„Irányítsd a szívedet” Isten templomára!

„Emberfia . . . irányítsd a szívedet mindarra, amit mutatok neked . . . Mondj el mindent, amit látsz, Izrael házának” (EZÉKIEL 40:4, NW).

 1. Milyen állapotban volt Isten választott népe i. e. 593-ban?

IDŐSZÁMÍTÁSUNK ELŐTT 593-at írtak, Izráel fogságának tizennegyedik esztendejét. A Babilonban élő zsidóknak biztosan nagyon távolinak tűnt szeretett szülőföldjük. Amikor legtöbben közülük utoljára látták Jeruzsálemet, lángokban állt, hatalmas falát bezúzták, pompás épületei pedig romokban hevertek. Jehova temploma, amely egykor a város dicsőséges koronája, az egész földön a tiszta imádat egyetlen központja volt, romokban hevert. Most még mindig előttük volt Izráel fogságának nagyobb része. Még 56 évnek kellett eltelnie megígért szabadulásukig (Jeremiás 29:10).

 2. Miért szomoríthatták el Ezékielt Isten jeruzsálemi templomáról szóló emlékei?

² Bizonyosan elszomorodott a hűséges Ezékiel próféta, ha Isten több száz kilométerre levő, romokban heverő templomára gondolt, amely vadállatok elhagyatott tanyájává vált (Jeremiás 9:11). Tulajdon édesapja, Búzi korábban papként szolgált ott (Ezékiel 1:3). Ezékielnek ugyanebben a kiváltságban lett volna része, de i. e. 617-ben, Jeruzsálem nemeseivel együtt még fiatalon fogságba vitték. Most körülbelül 50 évesen, Ezékiel valószínűleg tudja, hogy sohasem látja viszont Jeruzsálemet, és nem lesz része a templom újjáépítésében sem. Képzeld csak el, milyen sokat jelenthetett Ezékielnek, hogy látomást kapott egy dicsőséges templomról!

 3. a) Mi volt Ezékiel templomról szóló látomásának a célja? b) Mi a látomás négy fő összetevője?

³ Ez a terjedelmes látomás, amely Ezékiel könyvének kilenc fejezetét foglalja el, hiterősítő ígérettel látta el a fogságban levő júdaiakat. A tiszta imádat helyre fog állni! Az azóta eltelt évszázadokban egészen napjainkig, buzdítás forrása volt ez a látomás a Jehovát szeretőknek. Hogyhogy? Vizsgáljuk meg, mit jelentett Ezékiel prófétai látomása a fogságban levő izraelitáknak. Négy fő összetevője van: a templom, a papság, a fejedelem és az ország.

A templom helyreállítása

 4. Hová kerül Ezékiel a látomás kezdetén, mit lát meg ott, és ki vezeti őt körbe?

⁴ Ezékielt először „egy igen magas hegyre” viszik. A hegy déli oldalán egy fallal bekerített városhoz hasonló hatalmas templom áll. Egy angyal, akinek „tekintete mint az ércznek tekintete”, elviszi a prófétát az épület minden részére (Ezékiel 40:2, 3). A látomásban Ezékiel látja, hogy az angyal aprólékosan megméri a templom kapuinak három összetartozó párját, az azokhoz tartozó őrszobákkal együtt, valamint a külső udvart, a belső udvart, az étkezőket, az oltárt és a templom szentélyét, az ahhoz tartozó szenthellyel és szentek szentjével együtt.

 5. a) Miről biztosítja Ezékielt Jehova? b) Mik voltak a „királyaik holttestei”, amelyeket el kellett távolítani a templomból, és miért volt ez fontos?

⁵ Ezután maga Jehova jelenik meg a látomásban. Belép a templomba, és arról biztosítja Ezékielt, hogy Ő fog ott lakni. Azonban házának megtisztítására szólít fel az alábbi szavakkal: „Most már eltávoztatják paráznaságukat és királyaik holttesteit tőlem, és ő köztök lakozom mindörökké” (Ezékiel 43:2–4, 7, 9). Ezek a „királyaik holttestei” nyilván a bálványokra utalt. Jeruzsálem lázadó uralkodói és népe bálványokkal szennyezte be Isten templomát, és tulajdonképpen királyokká tette őket. (Vesd össze: Ámós 5:26.) Ezek egyáltalán nem voltak élő istenek vagy királyok, hanem halott, tisztátalan dolgok Jehova szemében. El kell őket távolítani (3Mózes 26:30; Jeremiás 16:18).

