A Paradicsomba visszavezető út megnyitása
„[Jézus] azt mondta neki: ʼBizony mondom neked ma, velem leszel a Paradicsombanʼ” (LUKÁCS 23:43).
1, 2. a) Mit jelent a „paradicsom” szó, és milyen lehetett az Éden kertje? b) Hogyan fordították a „kert” jelentésű héber szót a Keresztény Görög Iratokban?
AZ emberi család léte a Paradicsomban kezdődött. A Szentírás első könyvében a következőket olvassuk az ember teremtésére vonatkozóan: „És formálta Jehova Isten az embert a föld porából, és az orrlyukába lehelte az élet leheletét, és így lett az ember élő lélekké. Majd kertet ültetett Jehova Isten Édenben kelet felől, és odahelyezte az embert, akit megformált” (1Mózes 2:7, 8). Az „Éden” név jelentése „gyönyörűség”, eszerint az Éden kertje a gyönyörűség különleges parkja volt, sok és változatos szépséggel.
2 A „paradicsom” szó a görög nyelvből származik, és az ő nyelvükön parkszerű kertet jelent. A „kert” jelentésű, héber gan szó fordításánál a görögök a pa·raʹdei·sos szót alkalmazták. A Szentírásnak Mátétól a Jelenésekig terjedő részét görög nyelven írták, és ezt a görög szót használták az Úr Jézus Krisztus szavainak feljegyzésénél, melyeket az i. sz. 33. év Nizán hó 14-én mondott a Kálvárián, halálos ítéletének egy kínzóoszlopon történt elszenvedése alkalmával.
Jézus a Paradicsomot ígérte egy gonosztevőnek
3. a) Mit kért a rokonszenvező gonosztevő Jézustól? b) Mit mutatott meg a gonosztevő kérése az ő Jézussal kapcsolatos hitéről?
3 Akkor két gonosztevőt feszítettek meg Jézus mellett. Az egyik abbahagyta a Jézust gyalázó beszédet, amelyet a Jézus másik oldalán megfeszített második rabló tovább folytatott. A rokonszenvező gonosztevő Jézushoz fordult, és így szólt: „Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor bejutsz a királyságodba!”; ezzel hitét fejezte ki abban, hogy Jézusra, noha mellette függött, a jövőben királyság vár (Lukács 23:42; Márk 15:32). Milyen mélyen meghathatta ez az Úr Jézus szívét! Ez a barátságos bűnöző hitte, hogy Jézus Krisztus ártatlan, és nem szolgált rá ilyen kegyetlen büntetésre, mint a szégyenletes nyilvános megfeszítés (Lukács 23:41). Kérésével kimutatta abbeli hitét, hogy Jézus fel fog támadni a halálból, és eljön egy királyságba. A gonosztevő arról is hitet tett, hogy maga is feltámadhat, és hogy Jézus az, aki előhívhatja őt a halálból, és megjutalmazhatja megújított élettel a földön.
4. Hogyan felelt Jézus a gonosztevő kérésére, és mire mutatott rá ez a válasz?
4 Midőn Jézus azt mondta neki: „Bizony mondom neked ma, velem leszel a Paradicsomban”, a szimpatikus gonosztevő feltámadására mutatott rá. Ez valódi vigaszt jelentett a hitet tanúsító gonosztevő számára. Ahhoz, hogy annak az embernek a feltámadása megtörténjen, előbb Jézusnak kellett feltámadnia. Azután, az Istentől kapott feltámasztási hatalommal, Jézus visszahívhatja ezt a gonosztevőt a halálból az emberiség világának feltámadása napján (Lukács 23:43; János 5:28, 29; 1Korinthus 15:20, 23; Zsidók 9:15).
5, 6. a) Mit íratott Poncius Pilátus helytartó a megfeszített Jézus fölé? b) Minden valószínűség szerint milyen nyelven beszélt Jézus a gonosztevővel?
