Olyan erős szeretet, mint a halál
„A szeretet erős, mint a halál . . . Lángolása mint a tűznek lángolása, mint Jah lángja.” — Ének 8:6.
1, 2. Hogyan jött létre az első házasság és miért kellett a férjnek és feleségnek egymáshoz ragaszkodni?
BOLDOG menyegzőnap volt számukra a Paradicsomban. Mi lehetett volna ennél örvendetesebb? Jehova mély álomba merítette az első embert, Ádámot. Aztán Isten kivette az ember egyik bordáját, összezárta a sebet és a bordát használta fel alapul az első nő megalkotásához.
2 Midőn azt a tökéletes, szép segítőtársat és kiegészítőt Isten Ádámhoz vitte, ő nagy gyönyörűségét lelte benne, és ahelyett, hogy csak szótlanul nézte volna, meghatódásában költői kifejezésekre fakadt, így szólván: „Ez végre csontomból való csont és húsomból való hús. Asszonyembernek fogják nevezni, mivel emberből vették.” (1Móz 2:20–23) Nem közölték velünk, hogy az asszony mit érzett azon a menyegzői napon, ámbár később elhangzott a bűnös és tökéletlen feleség előtt: „Epekedni fogsz a férjed után.” (1Móz 3:16) Tökéletességében tehát Éva, az első asszony biztos nagyon örült a férjének. Mivel az embernek a saját testéből vétetett, okuk volt ragaszkodni egymáshoz. Ahogy Isten fogalmazta meg a dolgot: „Ezért a férfi elhagyja apját és anyját és ragaszkodik feleségéhez és egy testté lesznek.” — 1Móz 2:24; Máté 19:4, 5.
3. Miért nem volt a házasság csupán formális, érzelmektől mentet elrendezés?
3 A házasság, amelyet Isten Édenben alapított, az egység tökéletes kötelékének volt szánva. Társról és kölcsönös segítésről gondoskodott, alapvető célja pedig az emberi család tagjai szaporításának és gondozásának a gyönyörűséges kilátása volt. (1Móz 1:27, 28; Máté 19:6–9) A házasságnak azonban nem csupán valamiféle formális, érzelmektől mentes elrendezésnek kellett lennie. Az ember a szeretet kifejezésének képességével volt megteremtve; a házasság esetében az ellenkező nemhez való mélységes vonzalommal, amely érzelmi ösztönzést ad a házassági egyesülésre éppúgy, mint a meghitt ragaszkodásra, amely a családot képes szilárd alapokra helyezni.
4. Tekintettel a mai házassági problémákra, milyen kérdéseket lehet feltenni a szeretettel és házassággal kapcsolatban?
4 A Paradicsomban való házasság valószínűleg túl idealisztikusnak tűnik manapság. Elvégre is, a tökéletlen emberi társadalomban sok család széthullik. A természetes vonzalom túl gyakran elhalványul, a házassági kötelékek pedig elszakadnak. Ezért teszi fel sok ember a kérdést: Lehetséges egyáltalán mély, tartós szeretetet létrehozni a házasságban egyesültek között? Vagy naiv dolog azt gondolni, hogy a kölcsönös szeretet és tisztelet tartósan fennmaradhat?
„A SZERETET ERŐS, MINT A HALÁL”
5. Mi a rövid tartalma Salamon Énekek Énekének, és mit nyilvánít ki ez a bibliai könyv a férfi és nő közötti szeretetről?
5 A férfi és nő közötti igaz szeretet rendkívül erős, tartós, ingadozás nélküli tud lenni. Milyen nagyszerűen mutatja be ezt a Biblia egyik költői könyve, amelyet 3000 évvel ezelőtt írt Salamon, Izrael bölcs királya. A Salamon Énekek Éneke elnevezésű könyv egy pásztor és egy shunemi (Shulem) falusi leány közötti rendíthetetlen szeretetet beszéli el. Ez a „felülmúlhatatlan ének” vagy „énekek éneke” feltárja azt is, hogy a király minden pompájával és gazdagságával sem volt képes elnyerni annak a szép sulemita lánynak a szeretetét. — Ének 1:1–14; 8:4.
6. Miért jelent bátorítást Salamon Énekek Éneke Jézus Krisztus „menyasszony”-osztálya tagjainak, azaz a szellemtől-nemzett gyülekezetnek?
