ÖRÖM

Az az érzés, amit az vált ki, hogy megszerzünk valami jót vagy várjuk valami jó bekövetkeztét; a boldogság állapota; ujjongás. A Bibliában használatos öröm, ujjongás, vigasság, örvendezés jelentésű héber és görög szavak az öröm különféle árnyalatait fejezik ki. Az örömhöz kapcsolódó igék belső érzésre vagy az öröm megnyilvánulására utalnak, és a következőket jelentik: ’örül, vigad; ujjong; kiáltozik örömében; ugrándozik örömében’.

Jehova Isten és Jézus Krisztus: Jehovát a Biblia „a boldog Isten”-nek nevezi (1Ti 1:11). Az alkotásai és minden tette örömet szerez neki is, és minden teremtményének is. Örömmel tölti el minden, amit létrehoz (Zs 104:31). Szeretné, ha a teremtményei is örömet lelnének a műveiben, és a saját munkájukat is élveznék (Pr 5:19). Mivel őtőle származik minden jó (Jk 1:17), ezért valamennyi értelmes teremtménye, az emberek és az angyalok egyaránt abban találhatják a legfőbb örömet, hogy megismerik őt (Jr 9:23, 24). Dávid király ezt mondta: „Legyen kedves a róla való elmélkedésem. Én örvendezni fogok Jehovában” (Zs 104:34). Énekében még ezt is leírta: „Örülni fognak az igazságosak Jehovában, és nála lelnek menedékre, mindnyájan dicsekednek majd az egyenes szívűek” (Zs 64:10). Pál apostol arra buzdította a keresztényeket, hogy minden időben örüljenek annak, hogy ismerik Jehovát, és annak is, hogy miként bánik velük. A következőket írta nekik: „Mindig örvendezzetek az Úrban [számos fordítás szerint: „Jehovában”]. Még egyszer mondom: örvendezzetek!” (Fi 4:4).

Jézus Krisztus áll Jehovához a legközelebb, vagyis ő ismeri a legjobban (Mt 11:27), és el tudja magyarázni a követőinek, hogy milyen Isten Jehova (Jn 1:18). Ezért mondható el, hogy Jézus szíve is örömteli, és ezért hívják így: „a boldog és egyedüli Hatalmasság” (1Ti 6:14, 15). Atyja iránti szeretetéből fakadóan mindig szívesen teszi azt, ami Isten kedvére van (Jn 8:29). Így hát, amikor azt a feladatot kapta, hogy jöjjön a földre, ahol szenvednie kell és meg kell halnia, hogy megtisztítsa Atyja nevét a gyalázattól, „az eléje helyezett örömért kínoszlopot tűrt kitartással, megvetve a szégyent” (Héb 12:2). Az emberek iránt is nagy szeretetet érzett, és örömét lelte bennük. Jézus, még mielőtt ember lett, megszemélyesített bölcsességként a Szentírás szavai szerint a következőket mondta: „akkor mellette [Jehova mellett] voltam mint mestermunkás, bennem lelte gyönyörűségét nap mint nap, s én örvendeztem előtte minden időben, örvendezve az ő földje termékeny talajának; és amiben gyönyörűségemet leltem, az az emberek fiaihoz fűződik” (Pl 8:30, 31).

Jézus azt szerette volna, ha a követői is ugyanilyen örömet élnének át, ezért ezt mondta nekik: „Azért beszéltem nektek ezekről, hogy az én örömöm bennetek legyen, és örömötök teljes legyen.” Az angyalok is örültek a föld teremtésekor (Jn 15:11; 17:13; Jób 38:4–7). Ezenkívül figyelik Isten népét, és örömmel tölti el őket, ha látják, hogy e nép tagjai hűségesek. Főleg akkor ujjonganak, amikor valaki az igaz imádathoz tér bűnös életútjáról, és Isten szolgájává válik (Lk 15:7, 10).