5 Milyen nyelven tett Jézus ilyen ígéretet? Akkor már sok nyelvet használtak. Erre mutat az is, hogy Poncius Pilátus helytartó milyen szavakat íratott a megfeszített Jézus Krisztus feje fölé, hogy az arra járók elolvashassák azt, és felismerhessék őt. A János 19:19, 20. versek beszámolója ezt mondja: „Pilátus feliratot is készített, és a kínzóoszlopra helyezte. Ez volt ráírva: ʼA názáreti Jézus, a zsidók Királya.ʼ Ezért a zsidók közül sokan elolvasták ezt a feliratot, mivelhogy a városhoz közel volt az a hely; és héberül, latinul és görögül volt felírva.”
6 Mivel Jézus Betlehemben született szűz anyjától, Máriától, ezáltal született zsidó vagy héber volt. Eszerint a szülőföldjén végzett három és fél évi prédikálása során nyilvánvalóan az akkori zsidó köznyelvet, a hébert használta. Éppen ezért, midőn megnyugtató beszédét a rokonszenvező gonosztevőhöz intézte, valószínűleg héberül beszélt. S akkor a héber gan szót használta a Paradicsomra utalásnál – ezt a szót találjuk az 1Mózes 2:8-ban. A Szent Iratok görög Septuaginta fordítása a pa·raʹdei·sos szót használja az eredeti gan szó fordítására.
7. Hogyan dicsőíttetett meg Jézus, amikor feltámadt?
7 Jézus a megfeszítésétől számított harmadik napon; vagyis a zsidó naptár szerint Nizán hónap 16-án feltámadt a halálból. Negyven nap múlva visszatért az égbe, eredeti otthonába, de ezúttal még felmagasztaltabb állapotban (Cselekedetek 5:30, 31; Filippi 2:9). Most halhatatlanságba öltözött, abba a tulajdonságba, amelyben osztozott égi Atyjával. Jehova Isten volt a halhatatlanság egyedüli birtokosa, Jézusnak Nizán hó 16-án, vasárnap a halálból való feltámadásáig (Róma 6:9; 1Timótheus 6:15, 16).
A váltságdíj megnyitotta előttünk az utat
8. Mi volt Jehova eredeti szándéka a földdel, és mi mutatja, hogy ő ragaszkodik e szándékhoz?
8 Mindezek a dolgok egy-egy lépést jelentettek Isten azon szándékának megvalósulása felé, hogy az egész földet paradicsomi szépségbe öltözteti, igen, az egész földre kiterjedő Paradicsommá változtatja (1Mózes 1:28; Ésaiás 55:10, 11). Az 1Korinthus 15:45-ben Pál apostol úgy utal Jézusra, mint aki „az utolsó Ádám”. Ez arra mutat, hogy Isten ragaszkodik a földre vonatkozóan eredeti elhatározásához, és hogy valaki teljesíti azt a szándékát, amelyet az első Ádám elmulasztott végrehajtani.
9. Miről gondoskodott Jézus, hogy megnyissa a Paradicsomba visszavezető utat?
9 Pál szerint Jézus „megfelelő váltság”-ról gondoskodott (1Timótheus 2:6). Maga Jézus Krisztus ezt mondta: „Az Emberfia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem azért, hogy ő szolgáljon, és lelkét váltságdíjul adja cserébe sokakért.” Ez tette lehetővé az örök élet elnyerését azok számára, akik hitet gyakorolnak Jézus Krisztusban (Máté 20:28; János 3:16).
10. a) Mit határozott el Isten az emberek egy kegyelt, korlátozott számú kis csoportjára vonatkozóan? b) Mikor kezdődött a „kicsiny nyáj” kiválasztása, és ki végezte azt?
