Vének, gyengéden bánjatok Isten nyájával!

„Gyengédek voltunk köztetek, mint amikor a dajkáló anya dédelgeti saját gyermekeit” (1THESSALONIKA 2:7).

 1. Miért érezheti magát biztonságban Jehova minden lojális Tanúja?

JEHOVA a Nagy Pásztor. Bőségesen ellátja az ő juhokhoz hasonló szolgáit, és „az igazságosság ösvényén” vezeti őket szent nevéért. Éppen ezért semmi rossztól nem kell félnie azoknak, akik az ő akaratát cselekszik, és együttérző Istenükre tekinthetnek vigasztalásért. Valóban, Jehova minden lojális Tanújának alapos oka van arra, hogy biztonságban érezze magát Isten szerető gondoskodásában (Zsoltárok 23:1–4).

 2. Milyen képességeket mutatott fel Jézus mint Isten dicsőségének visszatükröződését?

² Jézus Krisztus „[Isten] dicsőségének visszatükröződése és lényének pontos képmása” (Zsidók 1:1–4). Így Jézus a Jó Pásztor is szeretetet és együttérzést nyilvánít ki (János 10:14, 15). Egy alkalommal például „látott egy nagy sokaságot, azonban megszánta őket, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok. És tanítani kezdte őket sok mindenre” (Márk 6:34).

 3. a) Jehova Istenhez és Jézus Krisztushoz hasonlóan, milyen tulajdonságokat kell kinyilvánítaniuk a keresztény alpásztoroknak? b) Milyen tanácsot és figyelmeztetést adott Pál apostol a felvigyázóknak?

³ Minden keresztény köteles ʼutánozni Istent, és szeretetben járni, úgy ahogy Krisztus szerette őketʼ (Efézus 5:1, 2). Szeretőnek és együttérzőnek kell tehát lenniük. Különösen így kell ennek lenni Isten nyájának alpásztorainál. Pál apostol mondta: „Ügyeljetek magatokra és az egész nyájra, amelyben a szent szellem jelölt ki titeket felvigyázókká az Isten gyülekezetének legeltetésére, amelyet a saját Fiának vérén vásárolt meg. Tudom, hogy a távozásom után elnyomó farkasok jönnek majd közétek, és nem bánnak gyengéden a nyájjal, sőt ti magatok közül is támadnak majd férfiak, akik elferdített dolgokat beszélnek, hogy maguk után vonják a tanítványokat” (Cselekedetek 20:28–30).

 4. a) Mi történt idővel Pálnak a Cselekedetek 20:29, 30-ban adott figyelmeztetésével? b) Milyen kérdések érdemelnek most figyelmet?

⁴ Idővel „elnyomó farkasok”, hitehagyottak jelentek meg, akik ʼnem bántak gyengéden a nyájjalʼ. Milyen boldogok lehetünk, hogy a Jehova Tanúi között lévő vének nem gyakorolnak ilyen zsarnokságot! De mégis, milyen bánásmódot várnak el a hittestvéreik ezektől a szellemtől kinevezett felvigyázóktól? És hogyan nyilváníthatnak ki gyengédséget az ilyen kinevezettek Jehova juhai iránt?

Ne uralkodjatok a nyáj felett

 5. a) Gyakran hogyan bánnak a világi vezetők az alattvalóikkal? b) Hogyan mutatta ki Jézus, hogy zsarnokságnak nincs helye az ő követői között?

⁵ Jogosan elvárhatjuk a keresztény vénektől, hogy együttérző módon bánjanak velünk. Nem olyanok ők, mint a világi uralkodók, akik gyakorta uraik az alattvalóiknak. Azt jegyezték fel például Nagy Károly frank királyról (aki i. sz. 768–814-ig uralkodott), hogy „halálbüntetés terhe alatt kényszerítette a szászokat a keresztség felvételére, a legszigorúbb büntetéssel sújtotta a böjt megszegőit, és mindenütt erőszakot alkalmazott meggyőzés végett” (The History of the Christian Church, by William Jones [A keresztény egyház története]). Zsarnokságnak nincs helye Jézus követői között, mert ő ezt mondotta: „Tudjátok, hogy a pogányok fejedelmei uralkodnak rajtuk, és a nagyok zsarnokoskodnak rajtuk. De tiköztetek ne így legyen: hanem aki nagy akar lenni közöttetek, az legyen a szolgátok, és aki közöttetek első akar lenni, az legyen rabszolgátok, mint ahogy az Emberfia sem azért jött, hogy szolgáljanak neki, hanem hogy ő szolgáljon és életét adja váltságul sokakért” (Máté 20:25–28, An American Translation [Egy amerikai fordítás]).