6 Ez a „felülmúlhatatlan ének” bemutatja a kitartó, állhatatos szeretet szépségét. Ilyen megingathatatlan szeretet tükröződik Jézus Krisztusnak a „menyasszony”-ával vagyis szellemtől-nemzett gyülekezetével való viszonyában. (Ef 5:25–32; Jel 21:2, 9) Ezért a Salamon Énekek Éneke nagyszerű buzdítás lehet azok számára, akik a „menyasszony”-hoz tartozóknak vallják magukat, hogy maradjanak hűségesek a mennyei Vőlegényükhöz. (2Kor 11:2) Emellett ez az ihletett könyv ,sokatmondó’ az olyan tiszta szerelemről, amely az istenfélő férfi és nő között létezhet.
7. A Jehovának önátadott személyeknek milyen tényezőket kell megfontolniuk, midőn házastársat keresnek?
7 Szemléltetésül: A Salamon Énekek Éneke világosan mutatja, hogy romantikus szerelmet nem lehet akárki iránt érezni. A sulemita például semmi vonzódást nem érzett Salamon király iránt, és ezt mondta: „Esküvel kötöttelek meg titeket, ó Jeruzsálem leányai, a nőstény gazellákra és a mezei szarvasünőkre, hogy nem próbáltok szerelmet ébreszteni vagy kelteni [bennem], amíg ő nem érez [arra] hajlandóságot.” (Ének 2:7; 3:5) Mennyire bölcs dolog tehát az egyedülálló személyeknek — akár férfiak, akár nők — olyasvalakinek a megjelenésére várni, akit majd igazán szeretni tudnak! A Jehovának önátadottaknál pedig ez a jövendőbeli házastárs hasonlóképpen önátadott férfi vagy nő kell hogy legyen, aki hűséges Istenhez. (5Móz 7:3, 4; Ezsd 9:1–15; 1Kor 7:39) Akkor Jehova imádata mindkét házasfél számára a legnagyobb fontosságú lesz. Képesek lesznek együtt szembenézni az élettel házastársi és szellemi egységben, ami nélkül szomorú üresség töltené be életüket.
8. Mennyiben bizonyult a sulemita olyannak, mint a kőfal, és nem ajtónak?
8 Mielőtt azonban házasságot kötne egy hívő testvérrel, az isteni helyeslésre vágyó személynek meg kell őriznie erkölcsi tisztaságát. A sulemita lány fivérei törődtek az ő erkölcsi tisztaságával, már akkor is, amikor még egészen fiatal volt. A korai években a leány egyik fivére ezt mondta róla: „Van nekünk egy kis húgunk, akinek még nincsenek emlői. Mit teszünk kis húgunkért azon a napon, amikor megkérik [házastársul]?” A másik fivére így válaszolt: „Ha kőfal lenne, ezüst oromzatot építenénk rá, de ha ajtó lenne, cédruspalánkkal zárnánk őt körül.” Salamon király úgy gondolta, hogy megpróbálja elnyerni a sulemita vonzalmát, ő azonban nem bizonyult állhatatlannak a szeretetben és erkölcsi tisztaságban, mint egy forgó ajtó, amelyet palánkkal kell elzárni, hogy ki ne nyíljon valamilyen nemkívánatos vagy egészségtelen személy előtt. A király csábításának sem engedett, hanem szilárdan állt, mint egy kőfal az anyagi vonzással szemben, bebizonyította szellemi erejét, akit most már erkölcsös alapelvű, érett nőnek ismerhettek el. (Ének 8:8–10) Szép példa ez az istenfélő hajadonok számára ma is!
9. Hogyan tekintette a sulemitát a pásztor, aki szerette
9 A szerény sulemita önzetlen, háttérbe húzódó volt, a pásztor szemében viszont, aki szerette őt, rendkívüli valaki volt. „Csupán egy sáfrány vagyok a tengerparti síkon, egy liliom az alföldön”, jegyezte meg. Nem úgy a pásztornak, aki ezt felelte: „Mint liliom tüskés gazok között, olyan az én leánytársam a leányok között.” (Ének 2:1, 2) Ez nem valamilyen belehabarodás volt. A leány Jehovának szolgált, derék és csinos volt, és sok minden miatt méltó volt a dicséretre. Vajon nem arra mutat-e ez, hogy a keresztény hajadon lányoknak meg kell tanulni vállalni az asszonyok felelősségeit, ugyanakkor törekedni szellemiségüket gyarapítani?
