A Biblia 24. könyve – Jeremiás

Író: Jeremiás

Írás helye: Júda és Egyiptom

Írás befejezése: i. e. 580

Megírt időtartam: i. e. 647–580

 1. Mikor és ki bízta meg Jeremiást?

JEREMIÁS PRÓFÉTA veszélyekkel és nyugtalansággal teljes időben élt. Jehova i. e. 647-ben az istenfélő Jósiás, Júda királya uralkodásának 13. évében bízta meg Jeremiást szolgálattal. Jehova házának a javítása közben rátaláltak Jehova törvénykönyvére, és elolvasták azt a királynak. Jósiás igen nagy erőfeszítést tett a törvények érvényesítése érdekében, de csak átmenetileg tudta visszatartani a népet a bálványimádástól. Jósiás nagyapja, Manassé – aki 55 évig uralkodott – és apja, Amon – akit alig 2 évi uralkodás után orvul meggyilkoltak – gonoszul cselekedtek. Felbátorították a népet erkölcstelen orgiák és elrémisztő szertartások gyakorlására, úgyhogy végül is tömjénáldozatot mutattak be „az egek királynőjének”, a démonisteneknek pedig emberáldozatokat. Manassé ártatlanok vérével töltötte be Jeruzsálem utcáit (Jer 1:2; 44:19; 2Kir 21:6, 16, 19–23; 23:26, 27).

 2. Mi volt Jeremiás feladata, s mely eseménydús évekre terjedt ki prófétai tevékenysége?

² Jeremiásnak nem volt könnyű feladata. Prófétaként kellett szolgálnia, és meg kellett jövendölnie Júda és Jeruzsálem pusztán hagyatását, Jehova fenséges templomának a felgyújtását és népének fogságba hurcolását – szinte hihetetlen katasztrófákat! Prófétai ténykedése Jeruzsálemben negyven évig tartott, Joáház, Joákim, Joákin (Kóniás) és Sedékiás királyok uralkodása alatt (Jer 1:2, 3). Később Egyiptomban az ott élő zsidó menekültek bálványimádásával kapcsolatban kellett jövendölnie. Könyvét i. e. 580-ban fejezte be. A Jeremiás könyve által felölelt időtartam tehát 67, eseményekkel teli év (52:31).

 3. a) Hogyan állapították meg Jeremiás könyvének a hitelességét és kanonikus voltát a zsidók idejében? b) Milyen további bizonyíték található erre a Keresztény Görög Iratokban?

³ A prófétának és könyvének neve a héberben: Jir·meyahʹ vagy Jir·meyaʹhu, aminek valószínű jelentése: „Jehova felemel; vagy Jehova kibont [feltehetőleg a méhből]”. A könyv minden héber szentírási katalógusban szerepel. Kanonikus volta általánosan elfogadott. Számos drámai jövendölés még Jeremiás életében teljesedett, és a könyv teljes hitelességéről tanúskodik. Ezenkívül Jeremiás könyvére gyakran utalnak név szerint a Keresztény Görög Iratok (Máté 2:17, 18; 16:14; 27:9). Maga Jézus is tanulmányozta Jeremiás könyvét. Ez kitűnik abból, hogy a templom megtisztításakor a Jeremiás 7:11. és az Ésaiás 56:7. versének kifejezésmódját kombinálja (Márk 11:17; Luk 19:46). Egyesek Jeremiásnak gondolták Jézust bátor és merész beszédéért (Máté 16:13, 14). Pál a Zsidók 8:8–12-ben és a 10:16, 17-ben utal Jeremiás egy új szövetségről szóló jövendölésére (Jer 31:31–34). Pál idézi a Jeremiás 9:24. versét, mondván: „Az, aki dicsekszik, Jehovában dicsekedjék” (1Kor 1:31). A Jelenések 18:21. verse még erőteljesebben alkalmazza Jeremiásnak a Babilon bukására vonatkozó szemléltetését (Jer 51:63, 64).

 4. Hogyan támasztja alá az archeológia a beszámolót?

⁴ Archeológiai leletek is alátámasztják a Jeremiás könyvében feljegyzetteket. Például egy babiloni krónika beszél arról, hogy Nebukadnezár elfoglalta Jeruzsálemet i. e. 617-ben, amikor is foglyul ejtette (Joákin) királyt és a saját választása szerint (Sedékiást) jelölte ki (24:1; 37:1).a

 5. a) Mit tudunk magáról Jeremiásról? b) Mit mondhatunk írásának stílusáról?

⁵ Jeremiás életrajza sokkal teljesebb, mint bármely másik ókori prófétáé, Mózes kivételével. Jeremiás sok részletet közöl magáról, érzéseiről, érzelmeiről, melyek alázattal és gyöngédséggel párosult rettenthetetlen bátorságát, félelem nélküliségét mutatják. Nemcsak próféta volt, hanem pap is, sőt hiteles történetíró és az írások összeállítója. Származását tekintve a Jeruzsálemtől északra eső területen, „Benjámin földjén” fekvő papi városból, Anatótból való Hilkia pap fia volt (1:1). Jeremiás stílusa világos, közvetlen és könnyen érthető. Írásában sok a szemléltetés és a szókép; a könyv részben prózából, részben versből áll.

