Tanítsunk éleslátással és meggyőzőerővel!

„A bölcsnek szíve éleslátás felmutatására készteti a száját, és ajkát meggyőzőerővel gyarapítja” (PÉLDABESZÉDEK 16:23, NW).

 1. Miért nem csupán az ismeret átadását foglalja magában Isten Szavának a tanítása?

ISTEN Szavának a tanítóiként az a célunk, hogy ne csak az értelmét világosítsuk meg a tanulmányozóinknak, hanem a szívét is (Efézus 1:18, Vida fordítás). A tanítás tehát nem csupán az ismeret átadását foglalja magában. A Példabeszédek 16:23 (NW) ezt mondja: „A bölcsnek szíve éleslátás felmutatására készteti a száját, és ajkát meggyőzőerővel gyarapítja.”

 2. a) Mit jelent a meggyőzni szó? b) Hogyan lehetséges, hogy minden keresztény taníthat meggyőzőerővel?

² Pál apostol biztosan alkalmazta ezt az alapelvet tanító munkájában. Amikor Korinthusban volt, „vetekedék . . . minden szombaton a zsinagógában, és igyekezék mind zsidókat, mind görögöket meggyőzni” (Cselekedetek 18:4). Egy forrásmű szerint az itt „meggyőzni” szóval fordított görög kifejezés jelentése: ’megváltoztatni a gondolkodásmódot érvek vagy erkölcsi szempontok alapján’. Pál meggyőző érveivel képes volt arra indítani az embereket, hogy még a gondolkodásmódjukat is megváltoztassák. Olyannyira félelmet keltő volt, ahogyan érvelt, hogy az ellenségei rettegtek tőle (Cselekedetek 19:24–27). Pál azonban a tanításában nem emberi képességeit fitogtatta. Ezt mondta a korinthusiaknak: „beszédem . . . és amit prédikáltam, nem bölcsesség meggyőző beszédeiből állott, hanem a szellem és az erő megmutatásából, hogy hitetek ne emberi bölcsességen, hanem Isten erején alapuljon” (1Korinthus 2:4, 5, NW). Mivel minden kereszténynek segít Jehova Isten szelleme, ezért mindannyian olyan tanítókká válhatunk, akik meggyőzőerővel tudnak tanítani. De hogyan? Vizsgáljunk meg néhány hatékony tanítási módszert!

Legyünk jó hallgatók

 3. Miért van szükség éleslátásra, ha másokat tanítunk, és hogyan érhetjük el a bibliatanulmányozók szívét?

³ Az első tanítási módszer nem a beszédet foglalja magában, hanem a hallgatást. Amint a Példabeszédek 16:23 megjegyezte, ahhoz, hogy meggyőzőerőnk legyen, éleslátónak kell lennünk. Jézus biztosan éleslátóan ítélte meg az embereket, akiket tanított. A János 2:25 ezt mondja: „magától is tudta, mi volt az emberben.” De miből tudhatjuk, hogy mi van azok szívében, akiket tanítunk? Az egyik módja ennek, hogyha jó hallgatók vagyunk. A Jakab 1:19 ezt mondja: „legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra.” Igaz, nem minden ember mondja el könnyen, hogy mit gondol. De ahogy a bibliatanulmányozóink megbizonyosodnak arról, hogy őszintén érdeklődünk irántuk, talán jobban el tudják mondani, mit éreznek valójában. A kedves, de lényegre törő kérdések gyakran segíthetnek elérnünk a szívet, és ’felszínre hoznunk’ az ilyen érzéseket (Példabeszédek 20:5, Katolikus fordítás).

 4. Miért kell jó hallgatóknak lenniük a keresztény véneknek?

⁴ A keresztény véneknek különösen fontos jó hallgatóknak lenniük. Csakis így tudhatják meg, ’mimódon kell kinek-kinek megfelelniük’ (Kolossé 4:6). A Példabeszédek 18:13 így figyelmeztet: „A ki felel valamit, míg meg nem hallja, ez bolondság és gyalázatos rá nézve.” Két jóindulatú testvér egyszer tanácsot adott egy testvérnőnek az elvilágiasodás miatt, mert a testvérnő nem jött el néhány összejövetelre. A testvérnőt nagyon bántotta, hogy nem kérdezték meg tőle, miért nem volt jelen. Akkortájt volt egy műtétje, amelyből fel kellett gyógyulnia. Mennyire fontos tehát, hogy hallgassuk meg a másikat, mielőtt tanácsot adunk!

