TENGER

A föld felszínének az a része, amelyet egybefüggő víz borít, ellentétben a szárazfölddel; nagyobb víztömeg, amely sós vagy édes, általában kisebb, mint az óceán, és részben vagy egészben szárazföld veszi körül. A föld felszínének több mint 70 százalékát víz borítja.

Jehova a tengerek Teremtője és Ura: A Biblia több helyen is leírja, hogy Jehova a tengerek Teremtője, és hogy a harmadik teremtési napon formálta meg a tengereket, elkülönítve azokat a szárazföldtől (1Mó 1:9, 10, 13; Ne 9:6; Cs 4:24; 14:15; Je 14:7). Arról is ír, hogy hatalma van a tengerek felett, és hogy az uralma alatt tartja őket (Jób 26:12; Zs 65:7; 89:9; Jr 31:35). Amikor Isten Fia a földön volt, hatalmat kapott az Atyjától arra, hogy parancsolni tudjon a tengernek (Mt 8:23–27; Mk 4:36–41; Jn 6:17–20). Istennek a tengerek feletti hatalma abban nyilvánul meg, hogy partokkal és árapállyal a szabott határaikon belül tartja őket, mintha ajtókkal torlaszolná el a tengereket (Jób 38:8–11; Zs 33:7; Pl 8:29; Jr 5:22; lásd: HOMOK). Az, hogy határt szabott a tengereknek, és a föld vízkörforgásának a részévé tette azokat (Pr 1:7; Ám 5:8), azt bizonyítja, hogy a tengerek Jehova csodálatos művei közé tartoznak (Zs 104:24, 25). Költői nyelven szólva, még a tengerek is dicsérik a Teremtőjüket (Zs 96:11; 98:7).

Izrael tengerei: Izrael tengerei közül a legjelentősebb ’a Nagy-tenger’ (Földközi-tenger) volt, amelyet neveznek még ’nyugati tengernek’, vagy egyszerűen csak ’a Tengernek’ (Jzs 1:4; 5Mó 11:24; 4Mó 34:5). Izrael tengerei közé tartozott még a Vörös-tenger, más néven az egyiptomi tenger (2Mó 10:19; Ézs 11:15); a Sós-tenger (Holt-tenger), vagyis az arabai tenger, azaz ’a keleti tenger’ (5Mó 3:17; Ez 47:18); valamint a Galileai-tenger, vagyis a Kinneret-tenger, amely nem más, mint a Tibériás-tenger (Mt 4:18; 4Mó 34:11; Jn 6:1; lásd: GALILEAI-TENGER; NAGY-TENGER; SÓS-TENGER; VÖRÖS-TENGER). Gyakran a szövegkörnyezetet kell megnézni ahhoz, hogy kiderüljön, mit ért a Biblia „a tenger” kifejezés alatt (2Mó 14:2 [vö.: 13:18]; Mk 2:13 [vö.: 1. v.]). A „tenger”-nek fordított héber szóval olykor folyókra is utaltak (Jr 51:36 [Eufrátesz]; Ézs 19:5 [Nílus]).

A mélység: Parkhurstnek a Greek and English Lexicon to the New Testament (London, 1845, 2. o.) c. műve szerint a görög aʹbüsz·szosz szó – amelynek a jelentése ’rendkívüli, mérhetetlen mélység’, és amelyet gyakran „mélység”-nek fordítanak – néha a tengert jelöli, illetve a tengerrel állítják párhuzamba, ugyanis az rendkívül mély, majdhogynem feneketlen (Ró 10:6, 7; vö.: 5Mó 30:12, 13). A Jelenések könyvének a jelképrendszerében szereplő, ’mélységből feljövő vadállatról’ (Je 11:7) azt olvashatjuk, hogy „a tengerből” (Je 13:1) jön fel. (Lásd: MÉLYSÉG.)

A tenger élővilágának eredete: A teremtési beszámoló szerint a tengeri élőlények és a repdeső teremtmények voltak az első állatok a földön. A leírásban ez olvasható: „Majd ezt mondta Isten: »Pezsdüljenek a vizek az élő lelkek sokaságától, és repdeső teremtmények repüljenek a föld felett az égbolt színén!« És Isten megteremtette a nagy tengeri szörnyeket, és mindenféle mozgó, élő lelket teremtett, amely a vizekben kezdett nyüzsögni a maga neme szerint, és mindenféle szárnyas repdeső teremtményt a maga neme szerint. És látta Isten, hogy ez jó. Isten ezután megáldotta őket, ezt mondva: »Legyetek termékenyek, sokasodjatok, és töltsétek be a tengerek vizét, és a repdeső teremtmények is sokasodjanak a földön!« Így lett este és reggel: ötödik nap” (1Mó 1:20–23).

Amikor Isten azt mondta, hogy „pezsdüljenek a vizek”, ez nem azt jelentette, hogy hagyta, hogy az élet csak úgy magától jöjjön létre a tengerekben valamilyen kezdetleges formában, hogy aztán abból fejlődjön ki minden más állat. Ugyanis a beszámoló azt is feltárja, hogy Isten a tengeri élőlényeket a maguk neme szerint teremtette meg. Ezenkívül a „hatodik napról” és a szárazföldi állatok megteremtéséről szóló feljegyzés szerint Isten ezt mondta: „Hozzon elő a föld élő lelkeket a nemük szerint”. Isten nem arra adott parancsot, hogy a tenger hozzon elő szárazföldi élőlényeket, vagyis hogy a tengerből ilyen lények fejlődjenek ki, hanem ő maga „kezdte megalkotni” mindegyiket úgy, hogy beleilljen a maga természetes környezetébe (1Mó 1:24, 25).

