Szolgálat „a napok befejező részében”

1–2. a) Mi volt az a látomás, amely megmutatta Jeremiásnak, hogy mi lesz a témája a próféciáinak? b) Miért van okod odafigyelni Jeremiás üzenetére?

„MIT látsz?” – kérdezte Isten az újonnan kinevezett prófétától. „Egy üstöt, amelyet fújnak, és a szája meg van döntve északi irányból” – felelte a fiatal Jeremiás. A látomás már előre sejttette, hogy milyenfajta üzeneteket kell majd kihirdetnie. (Olvassátok fel: Jeremiás 1:13–16.) A jelképes üstöt nem azért fújták, hogy kihűljön, hanem hogy gerjesszék alatta a tüzet. Igen, Jehova Júda földjének bajt jövendölt, mely mint egy üstből kiömlő, fortyogó lé, el fogja önteni az országot a nagymérvű hűtlenségéért. Vajon miért volt dél felé döntve az üst? Ez azt jelentette, hogy a veszedelem észak felől várható – Babilon onnan fog támadni. És így is történt. Jeremiás prófétai szolgálata során többször is ki lett borítva valamennyi a fortyogó üst tartalmából, míg végül Jeruzsálem elpusztult.

² Babilon már nincs többé, de attól még van okod arra, hogy odafigyelj Jeremiás prófétai üzeneteire. Miért? Azért, mert „a napok befejező részében” élsz, amikor sokan azt állítják magukról, hogy keresztények, ám sem ők, sem az egyházuk nem élvezi Isten helyeslését (Jer 23:20). Ugyanakkor te és a hittársaid Jeremiáshoz hasonlóan olyan üzenetet hirdettek, amely nemcsak ítéleteket tartalmaz, hanem reményt is ad.

 3. a) Hogyan lettek összeválogatva a Jeremiás könyvében található beszámolók? b) Mi a célja e kiadvány 2. fejezetének?

³ Jeremiás valószínűleg a szolgálata későbbi szakaszában diktálta le a titkárának a beszámolóját, nem pedig akkor, amikor egy-egy eseményre sor került (Jer 25:1–3; 36:1, 4, 32). A könyvében a beszámolók nem időrendi sorrendben követik egymást, mert Jeremiás sokat közülük téma szerint válogatott össze. Éppen ezért a segítségedre lesz, ha áttekinted annak a kornak a történelmét, melyben a Jeremiás és a Siralmak könyvének beszámolói játszódnak, és megismerkedsz az események sorrendjével. Vess egy pillantást a 19. oldalon lévő időegyenesre. Könnyebb lesz megértened, amit Jeremiás mondott vagy tett, ha tisztában vagy vele, hogy mikor melyik király uralkodott Júdában. És esetenként az is segíteni fog, ha tudod, hogy mi minden történt Júdában és a környező országokban. Így többet tudsz tanulni azokból az üzenetekből, melyeket Jeremiás által közölt Isten a népével.

4–6. Milyen volt Isten ókori népének a helyzete a Jeremiás prófétai pályafutását megelőző évtizedekben?

⁴ Jeremiás prófétai pályafutása alatt a változás viharos szelei fújtak. Asszíria, Babilon és Egyiptom között hatalmi harc folyt. Körülbelül 93 évvel azelőtt, hogy Jeremiás elkezdett prófétálni, Asszíria legyőzte Izrael északi tíztörzs-királyságát, és sok lakosát elhurcolta. Jehova akkor megvédte az asszíroktól Jeruzsálemet és annak hűséges királyát, Ezékiást. Biztosan emlékszel, hogy Isten csoda útján 185 000 ellenséges katonával végzett (2Kir 19:32–36). Ezékiás egyik fia Manassé volt. Valószínűleg az ő 55 évig tartó uralkodása alatt született Jeremiás, valamint ekkor került Júda asszír fennhatóság alá (2Krón 33:10, 11).

