Maradj közel Jehovához!

„Legyetek állhatatosak az imában!” (RÓMA 12:12).

 1. Mi Jehova akarata az imával kapcsolatban, és mire buzdított Pál apostol az imádkozást illetően?

JEHOVA „a reménységet adó Isten” egész hű népének. Mint az „ima Meghallgatója” figyel kéréseikre, hogy segítsen nekik valóra váltani azt az örömteli reménységet, amelyet eléjük helyezett (Róma 15:13; Zsoltárok 65:2 [65:3, Károli]). És Szaván, a Biblián keresztül arra buzdítja minden szolgáját: jöjjön hozzá, amikor csak akar. Ő mindig jelen van, és azt óhajtja, hogy reá vessék legbenső gondjaikat. Sőt, arra buzdítja őket, hogy ’legyenek állhatatosak az imában’ és ’szüntelenül imádkozzanak’a (Róma 12:12; 1Thessalonika 5:17). Jehova akarata az, hogy minden keresztény állandóan hívja őt imában, kiöntve neki szívét és pedig az ő szeretett Fia, Jézus Krisztus nevében (János 14:6, 13, 14).

 2., 3. a) Miért buzdít Isten arra, hogy legyünk „állhatatosak az imában”? b) Mi a biztosítékunk azt illetően: Isten akarja, hogy imádkozzunk?

² Miért buzdít így bennünket Isten? Azért, mert annyira nyomaszthatnak minket az élet terhei és felelősségei, hogy elfelejtünk imádkozni. Vagy úgy elboríthatnak bennünket a nehézségek, hogy emiatt abbahagyjuk a reménységben való örvendezést és az imádkozást. Mindezekre való tekintettel emlékeztetőre van szükségünk, amely arra buzdít bennünket, hogy imádkozzunk, továbbá közeledjünk a segítség és a vigasz forrásához, Jehova Istenhez.

³ Jakab tanítvány ezt írta: „Közeledjetek Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok” (Jakab 4:8). Igen, Isten nem gőgös, és nincs túl messze ahhoz, hogy tökéletlen emberi állapotunk ellenére meghallja hozzá intézett kijelentéseinket (Cselekedetek 17:27). Ezenkívül nem érzéketlen és nem közönyös. A zsoltáros ezt mondja: „Jehova szemei az igazságosakon vannak és fülei azoknak segélykiáltásán” (Zsoltárok 34:15; 1Péter 3:12).

 4. Hogyan lehet szemléltetni azt, ahogyan Jehova figyel az imákra?

⁴ Jehova imára ösztönöz minket. Hasonlíthatjuk ezt egy olyan összejövetelhez, ahol néhány ember azért van együtt, hogy beszélgessen. Te is ott vagy és figyeled mások beszélgetését; a megfigyelő szerepét játszod. Ám egyszer csak valaki hozzád fordul, a nevedet mondja és hozzád intézi szavait. Ez bizonyára különösképpen megragadja a figyelmedet. Hasonlóképpen Isten mindig figyel a népére, akárhol legyen is az (2Krónika 16:9; Példabeszédek 15:3). Ezért hallja a szavainkat, mondhatni védelmezően és érdeklődve figyel. Ha azonban Isten nevét hívjuk imánkban, az megragadja figyelmét és kifejezetten ránk összpontosít. Hatalma által Jehova még az ember szívének és elméjének rejtett zugaiban megbúvó, ki nem mondott kérelmeket is képes felfedezni és megérteni. Isten arról biztosít bennünket, hogy közeledni fog mindazokhoz, akik őszintén hívják az ő nevét és keresik a hozzá való közelséget (Zsoltárok 145:18).

Az Isten szándéka szerinti válasz

 5. a) Mit jelez imáinkra vonatkozóan a „legyetek állhatatosak az imában” tanács? b) Hogyan válaszol Isten az imákra?