Mivel szerezhetünk örömet Istennek? Jehova szolgái a hűségükkel és a lojalitásukkal megörvendeztethetik Isten szívét. Sátán, az Ördög folyamatosan kétségbe vonja Isten uralkodói jogát, és mindazok feddhetetlenségét, akik Istent szolgálják (Jób 1:9–11; 2:4, 5; Je 12:10). Nekik szólnak ezek a szavak: „Légy bölcs, fiam, és örvendeztesd meg szívemet, hogy megfelelhessek annak, aki gúnyol engem” (Pl 27:11). Jehova népe a földön tehát a hűségével és a lojalitásával szerezhet örömet Istennek (Ézs 65:19; So 3:17).

Része a szellem gyümölcsének: Mivel Jehova az öröm forrása, és szeretné, ha a népét öröm töltené el, ezért az öröm része a szent szellem gyümölcsének. A Galácia 5:22, 23-ban található felsorolásban az öröm közvetlenül a szeretet után jön. Pál ezt írta a tesszalonikai keresztényeknek: „ti pedig utánzóink lettetek nekünk és az Úrnak, tekintve, hogy elfogadtátok a szót sok nyomorúság közepette, szent szellem örömével” (1Te 1:6). Ezzel összhangban az apostol a római keresztényeknek adott tanácsában elmondta, hogy Isten Királysága „igazságosságot, békét és örömet [jelent] szent szellemmel” (Ró 14:17).

Az igazi öröm szívből fakad és jó hatással lehet az ember szervezetére. A Példabeszédek könyvének bölcs írója azt mondta, hogy „a vidám szív megvidámítja az arcot” és „az örömteli szív jó orvosság [v.: „jót tesz az egészségnek”, Kat.]” (Pl 15:13; 17:22).

Öröm Isten szolgálatában: Nem megterhelő, amit Jehova kér a szolgáitól (1Jn 5:3). Azt szeretné, ha élveznék a neki végzett szolgálatot. A népétől, Izraeltől elvárta, hogy élvezzék az évszakokhoz kapcsolódó ünnepeket, amelyeket nekik készített, és hogy az életük és a szolgálatuk egyéb területén is találjanak örömet (3Mó 23:40; 5Mó 12:7, 12, 18). Örömmel kellett beszélniük Istenről (Zs 20:5; 51:14; 59:16). Ha nem szívből fakadó örömmel szolgálták, akkor baj volt a szívükkel, és nem értékelték Isten szerető-kedvességét és jóságát. Ezért figyelmeztette őket Isten, hogy mi fog történni, ha engedetlenné válnak, és nem találnak örömet a szolgálatban: „Mindezek az átkok rád szállnak. . ., mert nem hallgattál Jehovának, a te Istenednek szavára megtartva parancsolatait és rendeleteit. . . Továbbra is rajtad lesznek és utódaidon. . ., amiért nem szolgáltad Jehovát, a te Istenedet örvendezéssel és szívbeli örömmel, holott bővelkedtél mindenben” (5Mó 28:45–47).

A keresztények sem érhetik be kevesebbel; élvezniük kell az Istennek végzett szolgálatot. Ha ez nem így van, akkor baj van a szívükkel, és nem elég hálásak (Zs 100:2). Isten egyik hűséges szolgája ezt mondta: „Jehova öröme a ti erődítményetek” (Ne 8:10). Az a jó hír, amelyet a keresztényeknek hirdetniük kell, az angyal szavai szerint ’nagy öröm jó híre, amely az egész népnek öröme lesz’ (Lk 2:10). Már önmagában annak is örömmel kell eltöltenie az Ő tanúit, hogy Jehova nevét viselhetik, és hogy ismerik a Bibliában található igazságot. Jeremiás próféta kijelentette: „Szavad nekem ujjongássá és szívem örömévé válik, mert a te nevedet viselem, ó, Jehova, seregek Istene!” (Jr 15:16).

Ezenkívül Jehovának a keresztény gyülekezetben és a keresztények életében érvényesülő igazságos és jogos bírói döntései is örömet szereznek, főleg olyan időben, amikor a világ lábbal tiporja az igazságosságot és a jogot (Zs 48:11). A csodálatos reményünk is sok okot ad az örömre. („Örvendezzetek a reménységben”; Ró 12:12; Pl 10:28.) Egy további ok az örvendezésre, hogy megszabadít minket Jehova (Zs 13:5). Ezenkívül Isten szolgái azokban a személyekben is örömüket lelik, akiknek segítenek megismerni Jehovát, hogy aztán szolgálhassák őt (Fi 4:1; 1Te 2:19). Az egyik legnagyobb öröm az, amikor együtt lehetünk és együtt dolgozhatunk Isten népével (Zs 106:4, 5; 122:1).

