ARARÁT

Ezzel a névvel arra a területre utalnak, ahol összeér Törökország, Irán és Örményország (az ókorban Armenia). Ezenkívül az Ararát név egy itt fekvő hegységet is jelöl.

Az özönvíz végén Noé bárkája „az Ararát hegységben” feneklett meg (1Mó 8:4). Ezékiás király uralma idején Szanhérib fiai, Adrammélek és Sarécer „az Ararát földjére” menekültek, miután megölték az apjukat (2Ki 19:37; Ézs 37:38). Jeremiás arról jövendölt, hogy Ararát azok között a ’királyságok’ között lesz, amelyek feljönnek Babilon ellen a pusztulása idején, amely i. e. a VI. században következett be (Jr 51:27). Ez utóbbi írásszövegek alapján egy olyan területről van szó, amely Asszíriától É-ra feküdt. Euszebiosz, Jeromos és a korai „keresztény” íróknak a többsége úgy vélte, hogy Ararát Armeniának a megfelelője, ezenkívül az Ézsaiás 37:38-ban a görög Septuaginta, valamint a 2Királyok 19:37-ben a latin Vulgata is így fordítja. Számos asszír felirat, amely az i. e. IX–VIII. századból, I. Salmanassár, II. Assur-nászir-apli, III. Salmanassár, III. Tiglát-Pilészer és II. Szargon uralmának az idejéből származik, „Urarṭu”-ként utal Ararátra. Szanhérib asszír uralkodó egy másik fiának és egyben utódjának, Esár-Haddonnak egy felirata arról számol be, hogy Esár-Haddon Hanigalbatnál, Armenia területén legyőzte apagyilkos fivéreinek a seregeit. E feliratok alapján, valamint az alapján, hogy Jeremiás Ararátot Minni és Askenáz királyságaival együtt említi, arra következtethetünk, hogy Ararát földje az ókori Armeniában lehetett, a Van-tó környékén lévő hegyvidéken, a Tigris forrásvidékétől É-ra, és a Kaukázustól D-re.

Az Ararát névvel leginkább az itt tornyosuló hegyre utalnak. A hagyomány szerint ezen a hegyen feneklett meg Noé bárkája. Itt található két, kúp formájú hegycsúcs, amelyek egymástól úgy 11 km távolságra helyezkednek el, és amelyeket egy mély vájat választ el. A magasabbik csúcs mintegy 5165 m tengerszint feletti magasságba nyúlik, és az utolsó 900 m-en örök hó fedi. Az alacsonyabb, dk. csúcs tengerszint feletti magassága 3914 m. A magasabb csúcsot rendkívül nehéz megmászni, először Johann Jacob von Parrotnak sikerült 1829-ben. A környéken sok helységnév a bibliai beszámolóra emlékeztet. A törökök magát az Ararát hegyet is Ağri Dağinak (a bárka hegye) nevezik, a perzsák pedig Kuhi Nuhnak (Noé hegye). (Lásd: BÁRKA.)