földi Paradicsom szépségében fog visszatükröződni! (Lukács 23:43).

 4. Mikor van alkalmunk Jehova „hatalmasságáról” beszélni, és hogyan kapunk támogatást ebben a tevékenységben?

⁴ Az értékelés arra is indít majd bennünket, hogy Jehova „hatalmasságáról” is beszéljünk. Bár „fenséges a hatalma”, ő sohase él vissza azzal (Jób 37:23, [37:22, Károli]). Arra használta fel a hatalmát, hogy megteremtse a földet és az emberiséget, és arra fogja felhasználni a hatalmát, hogy elpusztítsa a gonoszokat. Alkalmunk van beszélni Isten hatalmasságáról, amikor a jó hírt hirdetjük. És nem vagyunk-e hálásak azért, hogy az erőnek ez a legfőbb Forrása képessé tesz minket az ő munkájának végzésére? (Ésaiás 40:29–31). Igen, mint Jehova Tanúit, Isten ereje és szelleme tart fenn a szent szolgálatban. Csakis ily módon tudjuk sikeresen hirdetni a Királyság-üzenetet az egész világon (Zsoltárok 28:7, 8; Zakariás 4:6).

 5. Mivel nagy tömegek nem ismerik Jehova „hatalmas tetteit”, mit kell nekünk tenni?

⁵ Szükségét érezzük annak, hogy ismertessük az emberek fiaival Jehova „hatalmas tetteit”, ahogyan az izraeliták is elmondták gyermekeiknek, mi módon szabadította meg őket Isten az egyiptomi fogságból (2Mózes 13:14–16). Az emberek emlékműveket emelnek az olyan emberek tiszteletére, akiknek a tetteit figyelemre méltónak tekintik, de vajon hányan tudnak Isten hatalmas tetteiről? Ahogyan egy tudós megjegyezte: „Réztáblára vésik fel hőseik tetteit, de Jehova dicső tetteit homokra írják, és az idő árja elmossa azokat az emlékezetükből.” Ezeket a tetteket valójában mégsem mossa el az idő, bár a tömegek előtt ismeretlenek. Ezért a házról házra végzett munkánkban, amikor házi bibliatanulmányozásokat vezetünk, de más alkalmakkor is, beszéljünk buzgón Isten hatalmas tetteiről!

 6. a) Milyen alkalommal nyilvánult meg nagyszerűen évekkel ezelőtt az a buzgó szellem, amellyel a szolgálatunkat végezzük? b) Lényegében mi hangzott el 1922-ben a Királyság hirdetésével kapcsolatban?

⁶ Buzgón kell ismertetnünk Isten királyi hatalmának dicsőségét is. A Királyság-szolgálat iránti buzgóság bizonyosan nyilvánvaló volt akkor is, amikor 1922-ben J. F. Rutherford, Az Őr Torony Társulat elnöke előadást tartott az ohiói Cedar Pointban összegyűlt kongresszusi küldöttek előtt és ezt mondta: „A dicsőség Királya 1914 óta átvette a hatalmát . . . Az égi királyság közel van; a Király uralkodik; Sátán birodalma összeomlóban van; milliók élnek most, akik sohasem fognak meghalni. Hiszitek ezt? . . . Vissza hát a csatamezőre, ó Ti Legfelségesebbnek fiai! Vegyétek magatokra fegyverzeteteket. Legyetek józanok, legyetek éberek, legyetek tevékenyek, legyetek vitézek! Legyetek az Úr hű és igaz tanúi. Menjetek előre a csatába, amíg Babilon minden talpalatnyi földje nem lesz pusztaság. Hirdessétek az üzenetet széles e világon. A világ meg kell, hogy tudja: Jehova az Isten és Jézus Krisztus a királyok Királya és uraknak Ura. Ez a minden napok Napja. Íme, a Király uralkodik! Ti vagytok az ő Tanúi. Ezért hirdessétek, hirdessétek, hirdessétek a Királyt és a királyságát!”