⁵ Az a tanács, miszerint legyünk állhatatosak az imában, azt jelzi, hogy Jehova időnként megengedhet egy ügyért való kitartó imádkozást, mielőtt válasza nyilvánvalóvá lenne. Hajlamosak lehetünk még akár arra is, hogy beleunjunk Isten kegyének vagy szerető-kedvességének kérésébe, amely égetően szükségesnek, de hosszan késlekedőnek tűnhet. Ezért Jehova Isten arra kér bennünket, hogy ne engedjünk az ilyen hajlamnak és tartsunk ki az imában. Folytatnunk kell a gondjainkkal kapcsolatos hozzá intézett kéréseinket, s biztos, hogy ő figyelembe veszi imáinkat és kielégíti valóságos szükségleteinket, nemcsak egyszerűen azt, amit mi kigondoltunk. Jehova Isten kétségkívül egyensúlyba hozza kéréseinket céljaival. Például kérésünk érinthet másokat is. Hasonlíthatjuk ezt annak az apának az esetéhez, akinek a fia egy biciklit kér. Az apa tudja, hogy ha megveszi fiának a biciklit, akkor a másik fia is akar majd egyet. Mivel az a fiú még túl fiatal ahhoz, hogy biciklije legyen, az apa úgy dönthet, hogy az adott pillanatban egyáltalán nem vásárol. Hasonlóképpen céljainak és a dolgok időzítésének figyelembevételével égi Atyánk úgy dönt, ahogyan az számunkra és mások számára valóban a legjobb (Zsoltárok 84:8, 11 [84:9, 12 Károli]; vö. Habakuk 2:3).

 6. Milyen szemléltetést adott Jézus az ima tekintetében, és mit mutat az imában való állhatatosság?

⁶ Figyelemreméltó Jézusnak az a szemléltetése, amelyet tanítványainak adott azzal kapcsolatban, hogy szükséges „mindig imádkozni és azt soha abba nem hagyni”. Egy özvegy, mivel képtelen volt igazságot nyerni, kitartóan kérte az emberi ítéletet mindaddig, amíg végül igazságot szolgáltattak neki. Jézus hozzáfűzte: „Vajon az Isten nem szolgáltat-e igazságot az ő választottainak?” (Lukács 18:1–7). Az imában való állhatatosságunk mutatja a hitünket, a Jehova iránti bizalmunkat, a hajlandóságunkat arra, hogy közel maradjunk hozzá, és mondjuk el neki kérésünket, a döntést az ő kezében hagyva (Zsidók 11:6).

A Jehovához való közelmaradás példái

 7. Hogyan utánozhatjuk Ábel hitét a Jehovához való közelmaradásunkban?

⁷ A Bibliában számos olyan ima olvasható, amelyet Isten szolgái mondtak. Ezeket „a mi okulásunkra írták meg, hogy kitartásunk által és az írásokból merített vigasztalás által reménységünk lehessen” (Róma 15:4). A reménységünket erősíti, ha megvizsgálunk néhányat azok példáiból, akik közel maradtak Jehovához. Ábel elfogadható áldozatot mutatott be Istennek, és bár imáról nem szól a beszámoló, kétségtelen, hogy áldozatának elfogadása érdekében imában fordult Jehovához. A Zsidók 11:4 ezt mondja: „Hit által mutatott be Ábel értékesebb áldozatot Istennek, mint Káin, és ezen hit által nyert bizonyságot afelől, hogy igazságos.” Ábel ismerte Istennek az 1Mózes 3:15-ben található ígéretét, de ahhoz képest, amit most mi tudunk, ő nagyon keveset tudott. Viszont Ábel az általa ismertek alapján cselekedett. Ugyanígy van ez ma: némelyek azok közül, akik nemrég kezdtek érdeklődni az Isten igazsága iránt, még nincs sok ismeretük, de imádkoznak és meglévő tudásuk legjavát nyújtják, ahogyan azt Ábel is tette. Igen, hittel cselekszenek.

 8. Miért lehetünk bizonyosak afelől, hogy Ábrahám közel maradt Jehovához, és milyen kérdést kell feltenni magunknak?

⁸ Isten egy másik hűséges szolgája Ábrahám volt, „atyja . . . mindazoknak, akik . . . hisznek” (Róma 4:11). Napjainkban minden eddiginél erősebbnek kell lennünk a hitben, és hittel kell imádkoznunk, ahogyan Ábrahám tette. Az 1Mózes 12:8 elmondja, hogy ő egy oltárt épített „Jehovának és elkezdte segítségül hívni Jehova nevét”. Ábrahám ismerte Isten nevét és használta az imáiban. Időről időre őszintén kitartott az imában, segítségül híva „Jehovának, a határtalan ideig tartó Istennek nevét” (1Mózes 13:4; 21:33). Ábrahám abban a hitben hívta segítségül Istent, amely hit híressé tette őt (Zsidók 11:17–19). Az ima segített Ábrahámnak továbra is nagyon örvendezni a Királyság-reménységben. Vajon mi követjük Ábrahám példáját a kitartó imádkozásban?

