Olyan szíved van, mely ismeri Jehovát?

1–2. Miért érdekeljen bennünket a füge?

SZERETED a fügét? Sokan szeretik, ezért világszerte sok helyen termesztik. Az ókori zsidók értékesnek tartották a fügefa gyümölcsét (Náh 3:12; Luk 13:6–9). Egyesek szerint a füge a rost-, antioxidáns- és ásványianyag-tartalma miatt jó hatással van a szívre.

² Jehova a fügéket egyszer a szívekkel hozta összefüggésbe. De nem a füge egészségre gyakorolt jótékony hatására utalt. Jelképes értelemben említette a fügét. Az, amit Jeremiás próféta által mondott, a te szíved és a szeretteid szívét is érinti. Amint megvizsgáljuk a szavait, gondolkodjunk el azon, hogy keresztényekként mit tanulhatunk belőlük.

 3. Mit jelképeznek a Jeremiás könyvének 24. fejezetében említett fügék?

³ Nézzük meg, mit mondott Isten Jeremiás napjaiban a fügékről. I. e. 617-ben Júda nemzete rossz állapotban volt szellemileg. Isten egy látomásban feltárta, hogy mit tartogat a jövő. Kétféle füge szerepelt a látomásban: „igen jók” és „nagyon rosszak”. (Olvassátok fel: Jeremiás 24:1–3.) A rossz fügék Sedékiás királyt jelentették, valamint azokat, akiknek hozzá hasonlóan nemsokára szembe kellett nézniük Nabukodonozor király és a csapatai támadásával. De mit mondhatunk Ezékielről, Dánielről és három társáról, akik már Babilonban voltak, és egyes zsidókról, akiket nem sokkal később vittek oda? Ők a jó fügékhez hasonlítottak. A jövendölés szerint lesznek közülük olyanok, akik visszatérnek majd, hogy újjáépítsék Jeruzsálemet és a templomát. És ez idővel be is teljesedett (Jer 24:8–10; 25:11, 12; 29:10).

 4. Mire ösztönöz bennünket, amit Isten a jó fügékről mondott?

⁴ Jehova ezt mondta azokról, akik a jó fügékhez hasonlítanak: „Olyan szívet adok nekik, hogy megismerjenek engem, hogy én vagyok Jehova. Népem lesznek” (Jer 24:7). Nagyon buzdító ez a gondolat, mely egyben a cikk kulcsidézete is. Isten kész olyan szívet adni az embereknek, hogy megismerjék őt. Ebben az esetben a szív egy személy beállítottságára utal. Bizonyára te is ilyen szívre vágysz, és szeretnél Isten népéhez tartozni. Az ehhez szükséges lépések közé tartozik Isten Szavának tanulmányozása és alkalmazása, a megbánás és a megtérés, az Istennek való önátadás, valamint az Atya, a Fiú és a szent szellem nevében történő megkeresztelkedés (Máté 28:19, 20; Csel 3:19). Megtetted már ezeket a lépéseket? Vagy már rendszeresen részt veszel Jehova Tanúi összejövetelein, és most teszed meg valamelyik lépést?

 5. Alapvetően kikről írt Jeremiás?

⁵ Függetlenül attól, hogy még csak néhány lépést tettünk meg ezek közül, vagy már mindet, továbbra is ügyelnünk kell a hozzáállásunkra és a viselkedésünkre. Hogy miért, az kiderül abból, amit Jeremiás a szívről mondott még. Bár Jeremiás könyvének néhány fejezete a környező nemzetekkel foglalkozik, a könyv mégis elsősorban Júda nemzetére összpontosít, a nemzet öt királyának uralkodása idején (Jer 1:15, 16). Igen, Jeremiás Jehovának önátadott férfiakról, nőkről és gyermekekről írt elsődlegesen. Az elődeik önként vállalták, hogy Istennek önátadott nemzet lesznek (2Móz 19:3–8). És Jeremiás napjaiban a nép megerősítette az Istennek való önátadását. Ezt mondták: „Eljöttünk hozzád, mert te vagy a mi Istenünk, ó, Jehova!” (Jer 3:22). De milyen volt a szívállapotuk?

