Ki formálja a gondolkodásodat?

„SENKI se mondja meg nekem, mit gondoljak! És senki se mondja meg nekem, hogy mit tegyek!” Ha ezt ennyire kihangsúlyozod, az általában azt jelenti, hogy eléggé biztos vagy magadban és a saját ítélőképességedben. Így érzed? Érthető, hisz senki se döntsön helyetted. De vajon bölcs dolog gyorsan elvetni olyasmit, ami végül jó tanácsnak bizonyulhatna? Soha senki nem segíthet, hogy bölcs döntést hozzál? Egyébként pedig vajon tényleg biztos lehetsz benne, hogy valójában nem formálja-e valaki a gondolkodásodat anélkül, hogy tudnál róla?

A második világháború előtti időszakban például Joseph Goebbels, Hitler propagandaminisztere tartotta ellenőrzése alatt Németország filmiparát. Miért? Azért, mert felismerte, hogy ezzel rendkívül erős fegyver kerül a kezébe, amellyel „hatással lehet az emberek hitére és ennélfogva a viselkedésére” (Propaganda and the German Cinema 1933-​1945). Valószínűleg tisztában vagy vele, milyen elszomorító hatékonysággal használta fel ezt, és élt más eszközökkel, hogy az átlagembereket — a rendes, értelmes embereket — manipulálja, és vakon kövessék a náci filozófiát.

A valóságban ahogyan gondolkodsz, és ebből adódóan ahogyan cselekszel, azt mindig befolyásolják valamennyire azoknak az embereknek az érzései és nézetei, akiket meghallgatsz. Ez természetesen nem feltétlenül rossz. Ha ezek olyan emberek, akik a te érdekeidet tartják szem előtt, mondjuk a tanáraid, a barátaid vagy a szüleid, akkor nagy hasznát veszed a tanácsuknak és a javaslatuknak. De ha ezek olyan emberek, akik csak a saját érdekeikkel törődnek, s akiket ugyancsak rászedtek, vagy pedig tisztességtelenül gondolkodnak, ’az elmét ámítják’, ahogyan Pál apostol mondja, akkor vigyázz! (Titus 1:10; 5Mózes 13:6–8).

Ne légy tehát öntelt, és ne gondold, hogy soha senki nem befolyásolhat téged. (Vesd össze: 1Korinthus 10:12.) Igen valószínű, hogy már befolyásolnak — ezt többször teszik veled, mint hogy bevallanád — s mindez úgy történik, hogy észre sem veszed. Vegyük azt az egyszerű példát, hogy milyen árut veszel meg, amikor elmész vásárolni. Ez valóban mindig csakis a személyes, ésszerű döntésen alapul? Vagy esetleg más emberek, akiket sokszor nem is látsz, ravasz módon erőteljes hatással vannak arra, hogy mit választasz? Egy kutató újságíró, Eric Clark szerint ez így van. Azt mondja, „minél jobban elárasztanak minket a hirdetések, annál kevésbé vesszük észre, s mégis szinte teljesen biztos, hogy annál nagyobb hatással vannak ránk”. Ezenkívül még azt is elmondja, hogy amikor az embereket megkérdezik, hogy mennyire érzik hatásosnak a hirdetéseket, „a legtöbben egyetértenek abban, hogy beválik, de nem náluk”. Az emberek hajlamosak azt gondolni, mindenki más sebezhető, de ők nem. „Úgy vélik, egyedül őrájuk nincs ez hatással” (The Want Makers).

Sátán öntőformájába préselődtél?

Ha a naponkénti hirdetések vannak rád hatással, annak talán nincs súlyos következménye. De van ennél sokkal veszélyesebb hatás is. A Biblia világosan rámutat, hogy Sátán mesterien manipulál másokat (Jelenések 12:9). Filozófiája nagyjából megegyezik egy reklámügynök gondolkodásmódjával, aki azt mondta, hogy kétféleképpen lehet befolyásolni a vásárlókat: „rábeszéli vagy megdolgozza őket.” Ha a propagandisták és a hirdetők ilyen ravasz módszereket tudnak alkalmazni a gondolkodásod formálására, mennyivel ügyesebbnek kell lennie Sátánnak a hasonló taktikák felhasználásában! (János 8:44).

