Tizenkettedik fejezet

Vigasz Isten népének

Ézsaiás 51:1–23

 1. Milyen sötét kilátásai vannak Jeruzsálemnek és lakosainak, mégis mi ad nekik reményt?

HETVEN év — egy ember életének átlagos hossza; ennyi ideig lesz Júda nemzete fogságban Babilonban (Zsoltárok 90:10; Jeremiás 25:11; 29:10). A fogságba vitt legtöbb izraelita Babilonban fog megöregedni és meghalni. Gondoljunk bele, mennyire megalázza majd őket ellenségeik gúnyolódása. Gondoljunk arra is, hogy milyen szégyen éri Istenüket, Jehovát, mivel az a város, ahová a nevét helyezte, ilyen sokáig romokban hever (Nehémiás 1:9; Zsoltárok 132:13; 137:1–3). A szeretett templom, amelyet Isten dicsősége töltött be, amikor Salamon felavatta az épületet, nem lesz többé (2Krónika 7:1–3). Milyen sötét kilátások! De Jehova Ézsaiás által helyreállításról jövendöl (Ézsaiás 43:14, Úf.; 44:26–28). Ézsaiás könyvének 51. fejezetében további próféciákat találunk erről a vigasztalásról és bátorításról.

 2. a) Ézsaiás által kikhez intézi Jehova a vigasztaló üzenetét? b) Hogyan ’törekszenek igazságra’ a hűséges zsidók?

² Jehova ezt mondja azoknak a júdabelieknek, akik hozzá hajtják szívüket: „Hallgassatok reám, kik az igazságot követitek [igazságra törekedtek, »Úf.«], kik az Urat keresitek” (Ézsaiás 51:1a). Az ’igazságra törekedni’ erőkifejtést jelent. Azok, akik ’igazságra törekednek’, nem csupán kijelentik, hogy Isten népéhez tartoznak. Ők buzgón igyekszenek igazságosak lenni, és Isten akaratával összhangban élni az életüket (Zsoltárok 34:16; Példabeszédek 21:21). Úgy fognak Jehovára tekinteni, mint az igazságosság egyedüli Forrására, és ’keresni fogják az Urat’ (Zsoltárok 11:7; 145:17). Ez nem azt jelenti, hogy már nem tudják, ki Jehova, vagy hogyan kell hozzá közeledni imában. Inkább azt jelenti, hogy igyekszenek közelebb kerülni hozzá azáltal, hogy imádják őt, imádkoznak hozzá, és mindenben, amit tesznek, az ő útmutatását keresik.

3—4. a) Ki az „a kőszál”, amelyből a zsidók kivágattak, és ki „a kútfő nyílása”, amelyből kiásták őket? b) Miért vigasztalja meg a zsidókat, ha visszaemlékeznek gyökereikre?

³ Azok azonban, akik igazán törekednek az igazságosságra, viszonylag kevesen vannak Júdában, és emiatt talán elcsüggedhetnek és elkeseredhetnek. Jehova ezért elmond egy kőfejtésről szóló szemléltetést, hogy bátorítsa őket: „tekintsetek a kőszálra, a melyből kivágattattatok, és a kútfő nyílására, a melyből kiásattatok! Tekintsetek Ábrahámra, atyátokra, és Sárára, a ki titeket szűlt, hogy egymagát hívtam el őt, és megáldám és megszaporítám őt” (Ézsaiás 51:1b, 2). „A kőszál”, amelyből a zsidók kivágattak, Ábrahám, egy történelmi személy, akire nagyon büszke Izrael nemzete (Máté 3:9; János 8:33, 39). Ő a nemzet ősatyja, tőle származik a nemzet. „A kútfő nyílása” Sára, akinek a méhéből született Izrael őse, Izsák.

⁴ Ábrahám és Sára túlhaladták már termékeny éveiket, és még mindig gyermektelenek voltak. Jehova mégis azt ígérte, hogy megáldja Ábrahámot, és ’megszaporítja őt’ (1Mózes 17:1–6, 15–17). Isten újra termékennyé tette őket, így Ábrahámnak meg Sárának gyermeke született öreg korukra, ezért Ábrahámtól származott Isten szövetséges nemzete. Ezzel Jehova ezt az egy embert hatalmas nemzet atyjává tette, és e nemzet tagjai olyan sokan lettek, mint égen a csillag (1Mózes 15:5; Cselekedetek 7:5). Ha Jehova el tudta hozni Ábrahámot egy távoli országból, és hatalmas nemzetté tudta formálni őt, akkor bizonyára azt az ígéretét is valóra tudja váltani, hogy kiszabadítsa a hűséges maradékot a babiloni fogságból, visszavigye hazájába, és újból nagy nemzetté tegye. Isten Ábrahámnak tett ígérete megvalósult; ezeknek a zsidó foglyoknak tett ígérete is valóra fog válni.

