Szolgáld a „nemzetek Királyá”-t és élj!

 1. Jojákim király és utódja, Sedékiás mintája szerint, megváltoztatják-e eljárásukat a világ mai uralkodói annak nyomán, amit a Jeremiás osztály közöl velük?

VAJON mi történne akkor, ha a világi uralkodók — főleg a kereszténységhez tartozók — felismernék, hogy létezik egy modernkori Jeremiás osztály? Mi lenne, ha üzennének érte, hogy megtudják, mit tartalmaz Jehova prófétai szava az ő sorsukra vonatkozóan? Talán azt jelentené ez, hogy éppen most készülnek megváltoztatni életmódjukat s arra az útra térni, amely az életben maradásukhoz vezet a világra szakadó, előre bejelentett „nagy nyomorúság” idején? NEM! Kiváltképpen, ha Jeruzsálem utolsó júdabeli királyának, név szerint Sedékiásnak, Jojákim testvérének a példáját vesszük figyelembe. Jojákim király föld alá kényszerítette Jeremiást és annak titkárát, Bárukot, de hogy mennyi időre, arról nem szól a feljegyzés. Jojákim király testvére, Sedékiás viszont még rosszabbul bánt Jehova hű szolgájával, Jeremiással. A mai világi uralkodók sem akarják megváltoztatni meggondolatlanul elszánt eljárásukat. Túlságosan is nagy tétről van szó a politikai érdekek terén. Ez pedig semmi jót nem ígér az általuk kormányzott népeknek! — Jer 37:2.

 2. Milyen körülmények között kérte fel Sedékiás Jeremiás prófétát, hogy imádkozzon az izraelitákért, de mire mutatott rá ezzel kapcsolatban Jeremiás?

² Idő szerint Sedékiás uralkodásának kilencedik évében vagyunk. A babiloniak harmadik, egyben végső ostroma Jeruzsálem ellen javában folyik! Katonai csapatok vonulnak fel Egyiptomból a körülzárt város megsegítésére. A babiloni ostromlók visszavonulnak az őket fenyegető veszély elől. Úgy tűnik: itt az idő arra, hogy Jehova áldását kérjék a felmentő egyiptomi csapatokra. Ezért Sedékiás király felszólítja Jeremiást, hogy imádkozzon „érdekünkben Jehova Istenünknél”. Jehova azonban utasítást adott Jeremiásnak, hogy ne imádkozzon értük. Jehova nem hajlandó meghallgatni az ilyen imádságot. (Jer 37:3; 11:14; 14:11, 12) Jeremiás tehát kilátásba helyezi a babiloniak győzelmét az egyiptomi felszabadító erők felett, és azt mondja Sedékiás királynak, hogy a babiloniak vissza fognak térni és valósággal hamuvá égetik Jeruzsálemet. — Jer 37:4–10.

 3. Miért vetették Jeruzsálem városának fejedelmei Jeremiást a „bilincsek házába”?

³ Jeremiás a babiloniak visszavonulásakor úgy érzi, elhagyhatja Jeruzsálemet és Anatót papi városába menekülhet, Benjamin törzsének területére. Amikor feltartóztatják Jeruzsálem északi kapujánál, az úgynevezett Benjamin Kapujánál, tagadja, hogy az ellenséges babiloniakhoz akart szökni. Úgy tekintik őt mint felforgató elemet, árulót s a város fejedelmei a „bilincsek házába” vitetik, ahol „sok napon át” fogva tartják. (Jer 37:11–16) Mennyire hasonló módon bánnak ma is a Jeremiás osztállyal!

 4. Mit tanácsolt Jeremiás Sedékiásnak, hogy a király könnyíthessen magán, és miért szállították át Jeremiást az Őrség udvarába?

⁴ Vajon nem tágít-e Jeremiás a kemény üzenetétől, amikor szemtől-szembe kerül magával Sedékiás királlyal? Nos, amikor Sedékiás király elővezettette őt a fogdából egy titkos helyre, hogy négyszemközt kikérdezze, ő bátran szemébe mondta a királynak, hogy foglyul esik a babiloniaknak, mert Jehova őket használja fel eszközül. Akár önként megadja magát a király, akár akarata ellenére fogják el és viszik fogságba, a végkimenetel egy és ugyanaz! Jeremiás azon a véleményen volt, hogy a király könnyítsen saját helyzetén. Nem adott királynak hamis biztosítékokat. Jeremiás valóban nem okozott kárt a saját népének sem a királyuknak. Miért kellett hát fogva tartani őt, ami korai halálát jelenthette? Jeremiás kérésére Sedékiás király átvitette őt az őrség udvarába, ami egyfajta katonai börtönt jelentett Jeremiásnak. Kenyér és víz volt a napi élelme. — Jer 37:17–21.

