25. A Jeremiás 25:34–38 versére való tekintettel, milyenfajta „üvöItők” között jobb lenni?

²⁵ Akkor, „a mi Istenünk bosszúállása napján”, jobb lesz azok közt lenni, akikről a csúfolódok azt mondták, hogy üvöltenek, mint a „vészmadarak”, mintsem azok közt, akik majd a fájdalomtól üvöltenek a „nagy nyomorúság” alatt. (És 61:2; Jel 7:14, 15; Máté 24:21–30) „Üvöltsetek pásztorok és kiáltsatok!” — mondja Jehova Jeremiás által. „Fetrengjetek, ti fenségesei a nyájnak, mert beteltek napjaitok a levágásra és a szétszóratásra, és le kell hullanotok, mint egy kívánatos edény! És a hely, ahová menekülnétek, elpusztult a pásztorok elől, és a menekülés eszköze, a nyáj fenségesei elől. Halljátok! A pásztorok kiáltását és a nyáj fenségeseinek üvöltését, mert Jehova feldúlja legelőiket. És a békés lakhelyek kihaltak lesznek Jehova izzó haragjától. Elhagyta rejtekhelyét, miként egy sörényes fiatal oroszlán, mert országuk döbbenet tárgya lett a bántalmazó kard és izzó haragja miatt.” — Jer 25:34–38.

26. Ebben a jövendölésben kik a „pásztorok”, és kik „a nyáj fenségesei”?

²⁶ Vajon ez a prófécia a papokat juttatja eszünkbe, akiket lelkészeknek vagy lelkipásztoroknak hívtak és egyházi gyülekezeteiket, amelyeket „nyáj”-nak neveztek? Ez valószínű, de Jehova itt nem a nemzetek vallási vezetőihez szól. A Héber Iratokban a kormányzati vezetőkről beszélnek úgy, mint pásztorokról, és népeiket vagy alattvalóikat nevezik nyájuknak. Ezért a „nyáj fenségesei” a fejedelmek vagy a nemzeti nyáj királyi kegyeltjei. Minden bizonnyal erről lehet szó a Jeremiás 25:34–38-ban is, mert vajon hol beszél az egész fejezetben papokról és lévitákról? Azok, akikkel kapcsolatban Jeremiás parancsot kapott Jehova „pohará”-nak átnyújtására, „királyok”, „fejedelmek” és „királyságok” néven szerepelnek a leírásban. (Jer 25:18–26) A közelgő világ „szerencsétlenség” és „vihar” nemcsak a valláspapokat és egyéb vallási vezetőket sújtja majd, hanem végül is a dolgok jelen rendszerének politikai kormányzati elemeit.

28. Kire vannak leginkább tekintettel a „pásztorok” és a „fenségesek” és hogyan dúlják fel a legelőiket?

²⁸ Egyszerűen önző okokból, azok a politikai „pásztorok” és „fenségesek” „üvölteni” fognak, igen, fetrengeni fognak a földön. Amikor a Szuverén Úr, Jehova számadásra hívja őket a „nagy nyomorúság” alatt, hátborzongva döbbennek majd rá arra, hogy elérkezett számukra a levágatás és a szétszóratás napja. Ha lenne valamilyen út a menekülésre, vagy valamilyen menedékhely, ahová elfuthatnának, talán nem éreznék annyira kényszerítve magukat az „üvöltésre”. Azzal vajmi keveset törődnek, hogy mi lesz a nemzeti „nyáj”-jal, sokkal inkább az foglalkoztatja őket, hogy ők maguk kerülnek ítélet-végrehajtás alá. Busásan jövedelmező állásuk és magas pozíciójuk oda van! „Legelőjük”, a dolgok rendszere, amely által kizsákmányolták nemzeti nyájukat, ott hever feldúlva, tönkretéve! Ami azelőtt oly „békés” lakhely volt számukra, ahol a maguk hasznára élvezhették az életet — nos, kihalttá lett. A halál néma csendje szállja meg „nyájuk” zárt területeit.

30. Annak alapján, amit a hit füleivel hallunk Jehova jövendölésében, mit kell most tennünk?

³⁰ Halljátok! Jehova jövendölésében vajon halljátok-e a hit füleivel az egyre hangosabb hangot? A „végidő” hanggyűjtő csatornáin át halljuk egyre közeledni az előre bejelentett jövőből a juhokhoz hasonló emberek nyája „pásztorainak” üvöltését és „fenségeseinek” fájdalmas kiáltásait. Mit tegyünk hát, mi, hallgatók? A következét: Amíg nyitva áll a menekülés útja, és amíg van menedékhely, ahová futhatunk, addig cselekedjünk! Találjuk meg a biztonság és megmentés helyét Jehova királyságában az ő kinevezett Pásztora, Jézus Krisztus által. — Ez 34:23, 24; Jer 23:5, 6.