A JEREMIÁS KÖNYVÉNEK TARTALMA

 6. Milyen sorrendben íródott a jövendölés?

⁶ A könyv nem annyira kronológiai, mint inkább téma szerinti sorrendben íródott. Ezért a beszámolóban gyakran változik az idő és a háttérül szolgáló körülmény. A könyv az 52. fejezetben Jeruzsálem és Júda pusztulását írja le teljes részletességgel. Ez nemcsak azt mutatja, hogy sok jövendölés beteljesült, hanem hátteret ad az utána következő könyv, a Jeremiás siralmai megértéséhez is.

 7. Hogyan lett próféta Jeremiás, és hogyan bátorította őt Jehova?

⁷ Jehova megbízza Jeremiást (1:1–19). Vajon azért kapta Jeremiás a megbízatást, mert próféta kívánt lenni vagy mert papi családból származott? Jehova maga ad erre választ: „Mielőtt az anyaméhben megformáltalak, már ismertelek téged, és mielőtt az anyaméhből előjöttél, megszenteltelek. Prófétává tettelek a nemzetek számára.” A kijelölés tehát Jehovától jött. Jeremiás készségesen vállalkozott a feladatra? Alázatosságában ezt hozta fel: „Hiszen még csak gyerek vagyok én.” Jehova megnyugtatta: „Íme, az én szavaimat helyezem a te szádba. Nézd, ezen a napon, nemzetek és királyságok fölé rendellek téged, hogy gyökerestől kitépj és ledönts, pusztíts és rombolj, építs és plántálj.” Jeremiásnak nem szabad félnie. „Harcolnak majd ellened, de nem diadalmaskodnak rajtad, mert ’én veled vagyok’, ez Jehova kijelentése, hogy megszabadítsalak téged” (1:5, 6, 9, 10, 19).

 8. a) Milyen tekintetben lett hűtlen Jeruzsálem? b) Hogyan hoz rá Jehova veszedelmet?

⁸ Jeruzsálem, a hűtlen feleség (2:1–6:30). Milyen üzenetet ad Jehova Jeremiás szájába? Lássuk: Jeruzsálem elfeledkezett első szeretetéről. Elhagyta Jehovát, az élő víz Forrását, és idegen istenekkel paráználkodott. Választott, nemes pirosszőlő vesszejéből átváltozott „idegen szőlőtő fattyúhajtásává” (2:21). Ruhája szegélyét szegény ártatlan lelkek vére szennyezi. Még a prostituált Izrael is igazabb, mint Júda. Isten felszólítja ezeket a hitehagyó fiakat, hogy térjenek vissza, hiszen ő férji tulajdonosuk, de ők továbbra is hűtlen feleségnek bizonyulnak. Visszatérésük érdekében el kellene vetniük utálatos bálványaikat és szívükben kellene körülmetélkedniük. „Emeljetek jelt Sion felé”, mert Jehova veszedelmet hoz rátok északról (4:6). Romlást romlás követ! Mint rejtekhelyéről az oroszlán, mint perzselő szél a pusztából és miként a szélvihar, úgy rontanak elő harci szekereikkel Jehova ítélet-végrehajtói.

 9. a) Milyen üzenetet ismertet Jeremiás a makacs Jeruzsálemmel? b) Van-e valami haszna békekiáltásuknak?

⁹ Menj most át Jeruzsálem utcáin! Mi tárul szemed elé? Csak törvénytelenség és hűtlenség mindenütt! Az emberek megtagadták Jehovát, és a Jeremiás szájából elhangzó szava hasonló a tűzhöz, amely mint fadarabokat megemészti őket. Ahogyan ők elhagyták Jehovát, hogy egy idegen istent szolgáljanak, Jehova is idegenek szolgáivá teszi őket, idegen földön. Konok, hajlíthatatlan nép! Szemeik vannak, de nem látnak, füleik vannak, de nem hallanak. Mily rettenetes! A próféták és a papok hazugságot jövendölnek, „és az én népem így szereti”, mondja Jehova (5:31). Szerencsétlenség közeledik északról, igen, „a legkisebbtől a legnagyobbig mindegyikük jogtalan nyereséget szerez magának”. Ezt mondják: „’Béke van, béke van’, amikor nincs béke” (6:13, 14). De hirtelen megjelenik a pusztító. Jehova Jeremiást olyanná teszi közöttük, mint a fémvizsgáló, de ők csak salaknak és elvetett ezüstnek bizonyulnak. Velejükig romlottak.

