9—10. Mit jelentett egy sátorlakó asszonynak az ókorban az az utasítás, hogy ’szélesítse ki a sátra helyét’? Miért jelentett ez boldog időszakot egy ilyen asszonynak?

⁹ Ézsaiás ezután a figyelemre méltó növekedés időszakáról prófétál: „Szélesítsd ki a sátorod helyét, és hajlékidnak kárpitjait terjeszszék ki; ne tiltsd meg; nyújtsd meg köteleidet, és erősítsd meg szegeidet. Mert mind jobb-, mind balkézre kiterjedsz, és magod [utódod, »KNB«] népeket vesz örökségbe, és puszta városokat megnépesítnek. Ne félj, mert meg nem szégyenülsz, és ne pirulj, mert meg nem gyaláztatol, mert ifjúságod szégyenéről elfeledkezel, és özvegységednek gyalázatáról többé meg nem emlékezel” (Ézsaiás 54:2–4).

¹⁰ Itt Jeruzsálemhez úgy szólnak, mintha sátorban lakó feleség és anya lenne, például amilyen Sára. Amikor egy ilyen anyának nő a családja, itt az idő otthonának a kibővítésére. Hosszabb köteleket és sátorlapokat kell feltennie, és új helyekre kell leszúrnia a sátorkarókat. Ez örömteli feladat neki, és ebben a mozgalmas időben könnyen elfelejti azokat az éveket, amikor azon aggódott, hogy lesznek-e valaha gyermekei, akik révén fennmarad a család.