17. Mi az a gonosz viselkedés, melyet Ézsaiás elítél az első jajban?

¹⁷ A 8. versben Ézsaiás már nem Jehova szavait idézi, hanem személyesen hirdeti ki a hat közül az első jajt, elítélve a Júdában termett „vadszőlő” némelyikét: „Jaj azoknak, a kik a házhoz házat ragasztanak, és mezőt foglalnak a mezőkhöz, míg egy helyecske sem marad, és csak ti magatok laktok itt e földön! Hallásomra megesküdt a seregeknek Ura, hogy sok házak pusztasággá lesznek, a nagyok és szépek lakos nélkül, mert tíz hold szőlő egy báth bort ereszt, és egy hómer mag egy efát terem” (Ézsaiás 5:8–10).

¹⁹ Jehova megígéri, hogy megfosztja ezeket a kapzsi személyeket ebül szerzett vagyonuktól. Az általuk jogellenesen szerzett házak „lakos nélkül” lesznek. Az általuk megkívánt földek csupán a töredékét termik majd annak, amire képesek lennének. A próféta nem mondja meg, pontosan mikor és hogyan teljesedik be ez az átok. Valószínű, hogy legalább részben azokra az állapotokra utal, melyeket a jövőbeli babiloni fogság eredményez majd (Ézsaiás 27:10).