 5. Hogyan kezelhetik a vének a testvérek között felmerülő vitákat?

⁵ A véneknél gyakran a tanácsadás is benne van a tanításban. Ilyenkor is fontos, hogy jó hallgatók legyenek. Különösen nagy szükség van arra, hogy jó hallgatók legyenek, ha vita kerekedik keresztény hittársaik között. Csak ha már figyelmesen hallgattak, akkor tudják a vének utánozni ’az Atyát, aki személyválogatás nélkül ítél’ (1Péter 1:17). Az ilyen helyzetekben gyakran túlfűtöttek lehetnek az érzelmek, és jó, ha a vének szem előtt tartják a Példabeszédek 18:17 tanácsát: „Igaza van annak, a ki első a perben; mígnem eljő az ő peresfele, és megvizsgálja őt.” A hatékony tanító mindkét felet meghallgatja. Imát mond, és ezzel segít abban, hogy nyugodt legyen a légkör (Jakab 3:18). Ha túlfűtötté válnak az érzelmek, akkor megkérheti a testvéreket, hogy közvetlenül neki mondják el, mi nyugtalanítja őket, és ne egymással civakodjanak. A megfelelő kérdésekkel a vén tisztázhatja a vitatott pontokat. Sok esetben kiderül, hogy a hiányos kommunikáció és nem a rosszindulat a vita oka. De ha bibliai alapelveket sértenek meg, a szeretetteljes tanító ilyenkor éleslátással oktathat, miután mindkét oldalt meghallgatta.

Az egyszerűség értéke

 6. Hogyan mutatott Pál és Jézus példát abban, hogy egyszerűen tanítottak?

⁶ Másik értékes tanítási módszer az egyszerűség megőrzése. Igaz, azt szeretnénk, ha a bibliatanulmányozók ’megértenék minden szentekkel egybe, mi a szélessége és hosszúsága és mélysége és magassága’ az igazságnak (Efézus 3:18). A bibliai tantételekben vannak olyan részek, amelyek érdekfeszítőek, de gyakran nehézséget jelentenek (Róma 11:33). Ennek ellenére, amikor Pál a görögöknek prédikált, ’a megfeszített Krisztusról’ szóló egyszerű üzenetre irányította a figyelmet (1Korinthus 2:1, 2). Jézus hasonlóképpen érthetően és megnyerő módon prédikált. Egyszerű szavakat használt a Hegyi beszédében, pedig ebben a beszédben van az eddig elhangzott legmélyrehatóbb igazságok némelyike (Máté 5—7. fejezet).

 7. Hogyan őrizhetjük meg az egyszerűséget, ha bibliatanulmányozást vezetünk?

⁷ Hasonlóképpen megőrizhetjük az egyszerűséget, amikor a bibliatanulmányozáson tanítunk. Hogyan? Úgy, hogy „a fontosabb dolgokra” összpontosítunk (Filippi 1:10, NW). Ha mélyenszántó gondolatokról van szó, próbáljuk meg egyszerű nyelvezettel elmondani. A kulcsfontosságú írásszövegekre irányítsuk a figyelmet, ne próbáljunk meg felolvasni és megbeszélni minden bibliaverset, amelyet a kiadványban megemlítenek. Ehhez jól fel kell készülnünk. Ne halmozzuk el a tanulmányozót részletekkel, ne engedjük, hogy a kevésbé fontos kérdések miatt eltérjünk a tárgytól. Ha a tanulmányozónak olyan kérdése van, amely nem kapcsolódik közvetlenül az anyaghoz, tapintatosan javasolhatjuk neki, hogy beszéljük meg akkor, ha befejeztük a leckét.

