FÉREG, KUKAC
(héb.: rim·máʹ, tó·lé·ʽáʹ v. tó·laʹʽath; gör.: szkóʹléx):
A petéből kikelt rovar, vagyis lárva. Olykor a légylárvákra utal, amelyek rothadó növényi vagy állati anyagokban, illetve élő szövetekben találhatók meg, mivel ezek az élő vagy bomló anyagok biztosítják a peték kikeléséhez szükséges meleget, valamint azt, hogy a légylárváknak legyen mit enniük. Máskor viszont növénnyel táplálkozó férgekre utal (5Mó 28:39; Jón 4:7).
A légylárvák, vagy más szóval a nyüvek, lábatlanok, vékony, szelvényezett testük van, és úgy látszik, mintha nem lenne fejük. Ám a fejükre vonatkozóan a The Smithsonian Series (5. köt. 343. o.) kijelenti: „Testük elkeskenyedő végén van a fej, de a lárva rendes feje teljesen behúzódik a testbe. Abból a nyílásból, ahol a fej eltűnik, és amely a lárva szájaként funkcionál, két karomszerű kampó nyúlik ki, és ezek a kampók egyaránt szolgálnak a lárva állkapcsául és fogószerveként.”
A Szentírás is sejteti, hogy némely féreg vagy kukac elhalt szerves anyagokon élnek (Jób 7:5; 17:14; 21:26; 24:20; Ézs 14:11). Ha az izraeliták reggelre félretettek a csoda útján kapott mannából, az másnapra visszataszító szagot árasztott, és férgek lettek benne, kivéve, ha a hatodik napon gyűjtöttek és tettek félre belőle, hogy sabbaton is legyen mit enniük (2Mó 16:20, 24). Jézus megemlítette a ’férget’ a gyehenna kapcsán, amellyel nyilván a Jeruzsálemen kívüli szeméttelepre utalt, ahol tűz emésztette meg a hulladékokat, és ahol a férgek a bomló anyagokon éltek, de nem a tűzben, hanem a tűz közelében (Mk 9:48; vö.: Ézs 66:24; lásd: GYEHENNA).
A „féreg” szó jelképes értelmű szövegkörnyezetben is előfordul. Bildád megvetően azt mondta egy emberre, hogy kukac és féreg (Jób 25:6), valamint egy jövendölésben is szerepel, ahol az áll, hogy a Messiást éppolyan gyalázatosnak és megvetettnek tartják majd, mint egy férget (Zs 22:6). Jehova Isten úgy beszélt Izraelről, mint egy féregről, egy egyszerű és gyámoltalan teremtményről, amely látszólag ki van szolgáltatva minden arra járó kénye-kedvének. Ám Jehova biztosította az izraelitákat arról, hogy megsegíti őket, és buzdította őket, hogy ne féljenek (Ézs 41:14).