Fejlesszünk ki istenfélelmet
„Féld az Urat, és távozzál el a gonosztól” (PÉLDABESZÉDEK 3:7).
1. Kiknek íródott a Példabeszédek könyve?
A PÉLDABESZÉDEK bibliai könyve a szellemi tanácsok bőségét tartalmazza. Jehova kezdetben azért gondoskodott erről az útmutatóról, hogy mintaképül szolgáló nemzetét, Izraelt oktassa. Ma bölcs mondásokkal szolgál szent keresztény nemzete számára, „a kikhez az időknek vége elérkezett” (1Korinthus 10:11; Példabeszédek 1:1–5; 1Péter 2:9).
2. Miért napjainkban a legidőszerűbb a Példabeszédek 3:7 figyelmeztetése?
2 A Példabeszédek 3:7-hez lapozva ezt olvassuk: „Ne légy bölcs a te magad ítélete szerint; féld az Urat, és távozzál el a gonosztól.” Első szüleink idejétől fogva, amikor a Kígyó elcsábította Évát megígérve, hogy „jónak és gonosznak tudói” lesznek, az emberi bölcsesség önmagában kudarcot vallott abban, hogy kielégítse az emberiség szükségleteit (1Mózes 3:4, 5; 1Korinthus 3:19, 20). A történelem egyetlen időszakában sem volt ez ennyire nyilvánvaló, mint a mi XX. századunkban, ezekben az „utolsó napokban”, amikor az emberiséget az ateizmus és az evolucionista gondolkodás gyümölcseit aratva fajgyűlölet, erőszak és mindenféle erkölcstelenség sújtja (2Timótheus 3:1–5, 13; 2Péter 3:3, 4). Ez egy „új világrendetlenség”, amelyet sem az ENSZ, sem a világ feldarabolódott vallásai nem tudnak kibogozni.
3. Milyen fejleményeket jövendöltek meg napjainkra?
3 Isten prófétai Szava tudatja velünk, hogy démoni erők elmennek „a földnek és az egész világnak királyaihoz, hogy egybe gyűjtsék azokat a mindenható Isten ama nagy napjának viadalára . . . a helyre, a melyet zsidóul Armageddonnak neveznek” (Jelenések 16:14, 16). Hamarosan Jehovától jövő rémület fogja körülvenni ezeket a királyokat vagy uralkodókat. Ahhoz a félelemhez lesz hasonló, amely a kánaánitákat szállta meg, amikor Józsué és az izraeliták eljöttek, hogy ítéletet hajtsanak végre rajtuk (Józsué 2:9–11). Ma azonban a Józsué által előárnyékolt Krisztus Jézus — a „királyoknak Királya, és uraknak Ura” — az, aki ’vágja a nemzeteket és vasvesszővel terelgeti őket’ (Csia fordítás), ezzel juttatva kifejezésre „a mindenható Isten haragja hevét” (Jelenések 19:15, 16).
4., 5. Ki fog megmenekülni, és miért?
4 Ki fog ebben az időben megmenekülni? Azok a megszabadítottak nem azok lesznek, akiket félelem emészt, hanem mindazok, akik Jehova iránti tiszteletteljes félelmet fejlesztettek ki. Ahelyett, hogy bölcsek lennének a maguk ítélete szerint, „eltávoznak a gonosztól”. Alázatosan olyan dolgokkal táplálják elméjüket, ami jó, így a gonoszt kirekesztik gondolataikból. Egészséges tiszteletet ápolnak a Szuverén Úr, Jehova iránt, „az egész föld bírája” iránt, aki arra készül, hogy kivégezzen mindenkit, aki ragaszkodik a gonoszsághoz, ahogyan megsemmisítette az elfajult szodomitákat is (1Mózes 18:25). Valóban, Isten saját népe számára „az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására” (Példabeszédek 14:27).
5 Az isteni ítélet ezen napjain mindazok, akik teljes mértékben átadják magukat Jehovának félve attól, hogy bármikor is nemtetszését vonják magukra, rá fognak jönni arra az igazságra, amelyet a Példabeszédek 3:8 képletesen kijelent: „[Jehova félelme] egészség lesz ez a te testednek, és megújulás a te csontaidnak.”
