Ápolj bizalmas kapcsolatot Jehovával

„KÖZELEDJETEK az Istenhez, és közeledni fog hozzátok” — írta Jakab tanítvány (Jakab 4:8). A zsoltáríró Dávid pedig így énekelt: „Az Úr bizodalmas az őt félőkhöz” (Zsoltárok 25:14). Igen, Jehova Isten azt szeretné, hogy bizalmas kapcsolatban legyünk vele. Azonban az Istent imádó és törvényeinek engedelmeskedő személyek közül nem feltétlenül érzi magát mindenki közel hozzá.

Mi a helyzet veled? Közeli, személyes kapcsolatban vagy Istennel? Biztosan szeretnél még közelebb kerülni hozzá. Hogyan ápolhatunk bizalmas kapcsolatot Istennel? Mit jelenthet ez számunkra? A bibliai Példabeszédek könyvének harmadik fejezete válaszol ezekre a kérdésekre.

Mutass ki szerető-kedvességet és igazságszeretetet

Az ókori Izráel egyik királya, Salamon a következő szavakkal nyitja a Példabeszédek könyvének harmadik fejezetét: „Fiam! az én tanításomról el ne felejtkezzél, és az én parancsolatimat megőrizze a te elméd; mert napoknak hosszú voltát, és sok esztendős életet, és békességet hoznak néked bőven” (Példabeszédek 3:1, 2). Mivel Salamon isteni ihletés alatt írt, ez az atyai tanács valójában Jehova Istentől jön, és nekünk szól. Azt a tanácsot kapjuk, hogy ragaszkodjunk Istennek a Bibliában feljegyzett emlékeztetőihez — a törvényéhez, vagyis tanításához és a parancsolataihoz. Ha így teszünk, az „napoknak hosszú voltát, és sok esztendős életet, és békességet” jelent majd nekünk. Igen, már most is békés életet élhetünk és elkerülhetjük azokat a veszélyeket, amelyek miatt idő előtt meghalhatunk, míg a gonosztevők gyakran erre a sorsra jutnak. Sőt, egy békés új világban való örökké tartó élet reménységét táplálhatjuk magunkban (Példabeszédek 1:24–31; 2:21, 22).

Salamon így folytatja: „Az irgalmasság [szerető-kedvesség, »NW«] és igazság [igazságszeretet, »NW«] ne hagyjanak el téged: kösd azokat a te nyakadra, írd be azokat a te szívednek táblájára; így nyersz kedvességet és jó értelmet Istennek és embernek szemei előtt” (Példabeszédek 3:3, 4).

A „szerető-kedvesség” szóval visszaadott eredeti szó „lojális szeretetnek” is fordítható, és magában foglalja a ragaszkodást, összetartást és lojalitást. Szilárdan eltökéltük, hogy ragaszkodunk Jehovához, bármi történjék is? Szerető-kedvességet tanúsítunk hívőtársainkkal ápolt kapcsolatainkban? Azon vagyunk, hogy közel maradjunk hozzájuk? A mindennapi kapcsolatainkban ’a szerető-kedvesség törvénye van nyelvünkön’, még próbateljes körülmények között is? (Példabeszédek 31:26, NW).

Mivel Jehova szerető-kedvessége túláradó, ő „kész . . . megbocsátani” (Zsoltárok 86:5, NW). Ha megbántuk a múltban elkövetett bűneinket, és egyenessé tesszük ösvényünket, akkor biztosak lehetünk abban, hogy eljönnek „a felüdülés idei” Jehovától (Cselekedetek 3:19). Vajon nem kellene utánoznunk Istenünket azáltal, hogy mi is megbocsátjuk mások vétkeit? (Máté 6:14, 15).

Jehova az „igazság Istene”, és elvárja az „igazságszeretet” kimutatását azoktól, akik szeretnének bizalmas kapcsolatot ápolni vele (Zsoltárok 31:6, Káldi-Neovulgáta Bibliafordítás). Vajon elvárhatnánk Jehovától, hogy a Barátunk legyen, ha kettős életet élnénk — másképp cselekednénk, ha keresztény társainkkal vagyunk, és megint másképp, ha ők nem látnak minket —, miként a „hamis emberek”, akik nem tárják fel, milyenek is valójában? (Zsoltárok 26:4, NW). Micsoda ostobaság lenne így tenni, hiszen „mindenek meztelenek és leplezetlenek [Jehova] szemei előtt” (Zsidók 4:13).

