Tizenegyedik fejezet

Jaj a lázadóknak!

Ézsaiás 9:8—10:4

 1. Milyen borzalmas hibát követett el Jeroboám?

AMIKOR Jehova szövetséges népe két királyságra szakadt, az északi tíztörzs-királyság Jeroboám uralma alá került. Az új király jó képességű, erélyes uralkodó volt. Ámde hiányzott belőle a Jehovába vetett igazi hit. Emiatt borzalmas hibát követett el, mely az egész északi királyság történelmét beárnyékolta. A Mózesi Törvény szerint az izraeliták azt a parancsot kapták, hogy évenként háromszor utazzanak fel a jeruzsálemi templomhoz, amely akkor a déli királyságban, Júdában helyezkedett el (5Mózes 16:16). Mivel tartott tőle, hogy ezek a rendszeres utazások arra indítják alattvalóit, hogy az újraegyesülésre gondoljanak déli testvéreikkel, Jeroboám „csináltata két arany borjút, és monda nékik: Sok néktek Jeruzsálembe felmennetek: Ímhol vannak a te isteneid, óh [Izrael], a kik téged kihoztak Égyiptomnak földéből. És az egyiket helyhezteté Béthelbe, a másikat pedig Dánba” (1Királyok 12:28, 29).

 2., 3. Mik voltak Jeroboám hibájának következményei Izraelre vonatkozóan?

² Rövid távon látszólag bevált Jeroboám terve. A nép fokozatosan leszokott róla, hogy Jeruzsálembe menjen, és kezdett a két borjú előtt imádatot bemutatni (1Királyok 12:30). De ez a hitehagyott vallásos szokás romlottá tette a tíztörzs-királyságot. A későbbi években továbbra is az aranyborjúk előtt borultak le, még Jéhu is, aki oly dicséretes buzgalmat tanúsított a Baál-imádat Izraelből történő kiirtásában (2Királyok 10:28, 29). Mi mást eredményezett még Jeroboám végzetesen rossz döntése? Politikai bizonytalanságot és szenvedést a népnek.

³ Mivel Jeroboám már korábban hitehagyott lett, Jehova azt mondta, hogy leszármazottai nem fognak uralkodni az országban, és végül az északi királyságot borzalmas csapás éri majd (1Királyok 14:14, 15). Jehova szava igaznak bizonyult. Izrael királyai közül heten két évig vagy még kevesebb ideig uralkodtak; olyanok is voltak, akik csak néhány napig. Egy király öngyilkosságot követett el, hatot pedig meggyilkoltak becsvágyó emberek, akik a trónra törtek. Különösen II. Jeroboám körülbelül i. e. 804-ben befejeződött uralma után, mialatt Uzziás uralkodott Júdában, Izraelt békétlenség, erőszak és gyilkosságok sújtották. Ilyen a háttér, amikor Jehova közvetlen figyelmeztetést, vagyis „beszédet” küld Ézsaiással az északi királyságnak. „Beszédet küldött az Úr [Jákobnak], és leesett [Izraelben]” (Ézsaiás 9:8).a

A kevélység és a felfuvalkodottság rászolgál Isten haragjára

 4. Milyen „beszédet” küld Izrael ellen Jehova, és miért?

⁴ Jehova ’beszédét’ nem lehet figyelmen kívül hagyni. „Hogy megértse az egész nép: Efraim és Samaria lakosa, a kik ezt mondják kevélyen és felfuvalkodva” (Ézsaiás 9:9). A „Jákob”, „Izrael”, „Efraim” és „Samaria” név egyaránt Izrael északi királyságára utal, melyben Efraim a legfőbb törzs, Szamária pedig a főváros. Jehovának e királyság elleni beszéde egy szigorú bírói kijelentés amiatt, hogy Efraim megkeményedett hitehagyásában, és kihívó arcátlansággal viselkedik Jehovával. Isten nem fogja megvédeni a népet gonosz útjának következményeitől. Kénytelen lesz hallgatni, vagyis odafigyelni Isten beszédére (Galácia 6:7).

