3. Mit tett Jehova Jeremiás szolgálatának a kezdetén, aminek nagy jelentősége volt a próféta számára, és milyen érzéseket váltott ez ki Jeremiásból?

³ Idézzük fel azokat a szavakat, melyeket Jeremiás a prófétai szolgálata kezdetén hallott: „menj el mindazokhoz, akikhez küldelek, és mondj el mindent, amit parancsolok neked. Ne rettegj arcuktól, mert »én veled vagyok, hogy megszabadítsalak« – ez Jehova kijelentése” (Jer 1:7, 8). Ezután Isten valami olyat tett, amire Jeremiás egyáltalán nem számított: „Akkor Jehova kinyújtotta a kezét, és megérintette a számat – írja a próféta. – Majd így szólt hozzám Jehova: »Íme, szádba adom szavaimat. Lásd, én e mai napon a nemzetek és a királyságok fölé rendellek . . . «” (Jer 1:9, 10). Jeremiás tudta, hogy innentől kezdve a mindenható Isten nevében fog beszélni.a Mivel teljes mértékben maga mellett tudhatta Jehovát, megnőtt a lelkesedése a szent szolgálat iránt (Ézs 6:5–8).

 4. Hogyan mutatnak néhányan kimagasló buzgalmat a prédikálásban? Mondj példákat!

⁴ Jehova ma egyetlen szolgáját sem érinti meg szó szerint. De a szelleme által erős vágyat ébreszt bennük arra, hogy prédikálják a jó hírt. Sok Tanúja izzik a szellemtől. Vegyük például Maruját, aki Spanyolországban él. A keze és a lába több mint 40 évvel ezelőtt lebénult. Nehéz házról házra prédikálnia, ezért más módszerekkel tanúskodik, hogy ő is aktívan részt vehessen a szolgálatban. Például leveleket ír, melyeket a lányának diktál le. Maruja és a „titkárnője” az egyik hónapban fokozták a tevékenységüket, és több mint 150 levelet adtak postára. Minden borítékba tettek egy traktátust is. Fáradozásaiknak köszönhetően a jó hír egy közeli faluban majdnem minden otthonba eljutott. Maruja ezt mondta a lányának: „Ha az egyik levelünk olyan személy kezébe kerül, akinek jó a szívállapota, Jehova meg fog áldani bennünket egy bibliatanulmányozással.” Egy helyi vén ezt írta: „Köszönetet mondok Jehovának az olyan testvérnőkért, mint Maruja, mert megtanítják másoknak értékelni az igazán fontos dolgokat.”