A BÖLCS ELJÁRÁS NEM FELFORGATÓ TEVÉKENYSÉG

 5. Mi lett volna a jog szerinti és helyes teendő Sedékiás király részéről a babiloni birodalommal kapcsolatban, s miért nem maradt más hátra, mint az, hogy a nép egyéni akciókba kezdjen Jeruzsálemért?

⁵ Sedékiást Nebukadnezár uralkodó tette meg királynak. Ennek ellenére Sedékiás — miután nyolc éven át Nebukadnezár hűbéres királyaként szolgált — fellázadt gazdája ellen. A helyes és jog szerinti eljárás az lett volna, hogy beszűnteti a lázadást és békésen alárendeli magát annak birodalomnak, amelynek Jehova megengedte, hogy a bibliai történelem harmadik világhatalmává legyen. Ha mint király nem hajlandó erre, akkor a nép érdeke miatt kellene hogy megtegye azt. Igen, Jeremiás éppen ezt hirdette ki Jeruzsálem népének:

„Ezt mondta Jehova: ,Aki e városban marad, kard, éhség és járvány miatt fog meghalni. Aki azonban elmegy a káldeusokhoz, az életben marad, lelkét biztosan zsákmányul kapja és élni fog. Ezt mondta Jehova: Ez a város kétségkívül a babiloni király haderejének kezébe kerül, az pedig biztosan beveszi azt.’” (Jer 38:2, 3)

Sedékiás királynak élen kellett volna járnia az ihletett tanács követésében! De mivel nem tette meg, az alattvalóira hárult, hogy — Jehova utasításaiba vetett hittel — egyénileg tegyenek lépéseket.

 6. Miért vetették a fejedelmek Jeremiást egy víztárolóba a király fiának udvarában?

⁶ Jeruzsálem fejedelmei Jeremiás halálát követelték, mivel azt állították, hogy gyengíti a várost védelmező hadsereg erejét, aláássa a nép harci szellemét. Ezért a király beleegyezése nélkül egy víztárolóba vetették Jeremiást az Őrség udvarában, ami Sedékiás „fiá”-nak, Melkiásnak az otthonához tartozott. Jeremiás elmerült a sárban a víztároló fenekén. Így ő maga nem követhette a tanácsot, amit másoknak adott.

 7. Ki sietett Jeremiás megmentésére, éspedig milyen alapon?

⁷ De lám, a legreménytelenebb pillanatban kötél ereszkedik le a víztárolóba, szakadozott ruhadarabokkal együtt, hogy azokat párna gyanánt tegye a hóna alá és így felhúzhassák őt a sáros mélységből. Egy etióp eunuch, név szerint Ebed-Melek, aki a király alkalmazottja, tudomást szerzett a próféta szorongatott helyzetéről. Mivel attól félt, hogy Jeremiás végül a halálát leli a sáros víztárolóban, azt a bátorságot vette magának, hogy szóljon a királynak. A király aztán elrendelte, hogy vegyen maga mellé 30 embert és szabadítsa ki Jeremiást. — Jer 38:10–12.

 8, 9. a) A titkos beszélgetés folyamán hogyan mentesítette Sedékiás király Jeremiást minden nyomás alól, nehogy hamis prófétává legyen? b) Milyen változatlan tanácsot adott Jeremiás Sedékiás királynak és milyen választási lehetőséget tárt fel előtte?

⁸ Sedékiás király, akinek parancsára Jeremiás kiszabadult, újabb titkos beszélgetésre hívta meg Jeremiást a templom egyik bejáratához. Sedékiás megesküdött az életadó Jehovára, hogy nem adja halálra a prófétát, ha az elmondja neki Isten igazságát, bár nem ígérte meg, hogy hallgat is rá. Mentesülve a halálveszélytől, amely hamis prófétává tehette volna őt; Jeremiás kitartott korábbi üzenete mellett, amely halálveszedelembe sodorta:

⁹ ,Sedékiás király, vagy te magad adod fel Jeruzsálemet — mint annak királya — a káldeusoknak, vagy Jehova magára vállalja, hogy az a káldeusok kezére kerüljön és porig égessék. Ne félj attól, hogy bántalmazni fognak azok a zsidók, akik már megfogadták tanácsomat és az ostromlókhoz menekültek. Mert vajon mi történik, ha nem adod meg magad? Akkor elővezetik az asszonyokat, akik életben maradtak, s azok kiéneklik, hogyan csaltak meg téged és hogyan vettek erőt rajtad azok, akik békés viszonyban voltak veled és csalárd módon hogyan hagytak elsüllyedni a sárba, mialatt ők maguk megfutamodtak. Tulajdon feleségeid és gyermekeid is fogságba kerülnek. Te magad sem menekülsz meg Babilon királyának kezéből. Sajnos, te leszel a felelős azért, ha a város porig ég!’ — Jer 38:17–23.

10. Hogyan könnyítette meg Jeremiás Sedékiás király dolgát azzal, amit a kérdezősködő fejedelmeknek mondott, és milyen esemény megtörténtéig maradt az új börtönében?

¹⁰ Jeruzsálem fejedelmei voltak azok, akik „békében éltek” Sedékiás királlyal. Mivel ő félt tőlük, halálbüntetés terhe mellett megparancsolta Jeremiásnak, ha kérdezik őt, ne mondja el a tényeket. Hárítsa el kérdezősködésüket azzal, hogy kihallgatáson fogadta őt a király, mivel a próféta nem szeretett volna visszatérni börtönébe a titkárnak, Jonatánnak házába, hogy ott meghaljon. Megkönnyítené a király helyzetét, ha nem mondaná el a kérdezősködőknek a titkos beszélgetés teljes történetét. Annak megfelelően, amit Jeremiás elmondott a gyanakvó fejedelmeknek, más helyet jelöltek ki őrzésére — az Őrség udvarát. Ott tartották fogva i. e. 607 negyedik hónapjának (Tammúz hónap) kilencedik napjáig, amikor is a babiloniak rést ütöttek Jeruzsálemen, elfoglalták azt, és megfutamították Sedékiás királyt és csapatait. — 2Kir 25:2–5.

11. Jeruzsálem elestének napján hogyan zárták el az ostromgyűrűbe zárt zsidók elől a menekülés útját a Déli kapunál?

¹¹ Tehát — amint Jeremiás előre bejelentette — Jehova, akinek földi trónján Sedékiás király uralkodott Jeruzsálemben, kénytelen volt átadni a várost az ostromlóknak. Következésképpen, i. e. 607. Tammúz hónap 9.-ének azon a nyári napján, a zsidó bírák helyett, akik Jeruzsálem Középső kapujánál szoktak ülni, hogy törvényes ügyekben ítélkezzenek, a város bejáratánál most öt babiloni fejedelem ült, akiknek feljegyezték a nevét. Itt zárták el az ostromgyűrűbe zárt zsidók elől a menekülés úját. (Jer 39:1–3; 1Krón 29:23) Ó, micsoda borzalom!

12. Hogyan nem sikerült Sedékiásnak megcáfolni Jeremiás reá vonatkozó jövendölését, és milyen látványt volt kénytelen végignézni Nebukadnezár király jelenlétében?

¹² Mialatt Sedékiás király és csapatai az éj leple alatt elmenekültek az elözönlött városból, a király talán gratulált önmagának, hogy sikerült meghiúsítania Jeremiás reá vonatkozó baljós próféciáját. De nem sikerült eljutnia szövetségeséhez, az egyiptomi Ofra fáraóhoz! (Jer 44:30) Babiloni üldözői utolérték őt Jerikó síkságán, az Araba vagy Rift völgyében, néhány mérföldnyire Jeruzsálemtől északkeletre. Rézbilincsekbe verve vitték fel északra, a Hámát földjén levő Ribla városába, hogy szemtől szembe találkozhasson Nebukadnezár királlyal. Mielőtt Nebukadnezár parancsára megvakították, végig kellett néznie saját fiai meggyilkolásának borzalmas látványát. Hasonló módon végezték ki számos udvari és katonai főemberét is. Serája főpapot és segítőtársát, Sofóniást — akik nem támogatták paptársukat, Jeremiást — három templomi ajtónállóval együtt szintén kivégezték. — 2Kir 25:6,7,18–21.

13. a) Hogyan kapcsolódik mindez az ókori történelem az i. sz. 1914-es évhez? b) Miért logikus azt kérdezni, hogy Ebed-Melek előárnyékolt-e valamilyen mai osztályt, és mit válaszolhatunk erre?