 5. a) Kit szemléltet Ábrahám és Sára? Magyarázd meg! b) A végső beteljesedésben kik származnak „a kőszáltól”?

⁵ Az Ézsaiás 51:1, 2-ben feljegyzett jelképes kőfejtésnek valószínűleg további értelmezése is van. Az 5Mózes 32:18 Jehovát annak a „Kősziklának” hívja, aki Izraelt nemzette és ’világra hozta’ (Úf.). Ebben az utóbbi kifejezésben ugyanaz a héber ige olvasható, mint az Ézsaiás 51:2-ben, amely arról beszél, hogy Sára megszülte Izraelt. Ezért Ábrahám prófétai előképe Jehovának, a nagyobb Ábrahámnak. Ábrahám felesége, Sára jól szemlélteti Jehovának a szellemteremtményekből álló egyetemes égi szervezetét, mely a Szentírásban úgy jelenik meg, mint Isten felesége vagy asszonya (1Mózes 3:15; Jelenések 12:1, 5). Ézsaiás e prófétai szavainak a végső beteljesedésében „a kőszáltól” származó nemzet „az Isten Izraelét”, a szellemmel felkent keresztények gyülekezetét jelenti, amely i. sz. 33 pünkösdjén született meg. Ahogy arról már beszéltünk e könyv előző fejezeteiben, ez a nemzet 1918-ban a babilonihoz hasonló fogságba került, de 1919-ben kiszabadult, és a szellemi jólét állapotába került (Galácia 3:26–29; 4:28; 6:16).

 6. a) Mi vár Júda földjére? Milyen helyreállításra lesz szükség? b) Milyen napjainkban bekövetkezett helyreállításra emlékeztet az Ézsaiás 51:3?

⁶ Jehova Sionhoz, azaz Jeruzsálemhez intézett vigasza több mint csupán egy ígéret arra, hogy egy sok főt számláló nemzet lakik majd ott. Ezt olvassuk: „megvígasztalja az Úr Siont, megvígasztalja minden romjait, és pusztáját olyanná teszi, mint az Éden, és kietlenjét olyanná, mint az Úrnak kertje, öröm és vígasság találtatik abban, hálaadás és dicséret szava!” (Ézsaiás 51:3). A hetven évig tartó elhagyatottság alatt Júda földje pusztává lesz, felveri a tövis, a bozót és más gyomnövény (Ézsaiás 64:9; Jeremiás 4:26; 9:10–12). Júda újbóli benépesítésén kívül a helyreállításnak a föld helyreállítását is magában kell foglalnia. Édenkertté alakítják, ahol bőségesen öntözött földek és gazdagon termő gyümölcsösök lesznek. A talaj — úgy tűnik — örvendezni fog. A fogság alatti kopár állapotával összehasonlítva a föld paradicsommá válik. Isten Izraelének felkent maradéka 1919-ben szellemi értelemben éppen ilyen paradicsomba került (Ézsaiás 11:6–9; 35:1–7).

A Jehovába vetett bizalom okai

7—8. a) Mit jelent Jehovának az a felhívása, hogy hallgassanak rá? b) Miért fontos Júdának, hogy figyeljen Jehovára?

⁷ Jehova még fokozottabb figyelemre ösztönöz e szavakkal: „Figyeljetek reám, én népem, és reám hallgassatok, én nemzetem! mert tanítás megy ki tőlem, és törvényemet a népek megvilágosítására megalapítom. Közel igazságom, kijő szabadításom, és karjaim népeket ítélnek: engem várnak a szigetek, és karomba vetik reménységüket” (Ézsaiás 51:4, 5).

⁸ Jehova felhívása, hogy hallgassanak rá, többet jelent, mint csupán meghallgatni az üzenetét. Ez azt jelenti, hogy az ember azzal a céllal figyel, hogy a hallottak szerint cselekedjen (Zsoltárok 49:2; 78:1). A nemzetnek fel kell ismernie, hogy Jehova az útmutatás, igazságosság és megmentés Forrása. Egyedül ő a szellemi fénynek a Forrása (2Korintus 4:6). Ő az emberiség legvégső Bírája. Azok a törvények és bírói döntések, amelyek Jehovától származnak, világosságot jelentenek azoknak, akik hagyják, hogy ezek irányítsák őket (Zsoltárok 43:3; 119:105; Példabeszédek 6:23).

