Zsoltárok
Hogy boldog légy, válogasd meg társaságodat
AZ EMBERT társasága befolyásolhatja jóra vagy rosszra. Gyakran vallják be az emberek, hogy barátaik miatt kezdtek kábítószert használni, dohányozni, vagy erkölcstelen életmódot gyakorolni. Másoknak viszont sikerült legyőzni káros szokásaikat azáltal, hogy erős elhatározással törekedtek a romboló hatású társasággal szakítani és helyette alapelvekhez ragaszkodó társaságot kerestek.
Őszintén szólva tehát, ha igazi boldogságra és biztonságra vágyakozol, kerülnöd kell az olyan emberek társaságát, akik nem szeretik azt, ami helyes. Erre mutat rá erőteljesen a Biblia. A Zsoltárok könyvében például ezt olvassuk: „Boldog ember az, aki nem jár a gonoszok tanácsa szerint, és a bűnösök útján nem áll meg és nem ül a csúfolódók székébe.” — Zsolt 1:1.
Boldogságot egyszerűen nem lehet nyerni azoknál, akik figyelmen kívül hagyják Isten útjait. A Legfelségesebb mint szerető Atya csak olyan törvényeket adott, amelyek elősegítik intelligens teremtményeinek jólétét. Éppen ezért az a boldog ember, aki elutasítja az istentelen ember javaslatát vagy „tanácsát” mint vezetőt az életben. Mivel szilárdan elutasítja gondolkozásmódjukat, így biztos, hogy nem fog ,megállni a bűnösök útján’. Ez azt jelenti, hogy nem található ott, ahol ők vannak, nem kívánja az ő társaságukat. Éppen ezért nem ereszkedik le arra a színvonalra, hogy az ő körükben tartózkodjon, s velük együtt ülve csúfolja az istenfélő életmódot.
Természetesen az igazságos ember boldogsága nem abban nyilvánul meg, hogy mindent visszautasít az életben és csupán önmegtartóztató életet él. Nem, mert igazi gyönyörűséget talál építő dolgokban, egészséges dolgokkal tölti meg elméjét és szívét. Az első zsoltár így folytatódik: „Gyönyörködik Jehova törvényében, és halk hangon olvas éjjel és nappal az ő törvényéből.” (Zsolt 1:2) Az igazságos ember igazi gyönyörűsége az ő őszinte vágyának beteljesedéséből fakad, hogy megismerje és alkalmazni tudja Jehova törvényét. (Hasonlítsd ezt össze a Jakab 1:25-tel!) Egyetlen nap sem múlik el anélkül, hogy figyelmet ne szentelne szellemi dolgokra.
Mint minden más ember, az igazságosak is tapasztalnak megpróbáltatásokat, de sikeresen kiállják azokat, mint ahogyan egy egészséges fa ellenáll a meglehetősen erős szélnek. A zsoltáros helyesen hasonlítja az istenfélő embert egy jól öntözött helyen álló erős fához, mondván: „Biztosan olyan lesz, mint egy folyópartra ültetett fa, amely idejében megadja a maga gyümölcsét, s melynek lombja nem hervad el és [az ilyen embernek] minden cselekedete sikerrel jár.” (Zsolt 1:3) Egy kiapadhatatlan vízforrás mellé ültetett fa nem szárad ki aszály idején vagy a nyár hevében, hanem gyümölcsöt terem. Az igazságos ember ereje szintén kifogyhatatlan forrásból, mégpedig Jehova Istentől származik. Isten szellemének erejével képesek kitartani a megpróbáltatások és nehézségek nyomása alatt. Végül mindenben sikerük van, mert a végcéljuk az, hogy a Mindenható elismert szolgái maradjanak. Az ellenállás heve nem mozdítja el őket elhatározásuktól. Győzedelmesen kerülnek ki belőle mint Jehova Isten által elismert személyek.
Mennyire másként van a gonoszokkal! Virágzónak tűnhetnek egy ideig, de nincs maradandó biztonságuk. A zsoltáros így folytatja: „A gonoszok nem ilyenek, hanem olyanok, mint a polyva, melyet elvisz a szél. Ezért nem állhatnak meg a gonoszok az ítéletkor, sem bűnösök az igazságosak gyülekezetében. Mert Jehova ismeri az igazságosak útját, a gonoszok útja azonban elvész.” — Zsolt 1:4-6.
Ezek szerint a gonoszoknak nincsen nagyobb biztonsága, mint a polyvának a rostáláskor a szelelés idején. A polyvát elfújja a szél, míg a nehezebb gabonaszemek lehullnak a földre. Hasonlóképpen az igazságosak megmaradnak, de a gonoszok elsodródnak, mint az értéktelen polyva. Ha ítéletre kerülnek, a gonoszok egyszerűen nem állhatnak meg elismerten, hanem elítéltetnek. Nem lesz helyük az igazságosak között. Hírhedt bűnözőknek nem sikerül elhitetni, hogy az igazságosak gyülekezetéhez tartoznak.
Annak oka pedig, hogy a gonoszok nem állhatnak meg helyeselten Jehova Isten előtt és nem számláltathatnak a becsületesek közé az, hogy a Mindenható „ismeri az igazságosak útját”. Igen, elismeri az életútjukat mint helyeseltet és annak megfelelően jutalmazza meg őket. Az igazságosak útja tehát megmarad minden időben, míg a gonoszoké elvész. Mivel a gonoszok elvesznek, az életútjuk vagy életpályájuk velük együtt véget ér.
Valójában az első zsoltár szíves bátorítást ad nekünk, hogy találjunk gyönyörűséget Isten törvényeiben, ugyanakkor kerüljük a barátságot azokkal, akik nem táplálnak igazi szeretetet a Legfelségesebb iránt. Mint Jehova Isten lojális szolgáinak ez az életpálya fogja eredményezni boldogságunkat nem csupán néhány évre, hanem örökké tartóan.