Mit jelent neked az Úr napja?
„Győzedelmeskedjél ellenségeid között” (ZSOLTÁROK 110:2).
1—3. a) Miért volt az Úr napjának kezdete a harcok ideje, és milyenfajta sikereket ért el Jézus? b) Hogyan ’teszi Jézus teljessé a győzelmét’?
JÉZUS 1914-ben lett Isten Királyságának a Királya, és akkor kezdődött el az Úr napja. Nyomban azután az új Királynak szembe kellett néznie Sátán, az Ördög és földi eszközei részéről jövő heves támadásnak (Zsoltárok 2:1–6). Az Úr napjának ezek a kezdeti évei tehát olyan harc idejét jelentették, amelyben Jézus elindult, hogy ’győzedelmeskedjék ellenségei között’ (Zsoltárok 110:2).
2 Az új Király hódításai lenyügözőek. 1914 után Sátán megpróbálta ’felfalni’ az újszülött Királyságot, de ehelyett gyalázatos módon kivettetett az égből (Jelenések 12:1–12). Akkor ’harcot indított’ a felkentek maradéka ellen, de képtelen volt megakadályozni azt, hogy 1919-ben ’felkeljenek’, vagyis elfogadják Jézus Krisztus kezéből „a kis könyvtekercset” (Jelenések 10:8–11; 11:11, 12; 12:17). Arra sem volt ereje, hogy megakadályozza a 144 000 utolsó tagjainak a begyűjtését, valamint a nagy sokaság egybegyűjtését (minden nemzetből), akik „szent szolgálatot végeznek éjjel és nappal az ő [Jehova] templomában” (Jelenések 7:1–3, 9–15).
3 Valóban, Jézus 1914-től „kivonult győzedelmesen”. De még sok tennivalója maradt. Jézusnak még ’teljessé kell tennie a győzelmét’. Még akcióba kell lépnie, hogy eltüntesse Sátán világrendszerének minden nyomát (Jelenések 6:1, 2; 19:11–21). Vajon mit jelent majd nekünk, egyéneknek ez a nagy jelentőségű tette?
Nagy-Babilon nyilvános mezítelenné tétele
4. Hogyan írja le a Jelenések könyve a hamis vallást?
4 Sátán világának elpusztítása a hamis vallás megsemmisítésével kezdődik. A Jelenések könyve parázna nőnek tünteti fel a hamis vallás egész világbirodalmát — a kereszténységet is beleértve —, s ennek a parázna nőnek, Nagy-Babilonnak viszonya van a föld királyaival, és paráznaságával részeggé tette az emberiséget. Ő maga is részeg — méghozzá felháborító módon — a vérivástól, Isten szolgáinak a vérétől (Jelenések 17:1–6). A Jelenések e paráznának a végpusztulását is leírja, és jobban megértjük, hogy ez mit jelent, ha megvizsgáljuk, mi történt egy másik vallási paráznával az időszámításunk előtti hetedik században.
5., 6. Miért nevezték a hűtlen Jeruzsálemet parázna nőnek, és milyen ítéletet érdemelt ki ezáltal Jehova kezétől?
5 Az a parázna nő Jeruzsálem városa volt. Feltételezték róla, hogy Jehova földi imádatának a központja, de maga Isten ezt mondta neki: „A véred miatt vétkeztél, amelyet kiontottál” (Ezékiel 22:4). Azt is feltételezték róla, hogy szellemileg tiszta, ámde tisztátalanná tette magát azáltal, hogy viszonyt folytatott a nemzetekkel. „Ó, mennyire telve vagyok haraggal ellened — mondja neki Jehova —, mivel ezeket cselekszed, egy asszony műveit, egy zsarnoki paráznáét!” (Ezékiel 16:30; 23:1–21; Jakab 4:4).
6 Nézzük hát Jehova e parázna nő felett kimondott ítéletét: „Íme, egybegyűjtöm mindazokat [a nemzeteket], akik szenvedélyesen szeretnek téged, akik iránt kellemetes voltál, és mindazokat, akiket szerettél . . . és ők megfosztanak ruháidtól és elveszik szép holmidat és ott hagynak mezítelenül és fedetlenül. És tűzzel égetik el házaidat” (Ezékiel 16:37, 39, 41; 23:25–30). A történelem feljegyezte, hogy mi történt. I. e. 607-ben eljöttek a babiloniak és teljesen kifosztották Jeruzsálemet. Lakosait és gazdagságát Babilonba hurcolták. A város elpusztult, templomát porig égették, az országot pusztasággá tették (2Krónika 36:17–21).