Jehova iránti tisztelet
6. Mi az, aminek arra kellene indítania bennünket, hogy megfogadjuk a Példabeszédek 3:9-et?
6 Jehovának szóló elismerő félelmünknek az iránta érzett nagyfokú szeretettel párosulva a Példabeszédek 3:9 megfogadására kell indítania bennünket: „Tiszteld Jehovát az értékeiddel és minden terméshozamod zsengéjével” (NW). Senki sem kényszerít minket, hogy adományainkkal tiszteljük Jehovát. Ezeket önszántunkból kell adnunk, ahogyan erre a 2Mózes 35:29-től az 5Mózes 23:23-ig terjedő rész mintegy tizenkétszer utal az ókori Izraelben felajánlott áldozatokkal kapcsolatban. Ezeknek a Jehovának adott zsengéknek a legjobb ajándékoknak kell lenniük, amelyeket csak fel tudunk ajánlani, annak a jóságnak és szerető kedvességnek az elismeréséül, amelyet élvezünk a keze alatt (Zsoltárok 23:6). Azt az elhatározásunkat kell visszatükrözniük, hogy ’először Istennek országát és az ő igazságát keressük’ (Máté 6:33). És mi lesz annak az eredménye, ha értékeinkkel tiszteljük Jehovát? „Csűreid akkor megtelnek gabonával, s kádjaidból kicsordul a bor” (Példabeszédek 3:10, Katolikus fordítás).
7. Milyen zsengét kell felajánlanunk Jehovának, és mi lesz ennek az eredménye?
7 Jehova elsősorban szellemi téren áld meg minket (Malakiás 3:10). Éppen ezért a zsengének is, amit felajánlunk neki, elsősorban szelleminek kell lennie. Időnket, energiánkat, életerőnket az ő akaratának cselekvésében kellene felhasználnunk. Ez viszonzásul ugyanúgy táplálni fog minket, ahogyan az ilyenfajta cselekedet erősítő „eledellé” vált Jézus számára (János 4:34). Szellemi csűreink megtelnek, és túlcsordul örömünk, amelyet az új bor jelképez. Ráadásul, miközben bizalommal imádkozunk azért, hogy mindennap legyen elegendő fizikai élelmünk, mindig bőkezűen adhatunk javainkból a világméretű Királyság-munka támogatására (Máté 6:11). Minden, amivel rendelkezünk, beleértve az anyagi vagyonunkat is, a mi szerető égi Atyánktól származik. Egészen addig további áldásokat áraszt ki ránk, míg ezeket az értékeket az ő dicséretére használjuk fel (Példabeszédek 11:4; 1Korinthus 4:7).
Szeretetből fakadó dorgálás
8., 9. Hogyan kell tekintenünk a dorgálást és a fegyelmezést?
8 A 11. és 12. versben a Példabeszédek 3. fejezete újra az istenfélő családokban, valamint Jehova és a földön élő szeretett szellemi gyermekei között létező, boldog apa-fiú kapcsolatról beszél. Ezt olvashatjuk: „Az Úrnak fenyítését [fegyelmezését, NW] fiam, ne útáld meg, se meg ne únd az ő dorgálását. Mert a kit szeret az Úr, megdorgálja, és pedig mint az atya az ő fiát, a kit kedvel.” A világi emberek utálják a dorgálást. Jehova népének örömmel kell fogadnia. Pál apostol idézve a Példabeszédekből ezeket a szavakat ezt mondta: „Fiam, ne vesd meg az Úrnak fenyítését [fegyelmezését, NW], se meg ne lankadj, ha ő dorgál téged; mert a kit szeret az Úr, megdorgálja . . . Bármely fenyítés [fegyelmezés] ugyan jelenleg nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, ámde utóbb az igazságnak békességes gyümölcsével fizet azoknak, a kik általa gyakoroltatnak” (Zsidók 12:5, 6, 11).
9 Igen, a dorgálás és a fegyelmezés mindannyiunk képzésének szükséges része, akár szüleinktől kapjuk, akár a keresztény gyülekezeten keresztül, akár azáltal, hogy az Írásokon elmélkedünk személyes tanulmányozásunk során. Élet-halál kérdés, hogy elfogadjuk-e a fegyelmezést, amint azt a Példabeszédek 4:1, 13 szintén kijelenti: „Halljátok meg, fiaim, atyátok erkölcsi tanítását [fegyelmezését, NW], és figyelmezzetek az értelemnek megtudására . . . Ragaszkodjál az erkölcsi tanításhoz [fegyelmezéshez, NW], ne hagyd el; őrizd meg azt, mert az a te életed.”
