’A becsületesek sátra virulni fog’
AMIKOR Har-Magedon vihara kitör, és véget vet Sátán gonosz világrendszerének, „a gonoszok háza megsemmisül”. De mi lesz ’a becsületesek sátrával’? „Virulni fog” az Isten által létrehozott új világban (Példabeszédek 14:11).
De addig, míg ’a gonoszok ki nem vágattatnak a földről, és a hűtlenek ki nem szaggattatnak abból’, a feddhetetleneknek együtt kell élniük velük (Példabeszédek 2:21, 22). Vajon a becsületesek képesek virulni ilyen körülmények között? A bibliai Példabeszédek könyvében a 14. fejezet 1-től 11-ig terjedő versei rámutatnak, hogy ha engedjük, hogy bölcsesség irányítsa beszédünket és tetteinket, akkor már most örvendhetünk bizonyos mértékű jólétnek és biztonságnak.
Amikor a bölcsesség a család épülésére szolgál
Salamon, az ókori Izrael királya ezt mondta arról, hogy miként járulhat hozzá egy feleség a családja jólétéhez: „Az igazán bölcs asszony építi a házát, a bolond azonban saját kezével rombolja le” (Példabeszédek 14:1). Hogyan szolgálhat egy bölcs asszony a családja épülésére? Azáltal, hogy tiszteletben tartja Isten főségi elrendezését (1Korintusz 11:3). Nincs rá hatással a függetlenség szelleme, amely átitatja Sátán világát (Efézus 2:2). Alárendeli magát férjének, és dicséri őt, növelve másoknak a férje iránt érzett tiszteletét. Tevékenyen részt vesz a gyermekei szellemi nevelésében, és gyakorlati dolgokra is megtanítja őket. Keményen dolgozik a családjáért, és az otthont kellemes és kényelmes hellyé varázsolja számukra. A családról való gondoskodását megfontoltság és takarékoskodás jellemzi. Az igazán bölcs asszony hozzájárul a családja jólétéhez és biztonságához.
A bolond asszony nem tiszteli Isten főségi elrendezését. Nem átall rosszat mondani a férjére. Nem tudja beosztani a pénzt, és elherdálja a család kemény munkával megkeresett vagyonát. Az idejével sem tud jól gazdálkodni. Emiatt az otthona rendetlen, gyermekei pedig fizikailag és szellemileg is szenvednek. Igen, a bolond lerombolja családját.
De vajon mi határozza meg, hogy valaki bölcs-e vagy bolond? A Példabeszédek 14:2 ezt írja: „Aki becsületesen jár, féli Jehovát, aki viszont elferdült utakon jár, megveti Őt.” A becsületes féli az igaz Istent, és „Jehova félelme a bölcsesség kezdete” (Zsoltárok 111:10). Egy igazán bölcs személy tudja, hogy kötelessége ’félni az igaz Istent, és megtartani a parancsolatait’ (Prédikátor 12:13). A bolond viszont olyan életet él, mely nincs összhangban Isten becsületességre vonatkozó alapelveivel. Útjai elferdültek. Az ilyenek megvetik Istent, és ezt mondják a szívükben: „Nincs Jehova” (Zsoltárok 14:1).
Amikor bölcsesség irányítja az ajkat
Mit mondhatunk annak az embernek a beszédéről, aki féli Jehovát, illetve azéról, aki megveti Őt? „A gőg vesszeje van a bolond szájában, a bölcseket azonban őrzi a saját ajkuk” — mondja a király (Példabeszédek 14:3). Felülről való bölcsesség híján a bolond se nem békés, se nem ésszerű. Az a bölcsesség, mely a lépteit vezeti, földi, állatias és démoni. Szavai vitát szítanak és gőgösek. Fennhéjázó beszéde sok bajt okoz magának és másoknak is (Jakab 3:13–18).
A bölcs ember számára védelmet jelent az ajka, és növeli a megelégedettségét. Miért mondhatjuk ezt? A Szentírás kijelenti: „Van, aki meggondolatlanul olyanokat mond, mint amilyen a tőrszúrás, a bölcsek nyelve viszont gyógyír” (Példabeszédek 12:18). A bölcs nem beszél meggondolatlanul vagy gúnyosan. Szíve elmélkedik azon, hogy mit feleljen (Példabeszédek 15:28). Átgondolt beszéde gyógyító erejű: bátorítja a lehangolt lelkeket, és felüdülésül szolgál a lesújtottaknak. Mások bosszantása helyett a bölcs ajka békét és nyugodtságot áraszt.
Amikor bölcsesség vezeti az ember tetteit
Salamon ezután egy érdekes példabeszédet jegyzett fel, amely úgy tűnik, arról szól, hogy mennyire szükséges mérlegelni bizonyos feladatok előnyeit és hátrányait. Ezt mondja: „Ahol nincs jószág, tiszta a jászol, a termés azonban a bika erejétől lesz bőséges” (Példabeszédek 14:4).