 7. Mit kell éreznünk a saját tevékenységünkkel kapcsolatban, mint Királyság-hírnökök?

⁷ Mily nagy öröm ’Isten nevére gondolni’, beszélni másoknak is az ő uralmáról, és hirdetni az ő drága Fiának messiási Királyságát! (Malakiás 3:16). Mint Királyság-hírnökök és támogatók, szeretettel ápoljuk azt a kiváltságunkat, hogy hirdethetjük a jó hírt, és az emberek szívét Isten felé, valamint Krisztus és a Királyság felé fordíthatjuk. Legyen bennünk izzó vágy az iránt, hogy másoknak is beszéljünk Jehova királyi méltóságának dicsőséges tündökléséről. (Vö. Jeremiás 20:9.)

 8. a) Miből áll ma Jehova uralmának a képviselete? b) Miért mondható el, hogy Isten uralkodik „nemzedékről nemzedékre”?

⁸ Indíttatást kell éreznünk arra, hogy nagy buzgalommal hirdessük az Isten Királyságát, mert Dávid ezután ezt mondta: „A te királyi uralmad határtalan ideig tartó királyi uralom, és uralkodásod nemzedékről nemzedékre fennáll” (Zsoltárok 145:13). Ahogy folytatódott a zsoltáros elmélkedése Jehova királyi uralma felett, az „ő” névmást a „te” névmásra változtatta, imateljes szavait közvetlenül Istenhez intézve. Természetesen Jehova uralmát a messiási Királyság képviseli, de nem helyettesíti Isten örök királyi mivoltát. Valójában, amikor az engedelmes emberiség eljut a tökéletességre, Krisztus átadja a Királyságot az Atyjának (1Korinthus 15:24–28). Tehát Isten gyakorolja az uralmat „nemzedékről nemzedékre”. Jehova volt a Király akkor is, amikor Ádám megteremtetett, és örökké uralkodik az igazságos emberek felett.

 9. Mit mondhatunk el arról a versről, amely a héber nun betűvel kezdődik a 145. zsoltárban?

⁹ Ebben az akrosztikus zsoltárban a masszoréta szöveg kihagyja a héber nun betűvel kezdődő verset. A görög Septuaginta, a szíriai Peshitta, és a latin Vulgata változattal összhangban viszont egy héber kéziratban ez áll: „Jehova hűséges minden szavához és szeretőn kedves [vagy „lojális”] minden cselekedetében” (Szent Iratok Új Világ fordítása — Referenciákkal, lábjegyzet). Isten teljesíti minden ígéretét és „lojális”, szerető és kedves mindazokhoz, akik értékelik az ő jóságát (Józsué 23:14).

Jehova támogatása sohasem hiányzik

10. Hogyan ’nyújt támogatást’ Isten?

¹⁰ Az Örökkévaló Király sohasem hagyja figyelmen kívül szolgáinak szorongatott helyzetét. Dávid ezért joggal mondhatta: „Jehova támogat minden esendőt és felegyenesít minden meggörnyedtet” (Zsoltárok 145:14). Ábel idejétől kezdve, Jehova mindig támogatta imádóit. Magunkra hagyatva, számtalanszor elestünk volna terheink alatt. Nincs elég erőnk ahhoz, hogy elviseljük az élet megpróbáltatásait és az üldözést, amely az utunkat állja mint Isten népéét, de Jehova támogat minket. Az itt használt héber igealak azt mutatja, hogy Isten szüntelenül ’támogat’ minket. Megjegyezhetjük, hogy Alámerítő János és Isten saját Fia is segített elesett bűnösöknek abban, hogy erkölcsi vonatkozásban felegyenesedjenek. Amikor az ilyen egyének megbánást tanúsítottak és Jehova szolgáivá lettek, az isteni támogatás csodálatos áldásának örvendhettek (Máté 21:28–32; Márk 2:15–17).