 9. Isten szövetséges népén kívül kik fordítják a javukra Jehova megmentő tetteit?

⁹ Mindez nemcsak Isten szövetséges népére igaz, hanem a helyes beállítottságú emberekre mindenütt, még a tenger legtávolabbi szigetein is. Istenbe és abba vetett bizalmuk, hogy képes hűséges szolgái érdekében cselekedni, és megmenteni őket, nem vezet csalódáshoz. Isten hatalma vagy ereje — amelyet karja jelképez — megingathatatlan; senki sem tudja őt megállítani (Ézsaiás 40:10; Lukács 1:51, 52). Ma ehhez hasonlóan az Isten Izraelének megmaradt tagjai által buzgón végzett prédikálómunka milliókat — a tenger legtávolabbi szigeteiről is sokakat — arra ösztönzött, hogy Jehovához térjenek, és higgyenek benne.

10. a) Milyen igazságot lesz kénytelen megtanulni Nabukodonozor király? b) Milyen „egek” és „föld” ér majd véget?

¹⁰ Jehova ezek után olyan igazságra utal, amelyet Nabukodonozor babiloni királynak is meg kell majd tanulnia. Sem az égben, sem a földön semmi sem képes megakadályozni Jehovát abban, hogy véghezvigye akaratát (Dániel 4:31, 32). Ezt olvassuk: „Emeljétek az égre szemeiteket, és nézzetek a földre ide alá, mert az egek mint a füst elfogynak, és a föld, mint a ruha megavul, és lakosai hasonlókép elvesznek [lakói, mint a szúnyogok, elpusztulnak, »KNB«]; de szabadításom örökre megmarad, és igazságom meg nem romol” (Ézsaiás 51:6). Bár a babiloni uralkodók politikájával ellentétben áll, hogy engedjék hazatérni a foglyokat, Jehovát nem fogják megakadályozni abban, hogy megmentse népét (Ézsaiás 14:16, 17). A babiloni „egek”, vagyis az uralkodó hatalmak vereséget szenvednek. A babiloni „föld”, ezeknek az uralkodó hatalmaknak az alattvalói fokról fokra semmivé lesznek. Igen, még az akkori legnagyobb hatalom sem képes ellenállni Jehova hatalmának, vagy meggátolni őt megmentő tetteiben.

11. Miért buzdító ma a keresztényeknek az, hogy a prófécia maradéktalanul beteljesedett azzal, hogy a babiloni „egek” és „föld” elpusztult?

¹¹ Mennyire buzdító ma a keresztényeknek, hogy ezek a prófétai szavak maradéktalanul beteljesedtek! Miért? Mert Péter apostol hasonló kifejezéseket használt a jövőben bekövetkező eseményekre. Beszélt Jehova gyorsan közeledő napjáról, amely „által az egek tűzben égve felbomlanak, és az elemek izzó forróságban lévén megolvadnak”. Ezután ezt mondta: „új egeket és új földet várunk az ő ígérete szerint, és ezekben igazságosság fog lakni” (2Péter 3:12, 13; Ézsaiás 34:4; Jelenések 6:12–14). Bár a hatalmas nemzetek és gőgös, kiemelkedő uralkodóik talán dacolnak Jehovával, a neki megfelelő időben elpusztítja őket — olyan könnyen, mint egy kis szúnyogot (Zsoltárok 2:1–9). Csak Isten igazságos kormányzata fog örökké uralkodni, méghozzá egy igazságos emberi társadalom felett (Dániel 2:44; Jelenések 21:1–4).

12. Miért nem kell Isten szolgáinak félniük, amikor gyalázzák őket emberi ellenségeik?

¹² Jehova az ’igazságra törekvő’ néphez intézve szavait ezt mondja: „Hallgassatok rám, kik tudjátok az igazságot, te nép, kinek szívében van törvényem! ne féljetek az emberek gyalázatától, és szidalmaik miatt kétségbe ne essetek! Mert mint a ruhát, moly emészti meg őket, és mint a gyapjat, féreg eszi meg őket, és igazságom örökre megmarad, és szabadításom nemzetségről nemzetségre!” (Ézsaiás 51:7, 8). Azokat, akik Jehovában bíznak, gyalázzák és gúnyolják bátor kiállásukért, de ettől nem kell félniük. A gyalázók egyszerű halandó emberek, akik ’megemésztetnek’, mint ahogy a gyapjúruhát is megeszi a molya. A régen élt hűséges zsidókhoz hasonlóan ma az igaz keresztényeknek sincs okuk félni senkitől, bárki álljon is ellen nekik. Jehova, az örökkévaló Isten a megmentőjük (Zsoltárok 37:1, 2). Az Isten ellenségeitől elszenvedett gyalázat bizonyítja azt, hogy Jehova népe az ő szelleme támogatását élvezi (Máté 5:11, 12; 10:24–31).