 6. a) A véneket illetően milyen alapvető tényezők tűnnek elő? b) Mit várhat el okkal a gyülekezet a vénektől, és hogyan kell ezeknek a férfiaknak önmagukat tekinteniük?

⁶ Az a keresztény férfi, aki ʼfelvigyázói tisztségre törekszik, jó munkára vágyikʼ (1Timótheus 3:1). Midőn elgondolkozunk ezen és az előbb idézetteken, a következő alapvető tényezők tűnnek elő: 1) Keresztény vének nem zsarnokoskodhatnak mások fölött; 2) akik felelősséget vállalnak Jézus követői között, a rabszolgái kell hogy legyenek a többieknek, nem urai; és 3) akik a felvigyázói tisztségre törekszenek, úgy tekintsék azt, mint ʼjó munkátʼ, és nem mint kiemelkedő pozíciót (Példabeszédek 25:27; 1Korinthus 1:31). A „vén” kifejezés nem emel senkit Jehova többi imádói fölé. A gyülekezetnek okot szolgáltat inkább arra, hogy elvárja minden véntől, hogy szellemileg érett, tapasztalt és alázatos férfi legyen, aki elöl jár a szent szolgálatban. Maguknak a véneknek is úgy kell tekinteni magukat, mint Jehova Isten, Jézus Krisztus és keresztény testvéreik alázatos szolgáit (Róma 12:11; Galata 5:13; Kolossé 3:24).

 7. a) Hogyan kell a véneknek alkalmazniuk a 2Korinthus 1:24-et másokkal való bánásmódjukban? b) Mit kell tenniük a véneknek a Vezető Testülettől jövő útmutatásokkal?

⁷ A mások érdekében alázattal végzett szolgálat természetesen visszatartja a véneket attól, hogy megpróbáljanak hatalmaskodni, vagy „uralkodni” fölöttük. És milyen jó, hogy a mi felvigyázóink Páléhoz hasonló magatartást mutatnak fel! Pál azt mondta a korinthusi keresztényeknek: ʼNem uralkodunk a hiteteken, hanem munkatársaitok vagyunk, a ti örömötökreʼ (2Korinthus 1:24). Ennek megfelelően azok, akik szerető felvigyázást gyakorolnak, nem terhelik meg a hittársaikat fölösleges emberi rendszabályokkal. Jehova Tanúi közt sokkal inkább szentírási alapelvek kormányozzák a felvigyázókat, és ezért kedves, segítőkész szolgálatot végeznek. Odaadóan törődnek Isten nyájával, gyorsan alkalmazzák a Jehova Tanúi Vezető Testülete által adott útmutatásokat (Cselekedetek 15. fejezete).

 8. Milyen magatartást tanúsított Pál a hittársai iránt, és milyen kihatással kell ennek lennie a XX. századi vénekre?

⁸ Mivel Pál gyengéden gondoskodott Isten nyájáról, joggal mondhatta a Thessalonikaiaknak: „Gyengédek voltunk köztetek, mint amikor a dajkáló anya dédelgeti saját gyermekeit. S minthogy gyengéd vonzalmat érzünk irántatok, nagy örömmel közöltük veletek nem csupán az Isten jó hírét, hanem a saját lelkünket is, mivel szeretteinkké lettetek” (1Thessalonika 2:7, 8). Pál úgy cselekedett, mint egy dajkáló anya, aki annyira szereti gyermekeit, hogy azok érdekeit a saját magáé elé helyezi, és gyengéden gondoskodik róluk. Ennek bizony arra kell indítani a XX. századi véneket, hogy gyengéden bánjanak Isten nyájával!

