5–6. a) Kié volt a város? b) Mire nem utal a város, és miért?

⁵ (Olvassátok fel: Ezékiel 48:15.) Mi volt a jelentősége „a városnak” és a körülötte levő területnek? (Ez 48:16–18). Jehova azt mondta Ezékielnek a látomásban, hogy a város birtoka „Izrael egész népéé lesz” (Ez 45:6, 7). A város és a körülötte fekvő terület tehát nem volt „a szent adomány” része, melyet Jehovának kellett elkülöníteni (Ez 48:9). Ezt figyelembe véve most nézzük meg, hogy mit tanulhatunk a városról szóló leírásból napjainkban.

⁶ Akkor tudunk tanulságokat leszűrni a városról szóló részből, ha először tisztázzuk, hogy mi nem lehet a város. Nem utalhat az újjáépített Jeruzsálemre és a templomára. Miért nem? Mert a látomásban szereplő városban nem volt templom. Nem utalhat semelyik másik újjáépített városra sem Izrael földjén. Miért nem? Mert sem a hazatért száműzöttek, sem a leszármazottaik nem építettek olyan várost, melyre ráillettek volna a látomásban említett részletek. Továbbá a város nem utalhat egy égi városra sem. Miért nem? Mert „általános [vagyis nem szent] használatra” szánt területen épült, szemben azokkal az építményekkel, melyeket kizárólag szent imádat céljára elkülönített területen építettek (Ez 42:20).

 7. Mi az a város, melyet Ezékiel látott? (Lásd a képet a fejezet elején.)

⁷ Akkor hát mi az a város, melyet Ezékiel látott? Gondoljunk arra, hogy ugyanabban a látomásban látta a várost, mint amelyikben az országot (Ez 40:2; 45:1, 6). Isten Szavából az tűnik ki, hogy az ország egy jelképes ország, vagyis a városnak is jelképesnek kell lennie. Általában mire gondolunk a „város” szó hallatán? Emberek egy csoportjára, akik együtt élnek, és valamilyen módon szervezettek. A látomásban szereplő szervezett város tehát – mely tökéletes négyzet alakú volt – valószínűleg egy jól rendezett közigazgatási központra utal.

 8. Mire terjed ki a hatásköre ennek a közigazgatási központnak, és miért mondhatjuk ezt?

⁸ Mire terjed ki a hatásköre ennek a közigazgatási központnak? Ezékiel látomásából kiderül, hogy a város a jelképes országban folytatja a tevékenységét. Ennélfogva ez a közigazgatási központ ma Isten népének a tevékenységét irányítja a jelképes paradicsomban. És mire utal az, hogy a város általános, vagyis nem szent földön terül el? Arra, hogy a város nem egy égi, hanem egy földi közigazgatási központ, mely azoknak az érdekében működik, akik a jelképes paradicsomban laknak.

Ez a terület „Izrael egész népéé lesz”, és „általános használatra lesz a városnak, hogy lakóhely és legelő legyen”

(EZ 45:6; 48:15–19)