-
Szerezz magadnak jó nevet Istennél!Őrtorony – 1981 | szeptember 1.
-
-
1. Mit szerez mindenki magának és néha még másoknak is?
MINDENKI valami pluszt ad ahhoz, amit tesz, még az olyan ember is, aki semmit sem végez. Az egyik ugyanis szép bútort készít és azon felül jó hírnevet szerez magának, mint ügyes iparos. Az asszony, aki ízletes ételt készít, jó szakácsnői hírnévre tesz szert. Van aki nem csinál semmit: az ilyen a lustaságával szerez nem éppen jó hírnevet magának. Mindenki szerez tehát valamilyen hírnevet. Néha mi magunk is adunk nevet másoknak. Saul és társai rágalmazással szereztek Dávidnak rossz hírnevet. Dávid viszont a zsoltárokban jó nevet adott Istennek. Jehova is képessé tette Dávidot arra, hogy jó hírnevet szerezzen magának. Néhányan, akik azt állítják magukról, hogy Istent képviselik, nagyon rossz hírnevet szereznek neki vallási hazugságaikkal és erkölcstelen cselekedeteikkel. Az igaz imádók viszont jó hírnevet szereznek Istennek mind szavaikkal, mind tetteikkel és ezáltal jó nevet szereznek önmaguknak is Jehova Istennél. (Zsolt 64:1–6 [Károli 64:2–7]; 1Krón 17:8; Ez 36:20–23).
2. Milyen — látszólag különös — kijelentést találunk a Prédikátor könyvében és milyen tanács követi ezt a kijelentést?
2 Van a bibliai Prédikátor könyvében egy olyan vers, amely igen különösnek tűnhet sok olvasó számára: „A jó név jobb a drága kenetnél; és a halál napja jobb az ember születése napjánál.” Hogyan lehetséges ez? Hogyan lehet jobb a halál az életnél? Ha már választanod kellene, vajon nem inkább az élet kezdetét választanád annak vége helyett? Olvassuk csak el még egyszer ezt a verset és az utána következőket is:
„A jó név jobb a drága kenetnél; és a halál napja jobb az ember születése napjánál. Jobb a siratóházba menni, mint a lakoma házába: mert ez minden ember vége; s az élő jól teszi, ha megszívleli ezt. Jobb a szomorúság a nevetésnél: mert az arc szomorúsága által jobbá lesz a szív. A bölcsek szíve a siratóházban van; a bolondok szíve pedig a vigasság házában. Jobb a bölcs részéről jövő dorgálást hallani, mint annak az embernek a helyében lenni, aki a bolondok énekét hallja. Mert mint a tövis ropogása a fazék alatt, olyan a bolond nevetése: ez is hiábavalóság” (Préd 7:1–6, „Authorized Version”).
3. a) Izrael melyik ősi szokásáról van itt szó, és melyik az a nagyon is vigasztaló gondolat, amely erre az időszakra vonatkozik? b) Honnan tudjuk, hogy az itt említett név csak jó név lehet?
3 Vajon ezek a szavak világossá teszik előttünk a különös kijelentést, amely szerint a halálod napja jobb a születésed napjánál? Igen rávilágítanak annak értelmére, ha ismerjük az alkalmat és a szavak hátterét. Ez kapcsolatban áll az ókori Izrael szokásaival. Amikor a család elveszítette egy kedves tagját a halálban, a házuk a gyász lakhelyévé, siratóházzá lett. Az volt a szokás ilyenkor, hogy a jó barátok és a szomszédok eljöttek kifejezni az együttérzésüket. A leginkább vigasztaló gondolat az lehetett, hogy a szeretett személy halálának napja jobb a születése napjánál — ha jó nevet szerzett magának Istennél. Igaz, hogy az eredeti héber vers ennél a résznél csupán „nevet” mond a „jó név” helyett.a De magától értetődő, hogy ez a név jó név. Ugyanez a helyzet a Példabeszédek 22:1 esetében is: „Inkább nevet kell választani, mint bőséges gazdagságot.” Némely fordítás a „jó” jelzőt teszi a szó elé, hogy rámutasson, milyen fajta név értendő ezen.b A névnek mindenképpen jó névnek kell lennie mind a példabeszédben, mind a Prédikátor 7:1-nél, máskülönben az egész kijelentésnek semmi értelme nem lenne.
