,Íme, parancsot adok’, ez Jehova kijelentése, és ,bizony visszahozom őket ehhez a városhoz, és ismét harcolni fognak ellene és elfoglalják azt, és tűzzel megégetik; Júda városait pedig lakosok nélküli elhagyott pusztává teszem.’” — Jer 34:17–22; hasonlítsd ezt össze az 1Mózes 15:10–18-cal!

9. A szombatév lejárta után, mikor kezdődött el Jeruzsálem ostroma és mennyi ideig tartott? Hogyan lett ez a város reszketés tárgyává az attól való félelem miatt, hogy az övéhez hasonló pusztulást kell elszenvedni?

⁹ I. e. 609-ben a szombatév a 7-ik holdhónap (Tisri) 9-ik napján, vagyis az Engesztelés napja előtti napon ért véget. Majd azután, ugyanabban az évben, a 10-ik holdhónap (Tébet) 10-ik napján Nebukadnezár császár és babiloni csapatai megkezdték Jeruzsálem ostromát. (2Kir 25:1, 2) Tizennyolc keserves hónap telt el, míg Jeruzsálem az i. e. 607. év 4-ik holdhónapjának (Tammúz) 9-ik napján végül elesett. Abban az igyekezetében, hogy megmeneküljön s ezzel meghazudtolja Jehova próféciáját, Sedékiás király csupán Jerikó városáig jutott el, ahol babiloni üldözői utolérték és elfogták őt. Onnan visszavitték szemtől-szembe találkozni Nebukadnezárral, hogy aztán reménytelen száműzetésbe vigyék a bálványimádó Babilonba. (Jer 34:2, 3) A következő holdhónap, vagyis Ab 7-én, i. e. 607-ben, Jeruzsálemet kifosztották és felégették. Jehova megszentségtelenített temploma nem mentette meg a várost. (2Kir 25:3–17) Jeruzsálem szörnyű pusztulása valóban reszketésre késztette a többi nemzeteket, akik attól féltek, hogy hasonló bánásmódban részesülnek Babilon kezétől.

10. Reszket-e a kereszténység az ókori látványtól, és mivel kezdődik majd a saját pusztulása?

¹⁰ Ámde évszázadokkal később a romokban heverő Jeruzsálem félelmetes látványa már nem gyakorolt ilyen erős hatást a kereszténységre. A kereszténység nem reszket. Az ókori látványban nem látja meg a saját gyorsan közeledő világméretű pusztulásának figyelmeztető prófétai előjelét. Pedig azzal indul meg minden hamis vallás pusztulása a legnagyobb nyomorúságban, ami valaha is erre a Jehova-ellenes világra szakadt. Úgy lesz az, ahogy a Máté 24:15–22 megjövendölte.

11. Mikor maradt pusztán Jeruzsálem földje emberek vagy háziállatok nélkül, s vajon csak Jeremiás és Báruk maradt életben Jehova kegyéből?

¹¹ Nos, hogyan élheti túl bárki emberfia is az effajta nyomorúságot? A mostanihoz hasonlóan, Jeremiás és titkára, Báruk túlélték Jeruzsálem kard, éhség, járvány és tűzvész általi megpróbáltatását! Később, annak a nyomorúságos esztendőnek hetedik holdhónapjában, a pánikba esett emberek, akik fellázadtak a babiloni uralom ellen, Egyiptomba hurcolták Jeremiást. Így lett lakos és háziállat nélküli pusztává Júda királyságának földje. (2Kir 25:22–26) Ennek következtében a föld egy 70 évig tartó, megszakítás nélküli szombatnak örvendhetett. (2Krón 36:20, 21) De Jeremiáson és titkárán, Bárukon kívül Jehova kegyét élvező más egyének is túlélték Jeruzsálem pusztulását és Júda földjének pusztán hagyatását. Ezt Jeremiás által szavatolták nekik. Minket ma is kell hogy érdekeljen ezeknek a túlélőknek a sorsa, ha mi is túl akarjuk élni a közelgő nyomorúságot.