 6. Miért érdekeljen bennünket, amit Isten a szívről mondott?

⁶ Az orvosok napjainkban korszerű technikai eszközökkel meg tudják állapítani, milyen állapotban van egy személy szíve, és jól működik-e. Jehova azonban ennél jóval többre képes. Ezt a kiemelkedő képességét Jeremiás napjaiban is gyakorolta. Képes belelátni a szívünkbe, amit a következő szavai tanúsítanak: „Csalárdabb a szív mindennél, és veszedelmes. Kicsoda ismerheti azt? Én, Jehova kutatom a szívet . . . , hogy mindenkinek útjai szerint fizessek, tetteinek gyümölcse szerint” (Jer 17:9, 10). Az, hogy Jehova a szívet kutatja, nem azt jelenti, hogy orvosi vizsgálat alá veti a szó szerinti szívünket, mely 70-80 év alatt mintegy hárommilliárdszor dobbanhat. Jehova itt a jelképes szívről beszélt. Ez a „szív” a teljes belső énünkre utal, mely magában foglalja a vágyainkat, a gondolatainkat, a beállítottságunkat, a hozzáállásunkat és a céljainkat. Neked is van ilyen jelképes szíved. Isten képes megvizsgálni ezt, és bizonyos mértékig te is megteheted.

 7. Hogyan jellemezte Jeremiás a napjaiban élő legtöbb zsidó szívét?

⁷ Ahhoz, hogy felkészüljünk a jelképes szívünk vizsgálatára, gondolkodjunk el a következő kérdésen: „Milyen volt Jeremiás napjaiban a legtöbb zsidó szívállapota?” Megtudhatjuk a választ, ha megfigyeljük, milyen szokatlan kifejezést használt Jeremiás: „Izrael egész háza körülmetéletlen a szívében.” Jeremiás itt nem a zsidó férfiaknál megszokott körülmetélésre utalt, mivel ezt mondta: „Íme! Jönnek napok – ez Jehova kijelentése –, és számadásra vonok mindenkit, aki körül van metélve, és mégis körülmetéletlen”. Tehát még a körülmetélt zsidó férfiak is körülmetéletlenek voltak a szívükben (Jer 9:25, 26). Mit jelentett ez?

8–9. Mit kellett tennie a legtöbb zsidónak a szívét illetően?

⁸ Hogy megértsük, mit is jelent az a kifejezés, hogy „körülmetéletlen a szívében”, nézzük meg, mire ösztönözte Isten a zsidókat: „távolítsátok el szívetek előbőrét, Júda férfiai és Jeruzsálem lakosai, nehogy lángra lobbanjon dühöm . . . tetteitek gonoszsága miatt!” De honnan eredtek a gonosz tetteik? Belülről, a szívükből. (Olvassátok fel: Márk 7:20–23.) Igen, Jeremiás által Isten pontosan megállapította a zsidók gonosz tetteinek okát. Makacs és lázadó szívük volt. Az indítékaik és a gondolkodásuk nem tetszettek Istennek. (Olvassátok fel: Jeremiás 5:23, 24; 7:24–26.) „Metélkedjetek körül Jehovának, és távolítsátok el szívetek előbőrét” – szólította fel őket Isten (Jer 4:4; 18:11, 12).

⁹ Ezért Jeremiás napjaiban a zsidóknak jelképesen szólva szívműtétre – a szívük körülmetélésére – volt szükségük, akárcsak a Mózes napjaiban élt zsidóknak (5Móz 10:16; 30:6). A szívük előbőrének eltávolítása azt jelentette, hogy meg kellett szabadulniuk mindattól, ami érzéketlenné tette a szívüket, vagyis azoktól a gondolatoktól, vágyaktól és indítékoktól, melyek ellentétben álltak Istenéivel (Csel 7:51).

10. Mire kellene vágynunk, ahogy azt Dávid példája mutatja?

¹⁰ Mennyire hálásak lehetünk Istennek, hogy segít belelátnunk a jelképes szívünkbe! „De miért érdekelje ez Jehova szolgáit napjainkban?” – merülhet fel a kérdés. Nem azért, mintha a gyülekezetekben sok keresztény rossz tetteket követne el, és rossz fügévé válna, mint sok ókori zsidó. Épp ellenkezőleg, Isten szolgái napjainkban hűséges, tiszta népet alkotnak. Mégis vizsgáljuk meg, hogy Dávid hogyan könyörgött Jehovához: „Kutass át engem, ó, Isten, és ismerd meg szívemet! Vizsgálj meg, és ismerd meg nyugtalanító gondolataimat! Lásd meg, van-e bennem valamilyen fájdalmas út” (Zsolt 17:3; 139:23, 24).