A legnagyobb boldogság
10., 11. Milyen kristálylapokhoz hasonló vonásai vannak a Példabeszédek 3:13–18 tetszetős szavainak?
10 Milyen gyönyörű kifejezések következnek most, valóban ’az igazság tetszetős és őszinte szavai’! (Prédikátor 12:10, K. f. [12:12]). Salamon ezen ihletett szavai leírják az igazi boldogságot. Olyan szavak, amelyeket szívünkbe kell írnunk. Ezt olvashatjuk:
11 „Boldog ember, a ki megnyerte a bölcseséget, és az ember, a ki értelmet [megkülönböztető képességet, NW] szerez. Mert jobb ennek megszerzése az ezüstnek megszerzésénél, és a kiásott aranynál ennek jövedelme. Drágább a fényes kárbunkulusoknál, és minden te gyönyörűségeid nem hasonlíthatók hozzá. Napoknak hosszúsága van jobbjában, baljában gazdagság és tisztesség. Az ő útai gyönyörűséges útak, és minden ösvényei: békesség. Életnek fája ez azoknak, a kik megragadják, és a kik megtartják boldogok!” (Példabeszédek 3:13–18).
12. Hogyan kell, hogy javunkra váljon a bölcsesség és a megkülönböztető képesség?
12 Bölcsesség — milyen gyakran tesz említést róla a Példabeszédek könyve, összesen 46 alkalommal! „A bölcseségnek kezdete az Úrnak félelme.” Ez az Isten Szavának ismeretén alapuló, isteni, gyakorlati bölcsesség az, amely alkalmassá teszi népét arra, hogy biztonságban kormányozzon életútján a Sátán világában tomboló veszélyes viharokon keresztül (Példabeszédek 9:10). A megkülönböztető képesség, melyről 19 alkalommal tesz említést a Példabeszédek, a bölcsesség szolgálóleánya, és segít nekünk abban, hogy megküzdjünk Sátán fortélyaival szemben. A nagy Ellenségnek évezredes tapasztalatok állnak a háta mögött ravasz tettei elkövetéséhez. De a tapasztalatoknál sokkal értékesebb az, ami a birtokunkban van olyan tanítókként, akik isteni megkülönböztető képességgel rendelkeznek, azzal a képességgel, hogy különbséget tegyenek a jó és a rossz között, és a helyes utat válasszák. Erre tanít minket Jehova a Szaván keresztül (Példabeszédek 2:10–13; Efézus 6:11).
13. Mi oltalmazhat meg minket a nehéz gazdasági időkben, és hogyan?
13 A mai világ gazdasági káosza az Ezékiel 7:19-ben található prófécia beteljesedésének előhírnöke: „Ezüstjöket az utczákra vetik, és aranyuk szenny lesz előttök; ezüstjök s aranyuk meg nem szabadíthatja őket az Úr búsulásának napján.” A föld minden anyagi gazdagságát együttvéve sem lehet összehasonlítani a bölcsesség és a megkülönböztető képesség megmentő erejével. A bölcs Salamon király egy másik alkalommal kijelentette: „oltalom a bölcsesség, akárcsak a pénz, de hasznos dolog tudni, hogy a bölcsesség élteti azokat, akiknek van” (Prédikátor 7:12, Újfordítású revideált Biblia). Valóban boldog mindenki, aki ma Jehova kellemes útjain jár, és aki bölcsen a „napoknak hosszúságát” választja, az örökké tartó életet, mely Isten ajándéka mindazok számára, akik hitet gyakorolnak Jézus Krisztus váltságáldozatában! (Példabeszédek 3:16; János 3:16; 17:3).
Igazi bölcsesség fejlesztése
14. Hogyan mutatott fel Jehova példaadó bölcsességet?
14 Helyénvaló, ha mi, emberek, kik Isten képmására lettünk teremtve, arra törekszünk, hogy bölcsességet és megkülönböztető képességet fejlesszünk ki — olyan tulajdonságokat, amelyeket maga Jehova is felmutatott, amikor véghezvitte csodálatos teremtési munkáját. „Az Úr bölcseséggel fundálta a földet, erősítette az eget értelemmel [megkülönböztető képességgel, NW]” (Példabeszédek 3:19, 20). Élő teremtmények alkotásához fogott hozzá, nem valami misztikus, megmagyarázhatatlan evolúciós folyamattal, hanem közvetlenül teremtve, mindent a „nemök szerint”, és bölcs céllal (1Mózes 1:25). Végül, amikor világra hozta az embert, ellátva intelligenciával és az állatokénál sokkal kiválóbb képességekkel, Isten angyalfiainak tapsa bizonyára újra és újra visszhangzott az egeken át. (Vö. Jób 38:1, 4, 7.) Jehova megkülönböztető képességgel gyakorolt előrelátása, bölcsessége és szeretete világosan látható minden földi alkotásában (Zsoltárok 104:24).