Pál apostol ezt tudta. Attól félt, hogy néhány keresztény hittársának alábbhagyhat az ébersége, és Sátán csapdájába eshet. Ezt írta: „Félek . . . hogy a miként a kígyó a maga álnokságával megcsalta Évát, akként a ti gondolataitok is megrontatnak és eltávolodnak a Krisztus iránt való egyenességtől” (2Korinthus 11:3). Vedd ezt a figyelmeztetést komolyan. Egyébként azokhoz leszel hasonló, akik azt hiszik, hogy a propaganda és az, hogy megdolgoznak másokat, beválik, „de nem náluk”. Hogy a sátáni propaganda tényleg beválik, az nyilvánvalóan látható körülöttünk mindenütt a kegyetlenségben, romlottságban és képmutatásban, amely ezt a nemzedéket jellemzi.

Pál ezért így kérlelte keresztény hittársait: „ne szabjátok magatokat e világhoz” (Róma 12:2). Egy bibliafordító a következőképpen adta vissza Pál szavait: „Ne engedd, hogy a körülötted levő világ a saját öntőformájába préseljen” (Róma 12:2, Phillips). Sátán mindent megpróbál, hogy a saját öntőformájába kényszerítsen, mint ahogyan régen a fazekasok az agyagot egy nyitott öntőformába préselték, hogy olyan mintázatok és jellegzetességek kerüljenek rá, amelyeket szerettek volna rányomni. Sátán erre készítette fel a világban a politikát, a kereskedelmet, a vallást és a szórakoztatóipart. Mennyire hatja át a világot a befolyása? Ugyanolyan széles körben, mint János apostol napjaiban, aki ezt mondta: „az egész világ a gonoszságban vesztegel” (1János 5:19; lásd még: 2Korinthus 4:4). Ha bármi kétséged volna afelől, hogy Sátán képes-e rászedni az embereket, és megrontani a gondolkodásukat, emlékezz csak vissza, mennyire hatékonyan tudta ezt megtenni egy egész nemzettel, Izráellel, amely Istennek önátadott nép volt (1Korinthus 10:6–12). Vajon ez veled is megtörténhet? Megtörténhet, ha nyitva hagyod elmédet, hogy Sátán vonzó módon befolyásoljon.

Legyél tájékozott

Általában csak akkor fogják ilyen alattomos erők befolyásolni a gondolkodásodat, ha hagyod. Vance Packard a The Hidden Persuaders (Az ismeretlen befolyásolók) című könyvében erre mutatott rá: „Még mindig van a kezünkben egy erős fegyver, hogy megvédjük magunkat az ilyen [ismeretlen] befolyásolók ellen: dönthetünk úgy, hogy nem fognak befolyásolni minket. Majdnem minden helyzetben még mindig mi dönthetünk, és nem lehet nagyon manipulálni minket, ha tájékozottak vagyunk.” Ez igaz a propagandára és a csalásra is.

Természetesen ahhoz, hogy „tájékozottak” legyünk, nyitva kell tartanunk elménket, és fogékonynak kell lennünk a jó hatásra. Az egészséges elmét, akárcsak az egészséges testet, jól kell táplálnunk, ha szeretnénk, hogy jól működjön (Példabeszédek 5:1, 2). Az információ hiánya ugyanúgy pusztító lehet, mint a félrevezető tájékoztatás. Igaz ugyan, hogy meg kell védened elmédet a félrevezető elképzelésektől és filozófiáktól, de igyekezz, hogy ne alakuljon ki benned borúlátó vagy cinikus vélemény minden tanáccsal vagy tájékoztatással szemben, melyet kapsz (1János 4:1).

A tisztességes meggyőzés nem ugyanaz, mint a hátulról jövő propaganda. Pál apostol bizony figyelmeztette a fiatal Timótheust, hogy óvakodjon ’a gonosz emberektől és az ámítóktól, akik nevekednek a rosszaságban, eltévelyítvén és eltévelyedvén’. Pál még hozzátette: „De te maradj meg azokban, a miket tanultál és a mik reád bízattak [amelyeket meggyőzetve elhittél, NW], tudván kitől tanultad” (2Timótheus 3:13, 14). Mivel minden, ami bejut az elmédbe, valamilyen mértékben befolyásol, a kulcs tehát az, hogy ’tudjad, kiktől tanultad’, hogy biztos lehess benne, ők olyan személyek, akik a te legjobb érdekeidet tartják szem előtt, és nem a sajátjaikat.