10 Miután Jézus a halálból való feltámadása után felment az égbe, bemutathatta váltságáldozatának értékét Istennek az emberi család érdekében. Égi Atyjának, Jehova Istennek azonban az volt a szándéka, hogy a föld nemzeteiből kiválasszon „egy népet a neve számára” (Cselekedetek 15:14). A Jelenések 7:4. és 14:1–4. versek szerint ezen egyének száma csupán 144 000; ők alkotják az Isten égi Királyságába elhívottak „kicsiny nyáj”-át (Lukács 12:32). Jehova Isten e különleges kegyeltjeinek kiválasztása Jézus Krisztus 12 apostolának kiválasztásával kezdődött el (Máté 10:2–4; Cselekedetek 1:23–26). Jézus ezt mondta a gyülekezete alapját képező tagoknak: „Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket” (János 15:16). Ők lettek az Isten Királyság-uralma alatt eljövendő, s az egész földre kiterjedő Paradicsom hirdető munkájának élcsapata.
A Királyság esedékessége
11. Mikor kellett létrejönni a messiási Királyságnak?
11 Napjainkban még mindig imádkozunk az Úr Jézus Krisztus nevében Jehovához az ő Királyságának eljöveteléért (Máté 6:9, 10; János 14:13, 14). A messiási Királyságnak „a nemzetek meghatározott ideje”-kor kell létrejönnie (Lukács 21:24). Azok a pogányok ideje néven ismert idők az 1914-es évben fejeződtek be.a
12. Mi történt 1914-ben, összhangban Jézusnak azokról a jelentőségteljes dolgokról szóló próféciájával, amelyek jelzik az Ő láthatatlan jelenlétét?
12 Azt az évet az emberi történelemben az első világháború jelezte. Ez összhangban volt Jézusnak azokról a jelentőségteljes dolgokról szóló próféciájával, amely dolgok jelezni fogják a földön királyi hatalomban való láthatatlan jelenlétét. Tanítványai feltették neki a kérdést: „Mondd meg nekünk, mikor lesznek meg ezek, és mi lesz a jele a jelenlétednek és a dolgok rendszere befejezésének?” Válaszában Jézus így szólt: „Nemzet támad nemzet ellen és királyság királyság ellen, és lesznek élelmiszerhiányok és földrengések egyik hely után a másikon. Mindez pedig a szorongató fájdalmak kezdete. És a királyságnak ezt a jó hírét prédikálják az egész lakott földön tanúskodás végett minden nemzetnek, és akkor jön el a vég” (Máté 24:3, 7, 8, 14; Márk 13:10).
13. a) Milyen tekintetben jó hír Isten Királyságának a prédikálása? b) Mióta imádkoznak Isten Királysága eljöveteléért, és nem fáradtak-e bele földi tanúi az ima felajánlásába?
13 Jehova Királyságának ezt a jó hírét már több mint 200 országban prédikálják, és erőfeszítéseket tesznek további területek elérésére. Ez nem egy eljövendő világkormányzatról szóló hír, hanem egy hatalmon lévő, már uralkodó királyságé. Ez a Királyság 1914-ben jött létre. És lehetővé tette annak az imának meghallgatását, amelyet Jézus több mint 1900 évvel ezelőtt felvázolt. Ezt az imát a Királyság Alapítójának ajánlották fel, amióta az, akinek a kormányzat Királyává kellett lennie, megtanította imádkozni érte tanítványait. A Királyság Szerzője tehát hosszú idő óta hallja az érte való kérelmet. Tetszéssel hallgatja a hozzá intézett imát, amelyet egész idő alatt mondtak tanúi a földön, mivel ez az ima azt demonstrálta, hogy ragaszkodnak annak a Királyságnak az eljövetelébe vetett hithez. Nem fáradtak bele felajánlani azt az imát ʼégi Atyjuknakʼ, mintha idejét múlta volna számukra (Máté 6:9, 10).
14. Miért tartanak ki Jehova Tanúi Isten Királysága jó hírének a prédikálásában?
14 Jóllehet Jehova Tanúi hiszik és kijelentik, hogy az a Királyság létrejött az égben 1914-ben, kitartanak a Királyság e jó hírének prédikálásában. Azért teszik ezt, mert a megalapított Királyság még nem vette át a teljes irányítást a föld felett, engedi, hogy e világ királyai tovább gyakorolják hatalmukat és tekintélyüket az emberiség minden törzsén és fajtáján (Róma 13:1). El kell tehát jönnie teljes értelemben, azaz olyan mértékben, hogy kizárólagosan birtokolja az uralmat az egész föld felett (Dániel 2:44).
