8—9. Milyen jó cselekedetekkel kell az őszinte megbánásnak párosulnia?

⁸ Jehova többet kíván meg a népétől, mint csupán böjtöt a bűnök miatt; azt szeretné, ha meg is bánnák azokat. Csak akkor fogják elnyerni a kegyét (Ezékiel 18:23, 32). Elmagyarázza, hogy csak úgy van értelme a böjtölésnek, ha az a múltban elkövetett bűnök helyreigazításával párosul. Figyeljük meg, milyen kérdésekkel akarja Jehova felszínre hozni, hogy mi van a szívükben: „Hát nem ez-é a bőjt, a mit én kedvelek: hogy megnyisd a gonoszságnak bilincseit, az igának köteleit megoldjad, és szabadon bocsásd az elnyomottakat, és hogy minden igát széttépjetek?” (Ézsaiás 58:6).

⁹ A bilincs és az iga találó jelképei a kíméletlen rabságnak. A népnek nem böjtölnie kellene, és ugyanakkor elnyomnia hívőtársait, hanem meg kellene fogadnia a következő parancsot: „szeressed felebarátodat, mint magadat” (3Mózes 19:18). Mindenkit el kellene engedniük, akiket nyomorgattak, és jogtalanul rabszolgaságban tartottak.a A látványos vallásoskodás, mint a böjtölés, nem helyettesíti az Isten iránti őszinte odaadást és a testvéri szeretet kimutatását. Ézsaiás egyik kortársa, Mikeás próféta ezt írja: „mit kiván az Úr te tőled! Csak azt, hogy igazságot cselekedjél, szeressed az irgalmasságot, és hogy alázatosan járj a te Isteneddel” (Mikeás 6:8).