Te döntesz. Dönthetsz úgy is, hogy ’e világhoz szabod magad’, és engeded, hogy ennek a világnak a filozófiái és értékrendjei irányítsák a gondolkodásodat (Róma 12:2). Ez a világ azonban nem a te érdekeidet tartja szem előtt. Pál apostol ezért így figyelmeztet: „Meglássátok, hogy senki ne legyen, a ki bennetek zsákmányt vet a bölcselkedés és üres csalás által, mely emberek rendelése szerint . . . való” (Kolossé 2:8). Nem kell erőfeszítést tennünk ahhoz, hogy ily módon Sátán öntőformájába préselődjünk, vagy hogy ’zsákmányt vessenek bennünk’. Olyan ez, mint a passzív dohányzás. Úgy is hatással lehet rád, ha csak beszívod a szennyezett levegőt.

Van más választásod is: elkerülheted, hogy ilyen ’levegőt’ szívj (Efézus 2:2). Kövesd inkább Pál tanácsát: „változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata” (Róma 12:2). Ehhez viszont erőfeszítéseket kell tenni (Példabeszédek 2:1–5). Ne feledd, Jehova nem manipulál senkit sem. Tájékoztat téged mindenről, amire szükséged van, de ahhoz, hogy ez a javadra váljon, oda kell figyelned rá, és engedned kell, hogy hatással legyen a gondolkodásodra (Ésaiás 30:20, 21; 1Thessalonika 2:13). Késznek kell lenned megtölteni elmédet a „szent írásokban”, Isten ihletett Szavában, a Bibliában található igazsággal (2Timótheus 3:15–17).

Fogadd el, ha Jehova formál

Készségesen, engedelmesen kell reagálnod, ha szeretnéd a javadra fordítani Jehova formáló befolyását. Ez tükröződik vissza abból az erőteljes szemléltetésből, melyet Jeremiás prófétának mondott Jehova, amikor meg kellett látogatnia a fazekasműhelyt. Jeremiás látta, hogy a fazekas meggondolta magát, hogy mi legyen az egyik edényből, miközben próbálta formálni, és „elromla az edény, a melyet ő készít vala”. Jehova ekkor ezt mondta: „Vajjon nem cselekedhetem-é veletek úgy, mint ez a fazekas, oh Izráel háza? . . . Ímé, mint az agyag a fazekas kezében, olyanok vagytok ti az én kezemben, oh Izráel háza!” (Jeremiás 18:1–6). Vajon ez azt jelentette, hogy az emberek Izráelben olyanok voltak, mint az élettelen agyagdarabok Jehova kezében, amelyet önkényesen ilyen vagy olyan edénnyé formál?

Jehova sosem használja fel mindenható erejét arra, hogy az emberek a saját akaratuk ellenére tegyenek valamit; és a hibás termékekért sem ő a felelős, mint ahogyan ez előfordulhat az emberi fazekasokkal (5Mózes 32:4). Akkor csúszik be a hiba, ha azok, akiket Jehova megpróbál jó irányba formálni, ellenállnak az irányításának. Ez az egyik dolog, amitől teljesen más vagy, mint az élettelen agyagdarab. Szabad akaratod van. S miközben élsz vele, te döntheted el, hogy elfogadod-e Jehova formáló hatását, vagy szándékosan elveted.

Milyen kijózanító tanulság ez! Mennyivel jobb, ha hallgatunk Jehova szavára, és nem jelentjük ki gőgösen: „Senki se mondja meg nekem, hogy mit tegyek!” Mindannyiunknak szükségünk van arra, hogy Jehova irányítson és befolyásoljon minket (János 17:3). Légy olyan, mint a zsoltáríró Dávid, aki így imádkozott: „Útjaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem” (Zsoltárok 25:4). Gondolj arra, mit mondott Salamon király: „Hallja a bölcs és öregbítse az ő tanulságát” (Példabeszédek 1:5). Hallgatni fogsz rá? Ha igen, akkor „megfontolás őrködik feletted, értelem oltalmaz téged” (Példabeszédek 2:11, Újfordítású revideált Biblia).