 6. Mit jelzett a templom megmérése?

⁶ Mi volt a látomás e részének a lényege? Arról biztosította a foglyokat, hogy teljesen helyre fog állni a tiszta imádat Isten templomában. A templom megmérése ezenkívül isteni biztosítékot adott arra, hogy a látomás beteljesedése tökéletesen biztos. (Vesd össze: Jeremiás 31:39, 40; Zakariás 2:2–8.) Teljesen el lesz törölve a bálványimádás. Jehova újra meg fogja áldani házát.

A papság és a fejedelem

 7. Milyen tájékoztatást kapunk a lévitákról és a papokról?

⁷ A papságnak is megtisztító vagy finomító folyamaton kellett átesnie. A lévitákat rendre kellett utasítani azért, mert engedtek a bálványimádásnak, Sádók papfiait viszont meg kellett dicsérni és meg kellett jutalmazni azért, mert tiszták maradtak.a Mégis, mindkét csoportnak jut szolgálati beosztás Isten helyreállított házában — ez kétségtelenül személyes hűségüktől függött. Jehova ezenkívül így rendelkezett: „És az én népemet tanítsák, hogy mi a különbség szent és köz között, és a tisztátalan és tiszta között való különbséget ismertessék meg velök” (Ezékiel 44:10–16, 23). A papságot tehát helyre kellett állítani, és a papok hűséges kitartása elnyerte jutalmát.

 8. a) Kik voltak az ókori Izráel fejedelmei? b) Milyen módokon játszott szerepet az Ezékiel látomásában bemutatott fejedelem a tiszta imádatban?

⁸ A látomás megemlíti az úgynevezett fejedelmet is. Egészen Mózes napjai óta a nemzetnek voltak fejedelmei. A fejedelemnek fordított héber szó, a na·szi’ʹ utalhat egy család, egy törzs, vagy akár egy nemzet fejére. Ezékiel látomásában Izráel uralkodóit mint osztályt rendreutasítják a nép elnyomása miatt, és arra intik őket, hogy pártatlanok és igazságosak legyenek. A fejedelem azonban, bár nem a papi osztályból való, kiemelkedő szerepet játszik a tiszta imádatban. A külső udvarba lép be, illetve onnan jön ki a nem papi törzsekkel együtt, a keleti kapu előcsarnokában ül, és gondoskodik a nép számára a felajánlásra kerülő áldozatok egy részéről (Ezékiel 44:2, 3; 45:8–12, 17). A látomás tehát arról biztosította Ezékiel népét, hogy a helyreállított nemzet példás vezetőkkel lesz megáldva, olyan férfiakkal, akik támogatják a papságot Isten népének megszervezésében, és jó példát mutatnak szellemi ügyekben.

Az ország

 9. a) Hogyan kellett felosztani az országot, és ki nem kaphatott örökséget? b) Mi volt a szent áldozat, és mi tartozott bele?

⁹ Végül, Ezékiel látomása Izráel országának áttekintését is magában foglalta. Az országot úgy kellett felosztani, hogy mindegyik törzs kapjon egy kijelölt földdarabot. A fejedelemnek is lett öröksége. A papoknak azonban nem, mert Jehova ezt mondta: „én vagyok az ő örökségök” (Ezékiel 44:10, 28; 4Mózes 18:20). A látomás megmutatta, hogy a fejedelemnek kijelölt földdarab egy különleges terület, az úgynevezett szent áldozat két oldalán lesz. A szent áldozat négyzet alakú, három sávra felosztott földdarab volt — a felső rész a bűnüket megbánó lévitáké, a középső a papoké, az alsó pedig a városé a termőfölddel együtt. Jehova templomának a papoknak kijelölt földsávon kellett elhelyezkednie, a négyzet alakú áldozat közepén (Ezékiel 45:1–7).