Egy forrásmű ennek a példabeszédnek a jelentéséről a következőt írja: „Az üres jászol arra utal, hogy nincs etetni való jószág, és ezért az embernek nem kell bajlódnia a takarítással és az állatokról való gondoskodással, és persze a kiadás is kevesebb. Ez az »előny« azonban semmivé lesz a 4. vers második fele szerint: jószágok segítsége nélkül valószínűleg nem lesz nagy az aratás.” A gazdának tehát bölcsen kell döntenie.
Vajon nem vonatkozik az itt megfogalmazott alapelv arra is, amikor azon gondolkozunk, hogy állást változtatunk, lakást keresünk, autót vásárolunk, háziállatot tartunk, vagy valami ehhez hasonlót tervezgetünk? A bölcs mérlegeli az előnyöket és a hátrányokat, és felméri, hogy vajon az adott cél elérése megéri-e az erőfeszítést és a kiadásokat.
Amikor egy tanú bölcs
„A hűséges tanú nem hazudik, a hamis tanú azonban hazugságokat szól” — folytatja Salamon (Példabeszédek 14:5). A hamis tanú hazugságai kétségtelenül sok bajt okoznak. A jezréeli Nábótot halálra kövezték, mert két semmirekellő hamisan tanúskodott ellene (1Királyok 21:7–13). És vajon nem hamis tanúk álltak elő, hogy vádolják Jézust, ami a halálához vezetett? (Máté 26:59–61). Hamisan tanúskodtak István, Jézus első olyan tanítványa ellen is, akit a hite miatt öltek meg (Cselekedetek 6:10, 11).
Egy valótlanságokat mondó ember talán egy ideig el tudja kerülni a leleplezést, de gondoljunk a jövőjére. Jehova gyűlöli ’a hazugságot szóló hamis tanút’ — jelenti ki a Biblia (Példabeszédek 6:16–19). Az ilyen ember osztályrésze a tűzzel és kénnel égő tóban — a második halálban — lesz mindazokkal a bűnösökkel, akik gyilkosok, paráznák vagy bálványimádók (Jelenések 21:8).
A hűséges tanú nem tesz hamis esküt, amikor tanúskodik. Tanúvallomását nem torzítja el hazugság. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kötelessége mindent elmondani azoknak, akik valamilyen módon ártani akarnak Jehova népének. Ábrahám és Izsák patriarcha nem tártak fel bizonyos tényeket azok előtt, akik nem imádták Jehovát (1Mózes 12:10–19; 20:1–18; 26:1–10). A jerikói Ráháb félrevezette a király embereit (Józsué 2:1–7). Jézus Krisztus maga sem mondta el a teljes igazságot, amikor azzal szükségtelen bajt okozott volna (János 7:1–10). Ezt mondta: „Ne adjátok a kutyáknak azt, ami szent.” Miért ne? Azért, hogy nehogy „megforduljanak, és széttépjenek benneteket” (Máté 7:6).
Amikor „könnyű az ismeret”
Vajon minden ember birtokában van a bölcsességnek? A Példabeszédek 14:6 kijelenti: „A gúnyolódó keresi a bölcsességet, és sehol sincs, az értelmesnek azonban könnyű az ismeret.” Egy gúnyolódó vagy csúfolódó talán keresi a bölcsességet, de az igazi bölcsesség elkerüli őt. Mivel a gúnyolódó gőgösen kicsúfolja Isten dolgait, nem tudja megszerezni a bölcsesség alapját — az igaz Isten pontos ismeretét. Büszkesége és önteltsége megakadályozza abban, hogy megismerje Istent, és szert tegyen a bölcsességre (Példabeszédek 11:2). Miért akarja egyáltalán megszerezni a bölcsességet? A példabeszéd nem tér ki erre, de talán azért, hogy mások azt gondolják, hogy ő milyen bölcs.
„Könnyű az ismeret” egy értelmes embernek. Az értelmesség szót úgy határozhatnánk meg, mint „felfogás, felfogóképesség” vagy „annak a képessége, hogy az ember észreveszi az összefüggéseket a részletek között”. Ezáltal össze tudja kapcsolni egy téma különböző vonásait, és az egész képet látja, nem csupán a különálló részeket. Ez a példabeszéd azt fogalmazza meg, hogy akinek ilyen képessége van, az könnyen szert tud tenni ismeretre.
Gondold át, hogy te magad hogyan ismerted meg a szentírási igazságot. Amikor elkezdted tanulmányozni a Bibliát, először valószínűleg az alapvető tanításokat sajátítottad el Istenről, az ígéreteiről és a Fiáról. Egy ideig ezek a tanítások különálló részletek maradtak. De ahogy tovább folytattad a tanulmányozást, a részek kezdtek összeállni, és tisztábban láttad azt, hogy miként függnek össze Jehovának az emberiségre és a földre vonatkozó egyetemes szándékával. A Biblia igazsága logikussá és harmonikussá vált számodra. Az új részletek megtanulása és megjegyzése ekkor már könnyebbé vált, mert láttad, hogy hova helyezd őket a teljes képben.
