Látható a különbség
„Ti pedig. . . látni fogjátok a különbséget az igazságos és a gonosz között” (MAL 3:18)
1–2. Mi teszi próbára Isten népét napjainkban? (Lásd a képeket a cikk elején.)
SOK egészségügyi dolgozó olyan embereket ápol, akik valamilyen fertőző betegségben szenvednek. Igyekeznek segíteni nekik, de közben meg kell védeniük magukat, nehogy ők is megfertőződjenek. Ehhez hasonlóan a keresztények közül is sokan olyan környezetben élnek és dolgoznak, ahol az emberek Istennek nem tetsző tulajdonságokkal és gondolkodásmóddal vannak megfertőzve. Ez bizony próbára teszi őket.
2 Ezekben az utolsó napokban erkölcsi zűrzavar uralkodik a világban. Pál apostol a Timóteusznak írt második levelében jellemezte azokat az embereket, akik elidegenedtek Istentől. Az általa említett vonások csak még szembetűnőbbek lesznek, ahogy közeledik ennek a rendszernek a vége. (Olvassátok fel: 2Timóteusz 3:1–5, 13.) Bár talán megdöbbenünk, amikor látjuk, hogy milyen sokan mutatják fel ezeket a tulajdonságokat, az ilyen emberek bizony ránk is hatással lehetnek (Péld 13:20). Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy azok, akik nem szolgálják Jehovát, mennyire különböznek azoktól, akik a népéhez tartoznak. Arról is szó lesz, hogy mit tehetünk, hogy ne fertőzzenek meg minket a rossz tulajdonságok, és hogyan vonzhatunk másokat Jehovához.
3. Kikre vonatkozik az a felsorolás, melyet a 2Timóteusz 3:2–5-ben találunk?
3 Pál apostol azt írta, hogy „az utolsó napokban nehezen elviselhető, válságos idők lesznek”. Ezután 19 olyan jellemvonást sorolt fel, melyek megfigyelhetőek az embereken ebben az időszakban. A Róma 1:29–31-ben egy hasonló felsorolást találunk, ám a Timóteusznak írt levélben Pál olyan kifejezéseket is használt, melyek nem szerepelnek máshol a Keresztény görög iratokban. Pál arról írt, hogy milyenek lesznek „az emberek”. De ez nem azt jelenti, hogy minden emberre ráillenek az említett tulajdonságok, hiszen a keresztények teljesen másak. (Olvassátok fel: Malakiás 3:18.)
HOGYAN GONDOLKODJUNK MAGUNKRÓL?
4. Hogyan jellemeznéd azokat, akik büszkeségtől felfuvalkodottak?
4 Miután Pál elmondta, hogy sokan önmagukat és a pénzt fogják szeretni, beszélt arról is, hogy önteltek, gőgösek és büszkeségtől felfuvalkodottak lesznek. Az ilyen tulajdonságok hátterében gyakran az áll, hogy valaki felsőbbrendűnek érzi magát a képességei, a külseje, a vagyona vagy a társadalmi helyzete miatt. Az öntelt, gőgös emberek semmire sem vágynak jobban, mint hogy csodálják és istenítsék őket. Egy bibliatudós a következő képpel írta le, milyen egy rendkívül büszke személy: „A szívében van egy kis oltár, ahol le szokott borulni saját maga előtt.” Van, aki szerint a túlzott büszkeség annyira visszataszító tulajdonság, hogy még azok sem szeretik másokban, akik maguk is büszkék.
5. Hogyan váltak hűséges személyek büszkévé?
5 Jehova gyűlöli a büszkeséget. Számára utálatosak „a kevély szemek” (Péld 6:16, 17). Egy büszke ember nem tud közeledni Istenhez (Zsolt 10:4). A büszkeség az Ördög egyik jellemző vonása (1Tim 3:6). De sajnos Jehova néhány hűséges szolgáját is megfertőzte a büszkeség. Uzziás, Júda királya évekig lojális volt Jehovához. „Ámde amint megerősödött, felfuvalkodott a szíve, egészen a megromlásig, ezért hűtlenül cselekedett Jehovával, az ő Istenével szemben, és bement Jehova templomába, hogy füstölőszert égessen a füstölőoltáron.” Később Ezékiás király is a gőg csapdájába esett egy időre (2Krón 26:16; 32:25, 26).