10. Miért jut Jeruzsálem is ugyanarra a sorsra, mint Siló és Efraim?

¹⁰ Figyelmeztetés: a templom nem biztosít védelmet (7:1–10:25). Jehova Jeremiás szájába adja Szavát, amit a templom kapujában kell hirdetnie. Hallgassuk meg, mit kiált a templomba bemenőknek: ’Kérkedtek Jehova templomával, de valójában mit tesztek? Elnyomjátok az özvegyet és az árvát, ártatlan vért ontotok, idegen istenek után jártok, loptok, gyilkoltok, házasságtörők vagytok, hamisan esküsztök és a Baálnak áldoztok! Képmutatók! Jehova házát a „latrok barlangjává” tettétek. Jusson eszetekbe, mit tett Jehova Silóval. Ugyanezt fogja tenni a te házaddal is, ó, Júda; kivet titeket onnan, ahogyan kivetette Efraimot (Izraelt) északra’ (Jer 7:4–11; 1Sám 2:12–14; 3:11–14; 4:12–22).

11. Miért jutott túl Júda azon, hogy imádkozni lehessen érte?

¹¹ Júda már túl van azon, hogy imádkozni lehessen érte. A nép most is süteményeket készít, hogy azzal áldozzon „az egek királynőjének”! Valóban „ez a nemzet az, amelynek népe nem engedelmeskedik Jehovának, az ő Istenének szavára, sem fenyítését el nem fogadja. A hűség kiveszett” (Jer 7:18, 28). Júda utálatos dolgokat vitt Jehova házába, s fiait és leányait a Hinnom völgyében Tófet magaslatain megégette. Az „öldöklés völgyének” nevezik majd azt, s holttestük a vadállatoknak és az ég madarainak lesz elesége (7:32). Kihal Júdából és Jeruzsálemből az örömujjongás és a vígság szava.

12. A béke helyett mi éri utol Júdát és örökbe fogadott isteneit?

¹² A békében és gyógyulásban reménykedtek, de íme, rémület van és veszedelem! Makacsságuk ára szétszóratásuk, kiirtásuk és jajveszékelésük lesz. ’Jehova az élő Isten és a Király határtalan ideig.’ Azok az istenek viszont, akik nem teremtették az egeket és a földet, olyanok, akikben nincs szellem. Hiábavalók ők, gúny tárgyává lesznek és elvesznek (10:10–15). Jehova eltörli a föld lakóit. De hallgassátok csak! Északról nagy dübörgés hallatszik, hogy elpusztítsa Júda városait. A próféta ezután elismeri: ’Nem a földből való ember hatalmában van, hogy irányítsa a saját életútját’, és helyreigazításért imádkozik, hogy meg ne semmisüljön (10:23).

13. Miért nem szabad Jeremiásnak Júdáért imádkoznia, és hogyan erősíti meg Jehova Jeremiást a veszély idején?

¹³ A szövetség megszegői átok alá kerülnek (11:1–12:17). Júda nem tartotta meg a Jehovával kötött szövetsége szavait. Hiábavaló tehát a nép számára segítségért fohászkodni. Jeremiásnak nem szabad Júdáért imádkoznia, mert Jehova „tűzlángot vetett” ebbe az egykor buján zöldellő olajfába (11:16). Mivel Jeremiás anatótbeli polgártársai az ő megölésére szervezkednek, a próféta Jehovához fordul segítségért és erőért. Jehova megígéri, hogy bosszút áll az anatótbelieken. Jeremiás most megkérdezi: ’Miért van az, hogy a gonosznak sikeres az útja?’ Jehova így nyugtatja meg: ’Kiirtom és megsemmisítem az engedetlen nemzetet’ (12:1, 17).

14. a) Milyen szemléltető képekkel adta Jehova tudtára Jeremiásnak, hogy Jeruzsálem javíthatatlan és ítélete megváltoztathatatlan? b) Mit eredményez Jeremiás számára az, hogy Jehova szavaiból táplálkozik?

¹⁴ Jeruzsálem javíthatatlan és pusztulásra van ítélve (13:1–15:21). Jeremiás itt arról számol be, hogyan parancsolta meg neki Jehova, hogy kössön vászonövet a csípőjére, majd pedig rejtse el azt az Eufrátesz mentén egy szikla hasadékában. Amikor Jeremiás eljött kiásni az övet, használhatatlan állapotban találta azt. „Nem volt alkalmas semmire.” Így szemléltette Jehova azt a megváltoztathatatlan elhatározását, hogy „Júda büszkeségét és Jeruzsálem nagy-nagy kevélységét” megrontja (13:7, 9). Mint borral telt nagy korsókat, részegségükben egymáshoz üti őket. „Megváltoztathatja-e bőrét egy kúsita vagy a párduc a foltjait?” (13:23). Éppúgy Jeruzsálem is javíthatatlan. Jeremiásnak nem szabad népéért imádkoznia. Még ha maga Mózes és Sámuel járna is közben értük Jehovánál, Jehova nem hallgatná meg, mert eltökélte magában, hogy pusztulásra szánja őket. Jehova bátorítja Jeremiást gyalázóival szemben. Jeremiás, miután megtalálja Jehova beszédeit, táplálkozik belőlük és ez „szívében ujjongást és örvendezést” eredményez (15:16). Ez nem az ostoba tréfálkozás, hanem a Jehovában való bizakodás ideje, aki megígérte, hogy erős rézfallá teszi Jeremiást a nép ellen.