13—14. Mit ábrázolnak a „Ráháb” és a „tengeri szörny” kifejezések? Hogyan ’vágták ketté’ és ’döfték át’ azt?

¹³ Ézsaiás, mintha kérné Jehovát, hogy cselekedjen fogságban levő népe érdekében, ezt mondja: „Kelj föl, kelj föl, öltözd fel az erőt, oh Úrnak karja! kelj föl, mint a régi időben, a messze hajdanban! Avagy nem te vagy-é, a ki Ráhábot kivágta [vágtad ketté, »Úf.«], és a sárkányt [a tengeri szörnyet, »Úf.«] átdöfte? Nem te vagy-é, a ki a tengert megszáraztotta, a nagy mélység vizeit; a ki a tenger fenekét úttá változtatta, hogy átmenjenek a megváltottak?!” (Ézsaiás 51:9, 10).

¹⁴ Igazán találóak azok a történelmi példák, melyeket Ézsaiás megemlít. Minden izraelita tudja, hogyan szabadult ki a nemzet Egyiptomból, és hogyan kelt át a Vörös-tengeren (2Mózes 12:24–27; 14:26–31). A „Ráháb” és a „tengeri szörny” kifejezések Egyiptomra utalnak, amely felett a fáraó uralkodott, aki nem engedte, hogy Izrael kivonuljon Egyiptomból (Zsoltárok 74:13, Úf.; 87:4, Kat.; Ézsaiás 30:7, Kat.). A Nílus deltájánál elterülő fejével és a Nílus termékeny völgye mentén több száz kilométeren át elnyúló testével az ókori Egyiptom kígyószerű szörnyetegre hasonlított (Ezékiel 29:3, Úf.). Ezt a szörnyet kettévágták, amikor Jehova tíz csapást hozott rá. Átdöfték, súlyosan megsebesítették és legyengítették, amikor hadserege elpusztult a Vörös-tenger vizeiben. Igen, Jehova Egyiptommal való bánásmódjában megmutatta a karja hatalmát. Kevésbé áll majd készen arra, hogy harcoljon a babiloni fogságban levő népéért?

15. a) Mikor és hogyan tűnik el Sion fájdalma és sóhajtozása? b) Mikor tűnik el napjainkban Isten Izraelének fájdalma és sóhajtozása?

¹⁵ Most előrevetítve Izrael kiszabadulását Babilonból, a prófécia így folytatódik: „Így térnek meg az Úrnak megváltottai, és ujjongás között Sionba jőnek, és örökös öröm fejökön; vígasságot és örömöt találnak, eltünik a fájdalom és sóhaj!” (Ézsaiás 51:11). Bármennyire szomorú is talán a helyzetük Babilonban, azokra, akik Jehova igazságosságát keresik, fényes jövő vár. Eljön az idő, amikor majd eltűnik a fájdalom és a sóhajtozás. Ujjongás, öröm, vigasság — ezt hallani majd a megváltottaktól. Ezeknek a prófétai szavaknak a modern kori beteljesedésében Isten Izraele 1919-ben szabadult ki a babilonihoz hasonló fogságból. Nagy örvendezéssel tértek vissza szellemi birtokukra, és az öröm mind a mai napig tart.

16. Milyen árat fizet Jehova a zsidók megváltásáért?

¹⁶ Mi lesz az ára a zsidók megváltásának? Ézsaiás próféciája már feltárta, hogy Jehova ’Egyiptomot adja váltságul értük, Etiópiát és Szebát helyettük’ (Ézsaiás 43:1–4, NW). Ez később fog bekövetkezni. A Perzsa Birodalom, miután elfoglalja Babilont, és szabadon engedi a zsidó foglyokat, meghódítja majd Egyiptomot, Etiópiát és Szebát. Ezeket az izraeliták lelkéért kapja cserébe. Ez összhangban van a Példabeszédek 21:18-ban lefektetett alapelvvel: „Az igazért váltságdíj az istentelen, és az igazak helyett a hitetlen büntettetik meg.”