 5. Hogyan mutatják ki az izraelbeliek, hogy nem törődnek Jehova ítélethozó cselekedeteivel?

⁵ A körülmények romlásával a nép komoly veszteségeket tapasztal; többek között otthonait is elveszti, melyek többnyire vályogtéglából és olcsó fából készültek. Vajon megenyhül az izraelbeliek szíve ennek hatására? Vajon megfogadják Jehova prófétáinakb a szavát, és visszatérnek az igaz Istenhez? Ézsaiás feljegyezte a nép gőgös válaszát: „Téglák omlottak le, és mi faragott kőből építünk; fügefák vágattak ki, és mi czédrusokat ültetünk helyökre!” (Ézsaiás 9:10). Az izraelbeliek dacolnak Jehovával, és elutasítják prófétáit, akik elmondják nekik, miért szenvednek ilyen megpróbáltatásokat. Végeredményben ezt mondják: Lehet, hogy a nem tartós vályogtéglából és olcsó fából készült házainkat elveszítjük, de mi többet teszünk e veszteségek helyreállításánál, mivel jobb anyagokból (faragott kőből és cédrusból) építjük fel őket újra. (Vesd össze: Jób 4:19.) Nem hagynak Jehovának más választást, mint hogy további fegyelmezésben részesítse őket. (Vesd össze: Ézsaiás 48:22.)

 6. Hogyan hiúsítja meg Jehova a szír—izraeli szövetség Júda elleni cselszövését?

⁶ Ézsaiás így folytatja: „az Úr ellenök hozza Reczin szorongatóit” (Ézsaiás 9:11a). Péka, Izrael királya és Reczin, Szíria királya szövetséget kötött egymással. Azon mesterkednek, hogy meghódítsák Júda kéttörzs-királyságát, és Jehova jeruzsálemi trónjára egy bábkirályt ültessenek, egy bizonyos „Tábeal fiát” (Ézsaiás 7:6). De az összeesküvés kudarcra van ítélve. Reczinnek hatalmas ellenségei vannak, és Jehova „ellenök”, Izrael ellen „hozza” ezeket az ellenségeket. A „hozza” kifejezés azt jelenti, megengedi nekik, hogy eredményesen hadakozzanak, előidézve ezzel a szövetség és célkitűzései romba dőlését.

 7., 8. Milyen következménnyel jár Izrael szempontjából az, hogy Asszíria meghódítja Szíriát?

⁷ A szövetség akkor kezd felbomlani, amikor Asszíria támadást intéz Szíria ellen. „Feljövén Assiria királya Damaskus [Szíria fővárosa] ellen, bevette azt, és a benne levőket Kirbe hurczolta; Réczint pedig megölte” (2Királyok 16:9). Hatalmas szövetségesének elvesztésével Péka rájön, hogy Júdára vonatkozó tervei meghiúsulnak. Valóban, nem sokkal Reczin halála után Pékát meggyilkolja Hóseás (Hósea), aki ezután elfoglalja Szamária trónját (2Királyok 15:23–25, 30).

⁸ Szíria, Izrael volt szövetségese most már Asszíriának, a térség legfőbb hatalmának a vazallusa. Ézsaiás prófétál arról, hogyan használja fel Jehova ezt az új politikai helyzetet: „ellenségeiket [Izrael ellenségeit] rájok uszítja; a Sziriabeliek elől, és a Filiszteusok hátul, s falják [Izraelt] feltátott torokkal. Mindezekkel azonban haragja el nem múlt, és keze még felemelve van” (Ézsaiás 9:11b, 12). Igen, Szíria most már Izrael ellensége, és Izraelnek fel kell készülnie Asszíria és Szíria közös támadására. A támadás sikeres. Asszíria a saját szolgájává teszi a trónbitorló Hóseást, s súlyos sarcot vet ki rá. (Néhány évtizeddel korábban Asszíria nagy pénzösszeget kapott Menáhemtől, Izrael egyik királyától.) Mily igazak Hóseás próféta szavai: „Idegenek emésztik [Efraim] erejét” (Hóseás 7:9; 2Királyok 15:19, 20; 17:1–3).