15. a) Miért komoly idők ezek, s Jehova melyik parancsa hangsúlyozza ezt? b) Hogyan kell a népnek megismerni Jehova nevét, s miért nem téveszthetik meg bűneikkel Istent?

¹⁵ Jehova halászokat és vadászokat küld ki (16:1–17:27). Tekintettel a közvetlen pusztulás veszélyére, Jehova megparancsolja Jeremiásnak: „Ne végy magadnak feleséget és ne legyenek e helyen fiaid és leányaid” (16:2). Ez az idő se nem a gyász, se nem a néppel való mulatozás ideje, hiszen Jehova éppen készül kigyomlálni őket a földről. Jehova ezután megígéri, hogy halászokat és vadászokat küld ki, akik kihalásszák és elejtik őket, hogy mindezek után „megtudják, hogy az ő neve Jehova” (16:16, 21). Júda bűne vasirónnal, igen, gyémántheggyel vésetett a nép szívébe. „Árulóbb a szív, mint bármi más, és reménytelen”, de Jehova képes átkutatni a szívet. Senki sem csaphatja be őt. E hittagadók „elhagyták az élő víz forrását, Jehovát” (17:9, 13). Ha Júda nem szenteli meg a Sabbath-napot, Jehova tűzben emészti meg kapuit és tornyait.

16. Mit szemléltet Jehova a fazekassal és agyagedényeivel?

¹⁶ A fazekas és az agyag (18:1–19:15). Jehova azt parancsolja Jeremiásnak, hogy menjen el a fazekas házához, ott majd meglátja, hogyan alakítja át a fazekas az elrontott agyagedényt, és hogyan csinál belőle tetszés szerint egy másik edényt. Jehova itt Izrael háza számára fazekasként mutatja be magát, akinek hatalma van rontani is, de építeni is. Ezután meghagyja Jeremiásnak, hogy vigyen egy korsót a Hinnom völgyébe és jelentse be ott, hogy Jehovától veszedelem jön, mivel a nép ártatlan vérrel töltötte be a földet, elégették fiaikat tűzben égőáldozatul a Baálnak. Azután Jeremiásnak össze kell törnie a korsót annak szemléltetéséül, hogy Jehova is összetöri Jeruzsálemet és Júda népét.

17. Milyen nehéz tapasztalaton esik át Jeremiás, de vajon elnémítja-e ez őt?

¹⁷ Kitartás az üldözések között (20:1–18). Jeremiás merész prédikálásán felháborodva a templomfelügyelő, Passúr egy éjszakára kalodába zárja őt. Szabadulásakor Jeremiás megjövendöli, hogy Passúrt fogolyként Babilonba viszik és ott hal meg. Jeremiás, amikor látja, hogy csak szidalommal és állandó gúnyolódással találja szemben magát, szomorúan arra gondol, hogy felhagy a prédikálással. De nem teheti meg, hogy hallgasson. Jehova Szava „olyan a szívében, mint a csontjaiba rekesztett égő tűz”. Úgyhogy kénytelen beszélni. Bár megátkozza azt a napot, amikor született, mégis felkiált: „Énekeljetek Jehovának! Dicsérjétek Jehovát! Mert megszabadította a szegénynek lelkét a gonosztevők kezéből” (20:9, 13).

18. Miről értesíti Jeremiás Sedékiást?

¹⁸ Jehova felháborodása az uralkodók ellen (21:1–22:30). Amikor Sedékiás tudakozódik tőle, Jeremiás figyelmezteti őt Jehovának a város elleni haragjára. Babilon királya megostromolja és elpusztítja majd Jeruzsálemet pestissel, karddal, éhínséggel és tűzzel. Sallum (Joáház) számkivetésben hal meg. Joákim temetése olyan lesz, mint egy szamárcsődöré, s fiát, Kóniást (Joákint) száműzik Júdából és Babilonban hal meg.

19. Mit jövendöl Jeremiás az „igazságos sarjról”, és mit szemléltet a két kosár füge?

¹⁹ „Egy igazságos sarjba” vetett reménység (23:1–24:10). Jehova a hamis pásztorok helyett igaz pásztorokat ígér és egy „igazságos sarjat” Dávid törzsökéből, egy királyt, aki „bölcsen fog uralkodni és cselekedni, jogot és igazságosságot szolgáltat a földön”. És a neve? „Úgy hívják majd: ’Jehova a mi Igazságosságunk’.” A szétszórt maradékot ő fogja egybegyűjteni (23:5, 6). Ha a próféták Jehova bizalmas barátainak csoportjában lettek volna, akkor a népet az ige meghallgatására biztatták volna és visszafordították volna helytelen útjáról. De ehelyett, amint azt Jehova mondja, „népemet arra buzdították, hogy hazugságok után járjanak” (23:22, 32). „Íme, itt van két kosár füge.” Jeremiás a jó és rossz fügét használja fel szemléltetésül arra, hogy egy hűséges maradék visszatér majd földjére Isten kegyelméből, egy másik csoport pedig gyászos véget ér (24:1, 5, 8–10).