11–12. a) Miért kell mindannyiunknak megvizsgálnunk a szívünket? b) Mit nem fog tenni Isten?

¹¹ Jehova azt szeretné, hogy mindannyian elfogadhatóvá váljunk számára, és azok is maradjunk. Jeremiás ezt írta az igazságosakra vonatkozóan: „te, ó, seregek Jehovája, megvizsgálod azt, aki igazságos. Látod a veséket és a szívet” (Jer 20:12). Mivel a Mindenható még az igazságosak szívét is megvizsgálja, mindannyiunknak őszinte önvizsgálatot kell tartania. (Olvassátok fel: Zsoltárok 11:5.) Lehet, hogy felfedezünk magunkban egy olyan mélyen gyökerező érzést, hozzáállást vagy törekvést, melyre oda kell figyelnünk. Vagy talán felfedezünk valamit, ami kevésbé érzékennyé teszi a szívünket, vagyis a szívünk egy fajta „előbőrét”, melyet el kell távolítanunk. Jelképes értelemben szívműtétre lehet szükségünk. De mi lehet ilyen helytelen hozzáállás vagy érzés a szívünkben? És hogyan tehetjük meg a szükséges kiigazításokat? (Jer 4:4).

¹² Az biztos, hogy Jehova nem fogja ránk kényszeríteni, hogy változtassunk. A jó fügékről ezt mondta: „Olyan szívet adok nekik, hogy megismerjenek engem”. Nem azt mondta, hogy kényszeríti őket, hogy változtassanak a szívükön. Vágyniuk kellett arra, hogy érző szívük legyen, olyan, mely ismeri Istent. Nekünk is vágynunk kell erre.

13–14. Milyen értelemben jelenthet veszélyt egy keresztényre az, ami a szívében van?

¹³ Jézus kijelentette: „A szívből jönnek elő . . . a gonosz okoskodások, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, tolvajlások, hamis tanúskodások, káromlások” (Máté 15:19). Nyilvánvaló, hogy ha egy testvért az érzéketlen szíve rávenne arra, hogy házasságtörést vagy paráznaságot kövessen el, és nem tanúsítana megbánást, örökre elveszíthetné Isten kegyét. De még ha valaki nem követ is el ilyen bűnt, lehet, hogy engedi, hogy helytelen vágy fejlődjön ki a szívében. (Olvassátok fel: Máté 5:27, 28.) Ebben az esetben segíthet a szív megvizsgálása. Ha átkutatnád a szíved, vajon találnál valamilyen helytelen érzést egy más nembeli iránt, olyan titkos vágyakozást, melyet Isten nem néz el, és amelyet el kellene távolítanod?

¹⁴ Vagy előfordulhat, hogy egy testvér nem követett el szó szerint gyilkosságot, de engedi, hogy a harag annyira meggyökerezzen a szívében, hogy meggyűlöli a hittársát (3Móz 19:17). Vajon erőfeszítést tesz majd, hogy megszabaduljon ezektől az érzésektől, melyek érzéketlenné tehetnék a szívét? (Máté 5:21, 22).

15–16. a) Mondj példát arra, hogy egy keresztény hogyan lehet „körülmetéletlen a szívében”? b) Mit gondolsz, miért nem tetszik Jehovának, ha valaki „körülmetéletlen a szívében”?

¹⁵ Örömünkre szolgál, hogy a legtöbb kereszténynek nincs ilyen „szívbetegsége”. De Jézus gonosz okoskodásokról is beszélt. Bizonyos nézetek vagy szemléletmódok káros hatással lehetnek az életünk sok területére. Például egy személynek eltorzult nézete lehet a rokonokhoz való lojalitásról. Természetesen a keresztények szeretettel akarnak bánni a rokonaikkal, ellentétben sokakkal, akik ezekben „az utolsó napokban” „természetes vonzalom nélküliek” (2Tim 3:1, 3). Ám előfordulhat, hogy valaki túlzásba esik ezen a területen. Vannak országok, ahol az a mondás járja, hogy „a vér sűrűbb a víznél”, azaz a család mindennél fontosabb. Ezért sokan tűzön-vízen át megvédik a rokonaikat, kiállnak mellettük, és személyes sértésnek veszik, ha valamelyiküket bántják. Gondolj csak arra, hogy mit tettek Dína testvérei az ilyen erőteljes érzések hatására (1Móz 34:13, 25–30). Vagy gondolj arra, mi volt Absolon szívében, ami arra indította, hogy megölje a féltestvérét, Amnont (2Sám 13:1–30). Vajon nem „gonosz okoskodások” húzódtak meg ezek mögött?

