A Teremtő értelmet adhat az életednek

„Dicsérjék ők az Úrnak nevét, mert parancsolt és előállottak ők [megteremtődtek, »Izr. Magyar Irodalmi Társulat fordítása«]” (ZSOLTÁROK 148:5).

 1., 2. a) Milyen kérdést vizsgáljunk meg? b) Hogyan foglalja bele a kérdésébe Ésaiás a teremtést?

’NEM tudod?’ Ez bevezető kérdésnek tűnhet, ami sokakból azt válthatja ki, hogy visszakérdezzenek: Mit nem tudok? Ez komoly kérdés. Akkor érthetjük meg legjobban a választ, ha ismerjük a keretet, vagyis a Bibliában található Ésaiás könyvének a 40. fejezetét. Egy ókori héber próféta, Ésaiás írta ezt a kérdést, tehát már régi, mégis nagyon időszerű, mivel éppen életed értelmével áll összefüggésben.

² Mivel ennyire fontos dologról van szó, érdemes komolyan megvizsgálnunk az Ésaiás 40:28 versében feltett kérdést. „Nem tudodé? avagy nem hallottadé, hogy az örökké való Isten, a’ Jehova, a’ ki teremtette a’ földnek végeit . . . ?” (Komáromi fordítás; kiemelés tőlünk). Az a kérdés tehát, hogy ’nem tudod?’, a föld Teremtőjével kapcsolatos, de a szövegösszefüggés azt mutatja, hogy itt nem csak a földről van szó. Két verssel korábban Ésaiás a csillagokról írta: „Emeljétek föl a magasba szemeiteket, és lássátok meg, ki teremté azokat? Ő, a ki kihozza seregöket szám szerint . . . nagy hatalma és erőssége miatt egyetlen híjok sincsen.”

 3. Még ha sokat tudsz is a Teremtőről, miért kell igyekezned még többet megtudni róla?

³ Igen, a kérdés: ’Nem tudod?’, valójában a világegyetemünk Teremtőjével kapcsolatos. Talán te már személy szerint meggyőződtél arról, hogy Jehova Isten az, „a’ ki teremtette a’ földnek végeit”. Elég sokat tudsz már talán a személyiségéről és útjairól is. De mi lenne, ha összetalálkoznál valakivel, aki kétségbe vonja a Teremtő létezését, és emiatt természetesen azt sem tudja, hogy milyen ő? Ne lepjen meg, ha ilyen emberekkel találkozol, hiszen több millióan nem ismerik a Teremtőt, vagy nem hisznek benne (Zsoltárok 14:1; 53:2).

 4. a) Miért helyénvaló most foglalkoznunk a Teremtővel? b) Milyen kérdésekre nem tud választ adni a tudomány?

⁴ Sok szkeptikus kerül ki az iskolákból, akik úgy gondolják, hogy a világegyetem és az élet eredetével kapcsolatos kérdésekre a tudomány ad (vagy fog adni) választ. Hagene és Lenay a művükben megjegyzik: „Az élet eredete a huszonegyedik század küszöbén még mindig vitatott. Ez olyan nehéz probléma, amelynek a megoldásához minden területen kutatásra van szükség, kezdve a tér végtelenségétől bizonyos dolgok rendkívül kicsi voltáig” (Aux Origines de la Vie). De a „Marad a kérdés” című utolsó fejezetben elismerik: „Tudományos válaszok után kutattunk arra a kérdésre, hogy hogyan jelent meg a földön az élet. De miért jelent meg? Van az életnek célja? Ezekre a kérdésekre a tudomány nem tud választ adni. A tudomány csupán a »hogyan« kérdés után kutat. De a »hogyan« és a »miért« teljesen más kérdés . . . A »miért« kérdésre a filozófiának, a vallásnak, elsősorban pedig mindannyiunknak magunknak kell megtalálnunk a választ.”

Találjuk meg a válaszokat és az élet értelmét!