 9. a) Miért nagyon hasznosak Dávid imái Isten népe számára ma? b) Mi származhat abból, ha úgy imádkozunk, ahogyan azt Dávid tette, hogy közel maradjon Jehovához?

⁹ Dávid kiemelkedő volt az imában való állhatatosság tekintetében; zsoltárai szemléltetik, hogy milyennek kell lennie egy imának. Például Isten szolgái helyesen teszik, ha olyan dolgokért imádkoznak, mint a megmentés vagy megszabadítás (3:7, 8; 60:5 [3:8, 9; 60:7, Károli]), a vezetés (25:4, 5), a védelem (17:8), a bűnök megbocsátása (25:7, 11, 18) és a tiszta szív (51:10 [51:12, Károli]). Amikor Dávid lesújtottnak érezte magát, így imádkozott: „Örvendeztesd meg a te szolgádnak lelkét” (86:4). Mi hasonló módon imádkozhatunk a szív öröméért, tudva, hogy Jehova azt kívánja, örvendezzünk a reménységünkben. Dávid közel maradt Jehovához és imádkozott: „Lelkem szorosan követett téged, jobb kezed mindig erősen tart engem” (63:8 [63:9, Károli]). Vajon mi is közel maradunk Jehovához, ahogyan azt Dávid tette? Ha igen, akkor minket is támogatni fog.

10. Milyen rossz gondolatokra jutott egy alkalommal a zsoltáros Aszáf, de azután mit értett meg?

¹⁰ Ha közel akarunk maradni Jehovához, nem szabad irigyelnünk a bűnösök gondtalan és anyagias életét. A zsoltáros Aszáf egy alkalommal úgy érezte, hogy értéktelen dolog volt Jehovát szolgálni, hiszen a bűnösök „határtalan ideig nyugalomban vannak”. Később mégis belátta, hogy rossz volt az érvelése, és hogy a bűnösök „csúszós talajon” vannak. Megértette, hogy semmi sem jobb, mint közel maradni Jehovához, és így szólt Istenhez: „Szüntelenül veled vagyok, megragadtad az én jobbomat. Mert íme, épp azok pusztulnak el, akik távol maradnak tőled . . . De ami engem illet, olyan jó nekem az Istenhez közeledni. A Szuverén Úrban, Jehovában van az én menedékem, hogy hirdessem minden művedet” (Zsoltárok 73:12, 13, 18, 23, 27, 28). Ahelyett, hogy a remény nélküli bűnösök gondtalan életét irigyelnénk, utánozzuk Aszáfot a Jehovához való közelmaradásban.

11. Miért nagyszerű példa Dániel a Jehovához való közelmaradásban, és hogyan utánozhatjuk őt?

¹¹ Dániel határozottan kitartott az imában, még az oroszlánok vermének veszélyével szembenézve is, ahová az imára vonatkozó hivatalos korlátozás figyelmen kívül hagyása miatt került. De Jehova „elküldte angyalát és becsukta az oroszlánok száját”, megszabadítva Dánielt (Dániel 6:7–10, 22, 27). Dániel az imában való kitartásáért nagy áldásban részesült. Vajon kitartunk-e mi is az imában, különösen akkor, amikor Királyság-prédikálásunk ellenzőivel kerülünk szembe?

Jézus, a mi példánk

12. a) Milyen példát állított fel szolgálatának kezdetén Jézus az imára vonatkozóan, és miért hasznos ez a keresztényeknek? b) Mit tár fel Jézus mintaimája az imáról?