15. Mi ment végbe i. sz. 33. Pünkösdje óta sokkal nagyobb méretekben, mint amikor Izrael királyait felkenték?
15 Noha Jézus annak a Királyságnak kijelölt Királya, mégsem egyedül uralkodik. Jehova Isten kijelölt királyi Fia követőiből 144 000-et, hogy társuralkodók legyenek az Isten messiási Királyságában (Dániel 7:27). Ahogy az ősi Izrael királyait felkente a főpap a felkenetés szent olajával, úgy kente fel szent szellemével Jehova i. sz. 33. Pünkösdje óta a Jézus Krisztus 144 000 társörökösét, szellemi életre nemzvén őket az égbe a „királyok Királya és urak Ura” mellé (Jelenések 19:16; Vö. 1Királyok 1:39).
A Paradicsom helyreállítása „az utolsó Ádám” által
16. Mi volt a kilátás a Királyság tekintetében Jézus megfeszítésekor, de miért nem terjesztett ő mégsem téves híreket?
16 Jézus megfeszítésekor, i. sz. 33-ban, aligha látszott lehetségesnek, hogy valaha is lesz egyáltalán királysága. Ő azonban nem tévhíreket terjesztett, amikor Isten Királyságát prédikálta. A Királyság Alapítója a Jézus megfeszítése utáni harmadik napon bebizonyította, hogy Jézus tanítványai nem olyan kormányzatért imádkoztak, amelynek létrejötte nem lehetséges. Jehova feltámasztotta azt, akinek őt kell képviselnie az imában kért Királyságban, és felruházta őt halhatatlansággal.
17, 18. a) Mi a jelentősége annak, hogy Jézust „az utolsó Ádám” néven említi a Biblia? b) Mit jeleznek a világesemények 1914 óta?
17 Jézus tudta, hogy az első földi Paradicsom Teremtője őrá bízta a Paradicsom felújításának kötelezettségét, valamint az egész földre kiterjedő kert benépesítését. Az 1Korinthus 15:45–47. versekben olvassuk: „Úgy is van megírva: ʼAz első ember, Ádám, élő lélekké lettʼ. Az utolsó Ádám életadó szellemmé. Az első ember földi és porból való, a második ember égi.” A második Ádám az égből jött alá, és ő az, akit Jehova felhasznál a Paradicsom helyreállítására itt a földön. Ezen az alapon mondta az Úr Jézus a rokonszenvező gonosztevőnek: „Velem leszel a Paradicsomban” (Lukács 23:43). Ebből a beszélgetésből is nyilvánvaló, hogy Paradicsom létesül majd a földön az égi Királyság alatt, a megdicsőített Jézus Krisztus, „az utolsó Ádám” kezében.
18 A világ eseményei 1914 óta összhangban vannak a Jézus Krisztus által mondott próféciákkal, és azt bizonyítják, hogy Jézus attól az időtől kezdve hatalmon van. A XX. század 1914-től élő nemzedéke már több mint hét évtized óta tapasztalhatta, hogyan teljesedik be Jézusnak a Máté 24. fejezetében feljegyzett próféciája. Éppen ezért ez az időszak a végéhez közeledik, a Paradicsomnak a földön való közeli helyreállításával együtt (Máté 24:32–35; Vö. Zsoltárok 90:10).
Egy szívdobogtató Új-Világ korszaka van közvetlen előttünk
19, 20. a) Hová vezeti be Jehova az őt szeretőket Armageddon után? b) Mit kell majd tenni nyomban Armageddon után?