20. Hogyan használja fel Jehova szolgájaként Babilont, de mi lesz később annak sorsa?

²⁰ Jehova vitája a nemzetekkel (25:1–38). Ez a fejezet rövid összefoglalója azoknak az ítéleteknek, amelyekről részletesebben a 45–49. fejezetben esik szó. Három párhuzamos jövendölésben Jehova veszedelmet hirdet a föld minden nemzetére. Először Nebukadnezárt mutatja be mint Jehova szolgáját Júda és a környező nemzetek elpusztítására. „És ezek a nemzetek Babilon királyának szolgálnak hetven évig.” Utána Babilonra kerül majd sor, s ő válik lakatlan pusztasággá határtalan ideig (25:1–14).

21. Kiknek kell inniuk Jehova haragborának poharából, s mit eredményez ez számukra?

²¹ A második jövendölés egy „Jehova haragborának poharáról” szóló látomás. Jeremiásnak ezt a poharat el kell vinnie a nemzetekhez, és „azoknak inniuk kell belőle, hogy megtántorodjanak tőle s kábultan járjanak” Jehova rájuk jövő pusztulásától! Először Jeruzsálemnek és Júdának kell inni belőle! Azután Egyiptomnak, majd Filiszteának, utána Edomon keresztül egészen Tíruszig közeli és távoli országoknak, „a föld összes többi királyságainak, amelyek a föld színén vannak, és maga Sésák király utoljára iszik”. Mindannyiuknak inniuk kell, s okádniuk, s elesniük. Senki sem menekül meg (25:15–29).

22. Milyen nagy veszedelemben jut kifejezésre Jehova égő haragja?

²² A harmadik jövendölésben Jeremiás fennkölt költői magaslatokra hág. „A magasból mennydörög alá Jehova . . . a föld minden lakói ellen.” Ismét zajongás, veszedelem és nagy vihar! „S azon a napon a föld egyik végétől egészen a föld másik végéig Jehova levágja őket.” Nem lesz gyászolás, sem temetés; mint a ganéj, úgy maradnak a föld felszínén. A nyáj gazdagjaival együtt a hamis pásztorok is levágattatnak. Nem lesz számukra menekülés. Hallgassátok, hogyan jajveszékelnek! Jehova „izzó haragjában elpusztítja legelőiket” (25:30–38).

23. a) Milyen összeesküvést szőnek Jeremiás ellen, mit hoz fel ő a maga védelmére, s milyen esetekre hivatkoznak, hogy felmentsék az ellene felhozott vád alól? b) Hogyan hirdeti ki Jeremiás az elkövetkező babiloni szolgaságot, és Hanániással kapcsolatban milyen jövendölés teljesedik?

²³ Jeremiás igaznak bizonyul (26:1–28:17). Az uralkodók és a nép összeesküsznek Jeremiás megölésére. Jeremiás azt hozza fel a maga védelmére, hogy Jehova szavát szólja. Ha megölik, ártatlan embert gyilkolnak meg. A nép ítélete ez: Jeremiás nem bűnös. A vének Mikeás és Uriás próféta példáit idézik, amikor Jeremiás ügyét tárgyalják. Jehova ezután megparancsolja Jeremiásnak, hogy készítsen magának béklyókat és jármokat, vegye azokat a nyakába, majd pedig küldje el a környező nemzeteknek jelképéül annak, hogy Babilon királyának fognak szolgálni három uralkodó életén keresztül. Hanániás, az egyik hamis próféta szembeszáll Jeremiással. Kijelenti, hogy a babiloni járom két éven belül széttörik, s ennek szemléltetéséül a fajármot széttöri. Jehova a jövendölésének azzal kíván nagyobb nyomatékot adni, hogy Jeremiással vasjármot hordat körbe és megjövendölteti, hogy Hanániás még abban az évben meghal. Hanániás valóban meg is hal.

24. a) Milyen üzenetet továbbít Jeremiás a babiloni számkivetetteknek? b) Kikkel köt Jehova egy új szövetséget, és milyen tekintetben bizonyul ez nagyszerűbbnek a korábbi szövetségnél?

²⁴ Vigasz a Babilonba száműzötteknek (29:1–31:40). Jeremiás ír azoknak a foglyoknak, akiket Jekóniással a babiloni számkivetésbe hurcoltak: Telepedjetek le ott, mert egy hetvenéves számkivetési korszak következik, és csak utána visz vissza benneteket Jehova. Jehova utasítja Jeremiást arra, hogy visszatérésükről is írjon könyvében. Széttöri majd rabigájukat, és akkor „Jehovát, az ő Istenüket, valamint királyukat, Dávidot fogják szolgálni, akit Jehova feltámaszt majd nekik” (30:9). Ráhelnek nem szabad siratnia fiait, mert fiai „biztosan visszatérnek az ellenség földjéről” (31:16). Most következik Jehova buzdító kijelentése! Új szövetséget köt Júda és Izrael házával. Sokkal nagyszerűbb lesz ez a szövetség annál, mint amelyet megszegtek! Jehova törvényét mélyen a szívükbe írják majd be. „Én Istenük leszek, ők pedig népemmé lesznek.” A legkisebbtől a legnagyobbig mindannyian megismerik Jehovát, és ő megbocsátja a tévelygésüket (31:31–34). Akkor városukat újra felépítik, mint szent várost Jehova számára.