A bölcs király figyelmeztet arra, hogy hol nem található ismeret: „Menj el az ostoba elől, mert különben nem fogod észrevenni az ismeret ajkait” (Példabeszédek 14:7). Az ostobának nincs igaz ismerete. Ajka nem szól ismeretet. A tanács az, hogy távozzunk el az ilyen embertől, és bölcs lenne, ha távol is maradnánk tőle. „Aki ostobákhoz társul, az rosszul jár” (Példabeszédek 13:20).
„Az eszesnek bölcsessége az ő útjának megértése, de az ostobák bolondsága megtévesztés” — folytatja Salamon (Példabeszédek 14:8). A bölcs meggondolja tetteit. Figyelembe veszi a különböző lehetőségeket, amelyek nyitva állnak előtte, és átgondolja, hogy az egyes lehetőségek hova vezethetnek. Bölcsen választja meg, mit fog tenni. Mi a helyzet az ostobával? Ő bolond utat választ, azt gondolva, hogy tudja, mit csinál, és hogy a legjobb döntést hozza. Bolondsága megtéveszti őt.
Amikor bölcsesség jellemzi a kapcsolatainkat
Az, akit bölcsesség vezérel, békés kapcsolatban van másokkal. „Bolondok, akik gúnyt űznek a vétkességből, a becsületesek között viszont egyetértés van” — jegyzi meg Izrael királya (Példabeszédek 14:9). Egy bolond csak nevet a bűntudaton, vagyis a lelkiismeret-furdaláson. Tönkreteszi a családban és a családi körön kívül ápolt kapcsolatait, mivel „túl büszke ahhoz, hogy jóvátegye bűnét”, és békét keressen (The New English Bible). A becsületes viszont kész elfogadni mások gyengeségeit. Kész bocsánatot kérni, és jóvátenni hibáját, amikor ő vétkezett mások ellen. Mivel törekszik a békére, boldog és tartós kapcsolatoknak örvend másokkal (Héberek 12:14).
Salamon a következőkben rámutat az emberi kapcsolatok egyik korlátjára. Ezt mondja: „A szív ismeri a lélek keserűségét, és idegen nem avatkozik örvendezésébe” (Példabeszédek 14:10). Vajon mindig képesek vagyunk beszélni másoknak legbensőbb érzéseinkről — legyen az akár öröm vagy szomorúság —, és pontosan el tudjuk mondani, hogy mit élünk át? És vajon mi is mindig teljesen meg tudjuk érteni azt, ahogyan mások éreznek? A válasz mindkét kérdésre nem.
Vegyük például azt az esetet, ha valakit az öngyilkosság gondolata foglalkoztat. Az, akinek ilyen érzései vannak, gyakran képtelen nyíltan beszélni ezekről a családtagjainak vagy a barátainak. Mások sem tudják mindig felismerni annak jeleit, hogy egy társuk ilyen érzésekkel küszködik. Nem kell bűnösnek éreznünk magunkat azért, mert nem vesszük észre ezeket a jeleket, és nem tudunk segítséget nyújtani. Ez a példabeszéd arra is megtanít, hogy bár vigasztaló, ha valaki egy megértő barátjához fordul érzelmi támogatásért, az emberek csak korlátozott mértékű vigaszt tudnak nyújtani. Elképzelhető, hogy egyedül Jehovára tudunk támaszkodni, amikor nehézségekkel kell küzdenünk.
„Érték és gazdagság van a házában”
„A gonoszok háza megsemmisül, a becsületesek sátra viszont virulni fog” — jelenti ki Izrael királya (Példabeszédek 14:11). Egy gonosz személy talán jól él ebben a világrendszerben, és történetesen egy szép házban lakik, de milyen haszna származik majd mindebből, ha ő már nem lesz többé? (Zsoltárok 37:10). Másrészről lehetséges, hogy a becsületes lakóhelye igen szerény. De „érték és gazdagság van a házában” — mondja a Zsoltárok 112:3. Mit jelent ez?
Amikor szavainkat és tetteinket bölcsesség irányítja, akkor ’gazdagságra és dicsőségre’ teszünk szert, melyek a bölcsességgel járnak együtt (Példabeszédek 8:18). Ez békés kapcsolatot jelent Istennel és embertársainkkal, jól érezzük magunkat, és bizonyos fokú biztonságnak örvendünk. Igen, „a becsületesek sátra” már most virulni tud.
[Kép a 27. oldalon]
A bölcs asszony építi a házát
[Kép a 28. oldalon]
„A bölcsek nyelve . . . gyógyír”