 9. Miért mondhatjuk, hogy a filiszteusok „hátulról” támadnak?

⁹ Vajon nem mondja Ézsaiás azt is, hogy a filiszteusok „hátulról” támadnak? De igen. A mágneses iránytűk ideje előtt a héberek a napkelet felé néző személy nézőpontjából jelölték az irányokat. Kelet tehát „elől” volt, nyugat, a filiszteusok tenger melletti hazája pedig „hátul”. Az Ézsaiás 9:12-ben említett „Izrael” ebben az esetben talán Júdát is magában foglalja, ugyanis a filiszteusok megtámadták Júdát Péka kortársa, Aház uralkodásának az idején, elfoglalva és megszállva több júdai várost és erődítményt. Az északon lévő Efraimhoz hasonlóan Júda is rászolgál erre a Jehovától jövő fegyelmezésre, ugyanis ezt az országot is átjárja a hitehagyás (2Krónika 28:1–4, 18, 19).

’Főtől farkig’ lázadó nemzet

10., 11. Milyen ítéletet hoz majd el Jehova Izraelre a nemzet állandó lázadása miatt?

¹⁰ Az északi királyság megmarad Jehova elleni lázadásában minden szenvedése — és Jehova prófétáinak erőteljes kijelentései — ellenére is. „E nép nem tért meg az őt verő Istenhez, és a seregeknek Urát nem keresték” (Ézsaiás 9:13). A próféta ezért így folytatja: „kivágja az Úr [Izraelből] a főt és farkat, a pálmaágat és a kákát egy napon. A fő: a vén és a főember, a fark pedig a próféta, a ki hazugságot szól. Mert e nép vezérei hitetőkké lettek, és a kiket vezetének, elvesztek” (Ézsaiás 9:14–16).

¹¹ A „fő” és a „pálmaág” a „vént és a főembert” szemlélteti: a nemzet vezetőit. A „fark” és a „káka” a hamis prófétákra utal, akik vezetőiknek tetsző szavakat szólnak. Egy bibliatudós a következőket írja: „A hamis prófétákat azért nevezik faroknak, mert ők a nép erkölcsileg legalantasabbjai, és a gonosz uralkodók szolgai követői és támogatói voltak.” Edward J. Young professzor az alábbiakat mondja ezekről a hamis prófétákról: „Ezek nem vezetők voltak, hanem vezetőik vezetését követve egyszerűen hízelegtek és meghunyászkodtak; akárcsak a kutya farka, mely hagyja, hogy a kutya csóválja.” (Vesd össze: 2Timóteus 4:3.)

Még az ’özvegyek és árvák’ is lázadók

12. Mennyire mélyre hatolt a romlottság az izraeli társadalomban?

¹² Jehova az özvegyek és az árvák Védelmezője (2Mózes 22:22, 23). De hallgasd csak, mit mond most Ézsaiás: „ifjaiban sem gyönyörködik az Úr, s árváin és özvegyein sem könyörül; mert mindnyájan istentelenek és gonosztevők, és minden száj bolondságot beszél. Mindezekkel haragja el nem múlt, és keze még felemelve van” (Ézsaiás 9:17). A hitehagyás a társadalom minden rétegét megrontotta, még az özvegyeket és az árvákat is! Jehova türelmet tanúsítva elküldi prófétáit, remélve, hogy a nép megváltoztatja útját. Hóseás például így könyörög: „Térj vissza hát [Izrael] az Úrhoz, a te Istenedhez, mert elbuktál álnokságod miatt!” (Hóseás 14:2). Mennyire bánthatja az özvegyek és árvák Védelmezőjét, hogy még rajtuk is végre kell hajtania az ítéletet!

13. Mit tanulhatunk az Ézsaiás napjaiban uralkodó helyzetből?

¹³ Ézsaiáshoz hasonlóan mi is olyan válságos időkben élünk, melyek Jehovának a gonoszok elleni ítéletnapját előzik meg (2Timóteus 3:1–5). Mennyire fontos ezért, hogy az igaz keresztények, az élethelyzetüktől függetlenül, megmaradjanak szellemileg, erkölcsileg és elmebelileg tisztán, hogy megőrizzék helyeselt állapotukat Isten előtt. Óvja mindenki féltő gonddal a Jehovával ápolt kapcsolatát! Aki egyszer már kimenekült „Nagy Babilonból”, többé ne legyen ’részestárs a bűneiben’ (Jelenések 18:2, 4).