Örömet jelent az üldözés: Ha egy keresztény óvja a szívét, még az üldözést is örömnek tartja – jóllehet az önmagában nem kellemes –, ugyanis győzelmet jelent, ha feddhetetlenül kitart. Isten segíteni fog annak, aki hűséges (Kol 1:11). Ráadásul az üldözés annak bizonyítéka, hogy Isten elfogadja őt. Jézus azt mondta, hogy a keresztények ’ugrándozzanak örömükben’, ha gyalázzák és üldözik őket (Mt 5:11, 12; Jk 1:2–4; 1Pt 4:13, 14).

Egyéb, Istentől származó örömök: Jehova sok mindent adott, amiben az emberek nap mint nap örömüket lelhetik, például: a házasság (5Mó 24:5; Pl 5:18); az, hogy igazságos és bölcs gyermeke lehet valakinek (Pl 23:24, 25); az eledel (Pr 10:19; Cs 14:17); a bor (Zs 104:14, 15; Pr 10:19); és számos más dolog Isten teremtésművéből (Jk 1:17; 1Ti 6:17).

Csalóka vagy mulandó örömök: Jézus elmondta, hogy vannak, akik hallják az igazságot, és örömmel fogadják, de nem értik meg igazán. Az ilyen személyek nem gondozzák a szívükbe ültetett szót, aminek az lesz a következménye, hogy hamar elvesztik az örömüket, mivel elbotlanak, amikor nyomorúság vagy üldözés támad a szó miatt (Mt 13:20, 21). Az anyagiakra épülő öröm csalóka, mivel megtévesztő és rövid életű. Ha valaki más szerencsétlenségének örül – még akkor is, ha ez a személy gyűlöli őt –, felelnie kell Jehova előtt a bűnéért (Jób 31:25–30; Pl 17:5; 24:17, 18). Ostobaság, ha egy fiatal azt gondolja, bele kell merülnie ’a fiatalkorral járó kívánságokba’ ahhoz, hogy élvezni tudja az életet (2Ti 2:22; Pr 11:9, 10). Ezenkívül az, aki szereti a vigasságot, pórul fog járni (Pl 21:17; Pr 7:4). Az is rossz, ha egy keresztény azért ujjong, mert összehasonlítja magát másokkal. Inkább az ő saját munkáját kellene megpróbálnia, és akkor egyedül önmagára nézve lesz oka az ujjongásra (Ga 6:4).

Örökké tartó öröm: Jehova megígérte, hogy véget fog érni a babiloni száműzetés, és vissza fogja vinni a népét, Izraelt Jeruzsálembe. I. e. 537-ben vissza is vitte őket, és az izraeliták nagyon örvendeztek, amikor lerakták a templom alapját (Ézs 35:10; 51:11; 65:17–19; Ezs 3:10–13). Ézsaiás próféciájának (65:17) azonban van egy nagyobb beteljesedése is, amikor létrejön ’egy új ég és egy új föld’, és az egész emberiség örök időkön át örömet talál majd az ’Új Jeruzsálem’ uralma alatt (Je 21:1–3).

Jelenleg a gonoszság, a betegség és a halál miatt nem lehet teljes és zavartalan az örömünk. A bibliai alapelvvel összhangban azonban „a bölcs király kirostálja a gonosz embereket”, vagyis Jézus Krisztus mint Király el fogja pusztítani Istennek és az igazságosságnak minden ellenségét (Pl 20:26; 1Ko 15:25, 26). Így már semmi sem akadályozhatja meg, hogy teljes legyen az örömünk, mivel „nem lesz többé halál, sem kesergés, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé” (Je 21:4). Nem fogunk többé szomorkodni amiatt, hogy meghalt valakink, hisz a halottak fel fognak támadni. Ennek tudata már most megvigasztalja a keresztényeket, akik emiatt ’nem búsulnak úgy, ahogy a többiek is teszik, akiknek nincsen reménységük’ (1Te 4:13, 14; Jn 5:28, 29).