7. Mi lesz Nagy-Babilon vége?
7 Ehhez hasonló történik majd Nagy-Babilonnal is. A Jelenések könyve így figyelmeztet: „Ezek [az újkori „királyok”, vagy uralkodók, akikkel Nagy-Babilon szellemi paráznaságot követett el] megyűlölik a paráznát, feldúlják és mezítelenné teszik és felfalják annak húsos részeit és teljesen megégetik őt tűzzel” (Jelenések 17:2, 16). Az ókori Jeruzsálem példájából tudjuk, hogy ez mit jelent. A nemzeti kormányzatok korábbi ’szeretői’ elpusztítják a hamis vallást. Gazdaságától megfosztják és megégetik, teljesen megsemmisítik. Méltó vég ez egy utálatos szervezet számára!
Az egek elsötétülnek
8. Milyenfajta időszak lesz a nagy nyomorúság az emberiség számára?
8 Nagy-Babilon pusztulása azt jelzi, hogy beléptünk a Jézus által megjövendölt „nagy nyomorúság”-ba (Máté 24:21; Jelenések 7:14). A Jelenések ezt mondja arról az időről: „Nagy földrengés keletkezett, a nap pedig fekete lett, mint egy szőrzsákruha, és az egész hold olyanná lett, mint a vér, és az ég csillagai lehullottak a földre” (Jelenések 6:12, 13). Ez a nagy földrengés az Ezékiel által megjövendölt „nagy reszketés”-nek felel meg, amely „Izrael földjén” keletkezik (Ezékiel 38:18, 19; Jóel 3:14—16). Ez a dolgok gonosz rendszerének végső pusztulása. De vajon valóban történik valami akkor a betű szerinti nappal, holddal, és csillagokkal?
9., 10. Mit jövendölt meg Ezékiel Egyiptom esetében, és hogyan teljesedett be az a prófécia?
9 Ezékiel Izrael hatalmas déli szomszédjának közeli bukására figyelmeztetve ezt mondta Egyiptomnak: „ ’És amikor te [fáraó] ki leszel oltva, eltakarom az egeket és elsötétítem a csillagokat. Ami a napot illeti, felhőkkel takarom el, és a hold sem engedi ragyogni fényét. Az egek összes világítótesteit elsötétítem temiattad, és sötétséget bocsátok országodra’, ez a szuverén Úr, Jehova kijelentése” (Ezékiel 32:7, 8).
10 Amikor a fáraó és seregei elestek, a betű szerinti egek nem sötétültek el. De Egyiptom jövője igen sötétté lett. Ahogy a bibliakutató C. F. Keil megjegyzi, „[a fáraó bukását követő] sötétség végtelenül reménytelen körülmények jelképes ábrázolása”. Mint örökre megszűnt független világhatalom, Egyiptom egymást követő világhatalmak uralma alá került! Ma egy arab nemzet uralkodik az ókori fáraói világhatalom területének legnagyob részén.
11. a) Mit ábrázol elő az, ami Egyiptommal történt? b) Milyen módon lesz teljesen sötét a jövő Sátán világa számára a nagy nyomorúság idején?
11 De Keil további jelentést is látott Ezékiel próféciájában. Ezt írja: „Ennek a világhatalomnak [Egyiptomnak] a megdöntése előjele és előjátéka minden istentelen világhatalom bukásának az utolsó ítélet napján.” Ez lényegében igaz. Ahogy a Jelenések könyve megmutatja, az istentelen emberiség kilátásai a nagy nyomorúság idején éppen olyan sötétek, mint Egyiptom kilátásai voltak annak idején. Olyan lesz az, mintha a nap nem adna fényt nappal és az éjszakai égbolt meg lenne fosztva a hold minden meleg fényétől és minden barátságos, pislogó csillagától. Akik nem hajlandók tisztelni Jehova Királyát, úgy fognak elpusztulni, hogy még tisztességes temetést sem kapnak, amikor a fehér ló Lovasa befejezi a győzelmét (Jelenések 19:11, 17–21; Ezékiel 39:4, 17–19). Nem kétséges, hogy az istentelen emberek azt állítják majd „a hegyeknek és a kőszikláknak: ’Essetek reánk és rejtsetek el a trónon ülő arca elől és a Bárány haragja elől, mert eljött az ő haragjuk nagy napja, és ugyan ki állhat meg?’ ” (Jelenések 6:16, 17; Máté 24:30).