10. Mit jelentett az ország felosztásáról szóló prófécia a fogságban élő hűséges júdaiaknak?

¹⁰ Mennyire megerősíthette ez a foglyokat! Minden családot biztosítottak arról, hogy örökséget kap az országban. (Vesd össze: Mikeás 4:4.) A tiszta imádatnak felmagasztalt, központi helyet kellett ott elfoglalnia. És figyeld meg Ezékiel látomásában, hogy a fejedelem, a papokhoz hasonlóan, olyan földön él, amelyet a nép adományozott (Ezékiel 45:16). A helyreállított földön tehát a népnek hozzá kellett járulnia azok munkájához, akiket Jehova kijelölt, hogy elöl járjanak, s támogatniuk kellett őket azáltal, hogy elfogadják irányításukat. Összegzésképpen: az ország a szervezettség, együttműködés és biztonság mintaképe volt.

11., 12. a) Hogyan ad prófétai biztosítékot Jehova a népének arra, hogy megáldja majd helyreállított szülőföldjüket? b) Mit szemléltettek a folyópart mentén álló fák?

¹¹ Vajon megáldja Jehova az országukat? A prófécia szívmelengető képpel válaszol erre a kérdésre. A templomból egy folyó indul ki, amely egyre szélesebbé válik, amint előrehalad, s mire eléri a Holt-tengert, sebes folyó lesz. Itt életet ad az élettelen vizeknek, és a tengerpart egy szakaszán virágzásnak indul a halászat. A folyóparton sok fa van, amelyek egész évben teremnek gyümölcsöt, s táplálékról, valamint gyógyulásról gondoskodnak (Ezékiel 47:1–12).

¹² A foglyok számára ez az ígéret korábbi helyreállítási próféciákat visszhangzott és erősített meg, amelyek oly drágák voltak nekik. Jehova ihletést kapott prófétái nemegyszer írták már le a helyreállított, újra benépesült Izráelt paradicsomi kifejezésekkel. Kietlen területek életre kelése a próféciák visszatérő témája volt (Ésaiás 35:1, 6, 7; 51:3; Ezékiel 36:35; 37:1–14). A nép ezért arra számíthatott, hogy Jehova életet adó áldásai folyóként áradnak ki a helyreállított templomból. Következésképpen újra életre kel egy szellemileg halott nép. A helyreállított népet kiváló szellemi emberekkel áldják meg — olyan férfiakkal, akik igazságosak és szilárdak, mint a látomásban szereplő folyópartot övező fák, olyan férfiakkal, akik elöl járnak a romos ország újjáépítésében. Ésaiás is írt az „igazság fáiról”, amelyek „megépítik a régi romokat” (Ésaiás 61:3, 4).

Mikor teljesedik be a látomás?

13. a) Milyen értelemben áldotta meg Jehova az „igazság fáival” a helyreállított népét? b) Hogyan teljesedett be a Holt-tengerről szóló prófécia?

¹³ Csalódás érte a visszatérő foglyokat? Szó sincs róla! Egy helyreállított maradék i. e. 537-ben visszatért szeretett hazájába. Idővel ezeknek az „igazság fáinak” — például az írnok Ezsdrásnak, valamint Aggeus és Zakariás prófétának és Jósua főpapnak — az irányítása alatt újra megépültek a sokáig pusztán heverő helyek. Fejedelmek, például Nehémiás és Zorobábel, pártatlanul és igazságosan uralkodtak az országon. Jehova templomát helyreállították, és megint elkezdtek áramlani életre vonatkozó gondoskodásai, vagyis az áldások, amelyeket az eredményezett, ha valaki a szövetsége szerint élt (5Mózes 30:19; Ésaiás 48:17–20). Az egyik áldás az ismeret volt. A papság újra megkezdte szolgálatát, a papok pedig a Törvényre oktatták a népet (Malakiás 2:7). A nép ennek eredményeként szellemileg újjáéledt, és ismét Jehova eredményes szolgájává lett, ahogyan azt a Holt-tenger meggyógyulása és a halászat eredményessé válása is bemutatja.

