Jehova erőt ad a megfáradottnak

„A kik az Úrban bíznak, erejök megújul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyűk” (ÉSAIÁS 40:31).

 1., 2. Mit ad Jehova a benne bízóknak, és mit fogunk most megvizsgálni?

A SASOK az ég legerősebb madarai közé tartoznak. Nagy távolságokon tudnak átsiklani szárnycsapás nélkül. Hatalmas szárnyával, melynek a fesztávolsága akár még két méternél is nagyobb lehet, „a madarak királya”, a szirti sas „az egyik leglenyűgözőbb sas; hegyek és síkságok fölé emelkedve, néhány hegygerinc felett órákon keresztül lebeg a magasban, majd körözve száll felfelé, míg csupán egy fekete pontot nem látunk az égbolton” (The Audubon Society Encyclopedia of North American Birds).

² A sas repülőképességére gondolva Ésaiás ezt írta: „[Jehova] erőt ad a megfáradottnak, és az erőtlen erejét megsokasítja. Elfáradnak az ifjak és meglankadnak, megtántorodnak a legkülönbek is; de a kik az Úrban bíznak, erejök megújul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyűk, futnak és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el!” (Ésaiás 40:29–31). Mily vigasztaló tudni, hogy Jehova a benne bízóknak erőt ad a folytatáshoz, mintha a lebegő sas fáradhatatlannak látszó szárnyával látná el őket! Figyeljétek most meg néhány módját, miként gondoskodott arról, hogy erőt adjon a megfáradottnak.

Az ima ereje

 3., 4. a) Jézus minek a megtételére buzdította tanítványait? b) Mit várhatunk el Jehovától, mit tegyen, válaszolva imáinkra?

³ Jézus arra buzdította tanítványait, „hogy mindig imádkozni kell, és meg nem restülni [’fel nem adni’, NW]” (Lukács 18:1). Ha kiöntjük szívünket Jehovának, ez vajon tényleg segíthet megújítani erőnket, és elkerülni azt, hogy feladjuk, amikor már úgy tűnik, ellepnek minket az élet gondjai? Segíthet, de van néhány dolog, amelyet szem előtt kell tartanunk.

⁴ Ésszerűnek kell lennünk abban, hogy mit várhatunk el Jehovától, mit tegyen, válaszolva imáinkra. Egy keresztény nő, aki mély depresszióba süllyedt, később megjegyezte: „Mint ahogy más betegségek esetében, Jehova ilyenkor sem tesz csodát. De segít megbirkóznunk vele, és segít meggyógyulnunk olyannyira, amennyire ebben a rendszerben lehetséges.” Elmagyarázva, min változtattak imái, még hozzáfűzte: „A nap 24 órájában elérhető volt számomra Jehova szent szelleme.” Jehova tehát nem óv meg minket az életben adódó nyomásoktól, amelyek megterhelhetnek minket, de „ád . . . Szent Lelket [Szellemet, Csia fordítás] azoknak, a kik tőle kérik” (Lukács 11:13; Zsoltárok 88:2–4). Ez a szellem képessé tesz minket arra, hogy megálljuk a helyünket, bármely próbával vagy nyomással is kell szembenéznünk (1Korinthus 10:13). Ha szükséges, „rendkívüli erővel” tölthet fel minket, hogy kitartsunk, míg Isten Királysága el nem távolít minden stresszt okozó gondot az új világban, mely már a küszöbön áll (2Korinthus 4:7, Újfordítású revideált Biblia).

 5. a) Milyen két dolog alapvető ahhoz, hogy imáink célravezetők legyenek? b) Hogyan imádkozhatunk, ha a hústest egyik gyengesége ellen küzdünk? c) Mit mutatnak Jehovának állhatatos és konkrét imáink?

⁵ Ahhoz azonban, hogy imáink célravezetők legyenek, állhatatosnak és konkrétnak kell lennünk (Róma 12:12). Ha például időnként kimerülsz, mert a hústest egyik gyengesége ellen küzdesz, minden nap kezdetén kérleld Jehovát, segítsen abban, hogy ne engedj annak a bizonyos gyengeségnek a nap folyamán. Imádkozz ehhez hasonlóan egész nap, és minden este, mielőtt lefekszel. Ha visszaesel, könyörögj Jehovához bocsánatáért, de arról is beszélj vele, mi vezetett a botlásodhoz, és hogy mit tehetnél a jövőben, hogy elkerüld azokat a körülményeket. Az ilyen állhatatos és konkrét imák azt mutatják a „könyörgést meghallgatónak”, hogy őszintén vágysz győzni a küzdelemben (Zsoltárok 65:3; Lukács 11:5–13).

