„Istentől jövő látomásokat kezdtem látni”

1–3. a) Mondd el, mit lát és hall Ezékiel. (Lásd a képet a fejezet elején.) b) Milyen erőnek köszönhetően volt Ezékielnek része ebben a látomásban, és milyen hatással volt ez rá?

EZÉKIEL a távolba mered, és végignéz a nagy, homokos síkságon. Összehunyorítja, majd tágra nyitja a szemét. Alig hisz annak, amit lát: a távolban vihar készülődik. De ez nem egy megszokott vihar. Amint a heves északi szél a hajába és a ruhájába kap, egy hatalmas, tornyosuló felhőtömeget pillant meg. A közepében fel-fellobbanó tűz látszik, és a ragyogása az öntött nemesfémre emlékezteti. Ahogy sebesen közeledik felé a felhő, egyre erősödő hangot hall – olyanfajta morajlást, amilyen egy vonuló, nagy hadseregé (Ez 1:4, 24).

² Ennek a 30 év körüli fiatal férfinak ekkor van először része egy felejthetetlen élményben, melyet aztán még sok másik követ. Érzi, hogy rajta nyugszik Jehova keze, vagyis szent szelleme, mely egy mindennél hatalmasabb erő. Ennek a szellemnek köszönhetően olyan látvány tárul elé, és olyan hangokat hall, amik felülmúlnak minden mai, speciális effektekkel teli filmet. Ezékielt annyira lenyűgözi a látomás, hogy arcra borul (Ez 1:3, lábj., 28).

³ Jehovának viszont nem csupán az a célja, hogy lenyűgözze Ezékielt. Az első látomás – akárcsak a többi, amely fel lett jegyezve ebben az izgalmas prófétai könyvben – igen sokatmondó mind Ezékielnek, mind Jehova ma élő hűséges szolgáinak. Ezért vizsgáljuk most meg alaposabban, mit lát és hall Ezékiel.

4–5. Milyen körülmények közt kapta Ezékiel a látomást?

⁴ (Olvassátok fel: Ezékiel 1:1–3.) Először is vegyük szemügyre, milyen körülmények közt kapta Ezékiel a látomást. I. e. 613-ban járunk. Ahogy az előző fejezetben láttuk, Ezékiel ekkor Babilonban van. A többi száműzöttel együtt a Kébár folyó mellett él, amely minden bizonnyal egy hajózható, mesterséges csatorna. Ez az Eufráteszből ágazik le, és később visszacsatlakozik abba.

⁵ A száműzöttek otthona, Jeruzsálem körülbelül 800 kilométerre van.a A templomot, ahol Ezékiel apja papként szolgált, beszennyezte a hamis imádat és a bálványimádat. A Jeruzsálemben levő trón, ahol egykor Dávid és Salamon dicsőségesen uralkodott, most szégyent hoz Istenre. A hűtlen Joákin király Babilonban van a száműzöttekkel együtt. Sedékiás, aki átvette a helyét a trónon, egy gonosz ember, és a babiloni király csak bábként használja (2Kir 24:8–12, 17, 19).

6–7. Miért érezhette úgy Ezékiel, hogy nagyon nehéz időszakban él?

⁶ Egy olyan istenfélő férfinak, mint Ezékiel, ez biztosan nagyon nehéz időszak volt. A száműzöttek közül többen talán ezen tűnődtek: „Vajon örökre elhagyott minket Jehova? Ez a gonosz hatalom, Babilon a számtalan hamis istenével tényleg véget vet Jehova tiszta imádatának, és eltörli az uralmát a földről?”

⁷ Mindezek tudatában vizsgáld meg Ezékiel első látomását. Kezdhetnéd azzal, hogy elolvasod az erről szóló élénk leírást (Ez 1:4–28). Közben próbáld beleképzelni magad Ezékiel helyébe: lásd, amit ő látott, és halld, amit ő hallott!

 8. Mit látott Ezékiel látomásban, és mit jelképez az?

⁸ Összességében véve mit látott Ezékiel? Egy óriási, ámulatba ejtő járművet, amely a leírása szerint olyan, mint egy szekér. Négy hatalmas kereke volt, amelyek mellett négy szokatlan szellemteremtmény állt, akikről később megtudjuk, hogy kerubok (Ez 10:1). Felettük egy jéghez hasonló nagy emelvény vagy mennyezet helyezkedett el, amelyen Isten dicsőséges trónja állt, rajta pedig maga Jehova ült. De mit jelképez ez a szekér? Csak egyetlen dolgot jelképezhet: Jehova dicsőséges, egyetemes szervezetének az égi részét. Honnan tudjuk ezt? Nézzünk meg három tényezőt, amely alapján erre következtethetünk.