14. Miért kellett, hogy Ezékiel próféciájának legyen egy nagyobb beteljesedése annál, mint ami a zsidók babiloni fogságból való visszatérése után történt?

¹⁴ Vajon csak ezekben az eseményekben teljesedett be Ezékiel látomása? Nem; ez valami sokkal nagyobb dologra utal. Gondoljunk bele: A templomot, amelyet Ezékiel látott, igazából nem lehetett az ott leírtak szerint felépíteni. Igaz, hogy a zsidók komolyan vették ezt a látomást, sőt egyes részleteit betű szerint alkalmazták.b A látomásban szereplő templom azonban teljes nagyságában nem fért volna el még a Mórija hegyén, a korábbi templom helyén sem. Ezenkívül Ezékiel temploma nem a városban helyezkedett el, hanem attól bizonyos távolságra, a föld egy elkülönített területén, míg a második templomot ott építették fel, ahol elődje állt, Jeruzsálem városában (Ezsdrás 1:1, 2). Továbbá, Jeruzsálem templomából sohasem eredt valódi folyó. Az ókori Izráel ezért Ezékiel próféciájának csak jelképes beteljesedését látta. Ez azt sugallja, hogy a látomásnak biztosan van egy nagyobb, szellemi beteljesedése.

15. a) Mikortól létezik Jehova szellemi temploma? b) Mi utal arra, hogy Ezékiel látomása nem akkor teljesedett be, amikor Krisztus a földön élt?

¹⁵ Világos, hogy Ezékiel látomásának fő beteljesedését Jehova nagy, szellemi templomában kell keresnünk, amelyet Pál apostol a Zsidókhoz írt levelében vizsgál meg részletesen. Ez a templom akkortól létezett, amikor i. sz. 29-ben Jézus Krisztus felkenetett, hogy a templom Főpapja legyen. De beteljesedett vajon Ezékiel látomása Jézus napjaiban? Úgy tűnik, nem. Jézus mint Főpap eleget tett az engesztelés napja prófétai jelentésének azáltal, hogy megkeresztelkedett, áldozati halált halt, és belépett a szentek szentjébe, magába az égbe (Zsidók 9:24). Érdekes azonban, hogy Ezékiel látomása egyszer sem említi meg sem a főpapot, sem pedig az engesztelés napját. Így valószínűtlennek tűnik, hogy ez a látomás az i. sz. első századra mutatott. Akkor viszont melyik időszakra vonatkozik?

16. Mely másik próféciára emlékeztet bennünket Ezékiel látomásának a kerete, és hogyan segít ez nekünk felismerni Ezékiel látomása fő beteljesedésének az idejét?

¹⁶ Hogy választ kapjunk, térjünk vissza a látomáshoz. Ezékiel ezt írta: „Isteni látásokban vitt engem Izráel földjére, és letőn engem egy igen magas hegyre, s azon vala mint egy város épülete dél felől” (Ezékiel 40:2). E látomás kerete, az „igen magas hegy” a Mikeás 4:1-re emlékeztet minket: „lészen: az utolsó időben az Úr házának hegye a hegyek fölé helyeztetik, és felülemelkedik az a halmokon, s népek özönlenek reá.” Mikor teljesedik be ez a prófécia? A Mikeás 4:5 megmutatja, hogy ez akkor kezdődik el, amikor a nemzetek még hamis isteneket imádnak. Valójában ez a mi időnkben teljesedik, „az utolsó időben”, amikor a tiszta imádatot felemelik, és Isten szolgáinak életében az őt megillető helyre jut.

17. Hogyan segít nekünk a Malakiás 3:1–5-ben található prófécia annak megállapításában, hogy mikor tisztították meg az Ezékiel látomásában szereplő templomot?