 6. Miért várhatjuk jogosan, hogy Jehova meghallgatja imáinkat, még ha mi úgy érezzük is, hogy méltatlanok vagyunk az imára?

⁶ Néha azonban azok, akik kimerültek, méltatlannak érezhetik magukat az imára. Az egyik keresztény nő, aki így érzett, később megjegyezte: „Ez nagyon veszélyes gondolkodás, mivel ez azt jelenti, mi magunk vettük át a bíráskodást magunk felett, pedig ez nem a mi feladatunk.” Valóban, maga „Isten [a] biró” (Zsoltárok 50:6). A Biblia arról biztosít minket, hogy ’ha vádol is minket a szívünk’, „nagyobb az Isten a mi szívünknél, és mindent tud” (1János 3:20). Mily vigasztaló tudni, hogy amikor mi úgy ítéljük magunkról, hogy méltatlanok vagyunk az imára, Jehova valószínűleg nem így érez felőlünk! „Mindent tud” rólunk, ideértve életkörülményeinket is, amelyek azt okozhatták, hogy oly értéktelennek érezzük magunkat (Zsoltárok 103:10–14). Irgalma és értelmének mélysége arra indítja, hogy meghallgassa a ’töredelmes és bűnbánó szívből’ fakadó imát (Zsoltárok 51:19). Hogyan zárkózna el segítségért való kiáltásunktól, mikor ő maga is elítéli azt, „a ki bedugja fülét a szegény kiáltására” (Példabeszédek 21:13).

A testvériség melege

 7. a) Milyen más módon gondoskodott Jehova segítségről, hogy megújuljon erőnk? b) Keresztény testvériségünket tekintve minek a tudata hathat ránk erősítőleg?

⁷ Egy másik módja annak, ahogyan Jehova gondoskodott, hogy segítsen megújítani erőnket, az a keresztény testvériségünk. Milyen drága kiváltság, hogy egy világméretű, testvérekből és testvérnőkből álló családban lehetünk! (1Péter 2:17). Amikor az élet gondjai megterhelnek minket, testvériségünk melege segíthet megújítani erőnket. Hogyan? Már önmagában az a tudat is segíthet a megerősödésben, hogy nem csak mi nézünk szembe stresszt okozó kihívásokkal. Testvéreink és testvérnőink között kétségtelenül vannak néhányan, akik hasonló gondokkal vagy próbákkal kerültek szembe, és akik a mi érzéseinkhez igen hasonló érzéseket éltek át (1Péter 5:9). Megnyugtató tudni, hogy nem egyedi, amin keresztülmegyünk, és hogy érzéseink nem szokatlanok.

 8. a) Milyen példák mutatják, hogyan találhatjuk meg testvéreink körében az olyannyira szükséges segítséget és vigasztalást? b) Hogyan segített vagy vigasztalt meg téged személyesen egy „igaz barát”?

⁸ A testvériség meleg körében találhatunk ’igaz barátokat’, akik megadhatják az olyannyira szükséges segítséget és vigasztalást, amikor bajban vagyunk (Példabeszédek 17:17). Gyakran mindössze néhány kedves szóra, előzékeny tettre van szükségünk. Az egyik keresztény, aki az értéktelenség érzésével küszködött, így emlékezik vissza: „Voltak barátaim, akik pozitív dolgokat mondtak rólam, hogy segítsenek túljutnom a negatív gondolataimon” (Példabeszédek 15:23). Kislányának halála után az egyik testvérnő eleinte nehéznek érezte, hogy Királyság-énekeket énekeljen a gyülekezeti összejöveteleken, főleg azoknál az énekeknél, amelyekben szó volt a feltámadásról. „Egyszer egy testvérnő — emlékezik vissza —, aki a túlsó széksorban ült, látta, hogy sírok. Odajött hozzám, átkarolt, s az ének hátralevő részét velem együtt énekelte. Oly nagy szeretetet éreztem a testvérek és a testvérnők iránt, és oly boldog voltam, hogy elmentünk az összejövetelekre, felismerve, hogy ott, a Királyság-teremben kapunk segítséget.”

 9., 10. a) Hogyan járulhatunk hozzá a testvériségünk melegéhez? b) Kiknek van különösen szükségük építő társaságra? c) Mit tehetünk azok megsegítéséért, akiknek buzdításra van szükségük?