⁵ Jeremiás írta a Királyok 1. és 2. könyvét. Az utóbbiban azt olvassuk, hogy Manassé újra megépítette a magaslatokat, amelyeket apja megsemmisített. Még Jehova templomában is oltárokat állított fel Baálnak és az egek seregének. Rengeteg ártatlan vért ontott. A saját fiát feláldozta égő áldozatként egy hamis istennek. Egyszóval „sok olyasmit művelt, ami rossz Jehova szemében”. Manassé rettenetes gonoszsága láttán Isten veszedelmet rendelt el Jeruzsálemre és Júdára, ahogy korábban Szamáriára és Izraelre is (2Kir 21:1–6, 12–16). Manassét a halála után a fia, Ámon követte a trónon, de ő is bálványimádatot gyakorolt, akárcsak az apja. A dolgok azonban hamarosan megváltoztak. Ámont két évvel a trónra kerülése után meggyilkolták, és a nyolcéves fia, Jósiás lett a király. Ez i. e. 659-ben történt.

⁶ Jósiás 31 évig tartó uralkodása alatt Babilon fokozatosan felemelkedett, és erősebb lett, mint Asszíria. Jósiás ekkor lehetőséget látott arra, hogy az idegen fennhatóság alatt lévő Júda újra független legyen. Apjától és nagyapjától eltérően ő hűségesen szolgálta Jehovát, és nagyszabású vallási reformokat hajtott végre (2Kir 21:19–22:2). Uralkodásának 12. évében királyságának minden szegletében lerombolta a magaslatokat, a szent rudakat és a hamis képmásokat és szobrokat, majd idővel elrendelte Jehova templomának a kijavítását. (Olvassátok fel: 2Krónikák 34:1–8.) Érdekes módon Jeremiás Jósiás uralkodásának a 13. évében (i. e. 647) kapta meg Istentől a prófétai megbízatását.

7–8. a) Miben volt más Jósiás király uralkodása, mint az elődeié, Manasséé és Ámoné? b) Milyen ember volt Jósiás? (Lásd a kiemelt részt a 20. oldalon.)

⁷ A hűséges Jósiás király uralkodásának 18. évében, a templom helyreállítása közben a főpap megtalálta „a törvény könyvét”. Jósiás megparancsolta a titkárának, hogy olvassa fel neki. A király felismerte népének bűneit, Hulda prófétanőn keresztül irányítást kért Jehovától, és arra sürgette az alattvalóit, hogy tartsák meg Isten parancsolatait. Hulda Jósiás tudtára adta, hogy Jehova „veszedelmet” fog hozni a júdaiakra a hűtlenségük miatt. Ám tekintettel arra, hogy a király szívén viseli a tiszta imádatot, a veszedelem nem az ő életidejében fog eljönni (2Kir 22:8, 14–20).

⁸ Jósiás király újult erővel fogott hozzá a bálványimádat és az ahhoz kapcsolódó összes eszköz megsemmisítéséhez. Elhatározása olyan erővel hajtotta, hogy még az egykori északi királyság területén, az izraeli Bételben is lerombolta a magaslatot és az oltárt. Továbbá nagyszabású pászkaünnepet rendezett (2Kir 23:4–25). El tudod képzelni, mennyire jó érzés lehetett ezt látnia Jeremiásnak? Az embereket azonban nem volt könnyű rávenni arra, hogy változtassanak a szokásaikon. Manassé és Ámon bevezette az országban az undorító bálványimádatot, és ezt megsínylette a nép szellemisége. Annak ellenére, hogy Jósiás reformokat hajtott végre, Isten arra indította Jeremiást, hogy tudassa a néppel, Júdában annyi isten van, ahány város. A próféta honfitársai hűtlen feleség módjára viselkedtek. Elhagyták Jehovát, és idegen istenekkel szajhálkodtak. Jeremiás kijelentette: „annyi oltárt állítottatok a szégyenletességnek, ahány utca van Jeruzsálemben; oltárokat, hogy áldozati füstöt füstölögtessetek Baálnak.” (Olvassátok fel: Jeremiás 11:1–3, 13.)