¹³ De vajon ennek az ókori történelemnek van-e valamilyen kapcsolata a mi 20-ik századunkkal? Igen, van! Mintegy két holdhónappal a Sedékiásra szakadt szerencsétlenség után az ő birodalma, Júda földje, teljesen pusztává lett. Elkezdődött tehát a nemzetek „hét idejé”-nek, a „pogányok idejé”-nek 2520 évig tartó korszaka, amely i. sz. 1914-ben ért véget. (Dán 4; Luk 21:24; Authorized Version) Jehovának, a „nemzetek Királyá”-nak bírói végzése folytán ma az jár közel a pusztuláshoz, amit a Sedékiás-korabeli Jeruzsálem árnyékolt elő. (Jer 10:7) Mennyire helyénvaló tehát, hogy ebben a válságos időben is Jehova imádóinak egy csoportja legyen a földön, melyet a próféta-pap, Jeremiás árnyékolt elő! Ennek fényében joggal kérdezhetjük: Van-e a földön olyan osztály, amelyet a Jeremiás iránti barátságos magatartást tanúsító etióp eunuch, név szerint Ebed-Melek, Sedékiás király szolgája árnyékolt elő? A modernkori tények azt mutatják, hogy van.

14. a) A bőrszínét tekintve mi volt Ebed-Melek? b) Miért nem próbált meg királyi gazdájával együtt elmenekülni Jeruzsálemből?

¹⁴ Ebed-Melek nem próbált meg elmenekülni Jeruzsálemből királyi gazdájával, Sedékiással együtt. Etióp volt, olyan fajta ember, akivel kapcsolatban Jeremiás megkérdezte: „Megváltoztathatja-e a kusita [vagy etióp] a bőrét?, vagy a párduc a foltjait? (Jer 13:23 [UV széljegyzet]) Ebed-Melek ugyanis feketebőrű volta, s a Byington-féle Biblia-fordításban úgy nevezik: „Ebed-Melek, a néger.” (Jer 38:7, 12; 39:15, The Bible in Living English) Neki nem kellett elmenekülnie Jeruzsálemből, hogy védelmet keressen. Ő ígéretet kapott Jeremiás Istenétől, hogy életben marad. Ezért van az, hogy — miután elmondja nekünk mit tett Nebukadnezár néhány szegény zsidóval és Jeremiással — a beszámoló a Jeremiás 38:28-hoz kapcsolódik. Valójában a Moffatt-féle A New Translation of the Bible a Jeremiás 39:15–18 versét a folyamatos történethez tartozónak veszi és átviszi közvetlenül a 38:28 vershez.

15. a) Mikor érkezett Jehova szava Ebed-Melekkel kapcsolatban Jeremiáshoz? b) Mit tartalmazott ez a szó az etiópra vonatkozóan?

¹⁵ Az alább idézett verseket tehát úgy kell értelmeznünk, hogy arra az időre vonatkoznak, mielőtt a babiloni ostromlók elfoglalták Jeruzsálemet i. e. 607. Tammúz 9-én, Sedékiás király uralkodásának 11-ik évében:

„És Jehova szava érkezett Jeremiáshoz éppen akkor, amikor az Őrség udvarába volt bezárva és közölte: Menj és mondd az etióp Ebed-Meleknek, ezt mondta a seregek Jehovája, Izrael Istene: Íme, valóra váltom szavaimat ezen a városon, szerencsétlenségére és nem a javára, és ezek biztos megtörténnek teelőtted azon a napon. Én pedig azon a napon megszabadítalak téged — ez Jehova kijelentésé —, és te nem kerülsz azoknak a férfiaknak a kezébe, akiktől rettegsz. Mert kétséget kizáróan gondoskodni fogok megmenekülésedről, és nem fogsz kard által elesni és biztosan lelkedet zsákmányul kapod, mert bíztál bennem — ez Jehova kijelentése.” — Jer 39:15–18.

16. Minek örülhetett Ebed-Melek úgy, mint akik a megszerzett zsákmánynak örülnek; s annak ellenére, hogy további történetet nem tudunk róla, mégis mi marad meg az emlékezetünkben?