¹⁷ Mi tette lehetővé ezt a helyreállítást? Emlékezz csak, Ezékiel látomásában az a legjelentősebb esemény, amikor Jehova eljön a templomba és megköveteli, hogy házát tisztítsák meg a bálványimádástól. Mikor tisztították meg Isten szellemi templomát? A Malakiás 3:1–5-ben Jehova megjövendöli azt az időt, amikor „eljön az ő templomába”, társaságában „a szövetségnek követével”, Jézus Krisztussal. Mi a szándéka? „Olyan ő, mint az ötvösnek tüze, és a ruhamosóknak lúgja.” Ez a finomítás az első világháború idején kezdődött meg. Az eredmény? Jehova a házában lakik, és megáldja népének szellemi országát 1919 óta (Ésaiás 66:8). Ezek szerint levonhatjuk a következtetést, hogy Ezékiel templommal kapcsolatos látomásának fontos beteljesedése van folyamatban ezekben az utolsó napokban.

18. Mikor lesz a templomról szóló látomás végső beteljesedése?

¹⁸ Más helyreállítási próféciákhoz hasonlóan, Ezékiel látomásának van egy további, végső beteljesedése is a Paradicsomban. A helyes szívállapotú emberek csak abban az időben nyerik majd el Isten templomelrendezésének minden áldását. Krisztus akkor égi papságával, a 144 000-rel együtt, majd az emberek javára fordítja váltságáldozatának értékét. Krisztus uralmának minden engedelmes emberi alattvalója tökéletességre jut (Jelenések 20:5, 6). A paradicsomi időszak azonban nem lehet Ezékiel látomásának az elsődleges beteljesedése. Miért nem?

A látomás napjainkra összpontosul

19., 20. Miért biztos, hogy a látomás fő beteljesedésére napjainkban, nem pedig a Paradicsomban kerül sor?

¹⁹ Ezékiel olyan templomot látott, amelyet meg kellett tisztítani a bálványimádástól és szellemi paráznaságtól (Ezékiel 43:7–9). Ez egészen biztosan nem vonatkozhat arra az imádatra, amelyet a Paradicsomban mutatnak be Jehovának. A látomásban lévő papok ezenkívül a felkent papi osztályt mutatják be, amely még itt van a földön, nem pedig égi feltámadása után vagy a Millennium alatt. Miért? Figyeld meg, hogy a papokat úgy mutatják be, hogy a belső udvarban szolgálnak. Az Őrtorony régebbi számaiban megjelent cikkekc rámutattak, hogy ez az udvar Krisztus alpapjainak egyedülálló szellemi állapotát mutatja be, mialatt még itt vannak a földön. Figyeld meg azt is, hogy a látomás kihangsúlyozza a papok tökéletlenségét. Azt mondják nekik, hogy mutassanak be áldozatokat saját bűneik miatt. Figyelmeztetik őket arra a veszélyre, nehogy tisztátalanná váljanak — se szellemileg, se erkölcsileg. Ők tehát nem a feltámadt felkenteket mutatják be, akikről Pál apostol az alábbiakat írta: „trombita fog szólni, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban” (1Korinthus 15:52, kiemelés tőlünk; Ezékiel 44:21, 22, 25, 27). A látomásban szereplő papok elvegyülnek az emberekkel, és közvetlenül szolgálják őket. Ez a Paradicsomban, amikor a papi osztály az égben lesz, nem így lesz. A látomás ezért nagyszerűen bemutatja azt, milyen szorosan működnek együtt a felkentek napjainkban a „nagy sokasággal” itt a földön (Jelenések 7:9; Ezékiel 42:14).

²⁰ Ezékielnek a templomról szóló látomása ezért a ma beteljesedőben levő szellemi megtisztítás hasznos hatásait vetíti előre. De mit jelent ez számodra? Ez nem pusztán egy elvont teológiai fejtörő. Ez a látomás szorosan kapcsolatban áll az egyedüli igaz Istennek, Jehovának naponként bemutatott imádatoddal. A következő cikkben látni fogjuk, hogyan.

[Lábjegyzetek]

Emlékszel rá?

◻ Hogyan teljesedett be először Ezékielnek a templomról, illetve annak papságáról szóló látomása?

◻ Hogyan teljesedett be régen Ezékielnek az a látomása, hogy felosztják az országot?

◻ Az ókori Izráel helyreállításakor kik tevékenykedtek hűséges fejedelmekként, és kik „az igazság fáiként”?

◻ Miért biztos, hogy Ezékiel templomról szóló látomásának az utolsó napokban van a fő beteljesedése?