Egyetemes bírósági per, amely magában foglal téged

„ ’Hozzátok elő peres ügyeteket’ — mondja Jehova. ’Adjátok elő érveiteket!’ ” (ÉSAIÁS 41:21).

 1., 2. a) Kit foglal magában a legdöntőbb fontosságú per, amelyet valaha is megvitattak? b) Mi a vitakérdés?

A TÖRTÉNELEM folyamán számtalan peres ügy zajlott le. Ezekben a perekben tanúkat sorakoztattak fel és bizonyítékokat terjesztettek elő állításaik megerősítésére az egyik és a másik oldalon is. Sok ilyen per csupán néhány egyént foglalt magában, míg más perek nagyobb számú embert. De az összes effajta per jelentéktelenné halványul összevetve azzal a világegyetemben folyó perrel, amelynek bizonyító eljárása most van folyamatban. Ez a történelem legdöntőbb fontosságú pere. Kimenetele minden földi személyre kihatással lesz, akár bele akar folyni a perbe, akár nem.

² Ennek a pernek a középpontjában a világegyetem legfőbb személyisége, Jehova Isten áll, „a Hatalmas, az egek Teremtője, aki kiterjesztette azokat, aki kiterítette a földet és annak termését; aki leheletet ad a földön lakó embereknek” (Ésaiás 42:5). No és mi a vitakérdés? Az ő istensége a vitapont — az ő uralmának jogossága az egész világegyetemben, a földet és annak lakóit is beleértve. Ezt az egyetemes szuverenitás vitakérdésének nevezhetjük.

 3. Milyen kérdéseket kell alapvetőnek tekinteni az egyetemes szuverenitás vitakérdése szempontjából?

³ A vitapont alapvető tényezői az alábbi kérdések: Az összes imádott istenek közül melyek bizonyultak olyan szavahihetőnek, hogy az életedet és a jövődet tennéd kockára értük? Melyek léteztek a valóságban és melyek a pusztán emberi kitalálás szüleményei? Van egy igaz, élő, legfőbb Isten, aki képes kiszabadítani az emberiséget a jelenlegi reménytelen helyzetéből és olyan helyes kormányzatot létrehozni, amely biztosítja az igazi békét, biztonságot, jólétet, és egészséget?

 4. Mit mondhatunk azokról, akik úgy érzik, hogy nem létezik vitakérdés, mivel azt mondják: ők már hisznek Istenben?

⁴ Sokan úgy érzik, hogy számukra nincsen vitakérdés, mivel azt állítják, hogy ők már hisznek Istenben. De van-e bizonyítékuk arra, hogy az általuk imádott istenség valóban az igaz Isten, az ígéretei megbízhatóak, s hogy szándékai és törvényei irányítják az életüket? Ha ezek az emberek igennel válaszolnak, akkor a következő kérdésekre is választ kell adniuk: Pontosan mi a bizonyítéka annak, hogy létezik egy igaz Isten, akinek az ígéretei megbízhatóak? Mi az Isten szándéka az emberiséget és a földet illetően? Hol vagyunk mi az Isten időrendjében, és mit tartogat számunkra a közvetlen jövő? Mit kíván meg tőlünk, egyénektől ez az Isten, ha őt kell támogatnunk?

 5. Kihez lehetne hasonlítani az embereket, amikor nem képesek bebizonyítani az Istenbe vetett hitüket?

⁵ A legtöbb ember, aki azt mondja, hogy hisz Istenben, nem képes határozottan, meggyőzően válaszolni ezekre a kérdésekre. Az ilyeneket azokhoz lehetne hasonlítani, akik az első században azt vallották, hogy hisznek Istenben, ám a cselekedeteik megcáfolták az állításukat. Róluk írja Isten Szava: „Nyilvánosan kijelentik, hogy ismerik Istent, de cselekedeteikkel tagadják őt.” Igen, „a hit cselekedetek nélkül halott” (Titus 1:16; Jakab 2:26). Ezért, akik azt állítják, hogy hisznek Istenben, de nem képesek szilárd bizonyítékot felmutatni állításuk támogatására, semmiben sem különböznek az elmúlt évszázadokban élőktől, akik hamis isteneket imádtak, amelyek — mint imádat tárgyai — már régesrég tovatűntek.