A szerető-kedvesség és az igazságszeretet olyan értékes, mint egy megfizethetetlen nyaklánc, melyet ’nyakunkra kötünk’, mivel ezek a tulajdonságok segítenek abban, hogy ’kedvességet nyerjünk Isten és ember szemei előtt’. Nem elég csupán felszínesen kimutatnunk ezeket a tulajdonságokat, hanem be kell vésnünk azokat ’szívünk táblájára’, vagyis személyiségünk szerves részévé kell tennünk azokat.

Feltétel nélkül bízzunk Jehovában

A bölcs király így folytatja: „Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál. Minden te útaidban megismered őt; akkor ő igazgatja a te útaidat” (Példabeszédek 3:5, 6).

Jehova kétségkívül megérdemli teljes bizalmunkat. Teremtőként „tetterős hatalma” van, és „dinamikus energia” Forrása (Ésaiás 40:26, 29, NW). Bármit végre tud hajtani, ami szándékában áll. Istennek már maga a neve is szó szerint azt jelenti: ’előidézi, hogy legyen’, ez pedig megerősíti bizalmunkat abban, hogy képes beteljesíteni az ígéreteit! Az a tény, hogy „lehetetlen, hogy az Isten hazudjon”, az igazság megtestesítőjévé teszi őt (Zsidók 6:18). Isten fő tulajdonsága a szeretet (1János 4:8). „Igaz az Úr minden ő útában, és minden dolgában kegyelmes” (Zsoltárok 145:17). Ha Istenben nem tudunk bízni, ki másban bízhatnánk? Persze ahhoz, hogy bízzunk benne, arra van szükségünk, hogy ’érezzük és lássuk, hogy jó az Úr’. Ezt úgy érhetjük el, hogy alkalmazzuk életünkben, amit a Bibliából tanulunk, és elmélkedünk annak jó hatásán (Zsoltárok 34:9).

Hogyan ’ismerhetjük meg Jehovát minden utunkban’? Az ihletett zsoltáríró ezt mondja: „elmélkedem minden cselekedetedről, és tetteidről gondolkozom” (Zsoltárok 77:13). Mivel Isten láthatatlan, létfontosságú a vele való bizalmas kapcsolat ápolásában, hogy elmélkedjünk nagy tettein és azon, ahogyan a népével bánik.

Az imának szintén fontos szerepe van abban, hogy megismerjük Jehovát. Dávid király „szüntelen” Jehovához kiáltott (Zsoltárok 86:3, Katolikus fordítás). Dávid sokszor egész éjszaka imádkozott, például amikor szökevény volt a pusztában (Zsoltárok 63:7, 8). ’Imádkozzatok minden időben a Lélek által’ — hangzik Pál apostol buzdítása (Efézus 6:18). Milyen gyakran imádkozunk? Örömmel tölt el bennünket a személyes, szívből jövő kommunikáció Istennel? Amikor próbateljes helyzetekkel nézünk szembe, könyörgünk a segítségéért? Imádságos szellemben keressük vezetését, mielőtt fontos döntést hozunk? Jehovához intézett őszinte imáink kedvessé tesznek minket előtte. És azt a biztosítékot kapjuk, hogy ő meghallgatja imánkat, és ’igazgatja az útjainkat’.

Micsoda ostobaság lenne a ’magunk értelmére támaszkodni’, vagy a világban kiemelkedő szerepet betöltő emberek értelmére hagyatkozni, amikor teljes mértékben Jehovába vethetjük a bizalmunkat! „Ne légy bölcs a te magad ítélete szerint” — mondja Salamon. Inkább erre buzdít: „féld az Urat, és távozzál el a gonosztól. Egészség lesz ez a te testednek, és megújulás a te csontaidnak” (Példabeszédek 3:7, 8). Minden tettünket, gondolatunkat és érzelmünket az attól való egészséges félelemnek kell irányítania, hogy Isten nemtetszését vonjuk magunkra. Az ilyen tiszteletteljes félelem megőriz minket attól, hogy rosszat tegyünk, szellemi értelemben pedig egészséget és megújulást jelent számunkra.