A kérdések hatékony használata

 8. Hogyan használta Jézus a kérdéseket hatékonyan?

⁸ Hasznos tanítási módszer még az is, ha hatékony kérdéseket teszünk fel. Jézus Krisztus nagyon sok kérdést tett fel, amikor tanított. Jézus például megkérdezte Pétert: „Mit gondolsz Simon? A föld királyai kiktől szednek vámot vagy adót? a fiaiktól-é, vagy az idegenektől? Monda néki Péter: Az idegenektől. Monda néki Jézus: Tehát a fiak szabadok” (Máté 17:24–26). Mivel Jézus volt az egyetlen-nemzett Fia annak a Valakinek, akit a templomban imádtak, ezért egyáltalán nem volt köteles megfizetni a templomadót. Jézus ezt az igazságot a kérdések hatékony használatával tárta fel. Jézus ezáltal segített Péternek levonni a már ismertek alapján a helyes következtetést.

 9. Hogyan használhatjuk fel a kérdéseket a bibliatanulmányozások során?

⁹ Mi is hasznát vehetjük a kérdéseknek a bibliatanulmányozások során. Ha a tanulmányozó rossz feleletet ad, talán kísértést érzünk arra, hogy megadjuk a helyes választ, de akkor vajon igazán emlékezni fog rá? Gyakran az a legjobb, ha kérdésekkel próbálunk segíteni a tanulmányozónak, hogy a helyes végkövetkeztetésre jusson. Ha például nehéz megértenie, miért használja Isten nevét, esetleg megkérdezhetnénk: Neked fontos a neved? . . . Miért? . . . Mit éreznél, ha valaki nem akarná használni a nevedet? . . . Nem ésszerű tehát, ha Isten elvárja, hogy használjuk az ő nevét?

10. Hogyan használhatják fel a vének a kérdéseket, amikor segítenek az érzelmileg megsebzett személyeknek?

¹⁰ A vének szintén hasznát vehetik a kérdéseknek, amikor pásztorkodnak a nyáj felett. Sokakat érzelmileg megsebzett és összezúzott Sátán világa, s talán úgy érzik, tisztátalanok és nem lehet őket szeretni. Egy vén így érvelhetne az ilyen személynek: „Bár azt mondod, tisztátalannak érzed magad, de mi az, amit Jehova gondol rólad? Ha szerető égi Atyánk megengedte, hogy meghaljon a Fia és váltságról gondoskodjon számodra, ez vajon nem azt mutatja, hogy Isten szeret téged?” (János 3:16).

11. Milyen célt szolgálnak a szónoki kérdések, és hogyan lehet felhasználni a nyilvános előadásban?

¹¹ A szónoki kérdések szintén hasznos tanítási módszerek. Nem várjuk, hogy a hallgatók hangosan válaszoljanak rá, de ezekkel a kérdésekkel segítünk, hogy elgondolkodjanak a hallottakon. Az ókori próféták sokszor tettek fel ilyen kérdéseket, hogy mélyen elgondolkodtassák a hallgatóikat (Jeremiás 18:14, 15). Jézus hatékonyan használta a szónoki kérdéseket (Máté 11:7–11). Az ilyen kérdések különösen hatékonyak a nyilvános előadásban. Hatékonyabb lehet, ha az előadó nemcsak egyszerűen elmondja a hallgatóságnak, hogy teljes lélekkel kell szolgálniuk, ha szeretnék elnyerni Jehova kegyét, hanem megkérdezi: „Ha nem szolgáljuk Jehovát teljes lélekkel, akkor vajon elnyerjük a kegyét?”

12. Mi haszna van annak, ha véleménynyilvánításra ösztönző kérdéseket teszünk fel?

¹² A véleménynyilvánításra ösztönző kérdések hasznosak, ha szeretnénk megtudni, hogy a bibliatanulmányozó valóban elhiszi-e, amit tanul (Máté 16:13–16). A tanulmányozó talán helyesen válaszol, hogy a paráznaság helytelen. De miért ne kérdezhetnénk meg tőle utána például azt, hogy: Te mit gondolsz személy szerint Istennek az erkölcsi irányadó mértékeiről? Szerinted túlságosan korlátozó? Szerinted számít az igazából, hogy Isten irányadó mértékei szerint élsz-e vagy sem?