25. Hogyan hangsúlyozódott ki Izrael biztos helyreállítása, s milyen hírt közöl Jehova szava?

²⁵ Jehova Dáviddal kötött szövetsége biztos (32:1–34:22). Amikor Nebukadnezár Jeruzsálem ellen az utolsó ostromot vezeti Jeremiás fogságban van. Annak jeléül, hogy Jehova biztosan helyreállítja Izraelt, Jeremiás Anatótban mezőt vásárol és cserépedénybe helyezi a birtokjogot igazoló írásokat. Jehova szava jó hírt jelent be: Júda és Jeruzsálem ismét örvendezni fog, és Jehova megtartja a Dáviddal kötött szövetséget. De te, Sedékiás, tudd meg, hogy Babilon királya felégeti a várost, és te magad is fogolyként mégy Babilonba. Jaj azoknak a rabszolga-tulajdonosoknak, akik beleegyeztek, hogy felszabadítják rabszolgáikat, de megszegték szövetségüket!

26. Mit ígér Jehova a rékábitáknak és miért?

²⁶ Jehova ígérete Rékábnak (35:1–19). Joákim király napjaiban Jehova elküldi Jeremiást a rékábitákhoz. A babiloniak első közeledésére a rékábiták mindjárt Jeruzsálembe menekültek. Jeremiás borral kínálja őket, de ők több mint kétszázötven évvel korábban élt ősatyjuk, Jonadáb parancsára való tekintettel nem fogadják el a bort. Milyen éles ellentétben állnak ők a hűtlen Júda eljárásával. Így szól Jehova ígérete számukra: „Nem vágnak ki egy embert sem Jonadáb, Rékáb fia leszármazottai közül, hogy előttem álljanak minden időben” (35:19).

27. Mi tette szükségessé a Jeremiás jövendöléséről szóló könyv újraírását?

²⁷ Jeremiás újra leírja a könyvet (36:1–32). Jeremiás Jehova parancsára leírja eddigi jövendöléseit. Báruknak diktál, aki azután hangosan felolvassa Jeremiás jövendöléseit Jehova házában egy böjti napon. Joákim király a tekercsért küld, s amikor annak egy részét végighallgatja, dühösen összetépi és a tűzbe dobja. Elrendeli Jeremiás és Báruk letartóztatását, de Jehova elrejti őket és Jeremiásnak megparancsolja, hogy írjon egy másik tekercset.

28. a) Miről jövendölt kitartóan Jeremiás? b) Hogyan áll ellentétben Ebed-Melek magatartása a fejedelmekével?

²⁸ Jeruzsálem végnapjai (37:1–39:18). A beszámoló visszatér Sedékiás uralmához. A király arra kéri Jeremiást, hogy imádkozzon Júdáért Jehovához. A próféta nem hajlandó erre, mondván: Jeruzsálem sorsa megpecsételtetett. Jeremiás megpróbál eljutni Anatótba, de mint szökevényt elfogják, megverik és több napra bebörtönzik. Sedékiás érte küld. Van-e üzenet Jehovától? Efelől semmi kétség: „Babilon királyának kezébe kerülsz!” (37:17). A fejedelmek, mivel állandóan csak ezt a pusztulásról szóló jövendölést hallják Jeremiástól, megharagszanak rá és egy sáros víztároló gödörbe dobják. Az etiópiai Ebed-Melek, a király házában szolgáló eunuch, jószívűen közbenjár Jeremiásért, s így Jeremiást kimentik a lassú halálból, de továbbra is fogoly marad az őrség udvarában. Sedékiás újra maga elé hívatja Jeremiást, de megint csak azt hallja tőle: ’Add meg magad a babiloni királynak, különben fogság vár rád és Jeruzsálem elpusztul!’ (38:17, 18).

29. Milyen veszedelem éri Jeruzsálemet, de mi történik Jeremiással és Ebed-Melekkel?

²⁹ Jeruzsálem ostroma 18 hónapig tart, majd a várost Sedékiás 11. évében áttörik. A király menekül seregével, de utolérik. Fiait és a nemeseket szeme láttára lemészárolják, szemét kiszúrják, s őt bilincsbe verve Babilonba hurcolják. A város ég és romokban hever; néhány szegény ember kivételével mindenkit Babilonba hurcolnak számkivetésbe. Nebukadnezár parancsára Jeremiást kiengedik a börtönből. Szabadulása előtt közli Ebed-Melekkel Jehovának azt az ígéretét, hogy megszabadítja őt, „mivel bízott Jehovában” (39:18).