 5. Főleg milyen emberek fordíthatnák a javukra, ha többet tudnának a Teremtőről?

⁵ Igen, mi szeretnénk megérteni, miért van élet — főleg pedig azt, hogy miért vagyunk itt. Ezenkívül érdeklődést kell mutatnunk azon emberek iránt, akik még nem jutottak arra a következtetésre, hogy van Teremtő, és nyilván keveset tudnak az ő útjairól. Vagy gondolj azokra, akiknek a neveltetésük miatt az Istenről alkotott elképzelésük nagyon eltér attól, amit a Biblia feltár. Több milliárd ember nőtt fel Keleten, vagy olyan helyen, ahol az emberek többsége nem úgy gondol Istenre, mint egy személyre, egy valóságos lényre, akinek vonzó személyisége van. Az „isten” szó bennük talán egyszerűen csak egy megfoghatatlan erő vagy egy elvont ok gondolatát kelti. Nem ismerték meg a Teremtőt és az útjait. Ha ezek az emberek és rajtuk kívül még több millióan, akik hasonlóan gondolkodnak, meg tudnának győződni arról, hogy van Teremtő, micsoda előnyökhöz juthatnának! Végtelen távlatok nyílnának meg előttük! Ráadásul valami igazán rendkívülit nyerhetnének — valódi értelmet, valódi célt és elmebeli békét találhatnának az életben.

 6. Miben hasonlít ma sokak élete ahhoz, amit Paul Gauguin átélt, illetve ahhoz, amit az egyik festménye ábrázol?

⁶ Szemléltetésül: Paul Gauguin francia festőművész 1891-ben elment a paradicsomi körülményekkel megáldott Francia Polinéziába, hogy teljesebb életet éljen. Kicsapongó múltja azonban betegséget hozott rá és másokra is. Amikor halála közeledtét érezte, festett egy nagy képet, amelyen „az életet nagy misztériumként értelmezte”. Tudod, milyen címet adott Gauguin ennek a festménynek? A következőt: „Honnan jöttünk? Mik vagyunk? Hová megyünk?” Talán már hallottad másoktól, hogy hasonló kérdéseket tettek fel. Sok ember tesz fel magának ilyen kérdéseket. De ha nem találnak a kérdéseikre kielégítő válaszokat, és az életüknek nincs igazi értelme, akkor hová fordulhatnak? Talán úgy következtetnek, hogy életük alig-alig különbözik az állatokétól (2Péter 2:12).a

 7., 8. Miért nem elég önmagában a tudományos kutatás?

⁷ Így már érthető, miért írhatta Freeman Dyson fizikaprofesszor: „Nagyra becsült elmék gondolatait osztom, amikor újra felteszem Jób kérdéseit. Miért szenvedünk? Miért oly igazságtalan a világ? Milyen célt szolgál a fájdalom és a tragédia?” (Jób 3:20, 21; 10:2, 18; 21:7). Amint már említettük, sok ember a tudománynál keresi a válaszokat, nem pedig Istennél. A biológusok, oceanográfusok és mások egyre többet tudnak meg földgolyónkról és a rajta levő életről. Másfajta irányban kutatva a csillagászok és a fizikusok egyre többet megtudnak a naprendszerünkről, a csillagokról, sőt távoli galaxisokról is. (Vesd össze: 1Mózes 11:6.) Milyen ésszerű következtetésekre juthatunk e tények alapján?

⁸ Egyes tudósok Isten „gondolatáról” vagy „kézírásáról” beszélnek, melyek a világegyetemben tárulnak fel. Vajon ezzel megértették a lényeget? A Science folyóirat ezt írta: „Amikor a kutatók azt mondják, hogy a kozmológia feltárja Isten »gondolatát« vagy »kézírását«, akkor csak azt tulajdonítják az isteni lénynek, ami végül is kisebb jelentőségű a világegyetemben — a világegyetem fizikai szerkezetét.” Steven Weinberg Nobel-díjas fizikus pedig ezt írta: „Minél jobban megértjük az Univerzum történetét, annál értelmetlenebbnek . . . tűnik.”

 9. Milyen tények segíthetnek nekünk és másoknak is megismerni a Teremtőt?

⁹ De talán te is a között a több millió ember között vagy, aki komolyan foglalkozott ezzel a kérdéssel, és arra a következtetésre jutott, hogy az élet valódi értelme a Teremtőnek a megismerésével van kapcsolatban. Gondolj csak arra, hogy mit írt Pál apostol: „Az emberek nem mondhatják, hogy nem tudnak Istenről. Azokból a dolgokból, amelyeket Ő alkotott, az emberek a világ kezdete óta láthatják, hogy Ő milyen Isten. Ez megmutatja hatalmát, mely örökké megmarad. Megmutatja, hogy Ő az Isten” (Róma 1:20, Holy Bible, New Life Version). Igen, a világról és a magunkról felfedezett tények segíthetnek az embereknek megismerni a Teremtőt, és megtalálni az élet értelmét a Teremtővel összefüggésben. Vizsgáljunk meg három területet: a körülöttünk levő világegyetemet, az élet eredetét és az elmebeli képességeinket.