4. Mivel rendelkezhetünk a megszületésünk alkalmával. és miért van ez így?
4 Az életünk folyamán nevet szerzünk magunknak: jó vagy rossz nevet. Ha Isten előtt bölcsen járunk el, jó nevet szerzünk magunknak Istennél. De ehhez idő kell. A születésünk napján még nem éltünk eleget ahhoz, hogy bármilyen nevet is szerezhetnénk magunknak. Azonkívül az ádámi bűn hatálya alatt születtünk és halálítélet alatt állunk (Róma 5:12). Ezért, ha — évekkel később, a halálunk napján — jó nevet szereztünk Istennél, olyasmivel rendelkezünk, amivel nem rendelkeztünk a születésünk napján. Olyan nevünk lesz, amelyről Isten megemlékezik majd, amikor életre kelti a halottakat Krisztus királysága alatt. „Az igaz ember emlékezete áldást érdemel, a gonoszok neve ellenben elenyészik” (Péld 10:7).
JÓT TESZ A GYÁSZOLÓKNAK
5. Mit mérlegelhet az a gyászoló, aki a siratóházban ül?
5 Amikor egy ókori izraelita olyan házba ment el, ahol gyászoltak, hogy megvigasztalja az elhunyt hozzátartozóit, ő maga is hasznát vette annak. Vizsgáljuk meg közelebbről ezt és olvassuk el újra az erre vonatkozó verseket. „Jobb a siratóházba menni, mint a lakoma házába: mert ez minden ember vége; s az élő jól teszi, ha megszívleli ezt” (Préd 7:2, AV). Ahelyett, hogy kőszívűen a maga kedvét keresné, nem csupán kedves együttérzést tanúsít az életben maradottak iránt, hanem ő maga is alaposan mérlegeli azt a tényt, hogy valaki meghalt abban a házban; hogy ez egyébként nem szokatlan dolog; hogy a halál minden emberre bekövetkezik, tehát őrá is eljön. S amikor eljön, vajon a halála napja jobb lesz a születése napjánál? Vajon az élete folyamán bölcsen cselekedett, hogy a halála napján jó nevet szerezhessen magának Istennél? Az élő embernek meg kell szívlelnie ezt, amíg van ideje a változtatásra, mert a halálos ágyon történő megbánás rövid perceiben már nem lehet jó nevet szerezni!
-
-
Szerezz magadnak jó nevet Istennél!Őrtorony – 1981 | szeptember 1.
-
-
MÉG KÜLÖNÖSEBB KIJELENTÉS
8. Milyen mélyebb értelmű tanulságot vonhatunk le ebből?
8 Most tehát, ez után a mélyebb értelmezés után térjünk vissza ahhoz a kijelentéshez, mely szerint a halál napja jobb a születés napjánál’. Láthatjuk, hogy ez a kijelentés nem hat már idegenül, hanem erőteljes tanulsággal szolgál arra, hogy miként éljük le az életünket ahhoz, hogy jó nevet szerezzünk Istennél. Akkor a halálunk napja jobb lesz a születésünk napjánál. Természetesen csak akkor, ha a halálunk napja egyáltalán eljön. ,Micsoda?’ — kiáltanak fel talán egyesek. Ha a halálunk napja egyáltalán eljön? Úgy gondolja talán, hogy esetleg el sem jön? Nahát, ez aztán még különösebb kijelentés, mint az, hogy a halál jobb a születésnél!’
-