Add Jehovának a tőled telhető legjobbat

Hogyan közeledhetünk még Istenhez? „Tiszteld az URat vagyonodból és egész jövedelmed legjavából” — hangzik a király utasítása (Példabeszédek 3:9, Újfordítású revideált Biblia). Jehovát tisztelni azt jelenti, hogy mélységes hódolattal vagyunk iránta, és magasztaljuk őt nyilvánosan, nevének nyilvános hirdetésében való részvételünkkel és e munka támogatásával. A vagyonunk, mellyel tisztelhetjük Jehovát: az időnk, képességeink, erőnk és az anyagi javaink. Ezekből a legjavát kell adnunk, vagyis a tőlünk telhető legjobbat. Annak, ahogyan személyes erőforrásainkat felhasználjuk, vajon nem azon elhatározásunkat kellene visszatükröznie, hogy ’először Isten országát és az ő igazságát keressük’? (Máté 6:33).

Ha tiszteljük Jehovát a vagyonunkkal, az nem marad viszonzás nélkül. Salamon biztosít minket efelől: „Eképen megtelnek a te csűreid elégséggel, és musttal áradnak el sajtód válúi” (Példabeszédek 3:10). A szellemi jólét önmagában nem eredményez anyagi jólétet, de ha Jehova tiszteletére nagylelkűen használjuk fel erőforrásainkat, az gazdag áldásokat eredményez. Isten akaratának cselekvése életben tartó „eledel” volt Jézus számára (János 4:34). Ehhez hasonlóan, ha részt veszünk a Jehovát dicsőítő prédikáló- és tanítványképző munkában, az eledelként táplál minket. Ha kitartunk ebben a munkában, szellemi csűreink megtelnek elégséggel. Örömünk — melyet a must jelképez — túláradó lesz.

Vajon nem Jehovára tekintünk, és nem hozzá imádkozunk mindennap az elegendő fizikai táplálékért? (Máté 6:11). Tulajdonképpen mindent, amink van, szerető égi Atyánktól kapunk. Jehova olyan mértékben fogja ránk árasztani további áldásait, amilyen mértékben felhasználjuk vagyonunkat az ő dicséretére (1Korinthus 4:7).

Fogadjuk örömmel a Jehovától jövő fegyelmezést

Izráel királya beszélt arról, milyen fontos szerepe van a Jehovával való bizalmas kapcsolat kialakításában a fegyelmezésnek, és ezt a tanácsot adja: „Az Úrnak fenyítését [fegyelmezését, »NW«] fiam, ne útáld meg, se meg ne únd az ő dorgálását. Mert a kit szeret az Úr, megdorgálja, és pedig mint az atya az ő fiát a kit kedvel” (Példabeszédek 3:11, 12).

Persze a fegyelmezést talán nem könnyű elfogadni. „Bármely fenyítés [fegyelmezés, NW] ugyan jelenleg nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, ámde utóbb az igazságnak békességes gyümölcsével fizet azoknak, a kik általa gyakoroltatnak” (Zsidók 12:11). A dorgálás és fegyelmezés fontos része annak a képzésnek, amely közelebb visz minket Istenhez. A Jehovától jövő helyreigazítás mindenképpen a szeretetének kifejeződése — jöjjön az akár a szülőktől, akár a keresztény gyülekezeten keresztül, vagy a személyes tanulmányozásunk során, amikor elmélkedünk a Szentírás szavain. Bölcsen tesszük hát, ha örömmel fogadjuk.

Ragaszkodj a bölcsességhez és a tisztánlátáshoz

Ezután Salamon azt hangsúlyozza, milyen fontos a bölcsesség és a tisztánlátás, hogy Istennel szoros kapcsolatot tudjunk ápolni. Ezt mondja: „Boldog ember, a ki megnyerte a bölcseséget, és az ember, a ki értelmet [tisztánlátást, »NW«] szerez. Mert jobb ennek megszerzése az ezüstnek megszerzésénél, és a kiásott aranynál ennek jövedelme . . . Életnek fája ez azoknak, a kik megragadják, és a kik megtartják boldogok!” (Példabeszédek 3:13–18).