15. a) Miért nem elegendő csupán kifejleszteni a bölcsességet? b) Milyen bizalmat kell a Példabeszédek 3:25, 26-nak ébresztenie bennünk?
15 Nem csupán arra van szükségünk, hogy kifejlesszük a Jehova tulajdonságai közé tartozó bölcsességet és megkülönböztető képességet, hanem arra is, hogy ragaszkodjunk hozzájuk azáltal, hogy sosem lankadunk el Szavának tanulmányozásában. Így figyelmeztet minket: „Fiam, ne távozzanak el a te szemeidtől, őrizd meg az igaz bölcseséget, és a meggondolást! És lesznek ezek élet a te lelkednek, és kedvesség a te nyakadnak” (Példabeszédek 3:21, 22). Így biztonságban és elmebeli békével járhatunk, még a Sátán világára törő „hirtelen pusztulás” tolvaj módjára közeledő napján is (1Thessalonika 5:2, 3, K. f.). Még a nagy nyomorúság alatt sem „kell félned semmilyen megrettentő dologtól, sem a gonoszokra törő vihartól. Mert maga Jehova lesz valóban a te bizodalmad, és bizony megőrzi lábadat a csapdától” (Példabeszédek 3:23–26, NW).
A jó cselekvésének szeretete
16. Milyen cselekedet követelmény még a keresztényektől a szolgálatban felmutatott buzgóságon kívül?
16 Olyan napokat élünk, amikor buzgóságot kell kimutatnunk a Királyság jó hírének prédikálásában, amely tanúbizonyságul szolgál minden nemzetnek. Ezt a tanúskodómunkát azonban más keresztény tevékenységnek is támogatnia kell, amint azt a Példabeszédek 3:27, 28 leírja: „Ne fogd meg a jótéteményt azoktól, a kiket illet, ha hatalmadban van annak megcselekedése. Ne mondd a te felebarátodnak: menj el, azután térj meg, és holnap adok; holott nálad van, a mit kér.” (Vö. Jakab 2:14–17.) Mivel a világ nagy része a szegénység és az éhezés szorításában szenved, sürgető kiáltások jutottak el hozzánk, hogy segítsünk embertársainkon, főleg szellemi testvéreinken. Hogyan válaszoltak erre Jehova Tanúi?
17—19. a) Milyen sürgős szükség merült fel az 1993-as év folyamán, és mi volt a reagálás? b) Mi mutatja, hogy az ostrom alatt élő testvéreink ’felettébb diadalmaskodnak’?
17 Vegyünk egy példát: Az elmúlt évben sürgős segélykiáltás érkezett a volt Jugoszláviából. A szomszédos országokban élő testvérek bámulatos módon válaszoltak. Tavaly télen a fagyos hónapokban több segélykonvoly tudott bejutni a háborús területre; legújabb kiadványokat, meleg ruhát, élelmet és gyógyszereket szállítottak a szükséget szenvedő Tanúknak. Egy alkalommal a testvérek engedélyt kértek, hogy bevihessenek 15 tonna segélyszállítmányt, de mire megkapták az engedélyt, már 30 tonna lett! Jehova Tanúi Ausztriából gyorsan még három kamiont küldtek. Összesen 25 tonna érkezett meg a tervezett célállomásra. Mennyire örültek testvéreink, hogy megkapták ezt a bőséges szellemi és fizikai gondoskodást!
18 Hogyan válaszoltak azok, akik megkapták? Ez év elején egy vén ezt írta: „Szarajevóban a testvérek és a testvérnők életben vannak, jól vannak, és ami a legfontosabb: szellemileg még mindig elég erősek vagyunk ahhoz, hogy kitartsunk ebben az őrült háborúban. Nagyon nehéz volt a helyzet az élelmet illetően. Áldjon meg titeket Jehova és jutalmazzon meg benneteket erőfeszítéseitekért, amelyeket értünk tettetek. A hatóságok különös tiszteletben tartják Jehova Tanúit példamutató életükért, és amiért tisztelik a hatóságokat. Hálásak vagyunk a szellemi táplálékért is, amelyet küldtetek.” (Vö. Zsoltárok 145:18.)