 9. Milyen értelemben hasonlít Jehova kapcsolata az égi teremtményeivel egy járműhöz?

⁹ Jehova kapcsolata az égi teremtményeivel. Figyeld meg, hogy a látomásban Jehova trónja a kerubok felett helyezkedik el. Isten Szavának más részeiben is úgy van ábrázolva Jehova, mint aki a kerubok fölött vagy között ül a trónján (olvassátok fel: 2Királyok 19:15; 2Móz 25:22; Zsolt 80:1). Természetesen Jehova nem szó szerint ül a kerubok fölött, mintha szüksége volna arra, hogy ezek a hatalmas szellemteremtmények vigyék, ahogy egy szó szerinti szekérre sincs szüksége. Viszont a kerubok támogatják a legfőbb uralmát, és a világegyetem bármelyik pontjára elküldheti őket, hogy végrehajtsák az akaratát. Isten szolgáiként vagy képviselőiként érvényre juttatják a döntéseit, akárcsak az összes többi szent angyal (Zsolt 104:4). Ilyen értelemben áll Jehova felettük, az uralkodójukként irányítva őket, mintha csak egy hatalmas, egységes járművet alkotnának.

10. Honnan tudjuk, hogy nem csak négy kerubból áll az égi szekér?

¹⁰ A jármű nem csak a kerubokat jelképezi. Ezékiel összesen négy kerubot látott. A Bibliában ez a szám gyakran szimmetriára vagy teljességre utal, olyasvalamire, ami kivétel nélkül mindenkit magában foglal. Éppen ezért a négy kerub Jehova összes hűséges szellemfiát jelképezi. Figyeld meg, hogy a kerekek is, és a kerubok is tele vannak szemekkel, ami azt mutatja, hogy éberen figyelnek. Ez pedig nemcsak erre a négy szellemteremtményre igaz, hanem az összesre. És Ezékiel leírása szerint ez a szekér olyan hatalmas, hogy még ezek az óriási kerubok is kicsinek tűnnek hozzá képest (Ez 1:18, 22; 10:12). Ehhez hasonlóan Jehova szervezetének égi része is hatalmas, jóval többől áll, mint négy kerub.

11. Milyen látomást kapott Dániel, és mire következtethetünk ebből?

¹¹ Dániel hasonló látomása az égről. Dániel próféta a száműzetés hosszú évei alatt Babilonban élt, és ő is kapott látomást az égről. Érdekes, hogy ebben a látomásban is voltak kerekei Jehova trónjának. Dániel látomása azt hangsúlyozza ki, hogy mekkora Jehova szellemteremtményekből álló égi családja. Dániel azt látta, hogy Isten szellemfiai közül „ezerszer ezren. . . és tízezerszer tízezren” álltak Jehova előtt. Összeültek mint egy égi bíróság, és nyilvánvalóan mindenkinek megvolt a saját helye (Dán 7:9, 10, 13–18). Észszerűnek tűnik arra következtetnünk, hogy Ezékiel látomása is ugyanerről a szellemszemélyekből álló, dicsőséges csoportról szól.

12. Hogyan véd meg minket, ha olyan bibliai részeket tanulmányozunk, mint például Ezékielnek az égi szekérről szóló látomása?

¹² Jehova tudja, hogy a védelmünket szolgálja, ha az égi valóságokra – vagy ahogy Pál apostol nevezi, a láthatatlanokra – összpontosítunk. Miért? Hús-vér lényekként hajlamosak vagyunk túlzottan a láthatókkal, vagyis a fizikai dolgokkal foglalkozni, amelyek mulandóak. (Olvassátok fel: 2Korintusz 4:18.) Sátán gyakran rájátszik erre a hajlamunkra, és megpróbál befolyásolni minket, hogy testi gondolkodásúak legyünk. Jehova viszont szeretettel olyan részeket íratott le a Bibliában, mint amilyen ez a látomás is Ezékiel könyvében, hogy égi családjának fenségességére emlékeztessen minket.

13–14. a) Mit írt Ezékiel a kerekekről? b) Miért találó, hogy Jehova trónjának vannak kerekei?

¹³ Ezékiel először a négy kerubról beszél. Ennek a könyvnek a 4. fejezetéből látni fogjuk, hogy mit tanítanak nekünk ezek a teremtmények és a rendkívüli külsejük Jehováról. Ezékiel közvetlenül a kerubok mellett látja a négy kereket, valószínűleg egy képzeletbeli nagy négyzet négy sarkán. (Olvassátok fel: Ezékiel 1:16–18.) A kerekek mintha krizolitból lennének, mely egy átlátszó vagy áttetsző, sárga vagy sárgászöld színű drágakő. A kerekek csak úgy ragyognak!