⁹ Természetesen mindegyikünknek felelőssége, hogy hozzájáruljon a keresztény testvériség melegéhez. Ezért szívünket ’ki kell tárnunk’, hogy minden testvér és testvérnő elférjen benne (2Korinthus 6:13). Milyen szomorú volna a kimerült személyeknek, ha azt éreznék, hogy a testvérek szeretete kihűlt irántuk! Néhány keresztény mégis arról számol be, hogy magányosnak és mellőzöttnek érzi magát. Egy testvérnő, akinek a férje ellenzi az igazságot, így érvelt: „Ki ne vágyna, és kinek ne volna szüksége építő barátságokra, buzdításra és szerető társaságra? Kérlek benneteket, emlékeztessétek testvéreinket és testvérnőinket, hogy szükségünk van rájuk!” Igen, különösen azoknak, akiket az életkörülményeik megterhelnek — akiknek hitetlen házastársuk van, akik egyedül álló szülők, akiknek krónikus egészségi gondjaik vannak, akik idősek és mások is —, különösen nekik van szükségük építő társaságra. Vajon szükséges néhányunkat figyelmeztetni erre?

¹⁰ Miben segíthetünk? Szélesítsük ki szeretetünk kifejezésre juttatását. Amikor vendégszeretetet gyakorlunk, ne feledkezzünk meg azokról, akiknek buzdításra van szükségük (Lukács 14:12–14; Zsidók 13:2). Ahelyett hogy biztosra vennénk, a körülményeik úgy sem engedik meg, hogy elfogadják, miért ne hívnánk meg őket mindenképp? Aztán hagyjuk, hogy ők döntsenek. Még ha nem is tudják elfogadni, kétségtelenül buzdítónak fogják érezni a tudatot, hogy mások gondoltak rájuk. Talán éppen erre van szükségük, hogy megújuljon erejük.

11. Milyen segítségre lehet szükségük a megterhelt személyeknek?

¹¹ A megterhelt személyeknek talán másfajta segítségre van szükségük. Egy egyedül álló anyának például arra lehet szüksége, hogy egy érett testvér érdeklődést mutasson apátlan fia iránt (Jakab 1:27). Egy súlyos egészségi gonddal küszködő testvérnőnek vagy testvérnek a bevásárlásban és a háztartási munkában lehet szüksége némi segítségre. Egy idős ember talán társaságra vágyik, vagy segítségre szorul, hogy ki tudjon jutni a szántóföldi szolgálatba. Amikor állandóan ilyenfajta segítségre van szükség, ez igazán ’próbára teszi szeretetünk valódiságát’ (2Korinthus 8:8). Ahelyett hogy elfordulnánk a szükséget szenvedőktől, mert időt és erőfeszítést igényelnek, bárcsak kiállnánk a keresztény szeretet próbáját, azáltal hogy érzékeljük mások szükségleteit, és reagálunk rájuk.

Isten Szavának ereje

12. Hogyan segít nekünk Isten Szava megújítani erőnket?

¹² Az olyan személy, aki nem eszik, hamarosan veszít erejéből vagy energiájából. Ennek megfelelően egy másik módja, ahogyan Jehova erőt ad a folytatáshoz: gondoskodik arról, hogy jól tápláltak legyünk szellemileg (Ésaiás 65:13, 14). Milyen szellemi táplálékról gondoskodott? Először is Szaváról, a Bibliáról (Máté 4:4; vö. Zsidók 4:12). Hogyan segíthet ez megújítani erőnket? Amikor a ránk nehezedő nyomások és problémák kezdik kiszívni energiánkat, erőt meríthetünk abból, ha a bibliai idők hűséges férfiainak és nőinek érzéseiről, és a valós életben vívott küzdelmeiről olvasunk. Bár kiemelkedő példái a feddhetetlenségnek, mégis emberek voltak, ’hozzánk hasonló érzésűek’ (Jakab 5:17, Vida fordítás; Cselekedetek 14:15). Hozzánk hasonló próbákkal és nyomásokkal kellett szembenézniük. Figyelj meg néhány példát.

13. Milyen Írásokból vett példák mutatják, hogy a bibliai idők hűséges férfiainak és nőinek a mieinkhez igen hasonló érzéseik és tapasztalataik voltak?