19 Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy Jehova nem egy unalmas, egyhangú rendszerbe vezeti be az őt szeretőket egyetemes szuverenitásának Armageddon csatamezején történt igazolása után. Az eljövendő korszak Jézusnak, Isten Fiának, a Messiás-Királynak egészséges uralma alatt valóban a legszívderítőbb időszak lesz. Óh mennyi jótékony dolgot kell elvégezni akkor! A Jehova égi seregei és a gonosznak felsorakozott erői között lezajló, egész földet felölelő összecsapástól a föld arculatán fennmaradt összes sebhely el lesz tüntetve. Nyomuk sem marad.
20 De mi lesz a sok hadi felszereléssel, melyeket a nemzetek hátrahagynak? Tekintettel annak az időnek a hosszúságára vonatkozó jelképes utalásra, amely idő alatt az éghető részüket meg kell semmisíteni, tekintélyes mennyiségről van szó (Ezékiel 39:8–10). Armageddon túlélői a nemzetek valamennyi háborús hagyatékának anyagát hasznos célra fordíthatják (Ésaiás 2:2–4).
21. A Vízözönt túlélők tapasztalatához hasonlóan, milyen helyzettel néznek szembe Armageddon túlélői, de milyen alapvető különbséggel?
21 Noénak és családjának, akik csodálatosan túlélték a világraszóló Vízözönt, vannak áldott mai megfelelőik, akik hasonló földi állapottal fognak szembenézni, mint amilyet Noé családja talált. Sátán, az Ördög és démoni seregei azonban nem fogják többé csapással sújtani a föld körüli láthatatlan egeket, hanem tíz évszázadra teljesen cselekvésképtelenné lesznek (Jelenések 20:1–3). Armageddon túlélőinek lesz osztályrésze az a kihívó feladat, hogy uralmuk alá hajtsák „a Mindenható Isten nagy napján” átjutott földet, szembenézve mindazzal a hatással, amit az a nap maga után hagyott ezen a bolygón (Jelenések 16:14).
22. Hogyan fogadják Armageddon túlélői a Paradicsom egész földre való kiterjesztésének kihívást jelentő feladatát?
22 Armageddon túlélői aránylag kevesen lesznek, és azt várhatnánk, hogy megijednek a Paradicsom egész földre való kiterjesztésének hatalmas feladatától. De éppen ellenkezőleg, teljesen felvillanyozva, hősiesen és engedelmesen nekilátnak. Teljes mértékig tudatában vannak, hogy ez a föld Isten jelképes lábzsámolya, és ezért őszintén óhajtják ezt a földi szférát olyan bájos és kellemes hellyé tenni, amely méltó arra, hogy lábait rajta pihentesse.
23. Milyen támogatást élveznek Armageddon túlélői mint biztosítékot arra, hogy a Paradicsom helyreállításában vállalt munkájuk sikeres lesz?
23 Boldogító és erősítő az a tudat, hogy nem lesznek magukra hagyatva, segítség nélkül, midőn vállalkoznak ezen örvendetes szolgálatra a földre vonatkozó isteni megbízatás teljesítésére. (Vö. Ésaiás 65:17, 21–24.) Élvezni fogják annak a teljes, korlátlan támogatását, aki ígéretet tett a Paradicsom helyreállítására, és aki azt mondta az égbe menetele napján: „Minden hatalmat megkaptam égen és földön” (Máté 28:18). Még mindig övé a hatalom, és képes teljesíteni a rokonszenvező gonosztevőnek tett figyelemreméltó ígéretét, amint látni fogjuk a következő cikkben.
[Lábjegyzet]
a Részletek végett lásd a „Jöjjön el a te Királyságod” című könyvet, a Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc., [Őrtorony Biblia és Traktátus Társulat, New York] kiadásában, a 135–139. oldalakon. Lásd még Ezékiel 21:27. verset is.
Ismétlési kérdések
◻ Miről biztosítja Jézusnak a Kálvárián tett ígérete az emberiséget, és miről biztosít egy gonosztevőt?
◻ Min alapszik a Paradicsomba visszavezető út megnyitása?
◻ Mit mulasztott el megtenni az első Ádám, és mit fog megvalósítani az „utolsó Ádám”?
◻ Armageddon után a dolgok milyen rendszerébe viszi be Jehova az őt szeretőket?