Érvek, hogy higgyünk

10. Miért kell elgondolkodnunk a „kezdeten”? (1Mózes 1:1; Zsoltárok 111:10).

¹⁰ Hogyan jött létre a világegyetemünk? Az űrtávcsövekkel és az űrszondákkal kapcsolatos beszámolókból talán tudod, hogy a legtöbb tudós felismeri: a világegyetemünk nem mindig létezett. Volt kezdete, és folyamatosan tágul. Mire mutat ez? Figyeld meg, mit mond Sir Bernard Lovell csillagász: „Ha valamikor a múltban a világegyetem a szingularitás végtelen kicsi és végtelen sűrű állapotához állt közel, fel kell tennünk azt a kérdést, hogy mi volt azelőtt . . . Szembe kell néznünk a Kezdet problémájával.”

11. a) Milyen óriási a világegyetem? b) Mire utal a világegyetemben lévő precizitás?

¹¹ A földünket is magában foglaló világegyetem felépítése csodálatra méltó, kifinomult beállítást tükröz. Például, Napunknak és a többi csillagnak két figyelemre méltó tulajdonsága a hosszú távú stabilitás és a hosszú távú, kifogástalan működés. A jelenlegi becslések szerint a látható világegyetemben a galaxisok száma 50 milliárd (50 000 000 000) és 125 milliárd között lehet. Tejútrendszerünkben pedig több milliárd csillag van. Most gondold át: Tudjuk, hogy egy autó motorjának a kifogástalan működtetéséhez az üzemanyagnak és a levegőnek megfelelő arányban kell lennie. Ha van kocsid, valószínűleg meg fogsz kérni egy szakképzett autószerelőt, állítsa be a motort, hogy a kocsid könnyedebben és jobban menjen. Ha egy egyszerű motor esetében is fontos ez az eljárás, akkor mit mondjunk például a kifogástalan „égésű” napunkról? A legfőbb erők nyilván olyan kifinomultan vannak beállítva, hogy létezhessen az élet a földön. Csupán a véletlen műve ez? Az ókorban élt Jóbtól ezt kérdezték: „Te jelentetted-e ki azokat a törvényeket, amelyek az egeket irányítják, vagy te határoztad-e meg a természet törvényeit a földön?” (Jób 38:33, The New English Bible). Egyetlen ember sem képes erre. Honnan származik hát a precizitás? (Zsoltárok 19:2).

12. Miért nem ésszerűtlenség úgy következtetni, hogy hatalmas Intelligencia van a teremtésmű mögött?

¹² Talán valamilyen láthatatlan dologtól vagy valamilyen Személytől származhat, akit emberi szem nem láthat? Vizsgáljuk meg ezt a kérdést a modern tudomány fényében. A legtöbb csillagász ma már elfogadja azt a tényt, hogy léteznek fekete lyukaknak nevezett, igen hatalmas égitestek. Ezek a fekete lyukak láthatatlanok, a tudósok mégis meg vannak róla győződve, hogy léteznek. Ehhez hasonlóan a Biblia beszámol arról, hogy egy másfajta birodalomban hasonlóképpen léteznek hatalmas, láthatatlan teremtmények, szellemi teremtmények. Ha léteznek ilyen hatalmas, láthatatlan lények, nemde valószerű, hogy a világegyetemben mindenütt feltáruló precizitás egy hatalmas Intelligenciától származik? (Nehémiás 9:6).

13., 14. a) Mit állapított meg tulajdonképpen a tudomány az élet eredetéről? b) Mire mutat az, hogy van élet a földön?

¹³ A bizonyítékok második sorozata, amely segíthet az embereknek felismerni, hogy van Teremtő, az élet eredetével foglalkozik. Louis Pasteur kísérletei óta elfogadott tény, hogy a semmiből, ősnemzés által nem keletkezik élet. Hogyan keletkezett hát a földi élet? Az 1950-es években a tudósok megpróbálták bebizonyítani, hogy lassan-lassan kifejlődhetett valamilyen kezdetleges óceánban, amikor az őslégkörben szüntelenül villámlott. Az újabb tények azonban azt mutatják, hogy a földi élet effajta eredete nem bizonyítható, mivel ilyenfajta légkör sosem létezett. Néhány tudós ezért kevésbé kétségbe vonható magyarázatot keres. De vajon ők értik a dolog lényegét?