 9. Milyen volt a nemzetközi helyzet Jósiás uralkodásának utolsó éveiben?

⁹ Jeremiás üzenetei nem változtattak a zsidók hozzáállásán, és a környező országok is tovább harcoltak a hatalomra jutásért. I. e. 632-ben a babiloniak és a médek egyesült erővel bevették az asszír fővárost, Ninivét. Három évvel később Nékó, az egyiptomi fáraó megindult észak felé a seregeivel, hogy kisegítse a bajban lévő Asszíriát. Jósiás megpróbálta útját állni az egyiptomi hadseregnek Megiddónál – hogy miért, arra nem derít fényt a Biblia –, de halálos sebet kapott (2Krón 35:20–24). Milyen változásokat hozott ez a szomorú fejlemény Júda politikai és vallási életében? És milyen nehézségek vártak Jeremiásra?

10. a) Milyen hasonlóság van a Jósiás halála utáni időszak és napjaink között? b) Miért jó, ha megvizsgáljuk Jeremiás magatartását?

¹⁰ Mennyire megrázhatta Jeremiást Jósiás halálának a híre! Siratóénekeket és gyászdalokat énekelt miatta (2Krón 35:25). Már eleve nehéz időszak volt ez Júda számára, és a nemzetközi színtéren tapasztalható labilis állapotok csak fokozták a feszültséget. Az egymással versengő nagyhatalmak, Egyiptom, Asszíria és Babilon mindhárman azon ügyeskedtek, hogy hogyan tudnák uralmuk alá vonni a térséget. Jósiás halálával a vallási légkör is megváltozott Júdában. Ami Jeremiás prófétai tevékenységét illeti, véget ért egy alapvetően kedvező időszak, és ellenségessé vált a légkör. Napjainkban is sok testvérünk élt át hasonlót. Üldözni kezdték őket, betiltották a tevékenységüket, és ezzel elvesztették a viszonylagos vallásszabadságukat, melyet addig élveztek. Ki tudja, hányan fogunk hamarosan ugyanilyen helyzetbe kerülni! Hogyan fog ez érinteni minket? Milyen nehézségekkel kell majd talán szembenéznünk, ha meg akarjuk őrizni a feddhetetlenségünket? Buzdító lesz számunkra, ha miközben észben tartjuk ezeket a kérdéseket, megvizsgáljuk, milyen nehézségeket sikerült Jeremiásnak leküzdenie.

11. Milyen fejleményekre került sor Júdában Jósiás halálát követően?

¹¹ Júda lakosai Jósiás fiát, Joakházt nevezték ki királyuknak Jeruzsálemben. Joakház, vagy más néven Sallum mindössze három hónapot uralkodott. Amikor Nékó fáraó a babiloniakkal vívott csatáját követően visszaindult délre, magával vitte Egyiptomba az újonnan kinevezett királyt is. Jeremiás kijelentette, hogy Joakház „nem tér vissza többé” (Jer 22:10–12; 2Krón 36:1–4). Helyette Nékó Joákimot ültette a trónra, aki szintén Jósiás fia volt. Joákim nem követte apja kiváló példáját, és nem folytatta a reformjait. Épp ellenkezőleg, bálványimádatot gyakorolt. (Olvassátok fel: 2Királyok 23:36, 37.)

12–13. a) Milyen volt a vallási légkör Joákim uralkodásának a kezdetén? b) Hogyan bántak a zsidó vallási vezetők Jeremiással?

¹² Amikor Joákim trónra került, Jehova megparancsolta Jeremiásnak, hogy menjen el a templomba, és nyíltan ítélje el a júdaiakat a gonoszságuk miatt. Az emberek azt hitték, hogy Jehova temploma, mint valami talizmán, megvédi őket. De ha nem változnak meg, hanem továbbra is ’lopnak, gyilkolnak, házasságtörést követnek el, hamisan esküsznek, áldozati füstöt füstölögtetnek Baálnak, és más istenek után járnak’, Jehova nem fogja védelmezni a templomot, mint ahogyan a Silóban lévő hajléktól is megvonta a támogatását Éli főpap napjaiban. És ez lesz a sorsuk azoknak a képmutató embereknek is, akik a templomában mutatnak be imádatot. Igen, Júda földje „pusztasággá lesz” (Jer 7:1–15, 34; 26:1–6).a Micsoda bátorság kellett Jeremiásnak ahhoz, hogy kihirdessen egy ilyen üzenetet! Minden bizonnyal nyilvánosság előtt, befolyásos emberek füle hallatára tette. Ma szintén úgy érzi néhány testvér és testvérnő, hogy össze kell szednie a bátorságát ahhoz, hogy tanúskodni merjen az utcán, vagy hogy gazdag, fontos személyiségeknek prédikáljon. Egyvalamiben azonban biztosak lehetünk: Isten soha nem fog cserbenhagyni minket, ahogyan Jeremiást sem hagyta cserben (Héb 10:39; 13:6).