30. Hogyan vonakodnak megszívlelni az ottmaradók Jeremiás tanácsát, és milyen ítéletüzenetet ismertet Jeremiás Egyiptomban?

³⁰ Az utolsó események Mispában és Egyiptomban (40:1–44:30). Jeremiás Mispában marad Gedáliával, akit a babiloniak az ottmaradottak kormányzójává neveznek ki. Két hónap múlva Gedáliát meggyilkolják. Az emberek Jeremiáshoz fordulnak tanácsért. Ő közli velük Isten szavát: „Jehova nem gyomlál ki titeket a földről, de ne féljetek a babiloni királytól. Ha azonban lementek Egyiptomba, meghaltok.” Ők ennek ellenére elindulnak Egyiptomba, s magukkal viszik Jeremiást és Bárukot is. Az egyiptomi Tahpánban Jeremiás kihirdeti Jehova ítéletüzenetét: Babilon királya a trónját Egyiptomba helyezi. Hasztalan imádja tehát Izrael Egyiptom isteneit és hiába áldoz „az egek királynőjének”. Hát már elfelejtették, hogyan tette Isten pusztasággá Jeruzsálemet a nép bálványimádása miatt? Jehova veszedelmet hoz rájuk Egyiptom földjén, és nem térnek vissza Júdába. Ennek jeléül Jehova Ofra fáraót az ellenségei kezébe adja.

31. Milyen biztosítékot kap Báruk?

³¹ Báruk sorsa (45:1–5). Báruk szomorkodik, amiért Jeremiástól ismételten a pusztulás jövendölését hallja. Ezért azt a tanácsot kapja, hogy ne „keressen nagy dolgokat” önmagának, hanem elsősorban Jehova építési és gyomlálási munkájára gondoljon (45:5). Báruk így minden veszedelmen keresztüljut és életben marad.

32. Kik ellen ’emeli fel Jehova a kardját’?

³² Jehova kardja a nemzetek ellen (46:1–49:39). Jeremiás jövendöl arról, hogy Babilon győzelmet arat Egyiptom fölött Karkemisban és máshol is. Noha a nemzetek kiirtatnak, Jákob megmarad, de nem kerülheti el a büntetést. „Jehova kardja” eljön a filiszteusokra, a büszke Ammonra, Edomra és Damaszkuszra, Kédárra és Hásorra (47:6). Elám kézívét eltörik.

33. a) Mi fog történni Babilonnal, az aranypohárral? b) Hogyan kell ezért Isten népének eljárnia?

³³ Jehova kardja Babilon ellen (50:1–51:64). Jehova így beszél Babilonról: Mondd el a nemzetek között! Ne titkolj el semmit! Babilont meghódítják, isteneit megszégyenítik. Fussatok ki belőle. Az a vaskalapács, amely összezúzta a föld összes nemzeteit, maga is eltörik. „Ó, te arcátlan”, a fogoly Izrael és Júda elnyomója, tudd meg, hogy „a seregek Jehovája az ő Visszavásárlójuk”. Babilon baglyok és denevérek lakhelye lesz. „Mint ahogyan Isten megsemmisítette Szodomát és Gomorrát . . . itt sem fog senki sem lakozni” (50:31, 40). Babilon aranypohár volt Jehova kezében, melytől megrészegedtek a nemzetek, de ez a pohár hirtelen leesett és maga is összetört. Üvöltsetek miatta! Jehova a médek királyainak szellemét szította fel, hogy az romlást hozzon reá. Babilon vitézei megszűntek harcolni. Olyanok lettek, mint az asszonyok. Babilon leányát, mint a küszöböt, letapossák. „Vég nélkül tartó alvásba merítem őket, amelyből nem ébrednek fel többé.” A tenger is felduzzadt és sok-sok hullámmal borította be Babilont. „Menjetek ki belőle, ó, népem, és mentse mindenki az ő lelkét Jehova haragja elől (51:39, 45). Figyeljetek csak a kiáltozásra, a nagy recsegésre-ropogásra, mely Babilonból jön! Babilon harci fegyverei széttöretnek, mert Jehova megtorló Isten. Vitathatatlanul megfizet.

34. Milyen jel a biztosítéka Babilon bukásának?

³⁴ Jeremiás ezt parancsolja Serájának: Menj Babilonba, s olvasd fel hangosan ezeket a Babilon ellen szóló jövendöléseket! Azután köss egy követ a könyvhöz és dobd az Eufrátesz közepébe! „És mondd: ’Így süllyed el Babilon, és nem kel fel soha többé a súlyos csapás miatt, amelyet reá hozok’” (51:61–64).

35. Milyen rövid összefoglaló következik aztán?

³⁵ Jeruzsálem bukásának rövid összefoglalása (52:1–34). Ez a beszámoló csaknem azonos a 2Királyok 24:18–20; 25:1–21, 27–30-ban már ismertetett beszámolóval.

MIÉRT HASZNOS?