10. Hogyan becsülte a sulemita a pásztort?
10 De figyeljük meg, mennyire nagyra becsülte a sulemita a pásztort: „Mint almafa az erdő fái között — mondta —, olyan az én kedvesem a fiak között.” (Ének 2:3) Nem csupán egy fa volt az erdő sok más fája között. A pásztor Jehovának önátadott ifjú volt, kívánatos vonásai és képességei voltak és biztosan szellemi beállítottságú fiatalembernek kellett lennie. (Hasonlítsd össze az 1Korinthus 2:6–16-tal!) Igen, a kép sulemita számára olyan volt, „mint almafa az erdő fái között”. Vajon nem kellene-e a nőtlen keresztény ifjúnak úgy viselnie magát, hogy egy napon hasonlóképpen tekintsen rá a szeretett kedvese?
11. A sulemita szavai szerint mennyiben hasonlít az igazi szeretet a halálhoz és a Seolhoz?
11 Nem kétséges, hogy a sulemita és a fiatalember teljes szívű szeretetet érzett egymás iránt. Biztosan jól fejezte ki magát a leány, amikor ezt mondta a kedvelt pásztorának: „Tégy engem pecsétként a szívedre, pecsétként karodra; mert a szeretet olyan erős, mint a halál, a ragaszkodás a kizárólagos odaadáshoz oly kérlelhetetlen, mint a Seol. Lángolása mint a tűznek lángolása, mint Jah [Jehova] lángja. Maguk a sok vizek nem képesek kioltani a szeretetet, sem maguk a folyók nem tudják elsodorni. Ha egy ember [mint Salamon] házának minden értékes javait adná is a szeretetért, az emberek biztosan megvetnék azokat. (Ének 8:6, 7) Milyen igaz is ez! Szeretetet nem lehet anyagi javakkal megvásárolni. Az igazi szeretet azonban olyan erős, mint a halál, amely könyörtelenül magával ragadja az elítélt emberiség életét. Igen, és a kizárólagos önátadáshoz való ragaszkodásban az ilyen szeretet olyan kérlelhetetlen, mint a Seol vagy sír, a temető, ha holttesteket követelnének tőle. De mit mondjunk a „Jah lángjá”-ról? Egy bibliatudós egyszer azt mondta: „a szeretet lángjai, amelyek az emberi szívben fellángolnak, Jehovától áradnak ki”, a szeretet Istenétől, aki az emberbe helyezte ezt a ragyogó képességet. (1Ján 4:8) Az igazi szeretet valóban kifogyhatatlan, lojális, tartós. (Hasonlítsd össze az 1Korinthus 13:8-cal!) Milyen bölcs dolog tehát várni azoknak, akik házasodni kívánnak, és olyan szeretetért fáradozni, amely ,erős, mint a halál’!
HOGYAN NÖVEKSZIK A SZERETET?
12. Az élet milyen tapasztalatai vagy tényezői tudják növelni a szeretetet a férj és feleség között?
12 A szeretet még nőni is tud, ahogy a férj és feleség élete egyre jobban összefonódik. Izsák 40 éves érett korban nem volt meghabarodott ifjonc, amikor feleségül vett egy „ifjú nőt”, Rebekát, nem pedig egy leánykát. „És beleszeretett”, olvassuk. (1Móz 24:57–67) Amint múlnak az évek, istenfélő házastársak szellemi dolgokat osztanak meg egymással. Együtt néznek szembe az élet próbáival és gondjaival. Kölcsönös erőfeszítéseik kedves emlékeket hoznak, amelyek közelebb hozzák őket egymáshoz. Még egyszerű dolgok is — talán kellemes beszélgetések, amikor együtt sétálgattak erdőn-mezőn keresztül — emlékezetesek lehetnek. Hiszen a szép sulemita arra vágyott, hogy pásztorával kószáljon a vidéki tájon! (Ének 2:8–14) És miután házasságot kötöttek, ezt biztos gyakran meg is tették.