A király emlékezetünkbe idézi, micsoda bölcsességről és tisztánlátásról tanúskodik Jehova csodálatos teremtésműve, és ezt mondja: „Az Úr bölcseséggel fundálta a földet, erősítette az eget értelemmel [tisztánlátással, »NW«] . . . fiam, ne távozzanak el a te szemeidtől, őrizd meg az igaz bölcseséget, és a meggondolást! És lesznek ezek élet a te lelkednek, és kedvesség a te nyakadnak” (Példabeszédek 3:19–22).

A bölcsesség és a tisztánlátás Istennek tetsző tulajdonságok. Nem csupán ápolnunk kell ezeket, hanem ragaszkodnunk is kell ezekhez azáltal, hogy soha nem hanyagoljuk el a Biblia szorgalmas tanulmányozását, és a tanultak alkalmazását. „Akkor bátorsággal járod a te útadat, és a te lábadat meg nem ütöd”— folytatja Salamon, majd hozzáteszi: „Mikor lefekszel, nem rettegsz; hanem lefekszel és gyönyörűséges lesz a te álmod” (Példabeszédek 3:23, 24).

Igen, biztonságban járhatunk, és elmebeli békével aludhatunk, miközben várjuk a Sátán gonosz rendszerére elkövetkező „hirtelen” pusztulást, melynek napja úgy jön el, mint a tolvaj (1Thessalonika 5:2, 3; 1János 5:19). Még a küszöbön álló nagy nyomorúság alatti időről is a következő biztosítékot kapjuk: „Ne félj a hirtelen való félelemtől, és a gonoszok pusztításától, ha eljő; mert az Úr lesz a te bizodalmad és megőrzi a te lábadat a fogságtól” (Példabeszédek 3:25, 26; Máté 24:21).

Tedd a jót

Salamon így figyelmeztet: „Ne fogd meg a jótéteményt azoktól, a kiket illet, ha hatalmadban van annak megcselekedése” (Példabeszédek 3:27). Másokkal jót tenni azt is jelenti, hogy nagylelkűen felhasználjuk erőforrásainkat az érdekükben, és ezt igen sokoldalúan megtehetjük. De vajon nem az a legjobb, amit ebben a „végső időben” tehetünk, hogy segítünk másoknak közeli kapcsolatot kialakítani az igaz Istennel? (Dániel 12:4). Most van itt az ideje annak, hogy kimutassuk lelkesedésünket a Királyság-prédikáló és a tanítványképző munka iránt (Máté 28:19, 20).

Majd a bölcs király felsorol néhány olyan gyakorlatot is, amelyet kerülnünk kell: „Ne mondd a te felebarátodnak: menj el, azután térj meg, és holnap adok; holott nálad van, a mit kér. Ne forralj a te felebarátod ellen gonoszt, holott ő együtt ül bátorságosan te veled. Ne háborogj egy emberrel is ok nélkül, ha nem illetett gonoszszal téged. Ne irígykedjél az erőszakos emberre, és néki semmi útát ne válaszd” (Példabeszédek 3:28–31).

Salamon összefoglalja, miért adta az előbbi tanácsot: „útálja az Úr az engedetlent; és az igazakkal van az ő titka [meghitt barátságban van az egyenesekkel, »NW«]. Az Úrnak átka van a gonosznak házán; de az igazaknak lakhelyét megáldja. Ha kik csúfolók, ő megcsúfolja azokat; a szelídeknek pedig ád kedvességet. A bölcsek tisztességet örökölnek; a bolondok pedig gyalázatot aratnak” (Példabeszédek 3:32–35).

Ha szeretnénk bizalmas kapcsolatot ápolni Jehovával, akkor nem forralhatunk gonosz és ártalmas terveket mások ellen (Példabeszédek 6:16–19). Csakis akkor nyerhetjük el Isten tetszését és az áldásait, ha azt tesszük, ami helyes az ő szemében. És talán nem is gondolnánk, hogy mások is tisztelettel nézhetnek majd ránk, ha látják, hogy az isteni bölcsességgel összhangban cselekszünk. Vessük hát el ennek a gonosz és erőszakos világnak a körmönfont gondolkodásmódját. Igen, járjunk az igazságosság útján, és ápoljunk bizalmas kapcsolatot Jehovával!

[Képek a 25. oldalon]

„Tiszteld az URat vagyonodból”