6. Miért válhatott volna büszkévé Dávid, és hogyan maradt mégis alázatos?
6 Néhányan azért válnak büszkévé, mert vonzóak, népszerűek, tehetségesek a zenében, erősek vagy elismertek. Dávidra ez mind igaz volt, mégis alázatos maradt egész életében. Miután megölte Góliátot, és Saul király felajánlotta neki a lányát, Dávid ezt mondta: „Ki vagyok én, és micsoda az én rokonságom, apám családja Izraelben, hogy veje legyek a királynak?” (1Sám 18:18). Mi segített megőrizni az alázatát? Dávid a tulajdonságait, képességeit és kiváltságait annak köszönhette, hogy Isten leereszkedett, vagyis megalázta magát, hogy figyelmet fordítson rá (Zsolt 113:5–8). Dávid tisztában volt vele, hogy minden jót Jehovától kapott. (Vesd össze: 1Korintusz 4:7.)
7. Mi segít, hogy alázatosak legyünk?
7 Dávidhoz hasonlóan Jehova ma élő szolgái is törekszenek rá, hogy alázatosak legyenek. Lenyűgöz minket az a tény, hogy Jehova alázatos, noha ő a leghatalmasabb az egész világegyetemben (Zsolt 18:35). Megszívleljük a következő ihletett tanácsot: „öltsétek magatokra a könyörület gyöngéd vonzalmát, a kedvességet, az alázatosságot, a szelídséget és a hosszútűrést” (Kol 3:12). Azt is tudjuk, hogy a szeretet „nem kérkedik, nem fuvalkodik fel” (1Kor 13:4). Ha alázatosak vagyunk, az emberek talán közeledni fognak Jehovához. Ugyanúgy, ahogy egy férjet szó nélkül megnyerhet a felesége a viselkedése által, azok, akik látják, hogy alázatosak vagyunk, remélhetőleg vonzódni fognak Istenhez (1Pét 3:1).
HOGYAN BÁNJUNK MÁSOKKAL?
8. a) Hogyan tekintik néhányan azt, ha egy gyermek engedetlen a szüleivel szemben? b) Mire szólítja fel a Szentírás a gyerekeket?
8 Pál arról is beszélt, hogy az utolsó napokban hogyan fognak bánni egymással az emberek. Például a gyermekek szüleik iránt engedetlenek lesznek. A könyvekben, filmekben és tévéműsorokban időnként elfogadhatónak, sőt jónak mutatják be, ha egy fiatal nem fogad szót a szüleinek. Ám az ilyen viselkedés aláássa a társadalom legfontosabb egységének, a családnak a stabilitását. Ezt az alapvető igazságot már régen felismerték. Érdekes, hogy az ókori Görögországban azt a férfit, aki megütötte a szüleit, megfosztották a polgári jogaitól. A római törvény szerint a gyilkossággal egyenértékű vétek volt, ha valaki megütötte az apját. A Bibliában pedig a Héber iratokban és a Keresztény görög iratokban is kapnak felszólítást a gyerekek, hogy tiszteljék a szüleiket (2Móz 20:12; Ef 6:1–3).
9. Mi segít a fiataloknak, hogy engedelmeskedjenek a szüleiknek?
9 A gyerekek elkerülhetik, hogy megfertőzze őket az engedetlenség szelleme, ha elgondolkodnak azon, hogy mi mindent köszönhetnek a szüleiknek. Azt is fontos megérteniük, hogy Isten, aki mindannyiunk Atyja, engedelmességet vár el tőlük. Ha egy fiatal pozitívan beszél a szüleiről, azzal arra ösztönözhet más fiatalokat, hogy ők is becsüljék meg a szüleiket. Persze azoknak a gyerekeknek, akiknek a szülei természetes vonzalom nélküliek, nehezebb szívből engedelmeskedniük. De hogyha érzik a szüleik őszinte szeretetét, akkor szívesen járnak a kedvükben, még ha ez erőfeszítésbe is kerül. Austin elismeri: „Bár gyakran éreztem kísértést, hogy valami rosszat tegyek, segített szót fogadnom, hogy a szüleim észszerű szabályokat állítottak fel, megindokolták azokat, és mindig nyíltan kommunikáltak. Éreztem, hogy törődnek velem, és ezért szerettem volna örömet szerezni nekik.”