Próbaperek

 6., 7. a) Írd le az ókori egyiptomiak vallását! b) Hogyan érintette az izraelitákat a Jehova és Egyiptom istenei közötti per?

⁶ Ennek egyik példája az ókori Egyiptom istenei ellen az időszámításunk előtt mintegy 1500 évvel lefolyt per. Az egyiptomiak istenségek egész sokaságát imádták, köztük olyan állatokat is, mint a bika, a macska, a tehén, a krokodil, a sólyom, a béka, a sakál, az oroszlán, a kígyó, a keselyű, és a farkas. Ezek közül sokat istenek és istennők megtestesülésének tekintettek, és szándékos megölésüket halállal büntették. A szent állatokat bebalzsamozták és múmiájuknak díszes temetést rendeztek.

⁷ Mindezekkel az istenekkel szemben állt az az Isten, Jehova, akit az ókori Izrael imádott. Képviselőjét, Mózest azért küldte el Jehova, hogy kérje meg a fáraót: bocsássa el az akkor szolgaságban levő izraelitákat, mivel Jehova szabadságot ígért nekik (2Mózes 3:6–10). A fáraó azonban kijelentette: „Kicsoda Jehova, hogy engedelmeskedjek a szavának és elküldjem Izraelt? Egyáltalán nem ismerem Jehovát, sőt nem is küldöm el Izraelt” (2Mózes 5:2). A fáraó abban bízott, hogy Egyiptom istenei felsőbbrendűek Jehovánál.

 8., 9. a) Hogyan bizonyította be Jehova felsőbbrendűségét Egyiptom istenei felett? b) A történtek fényében, mit kell mondanunk Egyiptom isteneiről?

⁸ Nos, vajon ki bizonyul az igaz Istennek, ki lesz képes beváltani ígéretét és megvédelmezni népét? A válasz nem sokáig késett. Jehova bejelentette: „Egyiptom összes istene felett végrehajtom ítéletemet” (2Mózes 12:12). Vajon teljesítette ezt a próféciát? Igen! Jehova tíz pusztító csapást zúdított Egyiptomra, hogy megalázza isteneit. Közülük egyetlen egy sem volt képes megvédelmezni az egyiptomiakat. A tizedik csapás különösen nagy jelentőségű volt, mert megölte az egyiptomi elsőszülötteket, köztük a fáraó elsőszülöttjét is. Ez közvetlen csapás volt Ra főistenre (Amon-Ra), hiszen az egyiptomi uralkodók isteneknek, Ra fiainak tekintették magukat. A fáraó elsőszülöttjének a halála egy isten halálát jelentette az egyiptomiak szemében.

⁹ Ezzel szemben egyetlen izraelita elsőszülött sem került megöletésre, mivel ők Jehova védelme alatt voltak. Azonkívül Isten megadta népének a megígért szabadságot. Az egyiptomi hamis istenekre mért utolsó csapásként, a fáraó és hadserege — egytől egyig — a Vörös-tengerbe veszett. Jehova tehát az igaz Istennek bizonyult. Beváltotta ígéreteit, és az ő imádói részesültek védelemben (2Mózes 14:21–31). Ezzel szemben Egyiptom istenei tehetetlenek voltak, nem segíthettek imádóikon. Azok a hamis istenek a valóságban nem léteztek, és mindannyian csupán emberek kitalálásai voltak.

10. Milyen vitakérdés állította szembe Jehova imádóit Asszíriával?

¹⁰ Az istenséget érintő másik pereset mintegy nyolc évszázaddal később került a figyelem homlokterébe, Ezékiás király idejében.a A vérszomjas asszír világhatalom — amely az útjába került összes nemzetet leigázta — ezúttal Jehova imádóit fenyegette. Jeruzsálem feladását követelte, azét a városét, ahol „Jehova trónja” állt, földi imádatának képviseletében (1Krónika 29:23). Ezékiás, Júda királya elismerte, hogy az asszírok ’feldúlták mindazokat az országokat és tűzre adták mindazoknak az országoknak az isteneit, mivel azok egyáltalán nem voltak istenek, csak az ember kezének alkotásai’ (Ésaiás 37:18, 19).