¹⁶ Jehova prófétájának ez a barátja tehát Jeruzsálem elestekor Jeremiás Istenére bízta magát. Hogy végül is Babilonba deportálták-e s ott halt-e meg természetes halállal, vagy pedig Júda földjén maradt mint azon szegények egyike, akiket a babiloni uralkodó Gedáliás kormányzó alattvalóiként hátrahagyott az országban, a Biblia nem közli. Bármi volt is a helyzet, a lelke vagy élete nem esett áldozatul a babiloni katonáknak, hanem lehetőséget kapott arra, hogy mintegy zsákmányul megkapja emberi lelkét, aminek igen örvendhetett! Élhetett tehát és imádhatta az Istent, akiben bízott, s akinek a prófétáját megmentette attól, hogy a sáros víztárolóban lelje halálát az ostromlott Jeruzsálemben. Ezzel kétségkívül magára haragította a fejedelmeket, akik azért vetették börtönbe Jeremiást, hogy meghaljon. Ámde Ebed-Melek nem kerülhetett a kezük közé, hogy bosszút álljanak rajta! Jehova megígért védelmét élvezve nem volt oka rettegni attól, hogy azok a hatalmas fejedelmek hogyan fogják ezt megtorolni rajta. Ennél a pontnál ő maga eltűnik ugyan a bibliai történelemből, de nem úgy az ő neve, sem az ígéret, amelyet Istentől kapott.

EBED-MELEK MAI MEGFELELŐJE

17. Mit jelent az etióp Ebed-Melek neve, és milyen értelemben volt találó ez a név az ő esetében?

¹⁷ Valóban van-e Ebed-Meleknek mai megfelelője a modernkori Jeremiás osztállyal kapcsolatban? Igen, van! Kik alkotják tehát akkor Ebed-Melek mai megfelelőjét? Nem tudjuk, hogy egyáltalán honnan szerezte ezt a nevet, ugyanis az Ebed-Melek név azt jelenti: „egy király szolgája” vagy „király szolgája”. Mint eunuch, bizonyára heréltb volt s ennélfogva nem alapíthatott családot. De nevéhez híven Júda királyának udvarában szolgált. Továbbá, Jehovába vetett bizodalma révén többnek bizonyult, mint csupán földi király szolgájának. Sedékiás a jeruzsálemi trónon ült, amit „Jehova trónjá”-nak hívtak. (1Krón 29:23) Logikus tehát, hogy Ebed-Melek ezzel valójában a „nemzetek Királya”, Jehova szolgálatában állt. Mivel Jehova Júda földjén levő előképes királyságát szolgálta, bőséges jutalomban részesült azáltal, hogy megmenekült, amikor a hűtlen Jeruzsálem elpusztult.

18. A Jelenések 7:14, 15 szerint Jeremiás napjainak melyik személyisége árnyékolta elő a „nagy sokaság”-ot?

¹⁸ Amikor arról van szó, hogy a Jelenések 7:14, 15-ben leírt „nagy sokaság” megmenekül a kereszténységre zúduló „nagy nyomorúság”-ból, a Biblia azt mondja róluk: „Ezek azok, akik kijöttek a nagy nyomorúságból, és megmosták ruháikat és megfehérítették a Bárány vérében. Ezért vannak az Isten trónja előtt; és szent szolgálatot végeznek neki éjjel és nappal az ő templomában.” Mint osztály, ezek azok, akik a nyomorúságot túlélők „nagy sokaságá”-t alkotják s akiket Ebed-Melek, Jeruzsálem pusztulásának kiemelkedő túlélője árnyékolt elő.

19. Mi az Ebed-Melek osztály leghőbb vágya, hogy kinek szolgáljon, és mit hajlandók elviselni a Jeremiás osztály érdekében?

¹⁹ Ez az osztály valóban megtanulja Jehovát félni és Őbenne bízni. Az a leghőbb vágyuk, hogy az Egyetemes Szuverén Úr, a „nemzetek Királya” szolgálatában állhassanak, s ne ember alkotta kormányzatok királyainak és politikai uralkodóinak szolgáljanak. Ők látják, hogy a hatalomra éhes uralkodók — mint ahogy például Hitler Adolf tette, aki i. sz. 1933-ban került hatalomra Németországban — hogyan próbálják meg ma is kiirtani Jehova felkent maradékát, akiket Jeremiás próféta árnyékolt elő. Az Ebed-Melek osztály ezért felemeli tiltakozó szavát s bátor erőfeszítésében felhívással fordul az emberekhez, hogy segítse a Jeremiás osztályt még akkor is, ha ezzel magára vonja a Jeremiás osztály vallási és politikai ellenségeinek gyűlöletét és a tőlük jövő üldözést.