¹³ Ábrahám patriarcha nagyon bánkódott felesége halála miatt, pedig hitt a feltámadásban (1Mózes 23:2; vö. Zsidók 11:8–10, 17–19). A bűnbánó Dávid úgy érezte, bűnei méltatlanná tették őt Jehova szolgálatára (Zsoltárok 51:13). Mózes alkalmatlannak érezte magát (2Mózes 4:10). Epafróditus depressziós lett, amikor kitudódott, hogy egy komoly betegség korlátozta tevékenységét „a Krisztus dolgáért” (Filippi 2:25–30). Pálnak a bukott hústesttel kellett küzdenie (Róma 7:21–25). A filippibeli gyülekezetben két felkent testvérnő, Evódia és Sintikhe nyilvánvalóan nehezen tudott kijönni egymással (Filippi 1:1; 4:2, 3). Mily biztató tudni, hogy ezeknek a hűséges személyeknek hozzánk hasonló érzéseik és tapasztalataik voltak, s mégsem adták fel! De Jehova sem hagyta el őket.

14. a) Milyen eszközt használt fel Jehova arra, hogy segítsen erőt meríteni Szavából? b) Miért közöltek az Őrtorony és az Ébredjetek! folyóiratok társadalmi, családi és érzelmi kérdésekről cikkeket?

¹⁴ Segítve abban, hogy erőt tudjunk meríteni Szavából, Jehova a hű és értelmes rabszolga osztályt használja fel, hogy folyamatosan gondoskodjon számunkra ’eledelről a maga idejében’ (Máté 24:45). A hű rabszolga már hosszú ideje az Őrtorony és az Ébredjetek! folyóiratokat használja fel a Biblia igazságának a megvédésére, és Isten Királyságának mint az emberiség egyedüli reménységének a hirdetésére. Főleg az utóbbi évtizedekben, ezek a folyóiratok időszerű, Írás szerinti cikkeket közöltek társadalmi, családi és érzelmi kihívásokról, amelyekkel még Isten népe közül is szembekerülnek néhányan. Milyen céllal jelentették meg ezeket a felvilágosító anyagokat? Nyilván azért, hogy segítsenek erőt és buzdítást meríteni Isten Szavából azoknak, akik ilyen kihívásokat élnek át. De az ilyen cikkek abban is segítenek mindannyiunknak, hogy jobban megértsük, min mehet keresztül néhány testvérünk és testvérnőnk. Így még inkább felkészítettek leszünk arra, hogy megfogadjuk Pál szavait: „bátorítsátok a félelmes szívűeket, gyámolítsátok az erőteleneket, türelmesek legyetek mindenki iránt” (1Thessalonika 5:14).

Vének, kik ’rejtekek szél ellen’

15. Mit prófétált Ésaiás a vénként szolgálókról, s ez milyen felelősséggel jár?

¹⁵ Jehova még másról is gondoskodott, ami segít, ha kimerülünk — a gyülekezeti vénekről. Ésaiás próféta ezt írta róluk: „Olyan lesz mindegyik, mint a rejtek szél ellen, mint oltalom zivatar ellen, mint patakok száraz vidéken, mint nagy kőszál árnyéka a szomjúhozó földön” (Ésaiás 32:1, 2). A vének tehát felelősek abban, hogy megfeleljenek annak, amit Jehova róluk jövendölt. Mások számára a vigasztalás és felüdülés forrásainak kell bizonyulniuk, s késznek kell lenniük, hogy „egymás terhét” vagy „terhes dolgait”; szó szerint „nehéz dolgait” hordozzák (Galátzia 6:2, New World Translation of the Holy Scriptures​—With References, lábjegyzet). Hogyan tehetik ezt meg?

16. Mit tehetnek a vének azért, aki méltatlannak érzi magát az imára?

¹⁶ Mint ahogy már korábban említettük, néha a kimerült személy méltatlannak érzi magát az imádkozásra. Mit tehetnek a vének? Imádkozhatnak vele és érte (Jakab 5:14). Egyszerűen, ha kérik Jehovát a kimerült személy füle hallatára, hogy segítsen neki megérteni, mennyire szereti őt Jehova és mások is, ez biztosan vigasztaló lesz. Ha egy lesújtott személy hallja egy vén lelkes, szívből jövő imáját, ez segíthet bizalmának a megerősödésében. Talán ez segít neki úgy érvelni, hogy ha a vének biztosak abban, hogy Jehova válaszolni fog az érte mondott imákra, akkor ő is bízhat ebben.