Enyhülés és felüdülés forrásai

 9. Jehova mai népének milyen körülményeit jövendölte meg az Ésaiás 32:1, 2. vers?

⁹ A Királyság-uralom Jézus Krisztus által való gyakorlásának e napjára utalva jövendölte meg előre Ésaiás, hogy egy király „uralkodik magáért az igazságosságért”, és „fejedelmek” uralkodnak „magáért a jogosságért”. Éppen ezért a vének a jelenkori teokratikus szervezetben a megalapított égi Királyság érdekeit képviselik – valóban fejedelmi szolgálat! Ezekre a felelős férfiakra alkalmazza Ésaiás a következő prófétai szavait: „Olyannak kell bizonyulnia mindegyiknek, mint rejtekhely a szél ellen, és menedékhely a zivatarban, mint vízfolyás a víztelen vidéken, mint kőszál árnyéka a kiszikkadt földön” (Ésaiás 32:1, 2).

10. Jehova Tanúi között minek a forrása kell hogy legyen minden egyes vén?

¹⁰ A Jehova Tanúi közt levő vének enyhülés és felüdülés forrásai, nem úgy, mint a kereszténység elnyomó vallásvezérei. A vének mint testület elősegítik a békét, nyugalmat és biztonságot Jehova népe között. Egyénileg minden vén hozzájárulhat ehhez a kedvező állapothoz, ha gyengéden bánik Isten nyájával.

Jogossággal és igazságossággal

11. a) Az első századi keresztények között tapasztalt milyen általános állapot uralkodik ma is Jehova Tanúi legtöbb gyülekezetében? b) Milyen felelősséget hordoznak a felvigyázók a gyülekezet iránt, és miért?

¹¹ Noha egyik-másik első századi keresztény gyülekezetben felmerültek bizonyos problémák, az általános állapotuk béke, egység és öröm volt (1Korinthus 1:10–12; 3:5–9; Efézus 1:2; Jakab 2:1–9; 3:2–12; 4:11, 12; 1János 1:3, 4). Jehova Tanúinak legtöbb jelenlegi gyülekezetében is kitűnő szellemi állapot uralkodik Isten áldása, Krisztus vezetése és a kinevezett felvigyázók hűséges munkája nyomán. Hogy biztosítsák a gyülekezeti békét, egységet és örömet, ezek a férfiak isteni segítségért folyamodnak, és szorgalmasan igyekeznek erkölcsileg és szellemileg tisztán tartani isten szervezetét (Ésaiás 52:11). Tisztátalan szervezet soha nem lehet békés és örömteli, és biztosan nem élvezheti Isten helyeslését és áldását. „A te szemeid túlságosan tiszták ahhoz, hogy nézzék azt, ami gonosz”, hogy eltűrjék a gonoszságot (Habakuk 1:13). Egyebek között hát, a bírói ügyeket is igazságosan, Írás szerinti módon kell intézni, ezt várják el a vénektől. Milyen tényezőkre kell emlékezni ilyen ügyek intézésénél?

12. Noha a vének számára nem követelmény, hogy belelássanak olyan személyes ügyekbe, amelyek nem sértik a Biblia törvényeit vagy alapelveit, mit kell tenniük a Galata 6:1 tekintetében?

¹² Egyrészt a személyes ellentéteket érintő esetekben maguk az érdekeltek intézhetik el az ügyüket (Máté 18:15–17). Mivel a vének nem ʼuralkodnak a hitünkʼ felett, nem várják el tőlük, hogy beletekintsenek pusztán személyes ügyekbe, amelyek nem sértik komolyan a Biblia törvényeit vagy alapelveit. Természetesen, ha valaki bizonyítottan ’félrelépett, mielőtt tudatára ébredt volnaʼ, a szellemi képesítésűek „megpróbálják helyreigazítani az ilyen embert szelídség szellemében” (Galata 6:1).

13. Hogyan tűnik ki az Írásokból, hogy a véneknek csak a bűneset bizonyítéka alapján, nem pedig hallomás alapján kell cselekedniük?

¹³ A vének „magáért a jogosságért” kell hogy szolgáljanak, mindig pártatlanul. Tehát a helytelenség bizonyítéka alapján, ne csupán hallomás után cselekedjenek. Pál ezt tanácsolta: „Vén ellen ne fogadj el vádat, csak két vagy három tanú bizonyítására” (1Timótheus 5:19). Jehova irányadó mértékei szerint az ősi lzraelben a komoly, főbenjáró bűnnel vádoltat halálra kellett ítélni ʼkét vagy három, nem egyetlen tanú [száj] vallomásáraʼ. Ezenfelül a vádlottnak nyilvánvalóan alkalma volt szembenézni a vádlóival, és ha a bizonyíték kielégítő volt, ʼelsőként a tanúk emeljenek rá kezet, hogy megöljék’” (5Mózes 17:6, 7).