Szüntelen háború!
12. Hogyan fejezte ki Sátán a Jézus Krisztus elleni gyűlöletét az Úr napján?
12 De mi történik a keresztényekkel ezekben az időkben? Nos, őket súlyosan érinti a Sátán és a fehér ló Lovasa közt folyó szüntelen háborúskodás. Mivel Sátán nem képes magát Jézust elérni, egész gyűlöletét a felkent keresztények maradékán tölti ki, és — újabban — a köréjük gyűlt más juhok nagy sokaságán. Ahogyan Jézus figyelmeztetett rá, ezek a keresztények ’az összes nemzet gyűlöletének tárgyává lesznek az [ő] nevéért’ (Máté 24:9). Sátán minden rendelkezésére álló fegyvert felhasznál ellenük, a csőcseléktámadást, a bebörtönözést, a kínzást és a gyilkosságot is beleértve (2Timótheus 3:12).
13. Hogyan alkalmazott Sátán ravaszságot az Isten népe elleni hadviselésben?
13 Sátán ügyesen felhasználja a ravaszságot is (Efézus 6:11). „A gazdagság csalóka hatalmát” felhasználva arra kísértett némelyeket, hogy lelassuljanak, sőt teljesen abbahagyják a szent szolgálatot (Máté 13:22; 1Timótheus 6:9, 10). Másokat tisztátalanságra és erkölcstelenségre csábított (1Korinthus 5:1, 2). Sokan kerültek nagy nyomás alá „az élet gondjai” következtében, és Sátán kihasználja ezt arra, hogy megpróbálja ’elnehezíteni’ az ilyeneket (Lukács 21:34). Más esetekben a személyiségbeli különbségeket vagy a lázadásra való hajlamot igyekszik kihasználni, hogy eltérítsen némelyeket „a fontosabb dolgok”-tól (Filippi 1:10; 1Korinthus 1:11, 12; Jakab 4:1–3).
14., 15. Hogyan arathatunk győzelmet a Sátán elleni harcunkban?
14 Ezért a keresztényeknek kitartást kell kifejleszteniük az Úr napján. Némelyek elesnek, és minden ilyen bukás egy-egy kis győzelem a Sátán számára (1Péter 5:8). De a legtöbben megszívlelik Jézus ígéretét: „Aki mindvégig kitart, az részesül megmentésben” (Máté 24:13). Jehova segítségével az ilyenek győzelmet aratnak és megörvendeztetik az ő szívét (Példabeszédek 27:11; 1János 2:13, 14).
15 Bizonyos, hogy senki sem akarja közülünk megszerezni Sátánnak azt az örömet, hogy lássa, amint feladjuk a harcot! Kövessük azért Pál tanácsát és vértezzük fel magunkat igazsággal, igazságossággal, és hittel — buzgón prédikálva a jó hírt és tanulmányozva a hitünk szilárdan tartása érdekében. Egyúttal szüntelenül imádkozzunk és legyünk éberek. Ily módon ’vádtól mentesek leszünk a mi Urunk Jézus Krisztus napján’ (1Korinthus 1:8; Efézus 6:10–18; 1Thessalonika 5:17; 1Péter 4:7). Az Úr napja inkább gazdag áldások forrása lesz számunkra.
Csodálatos szolgálati kiváltságok
16. Miért kapott utasítást János arra, hogy ne írja le, amit a hét mennydörgés mondott, és mit jelentett ez 1919-ben a felkent keresztények számára?