¹³ Ilyen vallási és politikai légkörben vajon hogyan reagáltak Júda vallási vezetői Jeremiás szavai hallatán? A próféta leírta, mi történt: „a papok, a próféták és az egész nép [megragadott engem], és így szóltak: »Meg kell halnod! . . . «” Vak dühükben kijelentették: „Ez az ember halálos ítéletet érdemel”. (Olvassátok fel: Jeremiás 26:8–11.) Ám Jeremiás ellenségei nem jártak sikerrel. Jehova a prófétájával volt, hogy megszabadítsa őt. Ami pedig Jeremiást illeti, nem hagyta magát megfélemlíteni. Sem ellenségei fenyegető megjelenése, sem a számuk nem riasztotta vissza. Te se hagyd magad megfélemlíteni!

14–15. a) Mihez látott hozzá Jeremiás és a titkára, Báruk Joákim uralkodásának negyedik évében? b) Milyen ember volt Joákim? (Lásd a 25. oldalon található kiemelt részt.)

¹⁴ Joákim uralkodásának negyedik évében Jehova arra utasította Jeremiást, hogy jegyezzen le mindent, amit Jósiás napjai óta mondott neki. Így hát Jeremiás lediktálta a titkárának, Báruknak Jehova minden kijelentését, melyet az addig eltelt 23 év során nyilatkoztatott ki. Isten ítéletüzenetei körülbelül 20 királynak és királyságnak szóltak. Jeremiás meghagyta Báruknak, hogy olvassa fel a tekercset Jehova házában. Milyen célból? „Talán odafigyelnek majd a Júda házából valók mindarra a veszedelemre, amelyet el akarok hozni rájuk, hogy megtérjenek, ki-ki a maga gonosz útjáról, és megbocsássam vétküket és bűnüket” – mondta Jehova (Jer 25:1–3; 36:1–3).

¹⁵ Amikor az egyik udvari tisztviselő felolvasta a tekercset Joákimnak, a király felszabdalta azt, és a tűzbe vetette. Aztán parancsba adta, hogy vigyék elé Jeremiást és Bárukot. „Jehova azonban elrejtette őket.” (Olvassátok fel: Jeremiás 36:21–26.) Joákim förtelmes magatartása miatt Jehova a prófétája által kijelentette, hogy a királyt „úgy temetik el, mint a szamárcsődört, elvonszolják és kidobják Jeruzsálem kapuin kívülre” (Jer 22:13–19). Gondolod, hogy egy vállrándítással el lehetett intézni ezt a szemléletes és egyenes próféciát, mondván, hogy Jeremiás csak túloz?

16. Miről szólt Jeremiás reményt adó üzenete?

¹⁶ De annak ellenére, hogy Jeremiásnak súlyos ítéletüzeneteket is ki kellett hirdetnie, nemcsak ebből állt a prófétai küldetése. Egy reményt adó üzenetet is hirdetett, mégpedig azt, hogy Jehova meg fogja szabadítani az izraeliták egy maradékát az ellenségeik kezéből, és visszaviszi őket a saját földjükre, ahol biztonságban fognak lakozni. Isten egy „új” és „időtlen időkig tartó szövetséget” köt majd a népével, és törvényeit a szívükbe írja. Megbocsátja vétküket, és bűnükről nem emlékezik meg többé. Mi több, Dávid egyik leszármazottja „jogot és igazságot szolgáltat [majd] az országban” (Jer 31:7–9; 32:37–41; 33:15). Ezeknek a próféciáknak az elkövetkező évtizedekben és évszázadokban kellett beteljesedniük, sőt a mi életünket is érintik, és örökké tartó, ragyogó jövővel kecsegtetnek. De ha visszatérünk Jeremiás napjaihoz, azt látjuk, hogy Júda hataloméhes ellenségei tovább taktikáznak. (Olvassátok fel: Jeremiás 31:31, 33, 34; Héberek 8:7–9; 10:14–18.)

