TÓ

Egy nagy, nyitott mélyedés, mely összegyűjti és tárolja a vizet. A mesterséges tavakat vagy a földből ásták ki, vagy sziklából faragták ki. Volt, hogy városokon belül alakították ki őket, és vízvezetékkel voltak a vízforrásokhoz kötve. Ez még ostrom idején is biztosította a városlakók vízellátását. Voltak olyan mesterséges tavak is, melyeket úgy hoztak létre, hogy egy már létező természeti képződményt, például egy barlangot, megnagyobbítottak vagy átalakítottak.

A Szentírásban számos tó van megemlítve, így például Gibeon (2Sá 2:13; lásd: GIBEON, GIBEONIAK), Hebron (2Sá 4:12), Hesbon (Én 7:4; lásd: BAT-RABBIM), Szamária (1Ki 22:38) és Jeruzsálem tavai. Úgy tartják, hogy az egybegyűjtő (Salamon király) által öntözésre készíttetett tavak talán a Betlehemtől D-re található vízgyűjtőkkel azonosak (Pr 2:6). A közeli forrásokból származó vizet tárolták bennük.

Jeruzsálem tavai: Ezékiás király tava, melyhez egy vízvezetéket építtetett, hogy a Gihon-forrásból eljuttassa a vizet Jeruzsálembe, körülbelül ott helyezkedett el, ahol Siloám tava van, a mai Birket-Szilvan, Dávid városától DNY-ra (2Ki 20:20; 2Kr 32:30). Talán az I. századi Siloám tavát (Jn 9:7) találhatták meg ennek közelében, úgy 100 m-re D-DK-re Birket-Szilvantól.

A Biblia által említett „régi tó” (Ézs 22:11), „felső tó” (2Ki 18:17; Ézs 7:3; 36:2) és „alsó tó” (Ézs 22:9) kifejezések nem engednek következtetni a pontos helyükre, vagyis hogy hol helyezkedtek el Jeruzsálemhez képest. A tudósok úgy hiszik, hogy az „alsó tó” (talán ez lehet a Nehémiás 3:15-ben említett ’Csatorna tava’) a Birket-el-Hamra lehet, a Türopoión-völgy d. végén. A „felső tó” helyét illetően azonban igencsak különböznek a vélemények. (Lásd: CSATORNA TAVA.)

A ’Király tava’ nyilvánvalóan a Szemét kapu és a Forrás kapu között volt (Ne 2:13–15). Lehet, hogy megegyezik a Nehémiás 3:16-ban szereplő tóval.

A Betzata tavával kapcsolatban lásd: BETZATA.

Nádas tavak: Míg a héber beré·kháʹ szó jelentése az, hogy ’tó’ (pl. mesterséges tó), az ʼaghamʹ szó ’nádas tavat’ jelent, feltehetőleg egy mederben természetes úton összegyűlt vizet (2Mó 7:19; 8:5; Zs 107:35; 114:8; Ézs 35:7; 41:18). Az a prófécia, hogy Isten „nádas tavakká” teszi Babilont, érzékletesen jelezte, hogy mennyire elhagyatottá fog válni (Ézs 14:23).