19 Ezek az életveszélyben élő testvérek buzgó szántóföldi szolgálatukban is kimutatták nagyraértékelésüket. Sok szomszéd jött hozzájuk, hogy házi bibliatanulmányozást kérjen. Tuzla városában, ahová 5 tonna élelemsegélyt szállítottak, 40 hírnök havonta átlagosan 25 órát jelentett a szántóföldi szolgálatban, a gyülekezetben lévő kilenc úttörő nagyszerű támogatásaként. Jézus halálának Emlékünnepén rendkívüli volt a jelenlévők létszáma: 243. Ezek a drága testvérek valóban ’felettébb diadalmaskodnak, az által, a ki minket szeretett’ (Róma 8:37).
20. Milyen ’kiegészítés’ történt a volt Szovjetunióban?
20 A volt Szovjetunióba óriási konvolyban szállított élelemsegélyben és meleg ruházatban megmutatkozó nagylelkűség ugyancsak vetekedett az ottani testvérek buzgóságával. Például Moszkvában az Emlékünnepen résztvevők létszáma ebben az évben 7549 volt a tavalyi 3500 jelenlévővel szemben. Ugyanezen időszak alatt a gyülekezetek száma ebben a városban 12-ről 16-ra növekedett. A korábbi Szovjetunió teljes területén (kivéve a balti államokat) 14 százalékos növekedés volt a gyülekezetek, 25 százalékos a Királyság-hírnökök és 74 százalékos az úttörők számában. A buzgóság és az önfeláldozás micsoda szelleme! Ez az első századi szellemre emlékeztet, amikor szintén ’kiegészítés’ történt. Azok a keresztények, akik szellemi és anyagi előnyben voltak nagylelkű adományokat adtak a kevésbé előnyös helyzetben élőknek, miközben ezeknek a nyomorúságos helyzetben élőknek a buzgósága örömet szerzett és ösztönzőleg hatott az adományozókra (2Korinthus 8:14, NW).
Gyűlöld a gonoszt!
21. Hogyan állítják szembe a bölcseket és a bolondokat a Példabeszédek 3. fejezetének befejező szavai?
21 A Példabeszédek 3. fejezete ezután ellentétek sorozatát mutatja be és ezzel a figyelmeztetéssel zárul: „Ne irígykedjél az erőszakos emberre, és néki semmi útát ne válaszd. Mert útálja az Úr az engedetlent; és az igazakkal van az ő titka. Az Úrnak átka van a gonosznak házán; de az igazaknak lakhelyét megáldja. Ha kik csúfolók, ő megcsúfolja azokat; a szelídeknek pedig ád kedvességet. A bölcsek tisztességet örökölnek; a bolondok pedig gyalázatot aratnak” (Példabeszédek 3:29–35).
22. a) Hogyan kerülhetjük el a bolondok sorsát? b) Mi az, amit gyűlölnek a bölcsek, mi az, amit kifejlesztenek, és ez milyen jutalommal jár?
22 Hogyan kerülhetjük el, hogy a bolondok közé számoljanak minket? Meg kell tanulnunk gyűlölni a gonoszt, igen, utálni, amit Jehova utál — ennek az erőszakos, vérbűnnel terhelt világnak minden tekervényes útját. (Lásd még: Példabeszédek 6:16–19.) Ezzel szemben ki kell fejlesztenünk azt, ami jó — becsületességet, igazságosságot és szelídséget —, hogy alázatosan, Jehovát félve ’gazdagságot és tisztességet és életet’ nyerhessünk el (Példabeszédek 22:4). Ez lesz mindannyiunk jutalma, ha lojálisan figyelünk erre az intésre: „Bízzál Jehovában egész szíveddel.”
Mi az észrevételed?
◻ Hogyan vonatkozik napjainkra a főidézet?
◻ Hogyan tisztelhetjük Jehovát?
◻ Miért nem szabad megvetnünk a fegyelmezést?
◻ Hol található meg a legnagyobb boldogság?
◻ Hogyan szerethetjük a jót, és hogyan gyűlölhetjük a gonoszt?
[Kép a 18. oldalon]
Akik a legjobb áldozatukat ajánlják fel Jehovának, bőséges áldásban fognak részesülni