¹⁴ Sir Fred Hoyle brit csillagász, miután több évtizedet töltött el a világegyetem és a benne lévő élet tanulmányozásával, ezt mondta: „Annak a fantasztikusan csekély valószínűségnek az elfogadása helyett, hogy az élet a természet vak erői által keletkezett, okosabbnak tűnne inkább azt feltételezni, hogy az élet létrehozása kifejezetten intellektuális tett volt.” Igen, minél többet tud meg valaki az élet csodáiról, annál inkább ésszerű számára, hogy az élet intelligens Forrásból származik (Jób 33:4; Zsoltárok 8:4, 5; 36:10; Cselekedetek 17:28).

15. Miért mondhatjuk, hogy páratlan vagy?

¹⁵ Az érvelések első sorozata tehát a világegyetemmel volt kapcsolatos, a második pedig a földi élet eredetével. Most figyeljünk meg egy harmadikat, mely lényünk páratlanságával foglalkozik. Minden ember sokféle szempontból páratlan, ezek szerint te is. Miért? Valószínűleg hallottál már róla, hogy az agyat nagy teljesítményű számítógéphez hasonlítják. Az újabb felfedezések szerint azonban ez az összehasonlítás igencsak hibás. A Massachusettsi Műszaki Intézet egyik tudósa ezt mondta: „Napjaink számítógépei még egy négyéves gyerek képességeit sem közelítik meg a látás, a beszéd és a mozgás tekintetében, vagy abban, ahogyan a »józan eszüket« használják . . . A becslések szerint még a legnagyobb teljesítményű szuperszámítógép információfeldolgozó képessége is csak egy csiga idegrendszerével egyenértékű — mely igen kicsiny töredéke a mi koponyánk belsejében rendelkezésünkre álló szuperszámítógépünk teljesítményének.”

16. Mire mutat az a képesség, hogy legalább egy nyelven tudsz beszélni?

¹⁶ A nyelv egyike azon képességeinknek, melyet az agyunknak köszönhetünk. Vannak, akik két, három vagy több nyelven beszélnek, ennek ellenére már az is páratlanná tesz minket, hogy képesek vagyunk csupán egyetlen nyelven is beszélni (Ésaiás 36:11; Cselekedetek 21:37–40). R. S. és D. H. Fouts professzorok a következő kérdést tették fel: „Vajon csak az ember . . . képes nyelv útján kommunikálni? . . . minden magasabb rendű állat természetesen . . . kommunikál . . . gesztusokkal, szagokkal, hívójelekkel, kiáltásokkal, énekekkel, sőt a méhek a táncukkal. Az állatoknál mégsem mutatkozik felépített nyelvtani rendszeren alapuló nyelv. Ezenkívül az állatok — és ez kiváltképpen lényeges lehet — nem készítenek művészi rajzokat. A legjobb esetben is csak firkálgatni tudnak.” A valóság az, hogy csak az emberek képesek arra felhasználni az agyukat, hogy beszéljenek valamilyen nyelven és értelmes képeket rajzoljanak. (Vesd össze: Ésaiás 8:1; 30:8; Lukács 1:3.)

17. Milyen alapvető különbség van aközött, amikor egy állat és amikor egy ember néz a tükörbe?

¹⁷ Ezenkívül neked van öntudatod (Példabeszédek 14:10). Megfigyelted már, hogy amikor egy madár, egy kutya vagy egy macska belenéz egy tükörbe, akkor odacsap a tükörhöz, rámorog vagy rátámad a tükörre? Azt hiszi, hogy egy másik állat az, nem ismeri fel magát. Ezzel ellentétben te, amikor a tükörbe nézel, tudod, hogy te vagy az (Jakab 1:23, 24). Lehet, hogy a külsődet ellenőrzöd le benne, vagy azon tűnődsz el, hogy hogyan fogsz kinézni néhány év múlva. Egyetlen állat sem teszi ezt. Igen, az agyadnak köszönhetően páratlan lény vagy. Kinek köszönheted? Hogyan jött létre az agyad, ha nem Istentől van?