¹² Jézust földi szolgálatának kezdetétől fogva megfigyelték, amint imádkozott. Alámerítkezése alatti imateljes viselkedésével nagyszerű példát állított a mai idők alámerítkezőinek (Lukács 3:21, 22). Imádkozhat valaki Isten segítségéért annak végrehajtásához, amit a vízalámerítés jelképez. Jézus másoknak is segített elérni Jehovát imában. Egy alkalommal, amikor Jézus egy bizonyos helyen volt imádkozni, utána az egyik tanítványa ezt mondta neki: „Uram, taníts meg minket imádkozni!” Akkor mondta el Jézus azt, amit rendszerint mintaimaként ismerünk, és amelyben a témák sorrendje azt mutatja, hogy Isten nevének és céljának elsőbbséget kell adni (Lukács 11:1–4). Imáinkban tehát bizonyos nézőpontot és egyensúlyt kell megtartanunk, nem hanyagolva el a „fontosabb dolgokat” (Filippi 1:9, 10). Természetesen előfordul, hogy valamilyen különleges szükségletet vagy nehézséget kell elmondani. Jézushoz hasonlóan a keresztények Istenhez fordulhatnak imában erőért egy bizonyos megbízás végrehajtásához, vagy amikor rendkívüli próbákkal vagy veszélyekkel kell szembenézniük (Máté 26:36–44). Valójában a személyes imák gyakorlatilag az élet szinte minden oldalát felölelhetik.

13. Hogyan mutatott rá Jézus a másokért való imádkozás szükségességére?

¹³ Jézus, nagyszerű példája által, rámutatott a mások érdekében mondott ima fontosságára. Tudta, hogy tanítványait gyűlölni és üldözni fogják, éppen úgy, ahogyan őt (János 15:18–20; 1Péter 5:9). Ezért arra kérte Istent, ’hogy őrködjön felettük a gonosz miatt’ (János 17:9, 11, 15, 20). És ismerve azt a különleges próbát, amely Péterre várt, ezt mondta neki: „De én könyörögtem érted, hogy a te hited el ne fogyjon” (Lukács 22:32). Mennyire hasznos az, ha mi is kitartunk a testvéreinkért való imádkozásban, nem csupán a saját nehézségeinkre és érdekeinkre gondolva, hanem a másokéra is (Filippi 2:4; Kolossé 1:9, 10).

14. Honnan tudjuk, hogy Jézus közel maradt Jehovához földi szolgálata során, és hogyan utánozhatjuk őt?

¹⁴ Szolgálata során Jézus kitartott az imában, nagyon közel maradva Jehovához (Zsidók 5:7–10). Péter apostol a Cselekedetek 2:25–28-ban idézi és az Úr Jézus Krisztusra alkalmazza a Zsoltárok 16:8-at: „Dávid ugyanis ezt mondja rá vonatkozóan: ’Jehova állandóan a szemem előtt volt, mert Ő a jobb kezem felől van, hogy soha meg ne rázkódtassam’.” Mi hasonlóképpen cselekedhetünk. Imádkozhatunk Istenhez, hogy legyen hozzánk közel, és kimutathatjuk bizalmunkat Jehovában azáltal, hogy állandóan szellemi szemünk előtt tartjuk őt. (Vö. Zsoltárok 110:5; Ésaiás 41:10, 13.) Akkor mindenféle bajt el fogunk kerülni és soha nem fogunk meginogni, mivel Jehova támogat bennünket.

15. a) Mire való tekintettel nem kellene soha elmulasztanunk az imában való kitartást? b) Milyen figyelmeztetést kapunk a hálánkra való tekintettel?

¹⁵ Soha ne mulasszuk el kifejezni hálánkat Jehovának minden irántunk való jóságáért; igen, „Isten páratlan ki nem érdemelt kedvességéért”, amely magában foglalja Fiának ajándékát, mint bűneinkért való váltságáldozatot (2Korinthus 9:14, 15; Márk 10:45; János 3:16; Róma 8:32; 1János 4:9, 10). Valóban, Jézus nevében „adjatok hálát mindenkor mindenért Istenünknek és Atyánknak” (Efézus 5:19, 20; Kolossé 4:2; 1Thessalonika 5:18). Nem szabad engednünk, hogy az amiatt érzett hálánk amink van, megkeseredjen azért, mert mi elsősorban a személyes gondjainkkal és azzal foglalkozunk, amink nincs.

Vessük terhünket Jehovára!

16. Mit kell tennünk, ha bizonyos terhek nyugtalanítanak bennünket?

¹⁶ Az imában való kitartás önátadásunk mélységét mutatja. Amikor nevén szólítjuk Istent, az már a tőle jövő válasz előtt is jó hatást gyakorol ránk. Ha bizonyos teher nyugtalanítja elménket, közel maradhatunk Jehovához azáltal, ha követjük a tanácsot: „Vesd a terhed Jehovára, és majd ő támogat” (Zsoltárok 55:22 [55:23, Károli]). Ha minden terhünket — aggodalmat, gyötrődést, csalódást, félelmet stb. — az Istenben való teljes hittel reá vetünk, a szív nyugalmát kapjuk meg, ’az Isten békéjét, amely minden gondolatot felülmúl’ (Filippi 4:4, 7; Zsoltárok 68:19 [68:20, Károli]; Márk 11:24; 1Péter 5:7).