13. Miért van oka a férjnek szeretni a „derék feleséget”?
13 Persze a szeretet egyéb egészséges okokból is nő. „A derék feleség koronája az urának”, férjének, akinek biztosan van oka szeretni őt. (Péld 12:4) Lemuel király szavai szerint (aki valószínűleg Salamon) „a derék feleség” értékesebb a nagyra értékelt, színes korallból készült divatos ékszereknél. Megbízható és megjutalmazza férjét „jóval és nem rosszal életének minden napján”. (Péld 31:1, 10–12) Készséges kezekkel készít meleg ruhákat családjának. (Péld 31:13, 19, 21–24) És éppen ilyen lelkiismeretes abban, hogy a házanépe egészséges táplálékot kapjon. (14, 15. vers) A háztartás sok teendőjét biztonságosan rá lehet bízni, mert szorgalmas és igazán derék. (16–18, 27. vers) Az ilyen asszony kedvesen beszél, és nagylelkű még a háztartásán kívülálló egyénekhez is. (20, 26. vers) Így, még ha az Istent félő asszony fizikai szépsége az évek múltával halványodik is, belső szépsége egyre nő és drágává teszi őt szerettei számára. „Csalárd lehet a báj és hiábavaló a szépség”, jegyzi meg Lemuel, „[de] amelyik asszony féli Jehovát, az szerez dicséretet önmagának.” — Péld 31:30; 1Pét 3:3, 4.
14. Az istenfélő férj milyen jellemvonásai indítják mély tiszteletre a keresztény feleséget férje iránt?
14 Másrészt, az istenfélő férj vállalja a főséggel járó teljes felelősséget, de ezt nem zsarnokként teszi. (1Móz 3:16; Mal 2:14–16; 1Kor 11:3) Kitartóan szereti feleségét és ezt különböző módokon ki is fejezi. Például, nem táplál keserű haragot ellene. (Kol 3:19) Keményen dolgozik, hogy megkeresse felesége és a hozzá közelálló kedvesei fizikai és szellemi szükségletét. (1Tim 5:8) Az istenfélő férj valóban olyan kedvességet és szerető gondoskodást gyakorol felesége iránt, mint Jézus Krisztus mutatott ki a gyülekezete iránt. (Ef 5:25–32) Melyik keresztény feleség ne érezne mély tiszteletet ilyen férj iránt?
15. A bibliai irányadó mértékekhez való ragaszkodás a házasságban milyen kapcsolattal örvendezteti meg a férjet és a feleséget?
15 Az imént idézett irányadó mértékekhez való ragaszkodás állandó erőfeszítést igényel, az Írások alkalmazását és imateljes bizakodást Jehovában. Az így kialakított házastársi légkörben a szeretet biztosan nőni fog. A férjnek nem kell megkövetelni a tiszteletet. Természetesen fog jönni a szellemi hajlamú feleségtől, akivel jól bánnak. A feleség sem fog panaszkodni, hogy ,Te nem szeretsz engem!’ Melyik keresztény férj volna képes nem szeretni egy derék, istenfélő feleséget? (Állítsd szembe a Bírák 14:15–17-et a Ruth 3:11-gyel!) Ilyen háztartásban, amelyben mindegyik fél ellátja a maga Írás szerinti feladatát, nem lesz nehéz megfogadni az apostoli tanácsot: „Mindegyikőtök egyénenként úgy szeresse a feleségét, mint önmagát; másrészt a feleség tanúsítson mély tiszteletet férje iránt.” — Ef 5:33.
„ÖRVENDEZZ IFJÚSÁGOD FELESÉGÉVEL”
16. Hogyan buzdít a Példabeszédek 5. fejezete a házastárs iránti hűségre?
16 A házasság arra volt szánva, hogy örömöt szerezzen az embereknek. De ha ezt akarjuk tapasztalni, és a házastársi szeretetet megőrizni, az embernek hűségesnek kell lennie házastársához. Jelképes nyelven az írás a „vízforrás” kifejezést használja, hogy bemutassa a szexuális kielégülés forrását, olyasvalamit, amit nem szabad a házasságon kívül keresni. Természetesen a férj és feleség közötti szeretet illően tartalmazza a házassági viszonyt, de a házassági egységen kívül állókat mind ki kell zárni ennek meghittségéből. Helyesen mondják a férjeknek: „Igyál vizet a saját tárolódból . . . Szétszóródhatnak-e odakint a te patakjaid köztereken? . . . Hadd bizonyuljanak egyedül a tieidnek azok, nem az idegenéinek [is]. Áldott legyen a te vízforrásod, és örvendezz a te ifjúságod feleségével együtt, [aki] kedves szarvasünő és bájos zerge [valószínűleg a kecsessége miatt említi] . . . Az ő szerelme tartson téged szüntelen mámorban.” — Péld 5:15–23; 7:6–23.