Szemléltetések, melyek elérik a szívet

13., 14. a) Mit jelent szemléltetni valamit? b) Miért hatékonyak a jó szemléltetések?

¹³ Másik módja annak, ahogyan elérhetjük hallgatóink és bibliatanulmányozóink szívét, ha hatékony szemléltetéseket alkalmazunk. A „szemléltetésnek” fordított görög szó jelentése szó szerint: ’valami mellé vagy valamivel együtt elhelyezni’. Ha szemléltetést használsz, akkor elmagyarázol valamit, amit egy hasonló dolog ’mellé helyezel’. Például Jézus megkérdezte: „Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Avagy milyen példában [szemléltetésben, NW] példázzuk azt?” Válaszul a jól ismert mustármagot említette (Márk 4:30–32).

¹⁴ Isten prófétái sok erőteljes szemléltetést használtak. Amikor az asszírok, akiket Isten használt fel az izraeliták megbüntetésére, féktelenül kegyetlenkedtek, Ésaiás a következő szemléltetéssel leplezte le önteltségüket: „dicsekszik-é a fejsze azzal szemben, a ki vele vág? vagy a fűrész felemeli-é magát az ellen, a ki vonsza azt?” (Ésaiás 10:15). Jézus is sok szemléltetést használt, amikor tanított. Azt jegyezték fel róla, hogy „példázat [szemléltetés, NW] nélkül . . . nem szól vala nékik” (Márk 4:34). A jó szemléltetések azért hatékonyak, mert figyelemre késztetik mind az elmét, mind a szívet. Lehetővé teszik, hogy a hallgatók könnyen be tudják fogadni az új ismeretet, összehasonlítva valami olyasmivel, ami már ismert előttük.

15., 16. Mitől lesznek a leghatékonyabbak a szemléltetések? Mondj példákat!

¹⁵ Hogyan alkalmazhatunk olyan szemléltetéseket, amelyek igazán elérik a szívet? Először is a szemléltetésnek kellőképpen párhuzamban kell lennie a megmagyarázandó témával. Ha a hasonlat nem igazán találó, a szemléltetés inkább félreviszi, és nem világosítja meg a hallgatót. Egy jóindulatú szónok egyszer a felkent maradék Jézus Krisztushoz való alárendeltségét úgy próbálta visszaadni, hogy hűséges kutyuskákhoz hasonlította a maradékot. De vajon az ilyen lealacsonyító hasonlat valóban megfelel? A Biblia ugyanezt a gondolatot sokkal vonzóbb és méltóságteljesebb módon tálalja. Jézus 144 000 felkent követőjét „férje számára felékesített menyasszonyhoz” hasonlítja (Jelenések 21:2).

¹⁶ A szemléltetések akkor a leghatékonyabbak, ha kapcsolatban vannak az emberek életével. Nátánnak a levágott bárányról szóló szemléltetése elérte Dávid király szívét, mivel Dávid szerette a juhokat, hiszen pásztor volt fiatal korában (1Sámuel 16:11–13; 2Sámuel 12:1–7). Lehet, hogy közel sem lett volna ennyire hatékony, ha bika lett volna a szemléltetésben. Ugyanígy, ha tudományos jelenségre vagy viszonylag ismeretlen történelmi eseményekre építjük a szemléltetéseinket, akkor lehet, hogy nem találják olyan érdekesnek a hallgatóink. Jézus a mindennapi életből vette a szemléltetéseit. Olyan általános dolgokról beszélt, mint amilyen a lámpás, az égi madarak, a mező liliomai (Máté 5:15, 16; 6:26, 28). Akik Jézust hallgatták, ezeket könnyen megérthették.

17. a) Mire építhetjük a szemléltetéseinket? b) Hogyan alkalmazhatjuk a kiadványainkban szereplő szemléltetéseket a tanulmányozóink körülményeire?