11. Milyen módon ’egyenesít föl’ Jehova ’minden meggörnyedtet’?

¹¹ Vigasztaló az a tudat, hogy ’Jehova felegyenesít minden meggörnyedtet’, aki különféle megpróbáltatások alatt görnyedt meg. Felvidítja közülünk a lehangoltakat, megvigasztalja a szomorkodókat és segít nekünk bátran szólni az ő szavát, amikor üldöznek bennünket (Cselekedetek 4:29–31). Sohasem engedi meg, hogy összeroskadjunk a terhek alatt, ha elfogadjuk az ő segítségét (Zsoltárok 55:22, [55:23, Károli]). Tehát az „Ábrahám leányá”-hoz hasonlóan, aki „teljesen meg volt görbedve”, de akit Jézus testileg meggyógyított, nekünk is „dicsőítenünk” kell „Istent”, amikor ő szerető módon szellemileg felegyenesít minket (Lukács 13:10–17). A felkentek, akik a babiloni fogság alatt görnyedtek, hálásak voltak, amikor Isten 1919-ben felegyenesítette őket és 1935 óta az értékelést tanúsító „más juhokat” is felegyenesíti (János 10:16).

12. Hogyan történik az, hogy ’mindenki szemei reménységgel tekintenek’ Istenre?

¹² Jehova sohasem hagyja cserben az ő népét, ahogyan Dávid a következőkben kifejti: „Mindenki szemei reménységgel tekintenek rád, és te idejében megadod eledelüket. Megnyitod kezed és kielégíted minden élő kívánságát” (Zsoltárok 145:15, 16). Mintha minden élő teremtmény tekintete reménységgel fordulna az Egyetemes Szuverén felé. Az angyalok folyamatos életért tekintenek Istenre. És ahogy a gyermek tekint a szülőre a szükséges dolgokért, úgy tekintünk mi is égi Atyánkra. Valóban, emberek és állatok egyformán tőle kapják a létfenntartáshoz szükséges dolgokat. Senki más nem képes kielégíteni szükségleteiket. Isten adja meg nekik „eledelüket kellő időben”, azaz, amikor szükségük van rá.

13. Milyen módon ’nyitja meg Jehova az ő kezét’ és hogyan ’elégíti ki minden élő kívánságát’?

¹³ Isten ’megnyitja kezét és kielégíti minden élő kívánságát’ (Zsoltárok 104:10–28). Igaz, némely állat táplálék hiányában pusztul el. Számos ember is éhezik az önzés, az elnyomás és az anyagi erőforrások helytelen felhasználásának áldozataként. Azonkívül Jézus is megjövendölte, hogy az ’élelmiszerhiány’ egyik jellegzetes vonása lesz az ő jelenléte „jelé”-nek ezekben az utolsó napokban (Máté 24:3, 7). De ezek közül egyik sem azért következik be, mert Jehova fukar, vagy mert képtelen gondoskodni rólunk. Gondolj a sok milliárdnyi teremtményre, amelyeket fenntart! Azonkívül ez a zsoltár arról biztosít minket, hogy a Királyság-uralom alatt, amikor ’ember nem uralkodik többé emberen a maga kárára’, Isten kielégíti anyagi és szellemi szükségleteinket (Prédikátor 8:9; Ésaiás 25:6). És ma sem kell éheznünk a szellemi táplálék tekintetében, mert Isten bőségesen gondoskodik rólunk a maga idejében a „hű és értelmes rabszolga” által (Máté 24:45–47; 1Péter 2:2). Szellemileg szólva Jehova Tanúi a föld legjobban táplált népe. Kellőképpen értékeled-e az ilyen bőkezűséget?

Jehova megoltalmazza azokat, akik őt szeretik

14. Miért mondhatta Dávid, hogy „Jehova minden útjában igazságos és minden cselekedetében lojális”?

¹⁴ Ostobaságunk képes ’elferdíteni az utunkat’ és bajt hozni ránk, de soha nem róhatjuk fel Istennek ezeket a nehézségeinket (Példabeszédek 19:3). Dávid megmutatja, hogy miért nem, amikor ezt mondja: „Jehova minden útjában igazságos és minden cselekedetében lojális” (Zsoltárok 145:17). Isten mindig egyenesen, igazságosan és irgalmasan cselekszik. Különösen szembetűnő az irgalmassága abban, ahogyan a megmentésről gondoskodott Jézus váltságáldozata által (Cselekedetek 2:21; 4:8–12). Jehova azonkívül „minden cselekedetében lojális”, mindig hűséges, szerető és pártatlan. Mint „Isten utánzói” legyünk ezért mi is egyenesek, igazságosak, irgalmasak, pártatlanok és lojálisak (Efézus 5:1, 2; 5Mózes 32:4; Zsoltárok 7:10, [7:11, Károli]; 25:8; Ésaiás 49:7; Cselekedetek 10:34, 35).