¹⁴ Ezékiel látomása hosszasan taglalja, hogy milyenek a szekér kerekei. Nem éppen megszokott látvány, hogy egy trónnak kerekei vannak! Ha egy trónra gondolunk, az jut eszünkbe, hogy egy fix helyhez van kötve, és ez nem is meglepő, hiszen a földi uralkodók hatalma korlátozott. Jehova legfőbb uralma azonban egészen más. Ahogy Ezékiel most látni fogja, Jehova legfőbb uralmának nincsenek korlátai (Neh 9:6). És valóban, a legfőbb Úr hatalma mindenhova elér!

15. Mit mondott Ezékiel a kerekek felépítéséről és méretéről?

¹⁵ Ezékiel elámult, hogy mekkorák a kerekek! Ezt írta: „A kerekek félelmet keltően magasak voltak”. Képzeljük csak magunk elé, ahogy Ezékiel felnéz a magasba, az égbe nyúló, ragyogó kerekekre! Majd ezt az érdekes részletet tárja fel: „mind a négy keréknek a talpai körös-körül tele voltak szemekkel.” De a legérdekesebb talán a kerekek felépítése volt. Így ecseteli: „A kerekek szerkezete olyan volt, mintha kerék lett volna a kerékben.” Mit jelent ez?

16–17. a) Mit jelent az, hogy kerekek vannak a szekér kerekeiben? b) Mit árulnak el a kerekek arról, hogy hogyan irányítható Jehova szekere?

¹⁶ Úgy tűnik, minden egyes kerék igazából két kerékből állt. A két keréknek közös volt a függőleges tengelye, és egymáshoz képest derékszögben helyezkedtek el. Ez megmagyarázza Ezékiel következő szavait: „Amikor mozogtak, mind a négy irányba tudtak haladni, anélkül hogy elfordultak volna menet közben.” Mit árulnak el a kerekek erről az égi járműről?

¹⁷ Ezek a roppant nagy kerekek egyetlen fordulattal nagy távolságot képesek megtenni. Sőt, a látomásból kiderül, hogy a jármű villámgyorsan halad (Ez 1:14). A szokatlan, négy irányban mozgó kerekek arra engednek következtetni, hogy a jármű rendkívül könnyen irányítható, amiről a mai mérnökök csak álmodnak. Úgy tud irányt változtatni a szekér, hogy nem kell hozzá lelassítania vagy kanyarodnia! De nem össze-vissza halad. A kerekek talpán lévő szemek jól szemléltetik, hogy a jármű teljes mértékben érzékeli, hogy mi zajlik körülötte, bármelyik irányról legyen is szó.

18. Mit tanulhatunk a kerekek roppant méretéből és abból, hogy tele vannak szemekkel?

¹⁸ Mit tanított hát meg Jehova Ezékielnek – és egyúttal minden hűséges szolgájának – a szervezete égi részéről? Vegyük át, miről volt szó eddig. A szekér dicsőséges és bámulatot keltő, ahogy ezt a kerekek mérete és ragyogó anyaga jelzi. Mindent érzékel, amit az mutat, hogy a kerekei tele vannak szemekkel. Jehova szeme is mindent lát (Péld 15:3; Jer 23:24). Továbbá sok millió angyal szolgálja őt, akiket a világegyetem bármelyik részére el tud küldeni, ők pedig alaposan szemügyre tudják venni a dolgokat, és aztán elmondják a legfőbb Uruknak. (Olvassátok fel: Héberek 1:13, 14.)

19. Mit tanulhatunk Jehováról és szervezetének az égi részéről abból, hogy a szekér gyorsan halad és könnyen irányítható?

¹⁹ Azt is láttuk, hogy a szekér rendkívül gyors és könnyen irányítható. Gondoljunk csak arra, mekkora különbség van Jehova szervezetének égi része és az emberi uralmak, intézmények és szervezetek között! Ezek össze-vissza botorkálnak, nem tudnak alkalmazkodni a változó körülményekhez, míg aztán összeomlanak, vagy egyszerűen eljár felettük az idő. Jehova szekere azonban jól tükrözi azt, aki irányítja: Jehova észszerű és alkalmazkodó Isten. A neve jelentésével összhangban bármivé képes válni, amivé csak szükséges ahhoz, hogy megvalósítsa a szándékát (2Móz 3:13, 14). Például egy szempillantás alatt hatalmas harcossá tud válni, aki küzd a népéért, vagy azonnal egy könyörületes és megbocsátó Isten tud lenni, aki támogatja és megerősíti a bűnbánó vétkest, akármilyen elkeseredett is (Zsolt 30:5; Ézs 66:13).