20, 21. a) Különösen melyik évtől kezdve tűnt fel Ebed-Melek osztály? b) Hogyan próbálja ez az osztály a Jeremiás napjaiban élt Ebed-Meleket utánozni és minek a megtételére buzdítanak ők mindenkit a hamis vallás világbirodalmával kapcsolatosan?

²⁰ Jehova tanúi felkent maradékának ezek a támogatói különösen az 1935-ös évben tűntek fel, amikor a „nyomorúság”-ot túlélők „nagy sokaságá”-t azonosították.

²¹ Függetlenül attól, hogy az Ebed-Melek osztálynak van-e befolyása a kereszténység kormányzataira, vagy nincsen, ők sohasem támogatják azt a vallási-politikai törekvést, melynek célja: halálra adni a Jeremiás osztályt vagy hatástalanná tenni Jehovának végzett nyilvános szolgálatukat, mintha jelképesen egy börtön sáros víztárolójába vetnék őket! Bár szembe kell nézniük a politikai és vallási hatóságok megfélemlítésre ösztönző nemtetszésével, minden tőlük telhetőt elkövetnek, hogy kihúzzák a Jeremiás osztályt a hatástalanság sáros „víztárolójából”. Mind a mai napi bátran tevékenykednek világszerte a Jeremiás osztály oldalán, hirdetve. a kereszténység és a hamis vallás világbirodalma Nagy Babilon halálos ítéletét. Mindenfajta embert arra buzdítanak, hogy hagyják ott a dolgok pusztulásra szánt rendszerét s álljanak szilárdan Jehova ítéletvégrehajtó osztagainak oldalára, akiket egy Nebukadnezárnál sokkal nagyobb tábornok, Jézus Krisztus vezet. Ezzel megmutathatják, hogy teljes mértékben Jehovába, a „nemzetek Királyá”-ba vetették bizodalmukat.

22. Melyik jelképes „kard” nem pusztítja el ezt az osztályt?

²² Jehova azért szereti ezt az összetett Ebed-Melek csoportot, mert állhatatos hűséget tanúsítanak iránta, valamint a Jeremiás osztály iránt. Megígéri, hogy ez az osztály nem esik el „kard” által „a Mindentó Isten nagy napjának [közelgő] csatája” idején, Har-Magedonkor. — Jel 16:13–16.

23. Milyen zsákmány birtokába jutnak ők és hogyan cselekedtek úgy, mint a „juhok” Jézusnak a Máté 25:31–34-ben feljegyzett példázatában?

²³ Jehova azzal jutalmazza meg őket, hogy meghagyja nekik a földi életüket, a lelküket, amit mintegy zsákmányul kapnak, s így megérdemelten övéké lehet a megkímélt életük. Miként Jézusnak a „juhok”-ról és a „kecskék”-ről szóló példázatában a juhokhoz hasonló egyének, úgy ők is jót cselekedtek Krisztus szellemi testvéreinek a maradékával. Amikor a maradék tagjai „börtönben” voltak, a sáros „víztárolóban” vagy a halál házában, meglátogatták őket a föld alatt vagy ha lehetett nyíltan, és segítettek kiszabadítani őket a további tevékenységre, Jehova tanúskodási munkájának nagy fináléjához a dolgok pusztulásra ítélt rendszerében. — Máté 25:31–36, 46.

24. Melyik mai osztály szolgálatáért mond köszönetet a Jeremiás osztály Jehovának és milyen közös munkát fognak folytatni, miután túlélték a „nagy nyomorúság”-ot?

²⁴ Tudják meg hát mindenütt: a Jeremiás osztály Jehovának hálás azért, hogy létrehozta a „más juhok” „nagy sokaságá”-t, amelynek az etióp eunuch, Ebed-Melek volt az előképe, Júda királyságának fővárosa, a hűtlen Jeruzsálem végnapjaiban! Kimondhatatlan öröm lesz majd a Jeremiás osztály számára az Ebed-Melek osztállyal az oldalán túlélni a „nagy nyomorúság”-ot. Vállvetve látnak majd akkor munkához az Új Rendben, ahová Krisztus ezeréves Királysága alatt bevezetik őket. Ez az Új Rendbe való bevezetésük lesz a jutalmuk azért, amiért most a világegyetem Szuverén Urát, Jehovát, a „nemzetek Királyá”-t szolgálják.

A Jeremiás próféciájáról készült sorozat következő részét „Az Őrtorony”-ban még folytatjuk.

[Lábjegyzetek]

[Kép a 9. oldalon]

Ebed-Melek, 30 embere kíséretében, kiszabadítja Jeremiást