15. Hogyan ’hívjuk őszintén Istent’, és mi ennek az eredménye?

¹⁵ Mivel Isten igazságos és lojális, vonzódunk hozzá. Azonkívül Dávid arról biztosít: „Jehova közel van mindazokhoz, akik őszintén hívják őt” (Zsoltárok 145:18). Amikor önátadott és alámerített hívőkké lettünk, segítségül hívtuk Jehova nevét (Cselekedetek 8:12; 18:8; Róma 10:10–15). Mivel mi így közeledünk Istenhez, ő is közeledik hozzánk (Jakab 4:8). Azért ’hívjuk őszintén őt’, mert őszinte, igaz módon tesszük ezt, Jézus Krisztus által. És Jehova közel marad, ha „szellemmel és igazsággal” imádjuk őt, ha „képmutatás nélküli hitet” tanúsítunk és ’szilárdan kitartunk, mintha látnánk a Láthatatlant’ (János 4:23, 24; 1Timótheus 1:5; Zsidók 11:27). Akkor nem imádkozunk hiába és nem kell egyedül szembeszállnunk Sátán világával, hanem továbbra is isteni segítségnek és vezetésnek örvenhetünk (Zsoltárok 65:2, [65:3, Károli]; 1János 5:19). Micsoda nagyszerű biztonságot jelent ez!

16. Miért és ’hogyan teljesíti Jehova az őt félők vágyait’?

¹⁶ Azért is igazi biztonságban élhetünk, mert Jehova egyebet is tesz értünk. Dávid ezt mondja: „Teljesíti az őt félők vágyait, meghallgatja segélykiáltásaikat és megszabadítja őket” (Zsoltárok 145:19). Jehova azért ’teljesíti vágyainkat’, mert mély tiszteletet tanúsítunk Isten iránt és egészséges félelmet érzünk abban a vonatkozásban, hogy nemtetszését vonjuk magunkra (Példabeszédek 1:7). Engedelmes szívünk arra indított minket, hogy átadjuk magunkat Jehovának és magatartásunk ez: „Legyen meg a te akaratod!” S mivel az ő akarata az, hogy hirdessük a Királyság-üzenetet, teljesíti azt a vágyunkat, hogy ezt a munkát végezzük (Máté 6:10; Márk 13:10). Isten azért ’teljesíti vágyunkat’, mert nem önző módon imádkozunk, hanem olyasmit kérünk, ami összhangban van az ő akaratával. Ő megadja azt, ami összhangban van az akaratával és a javunkat szolgálja (1János 3:21, 22; 5:14, 15; vö. Máté 26:36–44).

17. Hogyan lehetünk bizonyosak afelől, hogy Isten meghallgatja ’segélykiáltásunkat’?

¹⁷ Mint Jehova lojális Tanúi, biztosak lehetünk abban is, hogy ’segélykiáltásunk’ sohasem talál süket fülekre. Isten megszabadította Dávidot a szerencsétlenségtől és megmentette Jézust, sőt még a halálból is feltámasztotta őt. Az ellenség támadása, főleg pedig Góg támadása idején bizonyosak lehetünk afelől, hogy Jehova megszabadít minket (Ezékiel 38:1-39:16). Valójában bármilyen nehézség idején bizalommal imádkozhatunk Dávidhoz hasonlóan: „Mutass irántam jóindulatot, ó Jehova, mert szorult helyzetben vagyok . . . Mert hallottam sokak rossz híresztelését, rettenet van mindenfelé. Amikor egy emberként tömörülnek, azt tervezik, hogy elvegyék a lelkemet. De én — én tebenned bízom, ó Jehova. Azt mondtam: ’Te vagy az én Istenem’ ” (Zsoltárok 31:9–14, [31:10–15, Károli]).