36. a) A bátor hűség milyen példája Jeremiás? b) Milyen tekintetben szép példa számunkra Báruk, a rékábiták és Ebed-Melek?

³⁶ Ez az ihletett jövendölés egyszerre építő és hasznos. Vedd figyelembe magának a prófétának bátor példáját! Népszerűtlen üzenetet hirdetett, mégis félelem nélkül, egy istentelen népnek. Megvetéssel utasította el a gonoszokkal való barátkozást. Tudatában volt annak, milyen sürgős Jehova üzenete, ezért egész szívét beleadta Jehova munkájába és soha nem hagyott fel azzal. Azt tapasztalta, hogy Isten szava olyan, mint a csontjaiba rekesztett tűz, s ez szívében örömujjongást és vígságot váltott ki (Jer 15:16–20; 20:8–13). Bárcsak mi is ilyen buzgók lennénk Jehova szava iránt! Bárcsak mi is ugyanolyan lojálisan támogatnánk Isten szolgáit, mint Báruk támogatta Jeremiást! A rékábiták őszinte engedelmessége is ragyogó példa számunkra, éppúgy, mint Ebed-Melek jószívű gondoskodása, amit az üldözött próféta iránt tanúsított (36:8–19, 32; 35:1–19; 38:7–13; 39:15–18).

37. Hogyan erősíti meg Jeremiás könyvének tanulmányozása Jehova jövendölő hatalmába vetett hitünket?

³⁷ Jehova szava, melyet Jeremiás szájába adott, meglepő pontossággal teljesedett. Ez bizonyára megerősíti Jehova jövendölő hatalmába vetett hitünket. Vegyük például azokat a beteljesedett jövendöléseket, amelyeket maga Jeremiás is meglátott, mint például Sedékiás fogságba vitelét és Jeruzsálem pusztulását (21:3–10; 39:6–9); Sallum (Joáház) király trónfosztását és a fogságban bekövetkezett halálát (Jer 22:11, 12; 2Kir 23:30–34; 2Krón 36:1–4); Kóniás (Joákin) király fogságba vitelét Babilonba (Jer 22:24–27; 2Kir 24:15, 16); és Hanániásnak, a hamis prófétának egy éven belül bekövetkezett halálát (Jer 28:16, 17). Mindezek és még más jövendölések is pontosan úgy teljesedtek be, ahogyan Jehova előre megmondta. Jehova későbbi prófétái és szolgái Jeremiás jövendölését hitelesnek és hasznosnak tartották. Például Dániel Jeremiás írásaiból felismerte, hogy Jeruzsálem pusztán hagyatása hetven évig tart, Ezsdrás pedig a figyelmet a hetven év végén Jeremiás szavainak teljesedésére irányította (Dán 9:2; 2Krón 36:20, 21; Ezsd 1:1; Jer 25:11, 12; 29:10).

38. a) Milyen szövetség emelkedik ki Jeremiás jövendöléséből, amire Jézus is hivatkozik? b) Milyen Királyság-reménységről van itt szó?

³⁸ Amikor bevezette az Úr Vacsorájának ünnepét a tanítványaival, Jézus Jeremiásnak az újszövetséggel kapcsolatos próféciája beteljesedésére mutatott. Úgy utalt rá, hogy „ez az új szövetség az én vérem erejénél fogva”, mely által a bűneik megbocsáttatnak és Jehova szellemi nemzeteként összegyűjtetnek (Luk 22:20; Jer 31:31–34). A szellemtől nemzettek – akik az újszövetségbe hozattak – azok, akikkel Krisztus Királyság-szövetségre lépett, hogy vele uralkodjanak az egekben (Luk 22:29; Jel 5:9, 10; 20:6). Erre a Királyságra több helyen utal Jeremiás a jövendölésében. A hűtlen Jeruzsálemről szóló leleplező szavai között ezt a reménysugarat is megemlíti: „Íme, jönnek napok, ez Jehova kijelentése, és igazságos sarjat támasztok Dávidnak. Bölcsen uralkodik és cselekszik majd egy király, jogot és igazságosságot szolgáltat a földön.” Igen, ennek a királynak a neve: „Jehova a mi Igazságosságunk” (Jer 23:5, 6).

39. Minek a biztosítéka a maradék visszatérése Babilonból, amit Jeremiás jövendölt meg?

³⁹ Jeremiás újra beszél a helyreállításról: „És majd szolgálják Jehovát, az ő Istenüket és Dávidot, az ő királyukat, akit támasztok számukra” (30:9). Végül egy jó üzenettel fejezi be könyvét, amelyet Jehova Izraelről és Júdáról szólott, tudniillik, hogy „azokban a napokban és abban az időben igazságos sarjat támasztok Dávidnak”, hogy magva megsokasodjon és legyen egy „Fia, aki Királyként uralkodjék a trónján” (33:15, 21). Amilyen biztosan visszatért egy maradék Babilonból, ugyanolyan biztos, hogy ennek az igazságos „sarjnak” Királysága jogot és igazságot fog szolgáltatni az egész földön (Luk 1:32).

[Lábjegyzet]