A hamis imádat táplálja az erőszakot

14., 15. a) Mit eredményez a démonok imádata? b) Milyen folyamatban lévő szenvedésről prófétál Ézsaiás Izraelre vonatkozóan?

¹⁴ A hamis imádat végeredményben a démonok imádatát jelenti (1Korintus 10:20). Ahogyan az Özönvíz előtti helyzet nyilvánvalóvá tette, a démoni befolyás erőszakhoz vezet (1Mózes 6:11, 12). Nem meglepő ezért, hogy amikor Izrael hitehagyottá válik, és démonokat kezd imádni, akkor az ország megtelik erőszakkal és gonoszsággal (5Mózes 32:17; Zsoltárok 106:35–38).

¹⁵ Ézsaiás élénk szóképekkel írja le a gonoszság és az erőszak elterjedését Izraelben: „a gonoszság felgerjedt, mint a tűz, s tövist és gazt emészt, és meggyújtja a sűrű erdőt, és felgomolyg az füst oszlopában. A seregek Urának haragja miatt kiégett a föld, és a nép a tűznek eledele lőn: Senki atyjafián nem könyörül, jobbkézre vág és megéhezik, eszik balkézre és nem elégszik meg; mindnyájan karjoknak húsát eszik, Manassé Efraimot és Efraim Manassét; s mindketten Júda ellen kelnek. Mindezekkel haragja el nem múlt, és keze még felemelve van” (Ézsaiás 9:18–21).

16. Hogyan teljesednek az Ézsaiás 9:18–21-ben olvasható szavak?

¹⁶ Mint a bokorról bokorra terjedő lángok, az erőszak kiszabadul az ellenőrzés alól, és gyorsan eléri „a sűrű erdőt”, s teljes erővel tomboló erdőtűzzé válik. Két bibliamagyarázó, Keil és Delitzsch úgy jellemzi az erőszak mértékét, mint ami „az anarchikus polgárháború legembertelenebb önpusztítását jelentette. Szemernyi gyengédség nélkül felemésztették egymást, de ez sem volt elég nekik.” A prófécia valószínűleg azért emeli ki itt Efraim és Manassé törzsét, mert ők az északi királyság fő képviselői, és a tíz törzs közül ők állnak a legszorosabb rokoni kapcsolatban, mivel József két fiának a leszármazottai. Ennek ellenére csak annyi időre hagynak fel testvérgyilkos erőszakoskodásaikkal, amíg a déli Júdával háborúznak (2Krónika 28:1–8).

A romlott bírák szembekerülnek bírájukkal

17., 18. Milyen romlottság van jelen Izrael törvénykezési és közigazgatási rendszerében?

¹⁷ Jehova ezután Izrael romlott bíráira és más tisztviselőire irányítja ítélkező szemét. Ezek a személyek visszaélnek hatalmukkal, mivel kifosztják a gyöngéket és szegényeket, akik igazságosságot keresve hozzájuk jönnek. Ézsaiás ezt mondja: „Jaj a hamis határozatok határozóinak, és a jegyzőknek, a kik gonoszt jegyeznek, hogy elriaszszák a gyöngéket a törvénykezéstől, s elrabolják népem szegényeinek igazságát, hogy legyenek az özvegyek az ő prédájok, és az árvákban zsákmányt vessenek” (Ézsaiás 10:1, 2).