11. Hogyan szabadította meg Jehova az imádóit, és mit bizonyított ez?

¹¹ A hű Ezékiás akkor Jehovához fohászkodott, s az ő védelmét kérte. Jehova megígérte, hogy egyetlen asszír fegyver sem érinti Jeruzsálemet (Ésaiás 37:33). A próféciához híven ez így is lett. „Kivonult Jehova angyala és levágott az asszír táborban száznyolcvanötezret.” E csúfos vereség után Asszíria királya, Szanhérib visszavonult. Később, amikor éppen istenének, Nisróknak imádatát végezte, fiai meggyilkoták őt (Ésaiás 37:36–38). Jehova tehát ismét bebizonyította, hogy ő az igaz prófécia Istene, aki képes megszabadítani imádóit, Asszíria, valamint a környező nemzetek istenei hamis, nem létező isteneknek bizonyultak, képtelennek követőik megvédésére.

12. Hogyan gúnyolta ki Belsazár Jehovát?

¹² Mintegy két évszáddal később Isten megengedte, hogy hűtlenné lett népét foglyul ejtse a következő világhatalom, Babilon. Erre a világhatalomra isteneinek, istennőinek, és templomainak sokasága volt jellemző. Hencegő öndicsőítésében, Belsazár babiloni király kigúnyolta Jehovát. Nagy lakomát rendezett, és megparancsolta, hogy hozzák be a jeruzsálemi templomból elrabolt szent edényeket. „A király és főemberei, ágyasai és másodfeleségei azokból ittak. Bort ittak, és arany-, ezüst-, réz-, vas-, fa-, és kőisteneiket dicsőítették” (Dániel 5:1–4).

13. Mit mondatott el Jehova Dániellel Belsazárnak?

¹³ Ez Jehova közvetlen megsértése volt, ellene szóló kihívás a babiloni istenek nevében. Jehova ezért arra indította frófétáját, Dánielt, hogy tanúskodjon Belsazár király előtt és a lakomán jelenlevő összes személy előtt. Dániel Jehova istensége mellett foglalt állást, és ezt mondta Belsazárnak: „Te nem aláztad meg szívedet . . . Hanem az egek Istene ellenében magasztaltad fel saját magadat . . . és pusztán ezüst- és arany-, réz-, vas-, fa-, és kőisteneket dicsőítettél, amelyek semmit sem látnak és semmit sem hallanak és semmit sem tudnak: ámde azt az Istent, akinek a kezében van a te leheleted, és akinek a tulajdonában van minden utad, nem dicsőítetted” (Dániel 5:22, 23).

14. Hogyan bizonyította be Jehova, hogy ő az igaz Isten?

¹⁴ Ekkor Dániel közölte Jehova üzenetét, amely így szólt: A médek és a perzsák még azon az éjszakán megdöntik a szemtelen Belsazár király és Babilon uralmát! (Dániel 5:24–27). Igaz lett ez a prófécia? Igen. „Még azon az éjszakán megölték Belsazárt, a káldeus királyt, és a méd Dárius megkapta a királyságot” (Dániel 5:30, 31). Miként Egyiptom és Asszíria esetében, Jehova ismét az igaz Istennek bizonyult, olyan Istennek, aki beváltja ígéreteit. Isten szolgáinak ez a javára szolgált, mert megszabadultak a fogságból és visszatértek hazájukba. Akik pedig kitartottak hamis isteneik mellett, elvesztek.

A mi időnkre szóló próféciák

15. a) Mi a jellegzetes vonása számos bibliai próféciának? b) Mire utalunk még, amikor az „isten” szót használjuk?