17–18. Milyen nemzetközi események történtek Joákim, majd Sedékiás uralkodásának utolsó éveiben?

¹⁷ I. e. 625-ben Babilon és Egyiptom döntő csatát vívott Karkemisnél, Jeruzsálemtől mintegy 600 kilométerre északra, az Eufrátesz folyó közelében. Nabukodonozor király megsemmisítette Nékó fáraó haderejét, és ezzel véget vetett a térségben az egyiptomi uralomnak (Jer 46:2). Nabukodonozor átvette a hatalmat Júda felett, így Joákim kénytelen volt szolgálni őt. Három évig uralkodott Nabukodonozor vazallusaként, azután fellázadt ellene (2Kir 24:1, 2). Erre Nabukodonozor a hadseregével i. e. 618-ban betört Júdába, és körbevette Jeruzsálemet. Képzelheted, milyen viharos idők voltak ezek, még Isten prófétájának, Jeremiásnak is! A jelek szerint Joákim az ostrom során életét vesztette.b A fia, Joákin mindössze három hónapot uralkodott Júdában, azután megadta magát a babiloniaknak. Nabukodonozor kifosztotta Jeruzsálemet, és száműzetésbe vitte Joákint, valamint a királyi családot és a nemesi családokat, a nemzet összes vitéz emberét, és a mesterembereket is. Dániel, Hanánia, Misáel és Azária is köztük volt (2Kir 24:10–16; Dán 1:1–7).

¹⁸ Nabukodonozor Sedékiást tette meg Júda királyának, aki szintén Jósiás fia volt. Ő volt az utolsó földi király Dávid trónján. Uralma i. e. 607-ben ért véget, amikor elpusztult Jeruzsálem és a templom (2Kir 24:17). Sedékiás 11 évig tartó uralma alatt óriási feszültségek jellemezték a társadalmi és politikai életet Júdában. Így aztán Jeremiásnak feltétel nélkül bíznia kellett abban a Személyben, akitől prófétai megbízatását kapta.

19. Hogyan fogadták Jeremiás kortársai az üzenetét, és miért érdekes ez számunkra?

¹⁹ Képzeld magad Jeremiás helyzetébe. Jósiás napjai óta politikai zavargások vannak, és Isten népének a szellemisége egyre csak hanyatlik. Ám Jeremiás tudja, hogy még ennél is rosszabbra kell számítania. A szülővárosában ezt mondták neki: „Ne prófétálj Jehova nevében, hogy meg ne halj a kezünk által” (Jer 11:21). A próféciái beteljesedtek, de a zsidók még ekkor is ezt mondták: „Ami azokat a szavakat illeti, amelyeket Jehova nevében intéztél hozzánk, nem hallgatunk rád” (Jer 44:16). De emberéletek forogtak kockán, akárcsak ma. Az üzenetet pedig, melyet hirdetsz, ugyanúgy Jehovától kaptad, mint Jeremiás. Ezért ha megvizsgálod, hogy hogyan védte meg Jehova a prófétáját a Jeruzsálem elestét megelőző években, növelheted a szolgálat iránti lelkesedésedet.

20. Miért volt különösen nehéz Jeremiásnak Sedékiás uralkodása idején prófétálnia? (Lásd a 29. oldalon lévő kiemelt részt.)