18. Az agyadnak mely képességei különböztetnek meg az állatoktól?

¹⁸ Agyad azt is lehetővé teszi, hogy nagyra értékeld a művészetet, a zenét, és hogy erkölcsi érzéked legyen (2Mózes 15:20; Bírák 11:34; 1Királyok 6:1, 29–35; Máté 11:16, 17). Miért lehetséges ez neked, az állatoknak pedig nem? Az állatok főleg arra használják az agyukat, hogy gondoskodjanak a közvetlen szükségleteikről — élelemszerzésről, társkeresésről vagy fészekrakásról. De csak az emberek gondolnak a rövid távú igényeiknél többre. Néhányan még arra is gondolnak, hogy bizonyos tettek milyen hatást váltanak ki a környezetükben, vagy hogyan hatnak majd az utódaikra később a jövőben. Miért? A Prédikátor 3:11 ezt mondja: „[A Teremtő] az örökkévalóságot is az emberi értelem elé tárta” (Újfordítású revideált Biblia). Igen, az a képességed, hogy elgondolkodj az örökkévalóság értelmén, vagy az, hogy elképzeld akár a végtelen életet is, különleges képesség.

Hadd adjon a Teremtő értelmet az életednek!

19. Melyik az a három lépcsőből álló érvelési menet, amelyet felhasználhatnál, hogy segíts másoknak arra a következtetésre jutni, hogy van Teremtő?

¹⁹ Mindössze három területet érintettünk: az óriási világegyetemben látható precizitást, a földi élet eredetét, és az emberi agy tagadhatatlanul páratlan voltát sokféle képességével együtt. Mire mutat ez a három dolog? A következő érvelési menetet használhatnád fel, hogy segíts másoknak logikus következtetésre jutni. Először megkérdezheted: Vajon volt a világegyetemnek kezdete? A legtöbben egyet fognak érteni azzal, hogy volt. Ezután kérdezd meg: Vajon a kezdet kiváltó ok nélkül vagy kiváltó ok eredményeként jött létre? A legtöbb ember úgy véli, hogy a világegyetem valamilyen kiváltó ok eredményeként jött létre. Ez elvezet minket az utolsó kérdéshez: Valamilyen örökkévaló dolog vagy valamilyen örökkévaló Személy idézte elő a kezdetet? Ha ilyen világos és ésszerű kérdéseket teszel fel, akkor sokaknak tudsz segíteni, hogy eljussanak arra a következtetésre: kell lennie egy Teremtőnek! Mivel ez így van, vajon nem lehet, hogy van értelme az életednek?

20., 21. Miért fontos ismernünk a Teremtőt ahhoz, hogy értelme legyen az életünknek?

²⁰ A Teremtőnek biztosan köze van létünk egészéhez, beleértve az erkölcsi érzéket, sőt magát az erkölcsöt is. Dr. Rollo May egyszer ezt írta: „Az erkölcsnek az az egyedüli megfelelő meghatározása, amely az élet alapvető értelmére épül.” Ezt hol találhatjuk meg? Így folytatja: „A fő meghatározás Isten természetében található meg. Isten alapelvei azok az alapelvek, amelyek az élet alapját képezik a teremtés kezdetétől mindvégig.”

²¹ Ebből jól érthető, miért volt a zsoltáríró alázatos és egyben bölcs is, amikor így könyörgött a Teremtőhöz: „Útjaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem. Vezess engem a te igazságodban és taníts engem, mert te vagy az én szabadító Istenem” (Zsoltárok 25:4, 5). A zsoltáríró minél jobban ismerte a Teremtőt, biztos, hogy annál több értelme és célja volt az életének, valamint annál több útmutatót kapott. Ugyanez igaz lehet személy szerint mindannyiunkra (2Mózes 33:13).

22. Mit foglal magában a Teremtő útjainak a megismerése?

²² A Teremtő ’útjainak’ a megismerése magában foglalja, hogy jobban meg kell ismernünk, milyen személy is ő valójában — milyen a személyisége és a cselekvésmódja. De mivel a Teremtő láthatatlan, és félelmetes ereje van, hogyan ismerhetjük meg jobban? A következő cikk ezt fogja tárgyalni.

[Lábjegyzet]

Hogyan válaszolnál?

◻ Miért nem elegendő csupán tudományos ismeretet szerezni a világegyetemünkről?

◻ Mire mutathatnál, ha szeretnél segíteni másoknak arra a következtetésre jutni, hogy van Teremtő?

◻ Miért a Teremtő megismerése a kulcsa annak, hogy életünknek kielégítő értelme legyen?

[Ábra/kép a 18. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Milyen következtetésre jutottál?

Világegyetemünk

↓ ↓

Nem volt Volt

kezdete kezdete

↓ ↓

↓ ↓

[Kép a 15. oldalon]

A világegyetemben lévő végtelenség és precizitás miatt sokan arra a következtetésre jutottak, hogy van Teremtő

[Forrásjelzés]

15. és 18. oldal: Jeff Hester (Arizona State University) and NASA