¹⁷ Szolgálatunkban sok lehetőség adódik, hogy egyszerű, de hatékony szemléltetéseket használjunk. Legyünk jó megfigyelők (Cselekedetek 17:22, 23). Szemléltetésünk esetleg épülhet hallgatónk gyermekeire, otthonára, munkájára vagy hobbijára. Vagy esetleg a tanulmányozási anyagban meglévő szemléltetéseket kiegészíthetjük azzal, amit már saját magunk tudunk a bibliatanulmányozóról. Vegyük például az Ismeret, amely örök élethez vezet című könyv 8. fejezetének a 14. bekezdésében található hatékony szemléltetést. Ez egy olyan szerető szülőről szól, akit megrágalmazott a szomszédja. Átgondolhatjuk esetleg, hogy miként alkalmazhatnánk ezt a szemléltetést egy olyan bibliatanulmányozó körülményeire, aki maga is szülő.

Olvassuk fel jól az írásszövegeket

18. Miért törekedjünk arra, hogy folyékonyan olvassunk?

¹⁸ Pál így intette Timótheust: „legyen gondod a felolvasásra, az intésre és a tanításra” (1Timótheus 4:13). Mivel a Biblia az alapja a tanításunknak, jó volna, ha folyékonyan tudnánk olvasni. A léviták kiváltsága volt, hogy felolvassák a Mózesi Törvényt Isten népének. Vajon döcögősen vagy egyhangúan olvasták? Nem, a Biblia a Nehémiás 8:8-ban (NW) ezt mondja: „Továbbra is fennhangon olvastak a könyvből, az igaz Isten törvényéből, magyarázták és értelmezték azt; és továbbra is megértést tanúsítottak az olvasásban.”

19. Hogyan fejlődhetünk a Szentírás felolvasásában?

¹⁹ Néhány keresztény férfi, aki folyékonyan tud beszélni az előadásában, rosszul olvas. Hogyan fejlődhet? Gyakorlással. Igen, azáltal, ha hangosan olvas újra meg újra, míg nem megy folyékonyan. Ha az anyanyelveden készült hangkazetta a Bibliáról, bölcsen teszed, ha figyelsz az olvasó értelem szerinti hangsúlyozására és modulációjára, s megjegyzed, hogyan kell a neveket és a szokatlan szavakat kiejteni. Akiknek megvan a saját nyelvükön a New World Translation, azok a benne lévő kiejtési útmutatónaka is a hasznát vehetik. Gyakorlással még a Maʹher-salʹal-has-bazéhoz hasonló neveket is viszonylag könnyen ki lehet ejteni (Ésaiás 8:1, NW).

20. Hogyan lehet ’gondunk a tanításra’?

²⁰ Jehova népeként micsoda kiváltság, hogy taníthatunk! Vegyük tehát mindannyian komolyan ezt a felelősséget! ’Legyen gondunk önmagunkra és a tanításra!’ (1Timótheus 4:16, Újfordítású revideált Biblia). Nagyszerű tanítók lehetünk, ha jó hallgatók vagyunk, ha megőrizzük az egyszerűséget, ha éleslátóan kérdezünk, ha hatékony szemléltetéseket használunk, és ha jól olvassuk fel az írásszövegeket. Vegyük hasznát mindannyian a képzésnek, melyről Jehova gondoskodik a szervezete által, mivel ez a képzés segíthet, hogy ’bölcs legyen a nyelvünk’ (Ésaiás 50:4). Ha teljes mértékben felhasználjuk mindazokat az eszközöket, melyeket a szolgálatunkhoz kaptunk, ideértve a füzeteket, hangkazettákat és videokazettákat, akkor megtanulhatunk éleslátással és meggyőzőerővel tanítani.

[Lábjegyzet]

Emlékszel?

◻ Hogyan segíthet a tanításban, ha jó hallgatók vagyunk?

◻ Hogyan utánozhatjuk Pált és Jézust abban, hogy egyszerűen tanítsunk?

◻ Milyenfajta kérdéseket használhatunk, amikor tanítunk?

◻ Milyen szemléltetések a leghatékonyabbak?

◻ Hogyan fejlődhetünk a nyilvánosság előtti olvasásunkban?

[Kép a 16. oldalon]

A jó tanító figyel, hogy éleslátó legyen

[Képek a 18. oldalon]

Jézus a mindennapi életből vette a szemléltetéseit