10–11. a) Milyen rossz tulajdonságaik vannak azoknak, akik nem szeretnek másokat? b) Milyen mértékben szeretik az igaz keresztények az embertársaikat?
10 Pál felsorolásában találunk még olyan tulajdonságokat, melyek a szeretet hiányáról tanúskodnak. Logikus, hogy a „szüleik iránt engedetlenek” után az következik, hogy sokan hálátlanok lesznek, hiszen az ilyen emberek nem értékelik, ha kedvesen bánnak velük. Az is jellemző az emberekre, hogy illojálisak, és hogy nem készek semmilyen megegyezésre, vagyis nem hajlandóak kibékülni másokkal. Káromlók és árulók, azaz becsmérlően és bántóan beszélnek nemcsak emberekről, hanem még Istenről is. Rágalmazók, tehát rosszindulatú hazugságokat terjesztenek másokról, hogy tönkretegyék a hírnevüket.a
11 Jehova imádói egészen másak, mint a legtöbb ember a világban. Ők őszintén szeretik az embertársaikat. Ez mindig is így volt. Jézus azt mondta, hogy a mózesi törvény második legfontosabb parancsolata az, hogy szeresd felebarátodat (az a·gaʹpé egyik formája), és ezt csak az Isten iránti szeretetre vonatkozó parancs előzi meg (Máté 22:38, 39). Jézus arról is beszélt, hogy az igaz keresztények azonosító jele lesz, hogy szeretik egymást. (Olvassátok fel: János 13:34, 35.) A keresztények még az ellenségeiket is szeretik (Máté 5:43, 44).
12. Hogyan fejezte ki a szeretetét Jézus mások iránt?
12 Jézus kimutatta, hogy mennyire szereti az embereket. Városról városra járt, hogy elmondja nekik az Isten királyságáról szóló jó hírt. Meggyógyította a vakokat, sántákat, leprásokat és siketeket. Feltámasztotta a halottakat (Luk 7:22). Még a saját életét is feláldozta az emberiségért, pedig sokan gyűlölték őt. Jézus tökéletesen visszatükrözte az Atyja szeretetét. Jehova Tanúi az egész földön követik Jézus példáját, és szeretettel bánnak másokkal.
13. Hogyan segít az embereknek közeledni Jehovához az, ha szeretettel bánunk másokkal?
13 Ha kimutatjuk a szeretetünket, az arra ösztönözheti az embereket, hogy közeledjenek égi Atyánkhoz. Például egy thaiföldi férfira nagy hatással volt az, amit egy regionális kongresszuson tapasztalt. Látta, hogy a testvérek őszintén szeretik egymást, ezért miután hazatért, kérte, hogy tanulmányozzák vele a Bibliát heti kétszer. Minden rokonának tanúskodott, és csupán fél évvel a kongresszus után megtartotta az első bibliaolvasását a királyságteremben. Mi mennyire mutatjuk ki a szeretetünket mások iránt? A következő kérdések segíthetnek a válaszadásban: „Megteszem, ami tőlem telik, hogy segítsek a családtagjaimnak, a testvéreknek, vagy azoknak, akikkel a szolgálatban találkozom? Törekszem rá, hogy úgy lássak másokat, ahogy Jehova?”
FARKASOK ÉS BÁRÁNYOK
14–15. Milyen állatias tulajdonságaik vannak sokaknak, és hogyan tudtak néhányan megváltozni?
14 Lássunk még néhány tulajdonságot, melyek jellemzőek az emberekre az utolsó napokban, és amelyeket fontos kerülnünk. Sokakra igaz, hogy a jóságot nem szeretők, vagy más fordítás szerint „a jónak gyűlölői” vagy „minden jóság ellenségei”. Az ilyen emberek önuralom nélküliek és vadak. Vannak, akik keményfejűek, ami az eredeti nyelven arra is utalhat, hogy valaki meggondolatlan és nemtörődöm.