¹⁵ Ésaiás próféta ihletés alatt olyan próféciákat jegyzett fel, amelyek az ókorban teljesedtek be. De gyakran előfordul, hogy a bibliai próféciának van egy nagyobb, a mi időnket érintő beteljesedése is. Ez a helyzet sok mindennel kapcsolatban, amit Ésaiás megírt. Üzenetének egy része próféciákat tartalmaz arra a mai kihívásra is, amelyet Jehova intéz az összes nemzethez és azok isteneihez. És az „istenek” szóval nem csupán az emberek által közvetlenül imádott istenekre gondolunk a világ minden részén, az úgynevezett mai pogány nemzeteket is beleértve, hanem azokra a dolgokra is, amelyek az isten szó definiciójának megfelelnek. Egy szótár az „isten” szót így határozza meg: „A valóság egy sajátos vonatkozását vagy részét uraló valaki; legfelsőbb értékű személy vagy dolog.”

16. Milyen isteneket imádnak ma a nemzetek, a kereszténységet is beleértve?

¹⁶ Az isteneknek tekintett dolgok magukban faglalják ma a hinduk, buddhisták, sintoisták, animisták, és egyéb vallásos egyének által imádatban részesített több millió istent. Magukban foglalják továbbá az anyagiasság istenét, ami sok ember számára ma a legfőbb értékű dolog ezen a földön, és egyben a legfőbb indítórugó is az életükben. Magukban foglalják a katonai erő és a haditudomány istenét, amelytől a nemzetek a biztonságukat és a megmentésüket remélik. Még a kereszténységen belül is a legtöbb ember, aki azt mondja, hogy hisz Istenben, a valóságban nem bízik benne és nem szolgálja őt lojálisan, hanem inkább emberekben vagy dolgokban bízik, azokat szolgálja és elsősorban azokhoz lojális.

17. Mire mutat rá Ésaiás üzenetének nagyobb beteljesedése?

¹⁷ Ésaiás üzenetének nagyobb beteljesedése a mi időnk összes ilyen isteneire utal. Jehova azt mondja a nemzeti csoportoknak, hogy gyűljenek egybe és „beszéljenek”. Kihívást intéz hozzájuk: „Gyűljünk egybe az ítéletre!” (Ésaiás 41:1). Ma e világ „ítéletének” az idejében élünk. A 2Timótheus 3:1–5-ben és a Máté 24:1–14-ben megjövendölt „utolsó napok” ezek a világ számára. Ebben az időben Jehova kihívást intéz a nemzetek istenei ellen, felszólítva őket, hogy mondják meg előre pontosan a jövőt, és így bizonyítsák be, hogy istenek. Arra is felszólítja őket, hogy — ha képesek rá — védjék meg híveiket. „Hozzátok elő peres ügyeteket”, „adjátok elő érveiteket . . . és tárjátok fel nekünk azokat, amik meg fognak történni!” (Ésaiás 41:21, 22).

18. Hogyan tárja fel magát a mindenható Isten, és mit ígér az imádóinak?

¹⁸ A mindenható Isten feltárja, hogy ki ő valójában: „Én vagyok Jehova. Ez az én nevem; és a saját dicsőségemet senki másnak nem adom, sem dicséretemet faragott képeknek” (Ésaiás 42:8). És azt mondja azoknak, akik ő mellette foglalnak állást: „Ne félj, mert én veled vagyok. Ne tekingess lopva körül, mert én vagyok a te Istened! Megerősítelek. Biztosan megsegítelek.” Ezt ígéri nekik: „Mindazok, akik felgerjednek ellened, megszégyenülnek és megaláztatnak. Semmivé lesznek és elvesznek, akik vitába szállnak veled.” „Minden ellened készült fegyver sikertelen lesz . . . Ez Jehova szolgáinak öröksége” (Ésaiás 41:10, 11; 54:17).

19., 20. a) Hogyan mutatja meg Ésaiás, hogy Jehovának kitűzött ideje van arra, hogy rendezze az ügyeket? b) Kiket támaszt Jehova ezekben az „utolsó napokban”, és hogyan képviselik őt?