17. Miért kell a véneknek beleérző hallgatóknak lenniük?

¹⁷ „Legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra” — mondja a Jakab 1:19. Ahhoz, hogy segíteni tudjanak a kimerülteknek megújítani erejüket, a véneknek ezenkívül beleérző hallgatóknak kell lenniük. A gyülekezet tagjai közül néhányan talán olyan gondokkal, illetve nyomásokkal küszködnek, amelyeket nem lehet megoldani a dolgok e rendszerében. Talán nem megoldásokra van szükségük a gondjaik „lerendezéséhez”, hanem csak arra, hogy beszélhessenek egy jó hallgatóval — olyan valakivel, aki nem mondja meg nekik, hogyan kellene érezniük, hanem figyel, ítélkezés nélkül (Lukács 6:37; Róma 14:13).

18., 19. a) Hogyan segíthet elkerülni, hogy még nehezebbé tegye a kimerült személy terhét, ha egy vén gyors a hallásra? b) Mi lesz az eredménye, ha a vének „rokonérzelmet” mutatnak?

¹⁸ Vének, ha gyorsak vagytok a hallásra, ez segíthet elkerülnötök, hogy akaratlanul is még nehezebbé tegyétek a kimerült személy terhét. Ha például egy testvér vagy egy testvérnő nem jött el néhány összejövetelre, vagy lelassult a szántóföldi szolgálatban, vajon tényleg olyan tanácsra van szüksége, hogy tegyen többet a szolgálatban, vagy hogy legyen rendszeresebb az összejöveteleken? Talán. De teljes képet kaptál? Lehet, hogy egyre súlyosabb egészségi gondjai vannak? Megváltoztak a családjában a felelősségei nemrégiben? Vannak egyéb olyan körülmények vagy nyomások, amelyek nagyon megterhelik? Ne feledd, ennek a személynek talán már most nagy a bűntudata, hogy nem tud többet tenni.

¹⁹ Hogyan segíthetsz hát a testvérnek vagy a testvérnőnek? Mielőtt következtetéseket vonnál le, és tanácsot adnál, figyelj! (Példabeszédek 18:13). Mélyreható kérdésekkel ’merítsd ki’ ennek a személynek a szívéből az érzéseket (Példabeszédek 20:5). Ne hagyd figyelmen kívül ezeket az érzéseket — hanem ismerd fel. A kimerült személynek talán arra van szüksége, hogy megnyugtassák: Jehova törődik velünk, és megérti, hogy időnként a körülményeink korlátozhatnak bennünket (1Péter 5:7). Ha a vének ilyen „rokonérzelmet” mutatnak, a kimerült személyek ’felüdülést találnak lelküknek’ (1Péter 3:8; Máté 11:28–30, NW ). Ha ilyen felüdülést találnak, nem kell mondani nekik, hogy tegyenek többet; a szívük indítja majd őket arra, hogy az ésszerűség keretein belül megtegyenek mindent Jehova szolgálatában. (Vö. 2Korinthus 8:12; 9:7.)

20. Minek a megtételére határozzuk el magunkat most, hogy a küszöbön áll e gonosz nemzedéknek a vége?

²⁰ Bizony az emberi történelem legnehezebb időszakában élünk. Minél előrébb haladunk a vég idejében, annál nagyobbak lesznek a nyomások, amelyek abból adódnak, hogy Sátán világában élünk. Ne feledd, az Ördög ordító oroszlánként várja, hogy kimerüljünk és feladjuk, s hogy így kihasználja könnyű préda voltunkat. Milyen hálásak lehetünk, hogy Jehova erőt ad a megfáradottnak! Bárcsak teljes mértékben a javunkra fordítanánk azokat a gondoskodásokat, melyeket ő nyújt, hogy erőt adjon a folytatáshoz; mintha egy szárnyaló sas hatalmas szárnyaival látna el minket. Mivel oly közel e gonosz nemzedék vége, most nem annak van az ideje, hogy megálljunk az élet, az örök élet díjáért folytatott versenyfutásban (Zsidók 12:1).

Mit válaszolsz?

◻ Mit várhatunk el Jehovától imáinkra válaszként?

◻ Hogyan újíthatjuk meg erőnket keresztény testvériségünk által?

◻ Hogyan segít Isten Szava megújítani erőnket?

◻ Mit tehetnek a vének azért, hogy segítsenek a kimerült személyeknek megújítani erejüket?

[Kép a 17. oldalon]

Amikor vendégszeretetet gyakorlunk, ne feledkezzünk meg azokról, akiknek buzdításra van szükségük

[Kép a 18. oldalon]

A vének kérhetik Jehovát, hogy segítsen a kimerült személyeknek megérteni, mennyire szeretik őket