15 Sokan, akiknek korábban ilyen állatias vonásaik voltak, meg tudtak változni. Ezt egy szívmelengető bibliai prófécia is megjövendölte. (Olvassátok fel: Ézsaiás 11:6, 7.) Arról olvashatunk benne, hogy a vadállatok, mint a farkas vagy az oroszlán, békésen együtt élnek a háziállatokkal, például a báránnyal és a borjúval. Mi teszi lehetővé ezt az idilli állapotot? A folytatásból kiderül: „mert telve lesz a föld Jehova ismeretével” (Ézs 11:9). Az állatok nem tudnak Jehováról tanulni, ezért ez a prófécia jelképesen az embereken teljesedik be.
16. Hogyan segít a Biblia megváltozni az embereknek?
16 A testvéreink közül, akik most békés kapcsolatokat ápolnak másokkal, sokan korábban olyan vadak voltak, mint a farkasok. Néhányuk történetét el is olvashatjuk a jw.org honlapon, „A Biblia képes megváltoztatni az életünket” című rovatban. Ők teljesen másak, mint azok, akiknél megvan az Isten iránti odaadásnak egy külső formája, de erejére nézve hamisnak bizonyulnak. Az ilyen emberek azt a látszatot keltik, mintha Istent szolgálnák, de a tetteik mást bizonyítanak. Viszont akik megismerték Jehovát, és őt imádják, azok felöltötték „az új egyéniséget, amely Isten akarata szerint teremtetett igazi igazságosságban és lojalitásban” (Ef 4:23, 24). Ahogy az emberek tanulnak Istenről, megértik, hogy meg kell felelniük az ő elvárásainak. Ezért kiigazítják a hitnézeteiket, a gondolkodásukat és a viselkedésüket. Lehet, hogy nem könnyű változtatniuk, de képesek rá, hiszen a szent szellem támogatja azokat, akik őszintén szeretnék Isten akaratát cselekedni.
„EZEKTŐL FORDULJ EL”
17. Mit tehetünk, hogy ne befolyásoljanak minket azok, akiknek Istennek nem tetsző tulajdonságaik vannak?
17 Egyre jobban látszik a különbség aközött, aki szolgálja Istent, és aközött, aki nem. Nagyon ügyelnünk kell rá, hogy ne legyen ránk hatással mások rossz személyisége. Fogadjuk meg az ihletett tanácsot, és forduljunk el azoktól, akikről a 2Timóteusz 3:2–5 beszél. Persze nem tudunk teljesen elszigetelődni tőlük, hiszen együtt vagyunk velük a munkahelyen, az iskolában, vagy talán a családunkban is. De tehetünk azért, hogy ne vegyük át a gondolkodásmódjukat és a vonásaikat. Erősítsük meg a barátságunkat Jehovával azáltal, hogy tanulmányozzuk a Bibliát, és szorosra fűzzük a kapcsolatunkat azokkal, akik őt szolgálják.
18. Hogyan válhat mások javára a beszédünk és a viselkedésünk?
18 Arról se feledkezzünk meg, hogy segítenünk kell másoknak megismerni Jehovát. Keressük az alkalmakat a tanúskodásra, és kérjük Jehova segítségét, hogy a megfelelő szavakat használjuk a kellő időben. Mondjuk el, hogy Jehova Tanúi vagyunk, mert így a jó viselkedésünk Istennek szerez dicsőséget, és nem nekünk. Jehova arra tanít, hogy „mondjunk nemet az istentelenségnek és a világias kívánságoknak, s józan gondolkodással, igazságossággal és Isten iránti odaadással éljünk e jelenlegi világrendszer közepette” (Tit 2:11–14). Ha Istennek tetszően viselkedünk, azt mások észre fogják venni, és néhányan talán ezt mondják majd: „Veletek megyünk, mert hallottuk, hogy veletek van az Isten!” (Zak 8:23).
a A „rágalmazó” vagy „vádló” szavak görög megfelelője a di·aʹbo·losz. A Biblia ezt a szót használja Isten gonosz rágalmazójának, Sátánnak az egyik megnevezéseként.