¹⁸ Jehova Törvénye az igazságtalanság minden formáját megtiltja: „Ne kövessetek el igazságtalanságot az ítéletben; ne nézd a szegénynek személyét, se a hatalmas személyét ne becsüld” (3Mózes 19:15). Ezek a tisztviselők, figyelmen kívül hagyva ezt a törvényt, kialakítják saját ’hamis határozataikat’, hogy ezzel törvényesítsék azt, ami tulajdonképpen a legkegyetlenebb, nyílt lopással ér fel: az özvegyek és az árvák csekélyke vagyonának elvételét. Izrael hamis istenei természetesen vakon szemlélik ezt az igazságtalanságot, Jehova viszont nem. Ézsaiás által Jehova most ezekre a gonosz bírákra irányítja figyelmét.

19., 20. Hogyan változik meg a romlott izraeli bírák helyzete, és mi történik ’dicsőségükkel’?

¹⁹ „Vajjon mit míveltek a meglátogatásnak és a messzünnen rátok jövő pusztulásnak napján? Kihez futtok segítségért, és hol hagyjátok dicsőségeteket? Bizony csak: a foglyok alá hanyatlanak és a megölettek alá hullanak” (Ézsaiás 10:3, 4a). Nincsenek becsületes bírák, akikhez az özvegyek és az árvák fordulhatnának. Mennyire illő tehát, hogy Jehova megkérdezi ezektől a romlott izraeli bíráktól, vajon kihez fordulnak most, hogy Jehova számon kéri tetteiket. Igen, hamarosan megtudják, hogy „félelmetes dolog az élő Isten kezébe esni” (Héberek 10:31).

²⁰ Ezeknek a gonosz bíráknak a ’dicsősége’ (a világi tekintély, tisztelet és hatalom, melyet vagyonuknak és helyzetüknek köszönhetnek) rövid életű lesz. Néhányan hadifoglyok lesznek, ’aláhanyatlanak’, azaz összegörnyednek a többi fogoly között, a többit legyilkolják, holttesteiket pedig a háborúban elesettek takarják majd el. ’Dicsőségük’ magában foglalja ebül szerzett vagyonukat is, melyet az ellenség elrabol tőlük.

21. Figyelembe véve azt a büntetést, melyet Izrael elszenvedett, megszűnt-e Jehova vele szembeni haragja?

²¹ Ézsaiás zord figyelmeztetéssel fejezi be ezt az utolsó strófát: „mind ezekkel [a nemzet által eddig tapasztalt jajokkal] haragja el nem múlt, és keze még felemelve van” (Ézsaiás 10:4b). Igen, Jehovának még további mondanivalója van Izraelnek. Jehova mindaddig nem húzza vissza kiterjesztett kezét, amíg végső, pusztító csapást nem mér a lázadó északi királyságra.

Sohase essünk áldozatul a hazugságoknak és a haszonlesésnek

22. Milyen tanulságot vonhatunk le abból, ami Izraellel történt?

²² Jehova Ézsaiás által elmondott beszéde súlyosan érintette Izraelt, és ’nem tért hozzá üresen’ (Ézsaiás 55:10, 11). A történelem megörökítette Izrael északi királyságának tragikus végét, azt pedig csak elképzelni tudjuk, milyen szenvedést kellett elviselnie lakosainak. Éppily biztos, hogy Isten szava a dolgok jelenlegi rendszerén, különösen a hitehagyott kereszténységen is teljesedik majd. Mennyire fontos ezért, hogy a keresztények ne figyeljenek a hazug, Isten elleni propagandára! Isten Szavának köszönhetően már régóta nyilvánvalóak Sátán agyafúrt tervei, tehát nem kell, hogy ezek becsapjanak minket, mint az ókori Izrael esetében történt (2Korintus 2:11). Sohase hagyjon fel egyikünk sem azzal, hogy „szellemmel és igazsággal” Jehovát imádja (János 4:24). Ebben az esetben felemelt keze nem sújt le imádóira, ahogyan a lázadó Efraimra lesújtott; szeretettel karjaiba zárja és támogatni fogja őket végig a paradicsomi földön való örök élethez vezető úton (Jakab 4:8).

[Lábjegyzetek]

[Kép a 139. oldalon]

A gonoszság és az erőszak egész Izraelben szétterjed, mint az erdőtűz

[Kép a 141. oldalon]

Jehova felelősségre vonja azokat, akik másokat kiszipolyoznak