16 A Jelenések 10:3, 4. versében János azt mondja, hogy hallotta, amint „a hét mennydörgés” hallatta hangját. Le akarta írni, amit hallott, de erről tudósít: „Hangot hallottam az égből: ’Zárd be és ne írd le azokat, amiket a hét mennydörgés mondott.’ ” Nyilvánvaló, hogy még nem jött el az ideje az ilyen információ feltárásának. Ehelyett Jánosnak azt mondták, hogy vegye át a kis könyvtekercset és egye meg. A hét mennydörgés úgy tűnik, Jehova szándékának teljes kifejezését jelenti (Zsoltárok 29:3; János 12:28, 29; Jelenések 4:5). Akkor, 1919-ben, amikor a felkent keresztények jelképesen szólva megették a kis könyvtekercset, még nem érkezett el számukra az idő, hogy teljesen megértsék Jehova szándékát. (Vö. Dániel 12:8, 9.) De bátran előretörtek annak a megértésével, amit már korábban megszereztek, és méltónak bizonyultak arra, hogy további felvilágosítást kapjanak.
17. Milyen új betekintést tett lehetővé Jehova az ő népe számára az 1919-től eltelt évek alatt?
17 Később az évek során fokozatosan egyre világosabban megértették Jehova akaratát. Megértették például, hogy Jézus példázatának a juhai még Armageddon előtt külön lesznek választva a kecskéktől (Máté 25:31–46). Meglátták, hogy a Királyság megszületése 1914-ben a Jelenések 12. fejezetének a beteljesedéseként történt. Még alaposabban megértették Jehova nevének a fontosságát, és megtudták, kikből áll valójában a Jelenések 7. fejezetében szereplő nagy sokaság. Micsoda nagyszerű bizalmat adtak Isten népének ezek a kinyilatkoztatások! (Példabeszédek 4:18; 2Péter 1:19).
18. Milyen kiemelkedő szolgálati kiváltságokban lehetett részük Jehova népe tagjainak az Úr napja alatt, és milyen ismeretet épít ez fel a mi szívünkben?
18 Ugyanakkor Jehova kiemelkedő szolgálati kiváltságokat bízott földi szolgáira. Fennkölt látomásban János angyalokat látott, akik az örökké tartó jó hírt hirdették az emberiségnek, bejelentették Nagy-Babilon elestét, és figyelmeztettek arra, hogy az emberek ne vegyék magukra a vadállat jelét (Jelenések 14:6–10). Mialatt kétségtelenül angyalok felvigyáznak ezekre a szolgálati kiváltságokra, Jehova Tanúi azok itt a földön, akik ténylegesen elmondják ezeket az üzeneteket az embereknek. János azt is látta, hogy Jézus learatja „a föld aratnivalóját” (Jelenések 14:14–16). De Jézus az alattvalói által végzett Királyság-prédikálás és tanítványképzés révén aratja le ezt az aratnivalót (Máté 24:14; 28:19, 20). Mily nagyszerű kiváltság, hogy részt vehetünk az angyalokkal és magával Jézus Krisztussal ilyen létfontosságú munkában! Ezt a munkát végezve valóban azt érezzük, hogy összhangban vagyunk Jehova nagy, láthatatlan, hűséges szellemi teremtményekből álló szervezetével.
Isteni védelem
19. a) Mi lesz a tetőpontja Sátán ellenségeskedésének Isten népe ellen? b) Kié lesz a végső győzelem a harc tetőpontján?
19 Ahogy közeledik e világ vége, Sátán egyre nagyobb nyomást fejt ki a keresztényekre. Ellenségeskedésének a tetőpontját Ezékiel 38. és 39. fejezete írja le, ahol prófétai kifejezéssel Magogbeli Gógnak nevezik Sátánt. E szerint az ihletett prófécia szerint Sátán totális támadást indít, hogy megpróbálja egyszer s mindenkorra elpusztítani Isten népét. De vajon sikerül-e ez neki? A Jelenések válasza: „A tíz szarv [a mai „királyok”, vagy uralkodók] . . . ezek viaskodnak a Báránnyal, de a Bárány legyőzi őket, mivel ő uraknak Ura és királyoknak Királya. És vele együtt [azt fogják tenni] azok is, akik elhívottak, választottak, és hűségesek” (Jelenések 17:12, 14). A hűséges keresztények biztosan győznek, ha hűségesek maradnak nagy, győzedelmes Királyukhoz. Góg haderőit teljesen elpusztítják (Ezékiel 39:3, 4, 17–19; Jelenések 19:17–21).