²⁰ Jeremiásnak alighanem Sedékiás uralkodásának évei alatt volt a legnehezebb prófétálnia. Számos korábbi királyhoz hasonlóan Sedékiás is „azt tette, ami rossz Jehova szemében” (Jer 52:1, 2). Babilon alattvalója volt, és Nabukodonozor Babilon királyaként arra kötelezte, hogy vesse alá magát neki; még meg is eskette őt Jehova nevére. Ám Sedékiás az esküje ellenére később fellázadt a király ellen. Jeremiást pedig mindenáron arra akarták kényszeríteni az ellenségei, hogy támogassa a lázadást (2Krón 36:13; Ez 17:12, 13).

21–23. a) Kik alkották a két egymással szemben álló tábort Júdában Sedékiás uralkodásának évei alatt? b) Milyen bánásmódban volt része Jeremiásnak az álláspontja miatt, és miért olyan figyelemre méltó ez számunkra?

²¹ Sedékiás valószínűleg még nem olyan régóta uralkodott, amikor követek érkeztek Jeruzsálembe Edom, Moáb, Ammon, Tírusz és Szidón királyaitól. Lehetséges, hogy szerették volna bevenni Sedékiást a Nabukodonozor elleni koalíciójukba. Jeremiás azonban arra intette Sedékiást, hogy vesse alá magát Babilonnak. Sőt, a követeknek igarudakat adott annak szemléltetésére, hogy az ő nemzeteik is Babilont fogják szolgálni (Jer 27:1–3, 14).c Jeremiás, aki szószólóként egy ilyen népszerűtlen álláspontot képviselt, maga sem volt túl népszerű, és Hanánia sem könnyítette meg a dolgát. Hanánia egy hamis próféta volt, aki nyilvánosan hirdette Isten nevében, hogy Babilon igája össze fog töretni. Jehova azonban azt mondta Jeremiás által, hogy a szélhámos Hanánia még abban az évben meg fog halni, és így is lett (Jer 28:1–3, 16, 17).

²² Júda két egymással szemben álló táborra szakadt: az egyik fél a Babilonnak való engedelmességet pártolta, míg a másik a lázadást. I. e. 609-ben Sedékiás fellázadt – katonai támogatást kért Egyiptomtól. Innentől kezdve eluralkodott a nacionalista hisztéria a lázadók közt, ami megnehezítette Jeremiás szolgálatát (Jer 52:3; Ez 17:15). Nabukodonozor a seregeivel visszatért Júdába, hogy leverje a lázadást, és Júda összes városát bevette, Jeruzsálem ellen pedig újabb ostromot indított. Jeremiás üzenete ebben a kritikus helyzetben az volt Sedékiás és az alattvalói számára, hogy Jeruzsálem el fog esni. Mindenkire halál vár, aki a városban marad. Azok, akik kimennek a káldeusokhoz, életben maradnak. (Olvassátok fel: Jeremiás 21:8–10; 52:4.)

²³ Júda fejedelmei azt állították, hogy Jeremiás összejátszik a babiloniakkal. Amikor Jeremiás kimondta az igazságot, Júda fejedelmei megverték, és fogházba vetették (Jer 37:13–15). De Jeremiás még ekkor sem szépített Jehova üzenetén. Ezért a fejedelmek rávették Sedékiást, hogy adja halálra Jeremiást. Belevetették egy víztárolóba, ahol meghalhatott volna a mély sárban, ha nincs a királyi házban szolgáló etióp Ebed-Melek, hogy kimentse (Jer 38:4–13). Milyen sokszor voltak Jehova modern kori szolgái is veszélyben amiatt, hogy a lelkiismeretük nem engedte meg, hogy belefolyjanak a politikai viszályokba! Vagyis a Jeremiással történtek erőt önthetnek beléd, hogy szembe tudj nézni a próbákkal, és hűségesen kerülj ki azokból.

24. Beszélj az i. e. 607-ben lezajlott eseményekről.

²⁴ Végül i. e. 607-ben a babiloniak rést ütöttek Jeruzsálem falain, és a város elesett. Nabukodonozor hadserege felégette Jehova templomát, lerombolta a városfalakat, és lemészárolta Júda nemeseit. Sedékiás megpróbált elmenekülni, de elfogták, és Nabukodonozor elé vitték. A fiait a szeme láttára gyilkolták le, őt magát pedig a király megvakította, bilincsbe verte és Babilonba vitette (Jer 39:1–7). Igen, Jeremiás szavai, melyeket Júdáról és Jeruzsálemről jelentett ki, beteljesedtek. Isten prófétája nem ünnepelt, hanem siratta népét az őket ért csapás miatt. A Siralmak könyvében elolvashatjuk érzésekkel teli szavait. Mélyen meg fog hatni minket ez a könyv.