Jelképes értelem: Ami az Ígéret földjének a határait illeti, „a Vörös-tengertől a filiszteusok tengeréig [a Földközi-tengerig], és a pusztától a Folyóig [az Eufráteszig]” kellett terjedniük, de az az ígéret, mely szerint az eljövendő Messiás-Király uralma „tengertől tengerig fog tartani, és a Folyótól a föld végső határáig”, nyilván az egész földre vonatkozik (2Mó 23:31; Za 9:9, 10; vö.: Dá 2:34, 35, 44, 45). Erre enged következtetni, amit Máté és János írt, Zakariás próféciájára hivatkozva. Ebben a próféciában Zakariás a Zsoltárok 72:8-ból idézett (Mt 21:4–9; Jn 12:12–16).

Seregek áradata: Jeremiás azt írta Babilon támadóinak a hangjáról, hogy „olyan, mint a háborgó tenger” (Jr 50:42). Tehát amikor arról jövendölt, hogy „a tenger” kiárad Babilonra, nyilvánvalóan a méd–perzsa hódító csapatok áradatára gondolt (Jr 51:42; vö.: Dá 9:26).

Istentől elidegenedett emberek tömege: Ézsaiás az Istentől elidegenedett emberek tömegéről, a földön élő gonoszokról azt írta, hogy „olyanok, mint a háborgó tenger, midőn nem tud lecsillapodni, melynek vizei csak hínárt és iszapot vetnek fel” (Ézs 57:20). A Jelenések 17:1, 15 szerint a „vizek”, amelyeken Nagy Babilon „ül”, „népeket, tömegeket, nemzeteket és nyelveket” jelentenek. Ézsaiás ezenkívül a következő prófétai szavakat mondta Isten ’asszonyának’, Sionnak: „feléd áramlik a tenger gazdagsága, hozzád jönnek a nemzetek javai” (Ézs 59:20; 60:1, 5). Ez valószínűleg azt jelenti, hogy a földön élő tömegek közül sokan Isten jelképes ’asszonyához’ térnek.

Dániel négy „vadállat”-ról írt, amelyek „a tengerből” jöttek elő, és feltárta, hogy ezek királyokat, illetve királyságokat jelképeznek a politika színterén (Dá 7:2, 3, 17, 23). Hozzá hasonlóan János elmondta, hogy látott „egy vadállatot feljönni a tengerből”, és ez a tenger nem más, mint az Istentől elidegenedett emberek tömege. Ezenkívül az, hogy jelképes értelemben diadémokról és trónról beszélt, azt jelzi, hogy ez „a tengerből” feljövő vadállat is egy politikai szervezetet szemléltet (Je 13:1, 2). Látomásban feltárult előtte az az időszak is, amikor ’új ég és új föld’ lesz, és amikor „a tenger”, vagyis az Istentől elidegenedett emberek háborgó tömege már nem lesz többé (Je 21:1).

Akiben nincs hit: Jakab tanítvány azt írja arról, akiben nincs hit, és akinek kételyei vannak, miközben Istenhez imádkozik, hogy olyan, mint „a tengernek szél űzte és ide-oda hajtott hulláma”. Az ilyen személy nem látja meg és nem is értékeli Isten nagyszerű tulajdonságait, mint például a nagylelkűségét és a szerető-kedvességét. Jakab elmondja: „Az ilyen ember bizony ne vélje, hogy bármit is kap majd Jehovától; határozatlan ember ő, minden útjában állhatatlan” (Jk 1:5–8).

Erkölcstelen emberek: Jakab fivére, Júdás figyelmezteti hittársait, hogy milyen nagy veszélyt jelentenek a gonosz emberek, akik belopódznak a gyülekezetbe azzal a szándékkal, hogy erkölcsileg beszennyezzék azt. Kijelenti róluk, hogy „vad hullámai [ők] a tengernek, akik saját szégyellnivalóikat tajtékozzák fel” (Júd 4–13). Júdás talán Ézsaiásnak a fentiekben idézett szavaira (57:20) gondolhatott, és jelképesen arról írhatott, hogy ezek a szenvedélyektől fűtött, nyughatatlan emberek figyelmen kívül hagyják Isten törvényeit, és hogy lealacsonyodott, kéjsóvár életükkel áthágják az Isten által meghatározott erkölcsi korlátokat. A Cook által írt Commentary a Júdás 13-ról a következőket jegyzi meg: „Nyilvánosság elé tárják kicsapongásaik sarát és piszkát. . . Ezek az emberek tehát a saját szégyenteljes tetteiket tajtékozzák fel, és tárják minden ember szeme elé, és emiatt az a vád éri az Egyházat, hogy ő a felelős ezeknek az állítólagos keresztényeknek a gonosztetteiért.” Egy másik szövegmagyarázó a következőket írja: „Olyan tartalmatlan és értéktelen dolgokat hoznak felszínre, mint amilyen az óceán hullámainak a tajtékja, és ezzel csak a saját szégyenüket kürtölik szét” (Barnes’ Notes on the New Testament. 1974; vö. azzal, amit Péter ír az ilyen emberekről a 2Pt 2:10–22-ben).