20. Milyen áldásokat hoz az Úr napja a hűséges keresztényeknek a nagy nyomorúság idején?
20 Az Úr napja tehát megmentést jelent Isten népének. Azoknak a felkenteknek, akik még emberként élnek a nagy nyomorúság idején, garantálva lesz az égi állásuk, és ezek tántoríthatatlanul eltökéltek lesznek abban, hogy hűségben fejezik be életpályájukat (Jelenések 7:1–3; 2Timótheus 4:6–8). A nagy sokaság is életben marad, és Jézus „elvezeti őket az élet forrásvizeihez. És Isten letöröl majd szemükről minden könnyet” (Jelenések 7:14, 17). Mily nagyszerű jutalom a hűséges kitartásért!
21. Mi történik a földön az Úr napján a nagy nyomorúság után?
21 Ezután az Úr napja csodálatos szakaszába lép át: Krisztus Jézus ezeréves uralmába (Jelenések 20:6, 11–15). Az élet vizének folyója, amelyet mind a Jelenésekben, mind Ezékielnél megjövendölve látunk, kiárad Jehova trónjától az emberiségre, és akik abból isznak, fokozatosan eljutnak az emberi tökéletességre (Ezékiel 47:1–12; Jelenések 22:1, 2). A Hádesz kiürül, és a halottak milliárdjai kapják meg azt a lehetőséget, hogy igyanak ennek a folyónak vizéből (János 5:28, 29).
22. Milyen nagy horderejű események várnak az emberiségre Krisztus ezeréves uralmának a végén?
22 Az ezerév végén az emberiség eljut a tökéletességre. Milyen alkalmas idő lesz az Sátán számára, hogy utolsó alkalommal megjelenjen a földi színtéren! Még egyszer megpróbálja félrevezetni az emberiséget, és némelyek még akkor is követni fogják őt. Ezek a jelentőségteljes „Góg és Mágóg” nevet kapják, mivel ugyanazt a gonosz szellemet tanúsítják, mint ’Góg sokasága’ tanúsított Ezékiel jövendölésében. De lázadó szellemük örökre el lesz söpörve, amikor Sátánnal és démonaival a jelképes tűz tavába vetik őket (Jelenések 20:7–10; Ezékiel 39:11). Igazán áldott jövő vár azokra, akik hűséggel kiállják a végső próbát, és a tökéletességre juttatott emberiség eggyé lesz Jehova igazságos egyetemes szervezetével. Maga Jehova Isten lesz „minden mindenkinek”! (1Korinthus 15:24, 28; Jelenések 20:5).
23. Tekintettel arra az időszakra, amelyben élünk, Pál milyen tanácsa vált nagyon is helyénvalóvá mindannyiunk számára?
23 Micsoda elképzelhetetlen áldások várnak ránk akkor, ha kitartunk! Jusson eszedbe: az Úr napja ma már jócskán előrehaladt. Csodálatos dolgok kezdtek el megtörténni. Találóak ma Pál szavai: „Mi se szűnjünk meg tehát jót cselekedni, mert kellő időben aratunk, ha el nem lankadunk” (Galata 6:9). Valóban ’ne szűnjünk meg jót cselekedni’ most, az Úrnak ezen a napján. Ha kitartunk, ez a nap örök áldást hoz mindannyiunknak.
Meg tudod-e magyarázni?
◼ Melyik lesz Sátán világa elpusztításának első szakasza?
◼ Hogyan ’teszi Jézus teljessé’ az ellenségei felett aratott győzelmét?
◼ Hogyan harcolt Sátán Jehova Tanúi ellen az Úr napján?
◼ Milyen csodálatos áldásoknak örvendett Jehova népe 1919 óta?
◼ Tekintettel arra, hogy milyen mélyen benne vagyunk az idő áramlatában, minek a megtételére határoztad el szilárdan magadat?
[Kép a 25. oldalon]
Az ókori Jeruzsálem sorsa megmutatja, hogy mi következik rövidesen Nagy-Babilonra