¹⁶ Természetesen az igaz keresztények nem követnek el gyilkosságot. De egyesek lehet, hogy nagyon dühösek valamelyik hittársukra, aki méltatlanul bánt az egyik rokonukkal, vagy legalábbis ezt gondolják róla. Amikor egy olyan hittársuk igyekszik vendégszeretetet mutatni irántuk, akiről azt hiszik, hogy rosszul bánt a rokonukkal, akkor talán visszautasítják, illetve ők maguk sosem mutatnak vendégszeretetet ez iránt a testvér vagy testvérnő iránt (Héb 13:1, 2). Ha valaki ilyen erőteljes érzéseket táplál magában, és nem mutat vendégszeretetet, az arról árulkodik, hogy nem szereti a testvérét, és erre nincs mentség. Igen, Jehova, a szívek vizsgálója úgy találhatja, hogy az ilyen személy „körülmetéletlen a szívében” (Jer 9:25, 26). Gondolj azokra, akiket Jehova erre intett: „távolítsátok el szívetek előbőrét” (Jer 4:4).

17. Hogyan segít az, ha féljük Jehovát, hogy érzékenyebb szívünk legyen?

¹⁷ Mit tegyél, ha megvizsgáltad a jelképes szíved, és úgy találtad, hogy nem elég érzékeny Jehova tanácsaira, és hogy bizonyos mértékig „körülmetéletlen”? Talán felfedezted, hogy emberektől való félelem, hírnév vagy luxus utáni vágy, illetve makacsságra vagy függetlenségre való hajlam van benned. Nem vagy egyedül ezzel, mások is küzdenek ilyen érzésekkel (Jer 7:24; 11:8). Jeremiás azt írta, hogy a napjaiban élő hűtlen zsidóknak „makacs és lázongó . . . a szíve”. Hozzátette: „Nem mondják a szívükben: »Féljük hát Istenünket, Jehovát! Őt, aki megadja a záport, az őszi esőt . . .«” (Jer 5:23, 24). Vajon ez nem azt sugallja, hogy ha megtanuljuk jobban félni és értékelni Jehovát, az segít eltávolítani a szívünk „előbőrét”? Az ilyen egészséges félelem segíthet mindannyiunknak, hogy a szívünk érzékenyebb legyen, és olyanná váljunk, amilyennek Isten szeretne látni bennünket.

18. Mit ígért Jehova az új szövetség tagjaira vonatkozóan?

¹⁸ Együttműködhetünk Jehovával, miközben olyan szívet ad nekünk, mely ismeri őt. Ezt meg is ígérte a felkentekre vonatkozóan, akik az új szövetség tagjai: „törvényemet bensőjükbe helyezem, és a szívükbe írom. Én Istenükké leszek, ők pedig népemmé lesznek”. És vajon igazán ismerni fogják őt? Hozzátette: „Nem tanítja többé ki-ki a társát és ki-ki a testvérét, így szólva: »Ismerjétek meg Jehovát!«, mert mindnyájan ismerni fognak engem, a legkisebbtől a legnagyobbig . . . Mert megbocsátom vétküket, és bűnükről nem emlékezem meg többé” (Jer 31:31–34).a

19. Milyen csodálatos kilátásuk van az igaz keresztényeknek?

¹⁹ Függetlenül attól, hogy az égben vagy a földön fogsz örökké hasznot meríteni ebből az új szövetségből, fontos, hogy erős vágyat érezz arra, hogy ismerd Jehovát, és a népéhez tartozz. Csak akkor részesülhetsz ilyen áldásokban, ha Krisztus váltsága alapján a bűneid megbocsátást nyernek. Már maga a tény, hogy megbocsátásban részesülhetsz, arra kell hogy ösztönözzön, hogy megbocsáss másoknak, még akkor is, ha ez nagyon nehéznek tűnik. Ha kész vagy megszabadulni a szívedben rejlő bármilyen rosszindulattól, az jó hatással lesz a szívedre. Így nemcsak azt bizonyítod, hogy Jehovát akarod szolgálni, hanem azt is, hogy egyre jobban ismered őt. Olyan leszel, mint akikről Jehova a következőket mondta Jeremiás által: „Bizony kerestek majd engem, és megtaláltok, mert teljes szívetekből engem kerestek. Engedni fogom, hogy megtaláljatok” (Jer 29:13, 14).