17. Hogyan kaphatjuk meg az Isten békéjét?

¹⁷ Vajon Isten ezen békéje azonnal érezhető lesz? Bár azonnal is érezhetünk bizonyos enyhülést; az, amit Jézus a szent szellemért való imádkozásról mondott, ez esetben is érvényes: „Folyton kérjetek és adni fognak nektek, folyton keressetek és találtok, folyton zörgessetek és megnyitnak nektek” (Lukács 11:9–13). Mivel a szent szellem az eszköz, amely által eltávolítjuk az aggodalmat, kitartóan kell kérnünk az Isten békéjét és a terheinkkel kapcsolatos segítséget. Biztosak lehetünk abban, hogy az imában való kitartás meg fogja hozni az áhított enyhülést és a szív nyugalmát.

18. Mit tesz Jehova értünk, ha nem tudjuk pontosan, miért is imádkozzunk egy bizonyos helyzetben?

¹⁸ De mi van akkor, ha nem tudjuk pontosan, miért imádkozzunk? Belső sóhajtásaink gyakran kifejezhetetlenek maradnak, mert nem értjük teljesen helyzetünket vagy tanácstalanok vagyunk, mit is adjunk elő Jehovának. Ilyen esetekben a szent szellem közbenjárhat értünk. Pál ezt írta: „Mivel gond az, hogy amiért imádkoznunk kellene, ahogyan az szükséges, úgy nem tudunk, de a szellem maga esedezik értünk kimondhatatlan sóhajtozással” (Róma 8:26). Hogyan? Isten Szavában a mi helyzetünkkel összefüggő ihletett próféciák és imák is vannak. Mintha megengedné, hogy ezek közbenjárjanak értünk. Isten ezeket úgy fogadja el, mintha mi imádkoznánk ezeket, és mintha tudnánk, mi a jelentésük a mi esetünkben és aszerint tesz eleget nekik.

Az ima és a remény folytatódik

19. Miért fog az ima és a remény örökké folytatódni?

¹⁹ Az égi Atyánkhoz intézett ima örökre megmarad, különösen az új világ és annak valamennyi áldása miatt érzett hála kifejezéseként (Ésaiás 65:24; Jelenések 21:5). Folytatni fogjuk a reménységben való örvendezést is, mivel a remény bizonyos formája örökre fennmarad. (Vö. 1Korinthus 13:13.) El sem tudjuk képzelni, milyen új dolgokat fog hozni az, amikor Jehovát nem köti többé a maga választotta Sabbath pihenőnap a földdel kapcsolatban (1Mózes 2:2, 3). Az örökkévalóságig lesznek szerető meglepetései népe számára, és a jövő nagyszerű dolgokat tartogat számunkra az ő akaratának cselekvése útján.

20. Mit kell elhatároznunk, és miért?

²⁰ Előttünk ezzel a szívderítő reménységgel, maradjunk közel Jehovához az imában való kitartás által. Soha ne hagyjuk abba az égi Atyánkat illető hála kifejezését a reánk áradó áldásaiért! A megfelelő időben reményeink örömteli módon megvalósulnak majd, túlszárnyalva minden addigi elképzelésünket, mivel Jehova „mindent megtehet, jóval azon felül, amit mi kérünk vagy felfogunk” (Efézus 3:20). Erre való tekintettel adjunk minden dicséretet, dicsőséget és hálát az örökkévalóságon át Jehovának, a mi Istenünknek, az „ima Meghallgatójá”-nak!

[Lábjegyzet]

Hogyan válaszolnál?

◻ Miért kell kitartanunk az imában?

◻ Mit tanulhatunk a keresztény kor előtti ima-példákból?

◻ Mit tanít Jézus példája az imáról?

◻ Hogyan és milyen eredménnyel vethetjük terheinket Jehovára?

[Kép a 17. oldalon]

Dániel kitartott az imában, ama fenyegető helyzet ellenére, hogy az oroszlánok vermébe vetették