14. a) Mit próbált tenni Diotrefesz helytelenül? b) Mit kíván Isten a vénektől, amikor bírói ügyet intéznek?

¹⁴ Szilárd, Írás szerinti alapja kellett hogy legyen a bírói eljárásnak. Mily öröm, hogy a gyülekezeti felvigyázók nem olyanok, mint a büszke Diotrefesz volt i. sz. első századában! Ő helytelenül próbálta „kivetni a gyülekezetből” azokat, akik vendégszeretettel fogadták az utazó-felvigyázókat. János apostol nem vette könnyen ezeket az eseteket és egyéb helytelenségeket, hanem figyelmeztetést adott: „Ha eljövök, emlékezni fogok elkövetett dolgaira” (3János 9, 10). Éppen így, egy mai bírói bizottságnak is biztosnak kell lennie abban, hogy van bibliai alapja bármely kiközösítési eljárásának, amelyet foganatosít.a Isten természetesen elvárja a keresztény vénektől, hogy igazságosak legyenek másokkal való bánásmódjukban. Valóban „alkalmas férfiak, istenfélők és megbízhatók” legyenek azok, akik ügyeket intéznek Jehova földi szervezetében (2Mózes 18:21).

15. Milyen szerepe van az imának bírói meghallgatás idején?

¹⁵ Minden keresztény bírói bizottságnak szívből jövő imában kell kérni Jehova segítségét. A komoly bűnnel vádolt testvérrel vagy testvérnővel megtartott találkozást imával kell kezdeni. Valójában helyes lenne a tárgyalás közben is bármikor imádkozni, ha különösen szükség van Isten segítségére (Jakab 5:13–18).

16. Milyen modorban kell a véneknek levezetni a bírói meghallgatást, és miért?

¹⁶ A vének tudatában vannak, hogy a bűnnel vádolt hittestvér Isten nyájának egyik „,juha”, akivel gyengéden kell bánni. (Vö. Ezékiel 34:7–14.) A szó szerinti juhoknak gyengéd gondoskodásra van szükségük, mert félénk teremtmények, és a pásztoruk védelmére szorulnak. Mit mondjunk a helyi gyülekezet jelképes juhairól? Ők kétségtelenül biztonságban érzik magukat a Nagy Pásztor, Jehova Isten és a Jó Pásztor, Jézus Krisztus gondoskodása alatt. De a nyáj alpásztorainak is úgy kell eljárniuk, hogy hozzájáruljanak Jehova juhokhoz hasonló szolgáinak belső békéjéhez és biztonságérzetéhez. Ha te keresztény alpásztor vagy, vajon testvéreid és testvérnőid biztonságban és nyugalomban érzik-e magukat a te gondoskodásod alatt? Igaz, a véneknek szilárdan meg kell tartaniuk a Biblia törvényeit és alapelveit. De az Írás megköveteli tőlük, hogy szeretettel bánjanak a juhokkal, és a bírói meghallgatást nyugodt, rendes, kedves modorban, körültekintő módon vezessék le.

17. Milyen szentírási pontokat kell észben tartani a véneknek, különösen bírói meghallgatás alatt?

¹⁷ Tökéletlenek lévén „mindannyian sokszor megbotlunk” abban, amit mondunk (Jakab 3:2). Mindannyian rászorulunk Isten irgalmára és Krisztus „engesztelő áldozatára” (1János 1:8–2:2; Zsoltárok 130:3). A keresztény alpásztornak tehát alázatosan kell tekintenie önmagát. Meg kell emlékeznie Jézus szavairól is: „Amint kívánjátok, hogy az emberek veletek bánjanak, ugyanúgy bánjatok velük!” (Lukács 6:31). Különösen a bírói meghallgatás idején kell alkalmazni ezt a tanácsot. A szellemi képesítésű férfiaknak meg kell próbálniuk helyreigazítani a tévelygő keresztényt ʼszelídség szellemében, mialatt állandóan szemmel tartják magukat, nehogy ők is kísértésbe essenekʼ (Galata 6:1; 1Korinthus 10:12).