További bátorítás

17. Miért nem kell a zsidóknak félniük Babilon haragjától?

¹⁷ Jehova továbbra is bátorítja népét: „Én, én vagyok megvígasztalótok! Ki vagy te, hogy félsz halandó embertől? ember fiától, a ki olyan lesz, mint a fű?! Hogy elfeledkeztél az Úrról, Teremtődről, a ki az eget kiterjeszté és a földet megalapítá, és hogy félsz szüntelen minden napon nyomorgatódnak haragjától, a ki igyekszik elveszteni? De hol van a nyomorgató haragja?” (Ézsaiás 51:12, 13). A népre évekig fogság vár. Még sincs oka arra, hogy féljen Babilon haragjától. Bár az a nemzet — a bibliai feljegyzésben szereplő harmadik világhatalom — leigázza Isten népét, és igyekszik ’nyomorgatni’, azaz elzárni előle a menekülés útját, a hűséges zsidók tudják, hogy Jehova jövendölése szerint Babilon elesik Czírus kezétől (Ézsaiás 44:8, 24–28). A Teremtővel — az örökkévaló Istennel, Jehovával — ellentétben Babilon lakosai el fognak pusztulni, mint a fű, amely kiszárad a száraz évszakban tapasztalható erős napsugárzás miatt. Hol lesz akkor a fenyegetésük és haragjuk? Mennyire ostoba dolog emberektől félni, és elfelejtkezni Jehováról, aki az eget és a földet alkotta!

18. Bár népe egy ideig fogságban lesz, mivel bátorítja őt Jehova?

¹⁸ Bár Jehova népe fogságban lesz egy ideig, mondhatni „megkötözött” lesz, szabadulása hirtelen jön el. Nem pusztulnak el Babilonban, vagy halnak éhen mint rabok — nem kerülnek élettelenül a seolba, a verembe (Zsoltárok 30:4; 88:4–6). Jehova ezzel bátorítja népét: „Hirtelen megszabadul a fogoly [a megkötözött, »Úf.«], és nem hal meg a veremben, kenyere sem fogy el” (Ézsaiás 51:14).

19. Miért bízhatnak meg a zsidók minden kétséget kizáróan Jehova szavaiban?

¹⁹ Jehova még tovább vigasztalja Siont: „Hiszen én vagyok az Úr, a te Istened, a ki megreszkettetem a tengert és zúgnak habjai; seregeknek Ura az Én nevem? És adtam beszédemet a te szádba, és kezem árnyékával födöztelek be, hogy újonnan plántáljam az egeket, és megalapítsam a földet, és ezt mondjam Sionnak: Én népem vagy te!” (Ézsaiás 51:15, 16). A Biblia újra meg újra megemlíti azt, hogy Isten képes kiterjeszteni a hatalmát a tenger felett, és irányítani azt (Jób 26:12; Zsoltárok 89:10; Jeremiás 31:35). Teljes mértékben irányítani tudja a természeti erőket, ahogy azt meg is mutatta, amikor kiszabadította népét Egyiptomból. Ki hasonlíthatna a „seregek Urához”, akárcsak egy kicsit is? (Zsoltárok 24:10).

20. Milyen „egek” és „föld” jön majd létre, amikor Jehova helyreállítja Siont? Milyen vigasztaló szavakat mond Jehova?

²⁰ A zsidók Isten szövetséges népe maradnak, és Jehova biztosítja őket arról, hogy haza fognak térni, és még egyszer a Törvénye alatt fognak élni. Ott újjáépítik majd Jeruzsálemet és a templomot, valamint újra eleget tesznek a szövetség alatti felelősségeiknek, mely szövetséget Mózes által kötött velük Jehova. Amikor az ország újra kezd majd benépesülni a visszatért izraelitákkal és háziállataikkal, „új föld” jön létre. Fölötte lesznek az „új egek”, egy új kormányzati rendszer (Ézsaiás 65:17–19; Aggeus 1:1, 14). Jehova ismét ezt mondja majd Sionnak: „Én népem vagy te!”