18. Hogyan válik a javunkra ha tudjuk, hogy Jehova megtartja mindazokat, akik szeretik őt, de megsemmisíti a gonoszokat?

¹⁸ Jehova Isten mindenkor kész nekünk segíteni. Ahogy Dávid mondja: „Jehova megoltalmazza mindazokat, akik őt szeretik, de a gonoszokat mind megsemmisíti” (Zsoltárok 145:20). Igen, ha szeretjük Jehovát, ő megáld és megtart minket (4Mózes 6:24–26). Ő ’bőven megfizet a gőgősöknek’, de megóvja alázatos szolgáit, s nem engedi, hogy olyasmi történjen velük, ami tartós kárt okozna nekik. Mivel Jehova velünk van, legyünk bátrak (Zsoltárok 31:20–24, [31:21–25, Károli]; Cselekedetek 11:19–21). ’Egyetlen ellenünk készült fegyver sem lesz sikeres’ (Ésaiás 54:17; Zsoltárok 9:17, [9:18, Károli]; 11:4–7). Ez a tapasztalata mindazoknak, akik bebizonyítják Isten iránti szeretetüket mint hű önátadott szolgái. Jehova Tanúi mint csoport, biztonságban jutnak át a „nagy nyomorúságon”, amely a gonoszokra szakad (Jelenések 7:14). És mily nagyszerű áldás lesz Jehova egyetemes királyi uralma nagy vitakérdésének a lezárása „mindazok számára, akik szeretik őt”!

Áldjuk továbbra is Jehova szent nevét

19. Miért szólja szánk Jehova dicséretét?

¹⁹ Ezt a megindító zsoltárt Dávid ezekkel a szavakkal zárja: „Jehova dicséretét szólja az én szám, és hadd áldja minden test az ő szent nevét határtalan ideig, sőt örökké!” (Zsoltárok 145:21). Mint Jehova Tanúi, mi nagyra értékeljük Isten nagyságát, jóságát, jóindulatú uralmát, biztos támogatását és fáradhatalan gondviselését. Ezért Dávidhoz hasonlóan a mi ajkunk is Isten dicsőítését szólja. Arra kapunk indíttatást, hogy kizárólagos önátadást végezzünk neki, köszönetet mondjunk számtalan áldásáért, és dicsőítsük „gyönyörűséges nevét” (1Krónika 29:10–13; 2Mózes 20:4–6).

20. Az örökkévalóságra való tekintettel, mi legyen most az elhatározásunk?

²⁰ Mivel Jehova naponta megáld bennünket, mi is áldjuk őt rendszeresen, vagy mondjunk jót őróla. Prédikáljuk buzgón a jó hírt Isten dicsőítésére, mondjuk el másoknak, hogy nemsokára ’minden test áldani fogja az ő szent nevét’. Mily pompás lesz az élet, amikor a föld összes lakója — valóban a világegyetem minden értelmes teremtménye — égi Atyánk dicséretét zengi! (Zsoltárok 148:1–13). Legyen áldott Jehova, amiért feltárta nevét és abban a kiváltságban részesített, hogy az ő Tanúi lehetünk! (Zsoltárok 83:18, [83:19, Károli]; Ésaiás 43:10–12). Bárcsak mindig azokhoz méltóan viselkednénk, akik ezt a szent nevet viselik, és e név megszenteléséért imádkoznak (Lukács 11:2). Szolgáljuk hát Istent lojálisan, hogy az ő új rendszerében a mi hangunk is hallható legyen azoknak a hatalmas kórusában, akik mindörökké áldani fogják Jehova szent nevét!

Mit mondanál erre?

◻ Mit fogunk tenni, ha kedves nekünk Jehova királyi uralma?

◻ Miből áll ma Isten királyi uralmának képviselete?

◻ Hogyan ’egyenesít föl Jehova minden meggörnyedtet’?

◻ Milyen módon ’nyitja meg Isten a kezét és hogyan elégíti ki minden élő kívánságát’?

◻ Hogyan áldhatjuk Jehova szent nevét?

[Kép a 17. oldalon]

1922-ben a ’hirdesd a Királyt és a Királyságát’ szavak még nagyobb tettekre sarkallták Jehova királyi uralmának támogatóit