17. Az egymás iránti gyengédség milyen hatással lesz azokra, akik házasságban egyesültek?
17 Akik házasságban egyesültek, az Írások szerint kötelesek megadni egymásnak a házastársi járandóságot. Ez egyik módja a mély szeretet kinyilvánításának, s ha ez bensőséges vonzalom természetes következménye a házassági egységen belül, egy szép festményhez lehetne hasonlítani. Mennyire fontos tehát, hogy az istenfélő házastárs kerülje a szép kép tönkretevését, s megvesse az olyan szokásokat, amelyek bemocskolnák a házaságyat! (Zsid 13:4) A gyengéd figyelmesség egymás iránt az ilyen meghitt dolgokban segít megóvni a házasságot a fájdalmas felbomlástól és védelmül fog szolgálni az ellen is, hogy az egyén engedjen az erkölcstelenség nyomásának. — 1Kor 7:1–5.
18. Míg kielégíteni törekszik felesége érzelmi és egyéb szükségleteit, mire ügyeljen az istenfélő férj?
18 Az istenfélő férj tehát figyelmesen törekszik majd teljesíteni felesége érzelmi és ezzel kapcsolatos szükségleteit, persze mindezt olyan mérséklettel, ami javára van az Isten szellemét kinyilvánító egyéneknek, akik megtermik annak gyümölcsét, az önuralmat. (Gal 5:22, 23) Figyelembe véve felesége fizikai és biológiai korlátait — mint Jehova az Izraelnek adott törvényében —, a keresztény férj „az ismeretnek megfelelően” cselekszik, megadva feleségének a „tiszteletet mint gyengébb edénynek, a női nemnek”. — 3Móz 18:19; 20:18; 1Pét 3:7.
19. a) Milyenfajta családi környezetben áldás a gyermekek felnevelése? b) Milyenfajta fegyelmezésre van szüksége a gyermekeknek?
19 Idővel a házassági egyesülésből gyermekek származhatnak, ami „örökség Jehovától”. (Zsolt 127:3) Áldás számukra olyan családi környezetben felnevelkedni, melyben erős szeretet van a szülők között, s ahol nagyra értékelik a szellemi dolgokat. Igaz, a fiataloknak tanácsra és rendreutasításra van szükségük, „de az szereti őt [az ő gyermekét], aki megkeresi fegyelmezéssel”. (Péld 13:24) Sok jót eredményez, ha a Biblián alapuló szülői fegyelmezést szeretettel alkalmazzák.
UTÁNOZZUK A SULEMITÁT A KIZÁRÓLAGOS ÖNÁTADÁSBAN
20. A férfi és nő közötti szeretetet milyen szeretet és önátadás múlhat felül?
20 A sulemita szeretete pásztora iránt olyan ,erős volt, mint a halál’, a házasságban egyesült istenfélő személyek szeretete pedig ma is ilyen mély lehet. Ez a leány viszont azt is mondta: „A ragaszkodás a kizárólagos önátadáshoz oly kérlelhetetlen, mint a Seol.” (Ének 8:6) Jézus szeretete a felkent követőinek testületéhez felülmúlta a férfi és nő közötti szeretetet, annak a gyülekezetnek Krisztus iránti önátadása pedig olyan hajlíthatatlan, mint a Seol. Szeretetének kifejezéseként Jézus mégis meghalt az ő mennyei „menyasszonya” leendő tagjaiért, de nemcsak értük, hanem az ő „más juhai”-ért is, akiket ma egy „nagy sokaság” képvisel, a földi örök élet áldott kilátásával. — Ján 10:16; Jel 7:9.
21. a) Milyen figyelemreméltó példát adott nekünk a sulemita? b) Milyen előnyünk származhat abból, ha elgondolkodunk azon, amit Jézus értünk tett?
21 Jehovának mindezen szolgái előtt a sulemita különösen figyelemreméltó példája a kizárólagos önátadásnak. Ha elmélkedünk azon, amit Jézus tett értünk a váltságáldozatával és emlékezetünkbe idézzük szeretetteljes kijelentéseit és ígéreteit, szeretetünk nőni fog iránta. Ez viszont megóv bennünket önző, anyagias, nem szellemi foglalatosságoktól. Erősíti Jehovához fűződő kötelékeinket is, ahhoz az Istenhez, aki lehetővé tette az embereknek, hogy olyan szeretetük legyen, mely ,erős, mint a halál’.
[Kép a 19. oldalon]
A Teremtő tartós egyesülésnek szánta a házasságot
[Kép a 20. oldalon]
A férfi és nő közötti szeretet rendkívül erős tud lenni
[Kép a 22. oldalon]
„És beleszeretett”