¹⁹ Jehova hagyta, hogy a nemzetek hosszú ideig, évszázadokig a maguk útján járjanak. De elérkezett az általa kitűzött idő, amikor rendezni kell az ügyeket a földön. Ezért kijelenti: „Hosszú időn át csendben voltam; állandóan hallgattam. Mindig önuralmat gyakoroltam.” Most azonban „egy erős férfihez hasonlóan, maga Jehova megy ki. Harcoshoz hasonlóan felszítja buzgalmát. Kiált, igen, harci kiáltást hallat; hatalmasabbnak mutatja meg magát ellenségei felett” (Ésaiás 42:13, 14). Ésaiás és más bibliai írók, valamint Jézus próféciáiban, előre bejelenti, hogy egy népet támaszt ezekben az „utolsó napokban”, hogy az buzgón tanúskodjék őmellette, mintha bírósági perben tanúskodna.

²⁰ A nép, amelyet Jehova támaszt, hogy az őt szolgálja, bizonyítékot tár fel arra vonatkozóan, hogy ő az igaz Isten, imádóinak Megmentője, a hamis isteneknek és azok híveinek Elpusztítója. Jehova népe ma ’Jehova dicséretét énekli a föld legvégső határától, az összes nemzetektől és szigetektől, a hegyek csúcsától’ (Ésaiás 42:10–12). Ez Ésaiás egy másik próféciájának a beteljesedését jelenti, amely megjövendölte: „És az lesz a napok befejező részében [a mi időnkben], hogy Jehova házának hegye [az ő igaz imádata] szilárd alapokon áll a hegyek csúcsa felett, és mindenképpen a halmok fölé emelkedik [az egyéb imádati formák fölé]; és hozzá özönlenek majd az összes nemzetek[-ből való emberek].” És mire szólítanak fel sürgetőn másokat? Felszólítják a becsületes szívű embereket: „Jertek, menjünk fel Jehova hegyére, . . . és ő megtanít az útjaira, és az ő ösvényein járunk” (Ésaiás 2:2–4).

21. Milyen kérdéseket vet fel az a kihívás, amelyet Jehova intéz a nemzetek isteneihez?

²¹ Ezért Jehova, mintha valamilyen bírósághoz szólna, ezt mondja: „Gyűljenek egybe az összes nemzetek egyazon helyre, és gyülekezzenek a nemzeti csoportok . . . Hozzák elő tanúikat, hogy igazságosaknak jelentsék ki őket, vagy hogy ezt hallják és mondják: ’Ez az igazság!’ ” (Ésaiás 43:9). Ez közvetlen kihívás a nemzetek istenei számára. Egyetlen egy is meg tudja-e mondani közülük a jövőt? Képesek voltak-e erre a múltban? Találnak-e bárkit, aki komoly bizonyítékot tudna felhozni amellett, hogy az ilyen istenek igaznak bizonyultak és méltók a lojalitásunkra? Milyen tettekkel örökítették meg magukat ezek a nemzetek istenei és a követőik a mi időnkben? Tudtak-e valami jobbat produkálni annál, amit az ókori egyiptomiak, asszírok, és babiloniak istenei véghezvittek? Másrészt felhoztak-e a Jehova mellett tanúskodók komoly bizonyítékokat amellett, hogy Jehova az igaz Isten, aki egyedül méltó az imádatunkra? A következő cikkben ezeket a kérdéseket fogjuk megvitatni.

[Lábjegyzet]

Ismétlési kérdések

◼ Mire vonatkozik az egyetemes szuverenitás vitakérdése?

◼ A nemzetek mely isteneit érinti ma ez a vitakérdés?

◼ Hogyan mutatja meg a három próbaper kimenetele, hogy Jehova felsőbbrendű a hamis isteneknél?

◼ Hogyan mutatja meg Ésaiás, hogy Jehova rendezni fogja az ügyeket napjainkban?

◼ Milyen kérdésekre kell választ adni a mai összes vallás híveivel kapcsolatban?

[Kép a 14. oldalon]

Egyiptom istenei erőtelennek bizonyultak az igaz Isten, Jehova előtt

[Kép a 15. oldalon]

Asszíria isteneire és azoknak híveire megsemmisítő csapást mért az igaz Isten

[Kép a 16. oldalon]

Dániel Jehova üzenetét közölte a babiloni hamis istenek imádóinak