18. a) Mi lehetne annak a következménye, ha a vének durván bánnának másokkal a bírói meghallgatás alatt? b) Tekintettel a Márk 9:42-re, minek a cselekvésétől kell őrizkedniük a véneknek és a többi kereszténynek is?

¹⁸ Ha a vének netán durván bánnának másokkal a bírói meghallgatás alatt, az bizony károsnak bizonyulna az ilyen egyének számára! De mégha nem származna is belőle érzelmi vagy fizikai sérelem, származhatna súlyos szellemi kár, és a felvigyázók képesítése is kérdésessé válhatna. (Vö. Jakab 2:13.) Éppen ezért, bírói meghallgatásnál és egyéb alkalmakkor is kedvesnek kell lenniük a véneknek, őrizkedniük kell attól, hogy megbotránkoztassanak másokat. Természetesen, minden kereszténynek gondosnak kell lennie ezen a téren, hiszen Jézus ezt mondta: „Aki egyet is megbotránkoztat e kicsinyek közül, akik hisznek, jobb lenne annak, ha egy malomkövet kötnének a nyakába, amilyet a szamár forgat, és valóban a tengerbe vetnék” (Márk 9:42). Egy felső malomkő olyan nagy lehetett, hogy egy állat ereje kellett megforgatásához, ezért akit ilyennel a nyakában a tengerbe vetettek, nem maradt életben. Biztosan elővigyázatosnak kell tehát bizonyulni a vénnek, hogy ne keltsen olyan megütközést, amelynek tartós sérülés lehetne a következménye, mind saját személyénél, mind pedig annál a személynél, akiben megütközést keltett (Filippi 1:9–11).

Tanúsítsatok gyengéd gondoskodást továbbra is

19. Milyen tanácsot adott Péter a véntársainak, és mit jelent az reménységükre nézve, ha helyesen reagálnak erre?

¹⁹ Péter apostol rámutatott, hogyan kellett a felvigyázó társainak legeltetniük a nyájat, amikor ezt írta: „Legeltessétek az Isten gondjaitokra bízott nyáját, nem kényszerűségből, hanem önként, nem is tisztességtelen haszonlesésből, hanem buzgósággal, nem is uralkodva azokon, akik az Isten öröksége, hanem mint példaképei a nyájnak. És a főpásztor megnyilvánulásakor elnyeritek a dicsőség hervadhatatlan koronáját” (1Péter 5:2–4). Csakis az ilyen tanács alkalmazásával és az Isten nyája iránt tanúsított gyengédséggel nyerhetik el a felkent felvigyázók szellemi teremtményként égi jutalmukat, valamint a földi reménységű vének az örök életet az eljövendő világméretű Paradicsomban.

20. a) Hogyan kell bánniuk a keresztény alpásztoroknak hittársaikkal? b) Hogyan tekintesz a szerető vének példaadó és gyengéd gondoskodására?

²⁰ Mind Jehova Isten, mind Jézus Krisztus szerető, könyörületes Pásztor. Ezért mindaddig, amíg a keresztény alpásztorok ragaszkodnak az isteni irányadó mértékekhez, szeretetet és együttérzést kell tanúsítaniuk juhszerű hittársaikkal való bánásmódjukban. Bizonyára Jehova minden lojális Tanúja nagyra becsüli az olyan önfeláldozó vének példaadó szolgálatát, akik megőrzik a rájuk bízott letétet, és gyengéden bánnak Isten nyájával. Értékelésüket illő tiszteletükkel együtt azzal mutathatják meg, hogy engedelmeskednek azoknak, akik vezetik őket.

[Lábjegyzet]

Mit gondolsz?

◻ Hogyan mutatott rá Jézus, hogy zsarnokságnak nincs helye az ő követői között?

◻ Mit kell tenniük a véneknek, amikor útmutatás érkezik a Vezető Testülettől?

◻ Minek a forrásává kell válniuk a véneknek az Ésaiás 32:1, 2. vers szerint?

◻ Hogyan tűnik ki az Írásokból, hogy a vének nem cselekedhetnek csupán szóbeszéd alapján?

◻ Hogyan kell a keresztény alpásztoroknak bánniuk a nyájjal?