25–26. a) Milyen események követték Jeruzsálem pusztulását? b) Hogyan fogadták Jeremiás kortársai az üzenetét, melyet Jeruzsálem eleste után hirdetett nekik?

²⁵ Mit élt át Jeremiás, miközben ezek a drámai események zajlottak? Jeruzsálem fejedelmei börtönbe vetették, de a babiloniak jól bántak vele, és szabadon engedték. Később Jeremiás valahogy a száműzetésbe hurcolt zsidók közé került, de ismét szabadon lett engedve. Még nem ért véget az Istennek végzett szolgálata; az életben maradtaknak kellett prófétálnia. Nabukodonozor kinevezte Gedáliát a leigázott ország kormányzójának, és megígérte a megmaradt júdaiaknak, hogy mindaddig béke lesz, amíg őt, Babilon királyát szolgálják. Ám néhány békétlen zsidó meggyilkolta Gedáliát (Jer 39:13, 14; 40:1–7; 41:2). Jeremiás arra intette Júda maradékát, hogy maradjanak az országban, és ne féljenek Babilon királyától. De a vezetőik hazugnak kiáltották ki Jeremiást, és erőszakkal magukkal hurcolták őt és Bárukot Egyiptomba. Jeremiás azonban azt prófétálta, hogy Nabukodonozor Egyiptomot is le fogja igázni, és rátör a júdai menekültekre (Jer 42:9–11; 43:1–11; 44:11–13).

²⁶ Jeremiás honfitársai ez esetben sem figyeltek oda Isten igaz prófétájára. Miért nem? „Amióta felhagytunk azzal, hogy áldozati füstöt füstölögtessünk az »egek királynőjének«, és italfelajánlásokat öntsünk neki, mindenben hiányt szenvedünk. Kard és éhínség végez velünk” – okoskodtak (Jer 44:16, 18). Milyen siralmas állapotban volt Jeremiás kortársainak a szellemisége! Viszont mennyire bátorító tudnunk, hogy egy esendő ember akkor is hűséges tud maradni Jehovához, ha körülötte mindenki más hitetlen!

27. Mit tudunk Jeremiás prófétai pályafutásának utolsó éveiről?

²⁷ Az utolsó eseményre, melyet Jeremiás feljegyzett, i. e. 580-ban került sor: a Nabukodonozor után következő uralkodó, Evil-Merodák kiengedte Joákint a börtönből (Jer 52:31–34). Jeremiás ekkor már körülbelül 90 éves lehetett. Nincsenek biztos információink élete utolsó éveiről. Valószínű, hogy Egyiptomban maradt, és Jehovához hűségesen halt meg mintegy 67 évi különleges szolgálat után. Ez alatt az időszak alatt voltak évek, amikor virágzott az igaz imádat, de volt sok olyan év is, amikor elburjánzott a hitehagyott imádat. Jeremiás mindig talált néhány istenfélő embert, aki meghallgatta. Ám a többség elvetette az üzeneteit, sőt, ellene fordultak. Ez azt jelenti, hogy Jeremiás szolgálata egy nagy kudarc volt? Távolról sem! Jehova már a kezdet kezdetén megmondta neki: „Harcolnak majd ellened, de nem győznek le, mert »én veled vagyok . . . «” (Jer 1:19). Jehova Tanúiként ma hasonló a megbízatásunk, mint Jeremiásnak volt. Ezért várható, hogy a fogadtatás is hasonló lesz. (Olvassátok fel: Máté 10:16–22.) Nézzük hát meg, hogy mit tanulhatunk Jeremiástól, és hogy hogyan viszonyuljunk a szolgálatunkhoz.