Jehova tettekre sarkall

21. Milyen tettekre sarkall Jehova?

²¹ Miután Jehova bátorította Siont, tettekre sarkall. Úgy szólva, mintha Sion elérkezett volna már szenvedései végéhez, Jehova ezt mondja: „Serkenj föl, serkenj föl, kelj föl Jeruzsálem, ki megittad az Úr kezéből haragja poharát; a tántorgás öblös kelyhét megittad, kiürítéd!” (Ézsaiás 51:17). Igen Jeruzsálemnek fel kell serkennie gyászos állapotából, és vissza kell nyernie korábbi helyzetét és tündöklését. Eljön az idő, amikorra már az utolsó cseppig kiissza az isteni büntetés jelképes poharát. Semmi sem fog maradni Istennek a Jeruzsálem miatt felgerjedt haragjából.

22—23. Mit tapasztal majd Jeruzsálem, amikor kiissza Jehova haragjának poharát?

²² De addig, míg Jeruzsálem büntetés alatt lesz, egyetlen lakosa, ’fia’ sem tudja majd befolyásolni az eseményeket (Ézsaiás 43:5–7; Jeremiás 3:14). A prófécia így szól: „Nem vala vezetője minden fiai közül, a kiket szűlt, nem fogta senki őt kézen minden fiai közül, a kiket fölnevelt” (Ézsaiás 51:18). Mennyire szenved majd Jeruzsálem a babiloniak kezétől! „E kettő esett rajtad! Kicsoda szánt meg téged? A pusztulás, a romlás, az éhség és a fegyver; miként vígasztaljalak téged? Fiaid elájultan ott feküdtek minden utczáknak fejeinél, mint a hálóba esett zerge, megrészegedve az Úr haragjától, Istenednek feddésétől” (Ézsaiás 51:19, 20).

²³ Szegény Jeruzsálem! ’Pusztulást és romlást’ szenved, ’éhség és fegyver’ sújtja. „Fiai”, akik képtelenek irányítani őt, és segíteni neki, hogy erős maradjon, tehetetlenül, legyengülve fognak állni, és nem lesz elég erejük ahhoz, hogy visszaverjék a babiloni támadókat. Tisztán láthatóan az utcák fejénél, azaz a sarkán, elalélva, legyengülve és kimerülve fekszenek majd (Jeremiás siralmai 2:19; 4:1, 2). Kiisszák Isten haragjának poharát, és elvesztik erejüket, mint a hálóba gabalyodott állatok.

24—25. a) Mit nem tesz többé Jeruzsálem? b) Ki lesz Jeruzsálem után a következő, aki iszik Jehova haragjának poharából?

²⁴ Ez a szomorú helyzet azonban véget fog érni. Ézsaiás vigasztalóan ezt mondja: „Ezért halld meg ezt, szenvedő, ki részeg vagy, de nem bortól! Így szól Urad, az Úr, és Istened, a ki népéért bosszút áll: Ímé, kiveszem kezedből a tántorgás poharát, haragom öblös kelyhét, nem iszod többé azt meg! És adom azt nyomorgatóid kezébe, a kik azt mondották lelkednek: Hajolj meg, hogy átmenjünk te rajtad, és a te hátadat olyanná tetted, mint a föld, és mint a minő az utcza a járóknak!” (Ézsaiás 51:21–23). A fegyelmezés után Jehova kész szánalomra indulni Jeruzsálem iránt és megbocsátani neki.

²⁵ Jehova most elfordítja haragját Jeruzsálem felől, és Babilon felé irányítja. Babilon addigra már a földdel tette egyenlővé Jeruzsálemet, és megalázta (Zsoltárok 137:7–9). De Jeruzsálemnek nem kell majd újból innia ebből a pohárból, amit a babiloniaktól vagy azok szövetségeseitől kapott. A poharat el fogják venni Jeruzsálem kezéből, és odaadják azoknak, akik örültek gyalázatának (Jeremiás siralmai 4:21, 22). Babilon a részegségtől kábultan esik össze (Jeremiás 51:6–8). Ezalatt Sion felemelkedik! Micsoda változás! Ez a kilátás bizony megvigasztalja Siont. Jehova szolgái biztosak lehetnek abban, hogy Jehova megszenteli nevét megmentő tetteivel.

[Lábjegyzet]

[Kép a 167. oldalon]

Jehova — a nagyobb Ábrahám — „a kőszál”, amelyből népe ’kivágatott’

[Kép a 170. oldalon]

Isten népének ellenségei el fognak tűnni, mint egy molyrágta ruha

[Kép a 176., 177. oldalon]

Jehova megmutatta, hogy képes irányítani a természeti erőket

[Kép a 178. oldalon]

Azt a poharat, amelyből Jeruzsálem inni fog, átadják majd Babilonnak és szövetségeseinek