20. Miért tölt el ámulattal minket Jehova szekere?

²⁰ A látomásnak ennél a pontjánál talán elgondolkodunk azon, hogy vajon ránk is akkora hatással van-e Jehova szekere, mint Ezékielre. Jusson eszünkbe, hogy a szekér a mostani valóságokat szemlélteti. Soha ne gondoljuk, hogy Jehova, a Fia vagy az angyalok nem veszik észre, milyen problémák sújtanak minket. Amiatt se aggódjunk, hogy Istenünk későn fog reagálni a szükségleteinkre, vagy hogy a szervezete nem tud alkalmazkodni egy új helyzethez, mely ebben a bizonytalan világban felmerül. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Jehova szervezete aktív, mindig működésben van. Ezékiel ezt hallotta az égből: „Forgó kerekek!” (Ez 10:13). Elképesztő belegondolni, hogy Jehova hogyan irányítja a szervezetét! Ám legfőképpen magát Jehovát illeti a csodálatunk!

21–22. Mi tartja egybe a szekeret?

²¹ Ezékiel most a kerekek fölé néz. Ott „valami mennyezetféle volt kiterjesztve, amely lenyűgözően szikrázott, mint a jég” (Ez 1:22). Magasan a kerubok feje fölött helyezkedett el az emelvény, mely dicsőségesen szikrázott. Egy műszaki beállítottságú olvasó fejében most talán rengeteg kérdés kavarog. Például: „Mi tartja az emelvényt a kerekek felett? Hogyan működhetnek a kerekek, ha nincs tengely, mely összekötné őket?” Ne feledjük, hogy ezt a járművet nem kötik a fizikai törvények, hiszen ez egy jelkép, a szellembirodalomban lévő valóságokat szemlélteti! A következő szavak is kulcsfontosságúak: „az élő teremtményeken működő szellem a kerekeken is működött” (Ez 1:20, 21). Milyen szellem működött a kerubokon és a kerekeken?

²² Semmi kétség, ez Jehova szent szelleme volt, a leghatalmasabb erő a világegyetemben. Ez a tevékeny erő tartja egybe a járművet, ez működteti, és ez hangolja össze tökéletesen a mozgását. Mindezek ismeretében most tartsunk Ezékiellel, amint a figyelmét arra a személyre fordítja, aki a szekeret irányítja!

23. Milyen kifejezésekkel próbálja leírni Ezékiel Jehovát, és miért?

²³ (Olvassátok fel: Ezékiel 1:26–28.) Az egész látomás leírásakor olyan kifejezéseket használ Ezékiel, mint például „úgy néztek ki, mint” vagy „hasonlított”. Ezekben a versekben azonban még többször fordulnak elő ilyen kifejezések. Mintha egy olyan látványt próbálna szavakba önteni, melyet szinte lehetetlen pontosan leírni. Valami zafírkőfélét látott, ami trónhoz volt hasonló. El tudsz képzelni egy olyan trónt, amelyet egyetlen, hatalmas, mélykék zafírból véstek ki? A trónon pedig egy kiemelkedő személy ült, „aki kinézetre emberhez hasonlított”.

24–25. a) Mire emlékeztet minket a Jehova trónját körülölelő szivárvány? b) Időnként milyen hatással voltak az ilyen látomások a hűséges prófétákra?

²⁴ Csak nagy vonalakban lehetett kivenni ennek a fenséges személynek a megjelenését, mivel ragyogó fényt árasztott a dicsősége deréktól lefelé és felfelé. Magunk előtt látjuk a prófétát, amint hunyorog, és a kezével félig-meddig eltakarja a szemét, hogy a dicsőséges fényben úszó alakra tudjon nézni. Végül Ezékiel ezzel a magasztos leírással zárja a látomást: „Olyan ragyogás vette őt körül, mint amilyen a felhőben megjelenő szivárványé egy esős napon.” Érezted már úgy, hogy egy szivárvány felemelő látványt nyújtott? Milyen élénk kép ez a Teremtőnk dicsőségéről! Ez a színes, nyugalmat árasztó ív az égen arra a békeszövetségre is emlékeztethet minket, melyet Jehova a vízözön után kötött (1Móz 9:11–16). A mindenható Isten a béke Istene is (Héb 13:20). Béke hatja át a szívét, és béke tölti el azokat is, akik hűségesen imádják őt.

²⁵ Milyen hatással volt Ezékielre, hogy látta Jehova Isten dicsőségét? Ezt írta: „Amikor megláttam ezt, arcra borultam”. Ezékielt ámulattal töltötte el a látvány, és istenfélelmében a földre rogyott. Más prófétákkal is történt ilyesmi, amikor látomást kaptak Jehovától. A látomás hatására minden bizonnyal parányinak érezték magukat, sőt bénítólag hatott rájuk (Ézs 6:1–5; Dán 10:8, 9; Jel 1:12–17). Később viszont nagyon megerősítette őket az, amit Jehova feltárt nekik. Nem volt ez másképp Ezékiellel sem. És milyen hatással kellene lenniük ránk az ilyen szentírási részeknek?

26. Hogyan erősíthette meg Ezékielt a látomás?

²⁶ Ha Ezékielt nyugtalanította Isten népének a helyzete Babilonban, vagy kételyei voltak a sorsukat illetően, a látomás biztosan megerősítette. Mindegy volt, hogy hol éltek Isten hűséges szolgái – Jeruzsálemben, Babilonban vagy valahol máshol –, sehol sem voltak Jehova pompás szekerének a hatókörén kívül! Melyik Sátán által irányított hatalom tudna szembeszegülni Istennel, aki a kezében tartja ezt a hűséges szellemteremtményekből álló, dicsőséges égi járművet? (Olvassátok fel: Zsoltárok 118:6.) Ezékiel azt is látta, hogy az égi szekér nincs messze az emberektől: a kerekei hozzáértek a földhöz (Ez 1:19). Jehovát tehát nagyon is foglalkoztatta a száműzetésben lévő hűséges szolgáinak a sorsa. Atyjuk mindig közel maradt hozzájuk, és szeretettel a gondjukat viselte!

27. Mi a mondanivalója számunkra Ezékiel látomásának?

²⁷ Számunkra is van mondanivalója Ezékiel látomásának? Kétségkívül igen! Ne feledd, hogy Sátán egyre jobban fokozza a támadásait Jehova tiszta imádata ellen. Minden vágya, hogy elhitesse velünk, hogy egyedül vagyunk, elszigetelve másoktól, és égi Atyánknak meg a szervezetének a látókörén kívül esünk. Sose engedd, hogy ezek a hazugságok beférkőzzenek a gondolataidba és a szívedbe! (Zsolt 139:7–12). Mi talán nem borulunk arcra a látomás hatására, mint Ezékiel, de minden okunk megvan rá, hogy ámulattal töltsön el minket. Hát nem nyűgöz le bennünket is, hogy mennyire hatalmas, gyors, könnyen irányítható, alkalmazkodó és dicsőséges Jehova egyetemes szervezetének égi része?

28–29. Mi bizonyítja, hogy Jehova szekere az elmúlt évszázadban folyamatosan mozgásban volt?

²⁸ Azt se feledd, hogy Jehova szervezetének van egy földi része is! Persze ez tökéletlen emberekből áll. De gondolj bele, mit valósított meg Jehova a földön! Arra indított embereket, hogy olyasmit tegyenek, amire maguktól képtelenek lettek volna (Ján 14:12). Ha csak átlapozzuk az Isten Királysága uralkodik! című könyvet, láthatjuk, hogy mennyire kiterjedtté vált a prédikálómunka az elmúlt évszázadban. Eszünkbe juthat az is, hogy milyen nagy előrelépést tett Jehova szervezete az igaz keresztények oktatása és a jogi győzelmek terén, illetve abban, hogy egyre modernebb technikai eszközöket használ, hogy véghez tudja vinni Jehova akaratát!

²⁹ Ha megvizsgáljuk, mi minden történt, hogy az igaz imádat helyre legyen állítva ennek a gonosz világrendszernek az utolsó napjaiban, egyértelmű lesz a számunkra, hogy Jehova szekere mozgásban van. Micsoda megtiszteltetés, hogy Jehova szervezetéhez tartozhatunk, és a legfőbb Urat szolgálhatjuk! (Zsolt 84:10).

30. Mit fogunk megvizsgálni a következő fejezetben?

³⁰ Ám Ezékiel látomásából még mást is tanulhatunk. A következő fejezetben közelebbről megvizsgáljuk a négy rendkívüli élő teremtményt, a kerubokat. Mit tanulhatunk tőlük dicsőséges Urunkról, Jehova Istenről?